Hon és Külföld, 1842 (2. évfolyam, 1-104. szám)
1842-08-05 / 62. szám
HON ÉS KÜLFÖLD. a lapitA ’S szerkeszti SZILÁGYI FEREYCZ, professor. —--»4MÁSODIK E81TEY&0. t»» msodik Félév. Kolozsvár. Pénteken, Antustii 5*n. 1849. 09*k szám. Tartalom . Panszlavismusi oklevél. Kemény János Testamentoma. Izrael és Juda országa. Pánszlávismusi oklevél. A’ magyar nyelv elleni mozgások köztt a‘ szomszéd Magyarországban említést érdemel azon kettős tót küldöttség, melyek a’ tót ajkú papság nevében Bécsbe ő Felségéhez felmentek. Az egyikben három superintendentia vett részt, a‘ tiszai, dunánineni és bánya városi ;a' folyamodást két superintendens és valami 209 pap irta alá, és egyik superintendens három pap társaságában vitte fel Bécsbe, ’s bé is adta ő Felségének. A’ másik folyamodást a’ bács-szerémi tót papság készitette, ’s azt is egy pap vitte fel Bécsbe, de alkalmasint bé nem nyújtotta. Ez utolsóra tartozik az itt következő nevezetes levél, melyet a’ bács-szerémi esperest a’ „Pesti Hírlap*' érdemes szerkesztőjéhez tek. Kossuth Lajos úrhoz intézett, 's melyet deák és magyar nyelven itt közlünk, az emlitett t. szerkesztő ur előrebocsátott következő jegyzésével: Őszintén meg kell vallanunk, hogy azon megboldogult latin nyelvben (egynémely gunyorócz konyha latinnak mondaná), melyhez a* „Slavi Bácsi enses“ csupa mező szláv nemzetségbeli buzgalomból oly nagy hűséggel ragaszkodnak, sokkal kevesbbé vagyunk jártasok, mintsem fordításunk helyességéről kezeskedhetnénk; miért is jónak láttuk a’ kérdéses levelet eredeti szerkezetében is ide iktatni, a’ mint következik“. Spectabilis Domine Assessor Placuit Praet. Dorae in Ephemeridibus suis commemorare recursura eum, quem Siagi Bacsienses ad Suam Majestatem fecerant, ea cum declaratio ne , quod suo tempore oberiua in hoc merito scribere velit. Ut hoc veritati convenienter fa cere possit, et Publicum suum genuine informet, sustineo ad clusum hicce Recursum nostrum, Viennam delatum Spectabili Durae cum eo transmittere , dignaretur eum Ephemeridibus suis per extensum inserere.—io celebrata Praet. Durae justitia et aequitate eam locamus fiduciam, quod huic justo desiderio nostro benigne deferre dignabitur. Rem nostram non in conventiculis, sed publice tractare volurous.—Porrecta hae occasione, insimni amice reflectere sustineo Spect. Doram, dignaretur immoderatum zelum exosae magyarizationis temperare, missum facere, et in faturo Conventu Distri ct uali et Generali benigne in eo elaborare, ut nobis Protocolla Conventnaliilatina, summe necessaria, restituantur, quia magyaricoruro nec utilitatem, nec necessitatem agnoscimus. Nos io tractandis rebus Eccfftiae ad magyarice loquen dum et scribendum per legem obligatos non esse, lex ipsa recte interpretata oatendit, etinprimis illa circumstantia demonstrat, quod Ecclesia Romana nobiscum in eo sentiat, et in con sistoriis suis, atque tota gubernatione sui, continuo lingva latina utatur» Sj illi in Ecclesia roagyari esse non debent, cur et cui bono nos esse debeamus? Quo jure praesumant Domina* tiones Vestrae, Titulis suis dignissimae, obtrudere nobii lingvam, cujus usum facere colu-62-