Hon és Külföld, 1845 (5. évfolyam, 1-104. szám)

1845-05-16 / 39. szám

Tartalom : Durango. Valami a’ siamiakról. A’ siamiak zenéje. HON ÉS KÜLFÖLD 1845. (első félév.) 39-k szám. Kolozsvár.­Pénteken­ május 16-án, 1345. Durango. (Glennie Tamás után) Zacatecas bérczei Le Soledad csordái Lá­tunk megett maradtak, elhatároztuk északi Mexico mezőibe menni, hová eddigelé kevés utazó merészelt belépni. Kalabara és Muleros völgyeit Durango álladalom egyik legszebb ’s öszvérterm­­észtéséért egész Új spanyolhonban ismeretes rétjeit felkerestük. E’ rét partjain egészen soha ki nem száradó folyamok van­nak. Lehetnek olvasók, kik a’ folyamok soha egészen ki nem száradó tulajdonán mosolyga­­nak, de a’ nagy mexicoi álladalom számos tartományaiban a’ folyamok még bizonytala­nabbak mint Spanyolhonban, ’s ez utolsóban egy vis királyné bemenése alkalmával a’ paran­csot adták­ ki, hogy Manzanares ágyát vízzel lássák­ el, ne­hogy a’ por­t fennségének alkal­matlanságára legyen. Durango álladalmat gyarmatosok népesi­­tek­ meg, kik Spanyolhon legszom­orubb pro­­vinciajiból Biscaya-, Navarra-, Kataloniaból jöt­tek. E gyarmattelepek házasság által soha sem vegyültek az ős­lakosokkal; származásuk tisz­taságára büszkén eldüdjeik gondolkodás- ’s életmódjokat m­egfarták. Ez emberek ritka nemes nyiltszivüek mint voltak a’ hajdani spanyolok, természetüknél fogva ügyesek, be­szédesek, testben lélekben erélyesek, vállalko­zók, s az eddigi lánczokat lerázván kevés év alatt északi Mexico kormányzásába nem kis befolyással leeednek. Durango a hasonnevű álladalom fővárosa, a spanyol járom lerázása óta sokat emelke­dett. A fantsták a’ piaca mayor színház ’s minden nyilvános épületek Zambrinotól épít­tettek, ki San Dimasi és Guarisamey-i épít­ményeiből 30 millió dollárnál többet nyert. Durango püspök lakó­­ik a jelen és ez előtti évek­ben nagy érdemeket szerzettek az ország építmé­nyi mivelődése előmozdításában. Durango la­kosai száma 24 ezer lélek , a’ spanyol ural­kodás alatt nem volt­ más mint egy nagy falu. Durangonak csak kevés kézművei van­nak ; gazdagsága bánya és földterményekben áll, mely utóbbi annyira jelentékeny, hogy ötször nagyobb népességű honnak is elégsé­ges lenne. A’ legtöbb rétjei nagyobbak hogy sem jól lehetne gazdálkodni­ eme durangos mezei jószágokat, szarvas­­marha-, öszvér- és juhtenyésztésre használják, mely utóbbiból évenként legalább 150 ezeret küldenek a’ me­­xicoi piaczra. A­ hazienda de la Lareanak egyedül van egy 200 ezer juhból ’s 40 ezer öszvérből és lóból álló csordája , a’ 400 sitl­­os- ból álló ramosinak 80,000 juha, a’ guan­­timapc-inak 40,000 ökre és tehene. Pranas völgyben, a’ fővárostól 7 m. földre nincs más mint gabona; egy folyam nedvesíti, mely kö­zepén csörög­ át,’s melynek partjain 9 házi­ésul de trigo (gabnajószág) van egymás mel­lett, melyek a’ fővárost legjobb liszttel lát­ják­ el. Durango álladalom természeti előnyeire jelenleg többet ügyelnem mint hajdan , ezuk­­rol a’ siéra Madra minden részében lehetne tenyészteni, víz van elég, az égalj kedvező, de most e’ terméket Cuevnavacaből viszik­­bé 200 órányiról, miért is felette drága. Ha­­sonlag az indigót ’s kávét a’ föld legtermé­­szetesb terményeihez számlálhatni, a­ sierra madré- i barancasukban vadon találtatnak. Durango kapuitól negyed órányira talál­hatni vasat, a’Cesro del Melcado egészen vas­bánya, benne van kétféle jegeczül és mágne­ses, mind kettő több mint 70 procent. Ez érez megolvasztása némi nehézségekkel van 39

Next