Hon és Külföld, 1843 (3. évfolyam, 1-104. szám)
1843-09-15 / 74. szám
Tartalom! A' földbirtok Chinában. Hirdetések. T O L D A Ii E K MUET ES JEEEWIE 25# 1843. (Második félév.) ?4-K SZálll. Kolozs vár. pénteken September 15-én. 1843, stssss s - sss^SÄS»ssstiSi5*ssst^ssss8s assísssis wssssssisssiis^isissssssssssssssssssss^' A’ föMbirtok Otíliában. A’ földbirtok történetei Chinában , magának az országnak belső történetei , amazok nélkül China külső történetei csak nem érthetlenek. Az uralkodó családok , dynastiák felemelkedése és elbukása okait itten a’ földbirtok történetei jobban megfejtik, mint az északi és nyugoti barbarusok ellen nyert ütközetek , gyözedelmek vagy veszteségek. Egy földmivelő honos népben legyőzhetlen hatalom ’s erő fekszik, de egy ilyetén nép igazságos és állandó igazgatást kiván. A’ roppant terjedésű Chinában a’ státus igazgatás mesterségének sok problémái történészetileg megfejtettek , melyek megfejtésére Europa sokáig siker nékül törekedett, ’s azért nem leend felesleges , ha China azon történeteire bár futólag is viszszatekintünk, melyek China helyzeti megítélésére még a’ közelebbi újabb időkben is nem érdektelenek. E’ roppant birodalom lakosai kezdetben csak a’ nagy folyóvizek mellett telepedtek le, a’ folyóvizek partjait gátokkal kellett megerősiteniök, a’ föld öntözése végett csatornákat kellett ásniok, de e’ nagy munkákat egyesek nem hajthatták véghez , ’s így a’ fejedelemnek kellett központosult hatalma által megtenni, mit alattvalói véghezvinni képpesek nem valának. A’ földbirtoknak egyesekre nézve semmi vagy nagyon csekély becse volt, mert ha öntözésre nem volt elég víz, vagy ha éppen egészen a’ nélkül szűkölködtek, vagy ha a’ Hoang vagy Kiang hatalmas hullámait folytonos munka nem fékezte, a’ földmivelés lehetetlenné vagy hasztalanná vált. Ez oka, hogy kezdetben a császár egész China földje egyedüli birtokosának tulajdonosának nézetett s minden munkára használható chinai ember éven át idejének egy részét a’ folyóvizek szabályzására, közmunka tételekre feláldozni köteles volt. Minden figyelem minden ügyelet, csak a nagy folyók mellett fekvő szántóföldekre terjedett ki, mivel több földre szükségök nem volt. A’ távolabbi hegyes, völgyes vidékek csak a’ későbbi időkben kezdettek miveltetni ’s adó fizetésről kezdetben szó sem volt. A’ császár rendszerint a’ földnek egy kilenczed részét tartotta meg magának, mely részt a’ más nyolcz rész birtokosai a’ császár számára megnövelni ’s a’ termést bészolgáltatni tartoztak. Minden adózat tehát ama első időszakban csak személyt érdekelt, ’s e’ körülményt szem elöl nem kell eltéveszteni, mert a’ személyt és földet érdeklő adónak ingása a’ chinai történészeiben jellemző vonás. Mig a’ mivelt föld kiterjedése csekély volt és a’ nép az országnak egyik szegletéből, egyik helyről a’ másikra szüntelen változtatta lakhelyét mindenütt a’ nagy folyók mellett megmaradván, e’ régi rendszer alkalmasint könnyen fenntartathatott; de midőn a’ nép szaporodott ’s más folyók vidékeire is elterjedett, a’ császár képtelen volt hatalmát a’ távolabbi vidékekben tisztviselőkre bízni, kik most kerületeikben magukat egyedüli földbirtokosoknak, földesuraknak tekintették. A’ legrégibb három dynastia Chinában a’ Hia, a’ Sang, a’ Tseu családok uralkodása. A’ két első dynastiát egyes elhatalmasodott tartományi kormányzók pártütése buktatta meg. Mihelytt a’ dynastia első alapítójának hatalma, ereje gyengülni kezdett, minden főtiszt vagy kormányzó a’ maga kerületében saját önkénye szerint és saját hasznára folytatta az igazgatást. Mily változások történtek a’ két első dy-74