Hon és Külföld, 1845 (5. évfolyam, 1-104. szám)
1845-05-16 / 39. szám
Tartalom : Durango. Valami a’ siamiakról. A’ siamiak zenéje. HON ÉS KÜLFÖLD 1845. (első félév.) 39-k szám. Kolozsvár.Pénteken május 16-án, 1345. Durango. (Glennie Tamás után) Zacatecas bérczei Le Soledad csordái Látunk megett maradtak, elhatároztuk északi Mexico mezőibe menni, hová eddigelé kevés utazó merészelt belépni. Kalabara és Muleros völgyeit Durango álladalom egyik legszebb ’s öszvértermésztéséért egész Új spanyolhonban ismeretes rétjeit felkerestük. E’ rét partjain egészen soha ki nem száradó folyamok vannak. Lehetnek olvasók, kik a’ folyamok soha egészen ki nem száradó tulajdonán mosolyganak, de a’ nagy mexicoi álladalom számos tartományaiban a’ folyamok még bizonytalanabbak mint Spanyolhonban, ’s ez utolsóban egy vis királyné bemenése alkalmával a’ parancsot adták ki, hogy Manzanares ágyát vízzel lássák el, nehogy a’ port fennségének alkalmatlanságára legyen. Durango álladalmat gyarmatosok népesitek meg, kik Spanyolhon legszomorubb provinciajiból Biscaya-, Navarra-, Kataloniaból jöttek. E gyarmattelepek házasság által soha sem vegyültek az őslakosokkal; származásuk tisztaságára büszkén eldüdjeik gondolkodás- ’s életmódjokat megfarták. Ez emberek ritka nemes nyiltszivüek mint voltak a’ hajdani spanyolok, természetüknél fogva ügyesek, beszédesek, testben lélekben erélyesek, vállalkozók, s az eddigi lánczokat lerázván kevés év alatt északi Mexico kormányzásába nem kis befolyással leeednek. Durango a hasonnevű álladalom fővárosa, a spanyol járom lerázása óta sokat emelkedett. A fantsták a’ piaca mayor színház ’s minden nyilvános épületek Zambrinotól építtettek, ki San Dimasi és Guarisamey-i építményeiből 30 millió dollárnál többet nyert. Durango püspök lakóik a jelen és ez előtti években nagy érdemeket szerzettek az ország építményi mivelődése előmozdításában. Durango lakosai száma 24 ezer lélek , a’ spanyol uralkodás alatt nem volt más mint egy nagy falu. Durangonak csak kevés kézművei vannak ; gazdagsága bánya és földterményekben áll, mely utóbbi annyira jelentékeny, hogy ötször nagyobb népességű honnak is elégséges lenne. A’ legtöbb rétjei nagyobbak hogy sem jól lehetne gazdálkodni eme durangos mezei jószágokat, szarvasmarha-, öszvér- és juhtenyésztésre használják, mely utóbbiból évenként legalább 150 ezeret küldenek a’ mexicoi piaczra. A hazienda de la Lareanak egyedül van egy 200 ezer juhból ’s 40 ezer öszvérből és lóból álló csordája , a’ 400 sitlos- ból álló ramosinak 80,000 juha, a’ guantimapc-inak 40,000 ökre és tehene. Pranas völgyben, a’ fővárostól 7 m. földre nincs más mint gabona; egy folyam nedvesíti, mely közepén csörög át,’s melynek partjain 9 háziésul de trigo (gabnajószág) van egymás mellett, melyek a’ fővárost legjobb liszttel látják el. Durango álladalom természeti előnyeire jelenleg többet ügyelnem mint hajdan , ezukrol a’ siéra Madra minden részében lehetne tenyészteni, víz van elég, az égalj kedvező, de most e’ terméket Cuevnavacaből viszikbé 200 órányiról, miért is felette drága. Hasonlag az indigót ’s kávét a’ föld legtermészetesb terményeihez számlálhatni, a sierra madré- i barancasukban vadon találtatnak. Durango kapuitól negyed órányira találhatni vasat, a’Cesro del Melcado egészen vasbánya, benne van kétféle jegeczül és mágneses, mind kettő több mint 70 procent. Ez érez megolvasztása némi nehézségekkel van 39