Honismeret, 2002 (30. évfolyam)

2002 / 1. szám - HAGYOMÁNY - Az 1848/49-es szabadságharc emlékezete - A mi szabadságunkért - a ti szabadságotokért! A szabadságharc lengyel légiója (Kondor Endre)

30 * * Meg sem állnak Gödöllőig, ahol egy kurta pihenés után az egész sereg elvonult Kossuth előtt, aki kalaplevéve fogadta a Lengyel Légió díszelgését. A harc folyt tovább. Április 10-e a váci csata napja. A két testvérnemzet fiai váll-váll mellett küzdve tisztítják meg a várost az ellenségtől. Vácról - a harci érintkezést folyamatosan fenn­tartva - Ipolyságon, majd Léván át vezetett a Légió útja a Garamhoz. A nagysallói ütközetben fergeteges szuronyrohammal vetik ki állásaikból és kényszerítik megfutamodásra a túlerőben lévő császáriakat. A tavaszi hadjárat utolsó csatája Komárom felmentése, ahol szintén jelentős szerep jutott a lengyel fegyvereknek. Komárom bevétele után terjesztette fel Görgey Wysockit kitüntetésre és tábornoki előléptetésre, amit a magyar kormány teljesített is. Az orosz betörés után, honvédeinkkel együtt sokszor csapnak össze a muszkákkal. Ezen összecsapások legjelentősebbike (július 20-án) a Tura menti, ahol a lengyel ulánusok móresre tanítják a kozákokat. De a túlerő, az túlerő! Még részt vesznek (augusztus 9-én) a temesvári csatában, de azután Világosnál bevégeztetett. A Lengyel Légió katonáinak nagy része török földre vonult, emigrációba. Wysocki tábornok, a szabadságharc egyik legjelesebb túlélője Pá­rizsba került, s ott is halt meg 1873. december 31-én. A szabadságharc mély, kitörölhetetlen nyomot hagyott nemzetünk lelkében. Az akkori hőstettek mára legendává nemesültek. Emlékművek sora jelzi napjaikban is az utódok elis­merését, háláját. A Lengyel Légiónak két emlékműve is van Budapesten. Az egyik a Múzeum Kertben áll, ott, ahol annak idején a Légió zászlószentelése történt. Józef Wysocki határozott arcvonású, keménytekintetű mellszobrát Hanna Danilewicz szobrászművész alkotta meg, s Varsó váro­sának nagylelkű ajándékaként került hozzánk. Felavatása (1977-ben) 1848-as zászlóval felvo­nuló honvéd díszegység tiszteletadása mellett történt. A másik emlékmű a Népligetben álló légionista szobor, Farkas Béla szobrászművész mun­kája. Felirata önmagáért beszél: „A SZABADSÁGHARC ÉS A VILÁGHÁBORÚ LENGYEL LÉGIÓS EMLÉKÉRE ÁLLÍTOTTA 1934-BEN A MAGYAR KEGYELET". A március 15-i megemlékezések sorába minden bizonnyal beleférne egy ünnepség mind­két szobor előtt. Szép gesztus lenne a ma honvédeitől, ha tisztelgésül meghajtanák ott a ma­gyar hadizászlót, s a rég porladó egykori fegyvertársak emlékére a kürtös elfújná a Takarodót. Kondor Endre Szarvkürt részlete, XIX. század vége. Selmeczi Kovács Attila nyomán.

Next