Hon és Külföld, 1845 (5. évfolyam, 1-104. szám)

1845-10-14 / 82. szám

Örömuinn­epe a’ székely udvar­helyi ev. ref főtanodának. E’ folyó 1845-dik év jun. hava 29-ik nap­ja, szívet örömmel töltő első innepe vala, a’ székely-udvarhelyi ref. főtanodának. Meglepő szemlélet volt a’ néhai Kis József 80,000 v. ft. hagyománya kamatának a­ hagyományozó intézete szerinti t­só kiosztása. Ugyan is az irt napon, délelőtti tiz órakor, megjelent a’ tanoda nagyold­ tanító-teremében a'bíráló biz­tosság, melynek tagjai a’ tanodai igazgató-ta­náron, tanásznagy- és ellenőrön kívül, a’ ne­mes szék két kir.­birái, és egy jegyzője, kik közzől most egyik egységhivő, másik római hitvallású volt. Megjelent a’ tanodai haran­gok feladására a’ tanári­ kar, az egész ifjúság és számos idegen. Ekkor az ifjúság éneklő- és hangászkara , egy a’ czélra készített ének­kel, az egész gyűlést szivem­előteg mulattatta, mely után igazgató-tanár­t. Magyarosi Sz. Jó­zsef úr felállván a’ tanító-székbe, egy a’ czél­ra vezető alapos beszédet tartott a’ gyűléshez és ifjúsághoz. Ez után a’ bíráló-biztosság-és tanári­ kar által, az ifjúság egész iskolai évi szorgalmakról tett ítélet fölolvastatott, mely után a’ magokat erkölcs- és tudományban ki­tüntetett ifjak közzűl ötvenen, a’kik már elő­re ki voltak jelölve, a' tanító terem asztaláról az egész gyűlés előtt vették­ el a' számukra kitett 60—60­0. forintokat jutalmul. Meglepő volt itten a’ jutalmat­ nyertek magasztos őrzé­sinek szemeikből való tündöklése, ’s a’ pályá­zó, de reményekben csalottaknak bús tekin­tete a’ figyelmes szemlélő előtt. De hogy a’ t. cz. olvasónak tisztább fo­galma lehessen, mennyire foly legyen be Kis József hagyománya, és ennek atyja Kis Ger­gely , fáradhatatlan munkássága által a’székely udvarhelyi főtanoda előmenetele­ és a’ nemes székely nemzet boldogitására , szükségesnek látom, ha avatatlan kezekkel is, a’ tanoda e­­redete­­s növekedésének rövid rajzolatát köz­leni. Ugyanis 1674-ben gr. Bethlen János volt, ki I­ső Apafy Mihályt­ól kiváltságot és Kóka- Somszékból 25 köböl búzát nyert a’ tanoda számára, maga pedig 4 ezer frt. ajándékkal hozzá járulva, állított­ fel nagyszombati Lete­k­ei Pál rectorsága alatt négy classisokat, u. m. etymologiát, syntaxist, poétikát és rheto­­nikát, kik közzűl a rectornak 120, a’ tanítók­nak harmincz- harmincz forint fizetésük volt a’ 4000 ft. kamatjából. A’ könyvtár állott az Fafy Mihály­tól ajándékoztatott 15 és gr. Beth- Ján Jánostól küldetett 26 darab könyvekből. Ezen Letek­ei Pál rectorságában épittettek, a’ tanoda déli végében, a’ mai tanitó-terem alatt lévő két szobák, legelsőbben kőből, melynek felébe későbben, 1748-ban Borosnyai János tanár építette a’ mai tanitó-teremet, ’s 1740- ben a­ még ma is meglevő tanitó-széket meg­­újittatta, ezen zsidó felülírással: Chodesch La­­jehovah (szentség a’ Jehovának). 1680-ban Rozgonyi János, ki egyszers­mind 1-ső Apafynak udvari­ papja volt, lett legelső professor, ki az elementaria és con­­junctica classisokat állitotta­ fel. Rozgonyi Já­noson kezdve, 1767-ig, mikor a’ gondviselés Baczka Madarast Kis Gergelyt rendelte ezen iskola tanárának, voltak egymás után követ­kezve 11 tanítók. Kis Gergely, két szobát és egy tanitó-teremet kivéve, csak faépületekből álló tanodát talált 15000 ft. tőkével. De ezen munkás férfi 1770-ben hozzáfogott és 1773-ban 16 ezer forint költséggel tökéletesen bevégez­­te a’ ma is fennálló három-emel­tü, 43 szo­bákból ’s derék tanári lakból álló tanoda épí­tését, a’ 15 ezer forint tőke nemcsak sérthe­­tetlenül való megtartásával, hanem annak 1779- ig már 34 ezer forintra való nevelésével. 1780- ban egy második tanári­ hivatalt állított ’s legelső tanár­társa volt Csernátoni Sámuel. Nem szűnt­ meg a’ lelkes férfi a’ tanoda építése bevégzésével a’ munkásságtól, hanem, az akkori vallásbeli türedelmetlenség daczára, Il­dik József császár kegyes engedelmével, a’ legelső alapkő bétételétől fogva, az utolsó cse­­répdarab feltételéig szüntelen szemes vigyá­­zása alatt építette, éppen a’ piatz közepén, a’ tanoda elébe a’ reformátusok díszes és tágas nagy templomát, mely után 1787-ben a’hasz­nos férfi az egész haza, de különösen a’ szé­kely nemzet nagy kárára idő előtt élte 50-dik évében Sz.-Udvarhelyen meghalt. Maradtak a’ derék férfinak három gyer­mekei , József, Borbála és Ferencz, jóllehet neveletlen, de a’ kik még is a’ derék atyának méltó utódai. Különösen József, ki nemes Alsó-Fehér vármegyének sok ideig főjegyzője ’s végre alispánja volt, hagyott végrendeleté­ben az udvarhelyi tanodának 80,000 ftot, mely­nek kamatjából évenként az általa több haza­fiak segedelmével eszközöltetett ’s 1832-ben

Next