Hon és Külföld, 1848 (8. évfolyam, 1-37. szám)

1848-03-24 / 24. szám

HOKI ÉS KÜLFÖLD­ IS4§. 2-S­ik­k .szám. (Első félév.) Kolozsvár. Péntek aasacíms­zitkén 1&4§. Txrtuloin I Suez ’s a’ Középtenger. A’ halott boszuja. Suez ’s a’ Középáesnger. QFolytatás.­ Ez csak egyik oldalról másikra fordulás. A’ török rendeletek lassanként a­ görög haj­ókeres­kedésbe bele kapnak, még pedig igen érezhető­ig, mivel a’ görögök mióta török alattvalók vol­tak, megszokták a’ kisázsiávali ’s feketetengereni kereskedést ősi jogaiknak tekinteni. Még mielőtt a’ török rendeletek megjelentek, az orosz kormány ukázt bocsátott­ ki, úgy mondva a’ Baltitengert illetőleg, de a­ mi azonban másfelől a’ Fekete­tengerre is szabható volt, melynek ereje szerint az idegen hajók oroszoknak tekintődhettek, átoro­­szosittathattak, bárha a’ kapitány, kormányos 's az emberek háromnegyed része idegen volt is. *) Egy kis görög hajónak tehát, melyen a­ ha­jóskapitányon ’s kormányzón kivül alig volt 3—4 hajóslegény, csak egy oroszt vagy krimi görög honfiát kellett felvennie, orosz útilevelet kérnie ’s görög hajóból tüstént oroszszá változott. E’ tekin­tetek a* törökök ’s angolok buzgóságát valameny­­nyire mérsékelni látszanak ’s e’ történet, mint sok más, el fog gőzölögni. Mindazáltal úgy lát­szik, az angol kormány a’ görög főnökök gyá­­molitásától egyenesen el akar állani ’s viszont inkább a’ Verestengerre, a’ görög kormányra és senatus munkálkodására szorítkozni, noha annak többségét a’ ravaszság megváltoztatta. Ellenben a' követi kamarában újólag napista vagy tulaj­donképpen orosz ellenzék kormányoz ; nevezetes jelenet, mivel e’ párt, melynek hatalmát Pelopon­­nesusban kell keresni, a’ September 15-diki for­radalom óta nagyon viszszavonult, a’ rumeliota párt túlnyomóságával Colletti vezérlete alatt el is hatalmasak volt. E’ rumeliota párt azonban, mely északon lakik ’s a’ népesség legerősebb része, csak oly vezér alatt kapott nagy tekintetre, mint Colletti; átalán fogva az idegen befolyástól legidegenebb, azért is nyilatkozott a’ heterod­onok ellen, kik mindazáltal náloknál miveltebbek. Éppen ezáltal tudá a’ napista pártot ’s az úgynevezett angolt, melynek feje Maurocordatus, egyszersmind zabo­lázni, mivel Colletti erős jelleme ’s tapasztalata, valamint a’ Nyugot-Európávali ismeretsége őket szükséges egyetértésben tartá. Colletti halála óta a’ dolog megváltozott ’s a’ rumeliota párt kény­telen a’ napista párttal lassanként egyesülni, ha a'legközelebb ’s leghatalmasabb ellenséget a’ he­­terod­on pártot hallgatásban akarja tartani. Ebben látjuk okát, miért nem bocsátották­ el ennekelőtte az orosz hittérítőket, mely csak most kezd me­gint mozogni é s annak felvilágosítását, hogy a’ franczia hirlapok valóban nem szándéktalanul, miként tildák az angol és orosz kormányt úgy terjeszteni­ elő, mint a’ mik a’ görög ügyekbe e­­gészen belé vannak szőve. Oroszország befolyá­sa szendergett ’s Anglia, valamint Francziaor­­szág is munkálódott, mit Colletti’s a’ királyi ha­talom minden módon gyámolított. Colletti halála után az orosz pártnak megint színpadra kelle lépni­e s a’ rumeliota pártnak azzal öszsze kell csatlakozni, ha oly vezérének elvesztése után fenn akar állani. Majd meglátandjuk, hogy az Oroszbirodalom azáltal, hogy béfolyását évekig szendergetni ha­gyó, semmit sem vesztett; a’vallás atyafiságánál fogva hatalmában áll a’ dolgot ott kezdeni, hol félben hagyta, midőn Anglia ’s Francziaország, ha nagy következetességgel ’s állhatatossággal nem bánik, állását mindég viszont elvesztheti. Erre a­ Törökbirodalom ’s Görögország tökéletes bel­ismerete eszközül szolgál, mely az angoloknak és francziáknak nincs egyaránt hatalmában. Az O­­rosz birodalom kereskedési szerződésével Török­országra roppant befolyást nyert, mi átalán fogva a’ görögökre is hatott, minthogy rájok nézve hasz­nos volt Oroszország uralkodói ’s védelmei fenn­­sőségét elismerni. Anglia ’s Francziaország 1838- ban augustusban és novemberben Törökországgal kereskedelmi szerződésre léptek, annakelőtte a’ ki- ’s bevitelért három procentet fizettek, de egy­szersmind a’ bel vámfizetéseknek ’s abból szár­mazó más egyéb terheltetéseknek ’s virrongások-24 jegyzés. Ezen ukázt a’ franczia hirlapokba iktat­­ták­ bé, de ha jól emlékezünk a’ svécus hirlapok ez adatok valóságának a’ Balti-’s Fejértengere­ket illetőleg ellent mondottak. Ha ez akár va­lóban létezett, miről alig kétkedhetni, úgy az csak Görögországra vala számítva.

Next