Hon és Külföld, 1845 (5. évfolyam, 1-104. szám)
1845-06-10 / 46. szám
jelen vannak, 's még a* mi több, mint állíttatik, de a mi hihetetlennek látszik, e’ tudósok a* hárembe is szabadon bébocsáttatnak, hogy annak titkait kifürkészszék. E’ foglalatosságukról némely hanlini tagok tudósítóknak is neveztetnek. E’ legfelsőbb tanulmányi hatóság mellett a* birodalomban még két központi tudományos intézet van: az udvari orvosok és a’ csillagászok egyeteme. Az orvosi tudomány Chinában szabad mesterség, s arról a’ chinaiak számtalan sok könyveket irtak. Hogy ott valaki orvos legyen, nincs szüksége iskolai bizonyítványokra, melyek által tudományát ’s ismereteit bébizonyitsa, nincs ott szükség orvosi diplomára; meg van ott engedve minden kontár álorvosnak, kajdásznak, a’ szerint mint érti, a’ mennyország fia alattvalóit, jobbágyait gyógyitni vagy megrontani, megölni. Ezen úgynevezett orvosok tömegéből a’ büntető törvényszék néhányat kiválaszt, ’s az ilyen kijelölt orvosok tartoznak a’ foglyokon és gonosztévékön tudományukat bébizonyitni. Azok, kik a’ gyógyításban legszerencsésebbek, némi vizsgálat után az udvari orvosok collegiumába felvétetnek, melynek a’ többek között kötelessége őrködni, hogy senki a’szokott gyógyitásmódtól el ne távozzék. E’ rendszabály mindazáltal, valamint szintén sok egyéb is a’ középbirodalom szabályaiban, mint látszik, csak hőtt betű; mert angol orvosok az utolsó évtizedek alatt a’ birodalomnak minden tengerparti tartományaiban gyógyítottak, sőt némely helyeken kórházakat is állítottak fel, a’ nélkül, hogy a’ státus legkisebb akadályt vetett volna utjokba. Mily alsó fokon áll a’ honi orvosi tudomány Chinában, csak abból is kitetszik , hogy Keletázsiában a boncztudományról az orvosoknak még csak sejditésük sincs, ’s holt test felbontására csak borzadással gondolnak ! sebeknél csak legnagyobb szükség esetében folyamodnak késhez, ’s minden belső és külső nyavalyák, csak egy férfiúi és női erő hatásáról megrögzött babonás természeti bölcselkedés szerint gyogyittatnak , mert a chinai orvos meggyőződése vagy is inkább babonás hiedelme szerint, e’ két erő egyensúlyától függ minden. Az ázsiai régiségnek egy tárgya felett sem voltak kezdet óta a’ vélemények oly különbözük , mint a’ chinaiak csillagászati ismeretük felett. Az ezen tudományban járatlan ember erről ítéletet nem hozhat, de mégis úgy tetszik nekik, hogy átaljában a’ chinaiak tudományos ismereteikről és lelki tehetségeikről , milyenek azok történeteik derült korszakában valának, az előbbi sötét évszázadokra nézve ítéletet hoznia szabad, ’s hogy csak ez legyen egyedüli tudományos út, melyen biztosan következtetni lehessen. Úgy de tudjuk, hogy a’ chinaiak oklevelekből megmutatott történeteik minden korszakában a’ felsőbb lelki vizsgálatokra, a’ mathesis és logika tudományainak minden ágazataira nézve csak gyengefejűek ’s kontárok voltak. A’ felsőbb természettani ismereteket, melyeket évszázadok folyama alatt idegenektől, hinduk, arabok és európaiaktól nyerének, nehány évtized alatt megcsonkították, elferdítették a’ népszerű majmolás a’ lelket nem tudá egy ponton megtartani, minek szükséges következménye leve, hogy kevés idő múlva többé a’ tudományos formákban sem találhatá fel magát. Ne gondolja senki, hogy a’ chinai csillagászok egyeteme, mely mintegy 200 tagból áll, a’ csillagos eget azért vizsgálja, hogy szokatlan jelenéseket, új üstökösöket vagy álló-csillagokat fedezzen fel ; ellenkezőleg e’ csillagászok, idejök nagyobb részét csillagjóslati álmodozásokkal töltik el, és a’ chinai miveltség rendszere népeinek babonás nézeténél fogva, új égi tüneményektől éppen úgy rettegnek , mint az európai csillagászok örvendenek. Ezen felyül az ilyetén tünemények sok bajt és költséget okoznak, mert mihelyt a’ chinai csillagász valami tüneményt az egei észre vészén, legottan saját költségén a’ császári udvarba kell sietnie, legyen az akkor a’ fővárosban vagy falun, ’s az új váratlan vendégről tudósítást kell tennie. Az udvar természetesen komor ábrázattal fogadja ilyenkor a’ tudósító csillagászokat, mert az űrben minden változás a’ menyei atya roszszaló jeladásának tartatik, mely által a’ menyország fija, az atya helytartója e’ földön, megintetik, hogy maga saját és szolgáinak bünteljes életét fékezze és a’ meny ország régi fijainak erényeit és igazságosságát emelje ismét fel változhatlan finormértékül a’ birodalomban. A’ chinai csillagászokat, Parennie elmés megjegyzése szerint, egy tábornak legszélsőbb határőrjeihez lehet hasonlítni, kik semmit sem óhajtanak kevésbé, mint ellenség közeledését.