Hon és Külföld, 1848 (8. évfolyam, 1-37. szám)
1848-03-24 / 24. szám
HOKI ÉS KÜLFÖLD IS4§. 2-Sikk .szám. (Első félév.) Kolozsvár. Péntek aasacímszitkén 1&4§. Txrtuloin I Suez ’s a’ Középtenger. A’ halott boszuja. Suez ’s a’ Középáesnger. QFolytatás. Ez csak egyik oldalról másikra fordulás. A’ török rendeletek lassanként a görög hajókereskedésbe bele kapnak, még pedig igen érezhetőig, mivel a’ görögök mióta török alattvalók voltak, megszokták a’ kisázsiávali ’s feketetengereni kereskedést ősi jogaiknak tekinteni. Még mielőtt a’ török rendeletek megjelentek, az orosz kormány ukázt bocsátott ki, úgy mondva a’ Baltitengert illetőleg, de a mi azonban másfelől a’ Feketetengerre is szabható volt, melynek ereje szerint az idegen hajók oroszoknak tekintődhettek, átoroszosittathattak, bárha a’ kapitány, kormányos 's az emberek háromnegyed része idegen volt is. *) Egy kis görög hajónak tehát, melyen a hajóskapitányon ’s kormányzón kivül alig volt 3—4 hajóslegény, csak egy oroszt vagy krimi görög honfiát kellett felvennie, orosz útilevelet kérnie ’s görög hajóból tüstént oroszszá változott. E’ tekintetek a* törökök ’s angolok buzgóságát valamenynyire mérsékelni látszanak ’s e’ történet, mint sok más, el fog gőzölögni. Mindazáltal úgy látszik, az angol kormány a’ görög főnökök gyámolitásától egyenesen el akar állani ’s viszont inkább a’ Verestengerre, a’ görög kormányra és senatus munkálkodására szorítkozni, noha annak többségét a’ ravaszság megváltoztatta. Ellenben a' követi kamarában újólag napista vagy tulajdonképpen orosz ellenzék kormányoz ; nevezetes jelenet, mivel e’ párt, melynek hatalmát Peloponnesusban kell keresni, a’ September 15-diki forradalom óta nagyon viszszavonult, a’ rumeliota párt túlnyomóságával Colletti vezérlete alatt el is hatalmasak volt. E’ rumeliota párt azonban, mely északon lakik ’s a’ népesség legerősebb része, csak oly vezér alatt kapott nagy tekintetre, mint Colletti; átalán fogva az idegen befolyástól legidegenebb, azért is nyilatkozott a’ heterodonok ellen, kik mindazáltal náloknál miveltebbek. Éppen ezáltal tudá a’ napista pártot ’s az úgynevezett angolt, melynek feje Maurocordatus, egyszersmind zabolázni, mivel Colletti erős jelleme ’s tapasztalata, valamint a’ Nyugot-Európávali ismeretsége őket szükséges egyetértésben tartá. Colletti halála óta a’ dolog megváltozott ’s a’ rumeliota párt kénytelen a’ napista párttal lassanként egyesülni, ha a'legközelebb ’s leghatalmasabb ellenséget a’ heterodon pártot hallgatásban akarja tartani. Ebben látjuk okát, miért nem bocsátották el ennekelőtte az orosz hittérítőket, mely csak most kezd megint mozogni é s annak felvilágosítását, hogy a’ franczia hirlapok valóban nem szándéktalanul, miként tildák az angol és orosz kormányt úgy terjeszteni elő, mint a’ mik a’ görög ügyekbe egészen belé vannak szőve. Oroszország befolyása szendergett ’s Anglia, valamint Francziaország is munkálódott, mit Colletti’s a’ királyi hatalom minden módon gyámolított. Colletti halála után az orosz pártnak megint színpadra kelle lépnie s a’ rumeliota pártnak azzal öszsze kell csatlakozni, ha oly vezérének elvesztése után fenn akar állani. Majd meglátandjuk, hogy az Oroszbirodalom azáltal, hogy béfolyását évekig szendergetni hagyó, semmit sem vesztett; a’vallás atyafiságánál fogva hatalmában áll a’ dolgot ott kezdeni, hol félben hagyta, midőn Anglia ’s Francziaország, ha nagy következetességgel ’s állhatatossággal nem bánik, állását mindég viszont elvesztheti. Erre a Törökbirodalom ’s Görögország tökéletes belismerete eszközül szolgál, mely az angoloknak és francziáknak nincs egyaránt hatalmában. Az Orosz birodalom kereskedési szerződésével Törökországra roppant befolyást nyert, mi átalán fogva a’ görögökre is hatott, minthogy rájok nézve hasznos volt Oroszország uralkodói ’s védelmei fennsőségét elismerni. Anglia ’s Francziaország 1838- ban augustusban és novemberben Törökországgal kereskedelmi szerződésre léptek, annakelőtte a’ ki- ’s bevitelért három procentet fizettek, de egyszersmind a’ bel vámfizetéseknek ’s abból származó más egyéb terheltetéseknek ’s virrongások-24 jegyzés. Ezen ukázt a’ franczia hirlapokba iktatták bé, de ha jól emlékezünk a’ svécus hirlapok ez adatok valóságának a’ Balti-’s Fejértengereket illetőleg ellent mondottak. Ha ez akár valóban létezett, miről alig kétkedhetni, úgy az csak Görögországra vala számítva.