Honderü, 1843. július-december (1. évfolyam, 2/1-26. szám)
1843-08-05 / 5. szám
5. SZÁM. SZOMBAT. AUG.’ h. 1843. 1 NYILTLEVÉL. Pozson, jul.’ 27. 1843. Miskolcz f. hó’ 19-én délben a lángok’ martaléka lett. Nincs ellenség, melly igy elpusztítandotta e szegény várost; mert az talán megkímélte volna a templomokat, hol a kegyesek’ ájtatos éneke zeng, — nem bántotta volna az iskolákat, hol a gyermekek szépre és jóra neveltetnek,s állni engedte volna a hivatalos épületeket, miknek falai a szegény adózó nép verejtékéből építvék, s mikben törvény és igazság szolgáltatik; de e tűzvész megemésztett lángnyelvével templomokat, iskolákat, megyei és városi középületeket, még ollyanokat is, mellyek cseréppel és pálakővel valának födve, — néha úgy látszik a gondviselés leveszi igazgató kezét, az elemekről s engedi őket dúlni! — Kis és nagy házak százankint hevernek romban, számosoknak mindene porrá s földig égett, de még nem tudhatni hány ember esék áldozatul, sem azt nem mondhatjuk meg, hány százezer pstokra üt a kár, vagy haladja-e a’milliót is ? Isten hatalmas keze irtózatosan megsúlyosodott e szegény városon, és épen most, midőn kebelében a kir. biztos másod évre dolgozik királyi várossá emeltetésén, épen most midőn új életnek áll küszöbén s áldozatokra kellene készen lennie. Miskolcz országunk’ fölső részén a legnépesb és életdus város, piacra és vására híresek, életkereskedése roppant terjedelmű. E város egy tekintetben hasonló a hazához, mert körülbelül olly régi, mint maga e hon, és mint ez olly ifjú, azaz inkább !