Honderü, 1846. január-június (4. évfolyam, 1/1-26. szám)
1846-04-14 / 15. szám
300 — 5. Gungl’ zenészeti estélye, 3 szakaszban. __6—12-ig a nagyilét miatt a színház zárva. ^-ÜY. — — DIVATKÖRI UTASÍTÓ. Majd valamennyi társaságokban födetlen hajat látni az eddigi phantasiesövegek helyett. Hátul a haj sisakszerüen föltekertetik, s tekercsekbe szedetik, mellyek vagy egymáson feldíszítek, vagy — s ez igen szépen áll — egymásba fonódnak. A haj’ hátul föltüzése, s a hullámos haj egészen letűntek a divat’ mezejéről. Ellenben nem ritkák a hunczutkagyürük (coiffure mignarde) mik kicsiny, a homlokhoz lapuló hajgyürükből állanak, s a császárság korára emlékeztetnek. E gyürűcskék csak fiatal fris arczszínhez állanak jól, s csak tiszta , magas homlokon ingerlők. A fürtök valamivel rövidebben viseltetnek, mint tavaly. Egészen fölül kezdődnek és nagy symmetriával s ügyességgel képeznek lefelé érdekes fokmenetet. Néha e hosszú fürtök’közepébe egyes kis virágosa illesztetik , mi ép olly eredeti mint meglepő hatású. Ifjú leánykák kivált elül szemöldeiknél vagy kereken vagy félivezve hordják hajukat. Néha két hoszszu fürtöt viselnek, mellyek mint két magdolnafürt hullámzanak alá. Divatszerű füzérkép említendő a babérlevélből készült koszorú (la couronne Haidé) a legsötétebbtől a legvilágosabb zöldig menő színárnyazattal, s filigrán ezüstből készült gyönyörű virágcsákkal van vegyítve; aztán az iris füzér , két széles violaszín liliombokrétából , batist és bársonynyal vegyítve. Mi valamennyi hajdíszítmény a levélzetét illeti, az legtöbbnyire viaszból készíttetik,ez a batiszlevelek most már teljesen divatellenesekké válván. A tavaszi kalapokra szánt lombozat rendkívüli színgazdagsága által tűnik föl. Néha széles vízlevelekből áll ez , egy alig nyílt vízvirágocskával, gyakran hosszú, csinos árnyazatú narancslevelek , halvány nádlevelekkel vegyítve, vagy mogyoróágacskákból, fris szőkeszakállú mogyoróikkal, stb. A pamela-idom csak olasz szalmás rizskalapoknál marad meg. Majd átalában mellőztetik már ezen túlfeszített idom, Joelly csak kevés hölgy arczához állt jól, s helyét sokkal bájosb idom pótolja, melly az arczáknál kerekszabású , rövidebb , és majd minden arczhoz illik. Újdonaj tavaszi kalapminták például — a legelső párisi divatárusnők után: rizskalap, fehér tüll szalagrózsával, egy másik violaszín széles liliommal oldalt, vagy tafotacsokorral, s egy mogyoróággal, kis capote rózsaszín olasz tafotából, széles, haránt fekvő szalagrózsákkal , mellyeket egy vastag, mesterséges müvü olasz szalma választ el egymástól, haránt ránczolt fenékkel, s egy nagy, kinyílt rózsával a baloldalon; könnyű capote fehér florbal, csinos hosszú narancslevelekkel, stb. A nyári ruhák’ szabása még nincs elhatározva. A derék nem változandik , de az ujjak módosíttatni fognak. A szép idők következtében feltünedeznek már a nyitott derekak , s mögőlük csinos előing, vagy fényes csipke mellfodor mosolyog ki. A legelegánsabb napernyők neve : Palankine, — igazán chinai idom. Pár hét múlva már határzottabb utasításokat remélünk adhatni. nyilatkozat. Az Életképek’ 13-dik számában azon hír közöltetvén , miszerint némelly fiatal írók elhatárzák magok közt, hogy ezentúl semminemű szépirodalmi lapba nem dolgozandnak , közlő az érdeklett egyéneket fölszólítja , hogy a hír’ alaptalanságáról nyilatkozzanak. Miután e hír és közlés alulírottakat illeti, s miután néhány lap újdonságiról és levelezői e közlés nyomán , alulírottakról és szándékokról elferdített tudósításokat és epés megjegyzéseket kezdtek hintegetni a közönség előtt, szükségesnek látják alulírottak kinyilatkoztatni, miszerint igenis, ők elhatárzák, hogy folyó évi július 1 1-je napjától kezdve , munkálkodásukat a szépirodalmi lapoktól megvonják, s erejüket nagyobb dolgozatok, s különösen pedig majdan egy általuk közös erővel megindítandó irodalmi vállalat kiállítására fordítandják, kijelentvén egyszersmind jelen nyilatkozatban azt is, miszerint alulírottakat ezen irodalmi vállalat létesítése czélján kívül semminemű mellékes, vagy talán, — mint némellyek hinni és állítni akarnák , — szenvedélyszülte czél nem vezeté.—Ennyit a tisztelt közönségnek tudtál adni, s némellyek irányában megjegyezni alulírottak kötelességüknek tárták, nehogy számosan homályban legyenek azon czélnál és téren, mellyen minden félreértés kikerülendő, s mellyen a tiszt, közönség alulírottakkal hihetően minél elöbb találkozni fog.— Kelt Pesten tavaszhó’ 8-dikán 1946. Bérczy Károly, Degré Alajos, Jókay Móricz, Kaján Ábel, Lisznyay Kálmán, Obernyik Károly, Pálffy Albert, Petőfi Sándor, Tompa Mihály. Budán, a kir. egyetem’ nyomdájában. »ItSOSW«