Honderü, 1846. július-december (4. évfolyam, 2/1-26. szám)
1846-08-11 / 6. szám
Károly urnak, ki olly lelkes- erélyesen szólal föl mellettük, a trencsini zsidók. Bizton várjuk a fürdői t, biztossági ismeretes tevékenysége s igazságszeretetétől, hogy ezen ocsmány csalásoknak véget fog vetni. Rebesgetik, hogy egynéhány külföldi gyáros, hogy a zay-ugróczi posztógyárt, mellynek versenyétől fél, rész hírbe hozza, silány posztót s más kelméket árul drágapénzen szerteszét, utánzott zayugróczi bélyeg alatt. TÖBB TRENCSINNEK. — ERDŐ-BÉNYE, nyárhó’ 17. A bényei fürdő Tokajhoz két mérföldnyire fekszik. E táj valóban nagyszerű, felváltva emelkednek előttünk az óriás hegyek, mellyek minduntalan más más fordulatot nyerve, mint fátyolképek tűnnek el szemeink előtt. Az út kanyarodva vezeti utasát a sudár fák’ sürü lombjai között, hol vndoran hinti el énekátját a madársereg. A fürdő kisszerű épületeit regényes hegyek környezik, melylyek’ bükkös árnyaiban pihen — unatkozik — vagy gyógyulásért cseng a fürdő’ vendége. A fördő’ gyógyerejét hatalmasnak mondja mindenki. Többi közt ezúttal is egy ifjú, kitől a mostoha sors minden testi épséget elrabolt, ki ajkait görnyedve térdeire ereszté, kinek arczvonalmain a kétségbeesés’ jele ült, nyolczhéti ittmulatása után javultan tért Önerejéből szülői’ karjaiba. — A fördőtulajdonostól azonban kényelem’ tekintetében is várhatnánk valamit. Mibe kerülne péld. az erdőből jövő fris folyamkánál fölfelé ha csak óranegyednyire is utat csináltatni, — s hogy magukat a sétálók kipihenhessék, vagy pedig a mulatni vágyók sétájokban társalgás’ kedvéért leülhessenek , a fák hús árnyai alá helyenkint padokat helyezni; — s miután a tulajdonos’ végetlen erdejében eladhatlan fatömeg létezik, a csörgedező folyamba’ vagy két helyen kis hidakat állítani , hogy az ott mulató bájos hölgyek’ atlacz vagy bársonyczipői a vízbe ne merüljenek ; — szerintem az egész tervezet olly csekélységből kiállíttathatnék, hogy azt a fürdőtulajdonos a vendégek’ kívánságára bizony minden gondolkodás nélkül megtehetné. — Kémlelésem közepett az erdőben bolyongva csinos úrhelyre akadtam, mellyet Tolcsváról a három Mezőssy nővérek tulajdon kezeikkel készítenek, s miután a fürdői kútvíz nem legjobb, a csörgedező folyamat forrására akadni óhajtván, a hegyek fordulataiban tovább haladva az említett hölgyek föllelék az áldott forrást, melly most fris ivóvízzel látja el a fürdők vendégeit. Köszönet önöknek bájos hölgyek a fürdői társaság nevében. A fördőben mulató úri családok között fesztelen társalgás uralg , — egyenlő itt polgár nemessel, s csak fájlalnom kell, hogy tagja e társaságnak sokáig nem lehetek. FARKAS. — DEBRECZENI HÍRCSENGŐ. Nyárutó’ 4. Városunkban szokatlan élénkség van, mindenütt a vidékiek közös ismerősek s ismeretlenek felváltva bukkannak elénk, az óhajtva várt gróf Széchenyi István ő exc. tegnapé- előtt estve megérkezvén, a tiszaszabályozó társulat, ő exc. elnöklete alatt, tegnap tartá számos hallgatók’ jelenlétében első ülését. — Szép volt szemtanújának lenni azon lelkesedésnek, melylyel a hazafi a terembeni megjelenésekor kitörő öröm. —■ éljenek, — s tapsokkal üdvözöltetett. Jelen voltak az illető tiszai megyék’ küldöttein kívül Dessewfy Emil, Andrásy, Szapáry, Almásy, Károlyi grófok, báró Wenkheim Béla, herczeg Breczenheim sat. főrangú notabilitások; örömmel találkoztunk némelly, a közelebb múlt országgyűlésen fáradozó követekkel, kik jelenleg a tiszaszabályozó egyesületbeni részvétre is megbizattak. — Délben, az az délutáni 2 órakor a város fényes lakomával tisztelte meg vendégeit, melly — mint értesülünk — 2234, mondd: kétezer kétszáz harmincz négy váltóúába került. — Estve gróf Széchenyi István ő excja tiszteletére a színházban „Falura kell mennie“ franczia vígjáték adalék, mellyel Erkel „Isten áldd meg a magyart“ hymnusa a tanuló ifjúság’ dalkara által — a nagy hazafi’ élet nagyságú, s nemes és hazafias tettei’ jelképével diszesített arczképe előtt — énekeltetett. Mi óhajtottuk volna, hogy magyar hazafia tiszteletére magyar darabot adott volna a társulat, van már vígjátékaink közt is éldelhető. — Különben az előadás jó volt, Feleky és Felekyné — ez Coelestina, az Ferdinand — kitűnő ügyességgel játszottak , s a vidéki szép számú közönség’ tetszését átalában megnyerték. Mint értesülünk, Feleky társaságával Kolozsvárra megy jövő hóban, ha még valaki ki nem vette előle a színházat. — Itt van Dupuis János, s mint a czédula mondja: „birkózásáról országszerte híres első Hercules , s társaságával nagy rendkívüli gymnastikai, athletai, művészi erőmutatványokat ad– már egyszer láttuk, ma ismét adand. Ezenkívül cosmorama, panorama, viaszalakok, s annyi mindenféle mutatványok, hogy akár mindenik órában más, különféle mutatványokat lássunk, még csak Lejars kellene, s oszt s. a. t. Még egy „national Tänzer-t kell megemlítenem , ki kötélen ugrálná a magyar tánczot, pedig ez — nem kötélre való; vásárunk népes s élénk. — Iparlovagok számosan vannak, de nekünk úgy tetszik, hogy erélyes policziai fő felügyelőnk K. L. úr hamarább kézre kerítteti az afféle madarakat, mint az Pesten történik. PAPRIKA: Budán, a kir. egyetem nyomdájában. 0.