Honismeret, 2010 (38. évfolyam)
2010 / 5. szám - TERMÉS - A középkori egyetem Óbudán (Gáti József)
tásból álló Universitas Budensis alapító okirata nem maradt fenn. A pápai bulla a budai prépostság jövedelmeit az egyetem ellátására szánta. Az Óbudai Egyetem kancellárjává, s egyben csanádi püspökké Lukács prépostot nevezte ki: „Mi tehát személyedet kegyes kedvezésünkben szándékozván részeltetni, ebbéli kérésedtől indíttatva jelen okmánnyal megadjuk kegyességednek hogy a Szent Péter egyház prépostságát Óbudán, a veszprémi egyházmegyében..., minden jogával és tartozékával, a fent nevezett csanádi vagy más egyházzal együtt, ahová esetleg helyeznek majd, felszentelésed megtörténte és a püspökszentelésre vonatkozó kanonok által megszabott idő eltelte után is élethossziglan megtarthasd, ugyanezen prépostság hasznait, bevételeit és jövedelmeit megkaphasd, és a nevezett város, Óbuda iskolájának kancellári tisztségét szabadon betölthesd. " Johannes de Horow, a Bécsi Egyetem bölcsész karának magisztere 1396 nyarán került az Óbudai Egyetemre. A századfordulót követően több más neves tanár kezdte meg oktatói tevékenységét - köztük Makrai Benedek, a prágai, párizsi és páduai egyetem bölcsész és egyházjogi mestere. Johannes Wrede, aki még 1402-ben nyerte el a budai prépostság olvasókanonoki prebendáját, Matheus de Diernach és Thomas de Wissenburg, mindketten az egyházjog tanárai, valamennyien az óbudai káptalan préposti és kanonoki javadalmaiból kapták a fizetést. A kor belviszályai között az egyetemet feltehetően 1403-ban Zsigmond király bezáratta. A főváros első egyetemének újbóli megnyitása Luxemburgi Zsigmond magyar király a pápasággal való viszonya rendezését követően, a belviszályok elültével szükségét látta egy magyar univerzitás újra létesítésének. A tárgyalásokkal Ozorai Pipo temesi ispánt bízta meg, aki sikerrel járt. XXIII. János ellenpápa Branda piazenzai püspökhöz, magyarországi kiküldöttjéhez írt levelében kérte, hogy készítsen jelentést egy Magyarországon felállítandó egyetem működési feltételeiről: „ ...gyarapodásuk iránt atyai szeretettel viseltetvén jóvá kívánjuk hagyni az említett király ebbéli óhaját és Magyarországot, illetve a többi, a mondott király uralma alá tartozó országot Studium generaléval ékesíteni akarjuk. Testvérségednek... jelen okirattal teljes hatáskört engedünk, hogy Magyarországon vagy királyának uralma alá tartozó más országban vagy tartományokban felállítsa azt, tekintélyünkkel felruházva és a mondott király tanácsát is figyelembe véve tájékozódjék a doktorok, magiszterek tanítók és a többiek felől, akik ott kötelesek működni, s a fentebb mondottakkal és minden körülményükkel kapcsolatban alaposan megvizsgálja az igazságot, és amit a fent nevezett helység alkalmassága és az egyéb körülmények tekintetében eme tájékozódás és vizsgálat során tapasztal, közölje velünk minél előbb..." (Bologna, 1410. augusztus 1.) Zsigmond kérésére 1410. augusztus 1-jén a pápa aláírta az Óbudai Egyetem újjáalapítására vonatkozó bulláját. Az egyetem négy klasszikus fakultással - „szent teológia, a kánon- és polgári jog, az orvostudomány és a szabad művészetek " - működhetett, mindazokkal a kiváltságokkal, amelyeket a nagy európai egyetemek: a párizsi, a bolognai, az oxfordi és kölni élveztek. Az Óbudai Egyetem épülete a mai Főtér - Szentlélek tér területén elhelyezkedő Szent Péter apostolról elnevezett káptalan területén állt, melynek feladata volt az országos jogkörű uralkodói oklevelek kiállítása, másolása és hitelesítése. A Fő téren álltak a káptalan templomai: a Szűz Mária és az állatalakos kindás-akantuszos kőfaragványokkal díszített Szent Péter templom. Az 1410-es pápai bulla eredetiben nem, csak a Vatikáni Titkos Levéltár másolataként maradt fenn (Registra Lateranensia, 147. kötet, 741-75. oldalak). A pápai registrumban az általánosan használt formulákat a bemásoláskor elhagyták, s a kihagyásokat etc. (stb.) utalással jelölték. A pápai bulla következő idézetét - a korábbi kiadások figyelembe vételével - átírta és fordította Prof. Dr. Érszegi Géza. „..Mivel tehát - mint a minap Krisztusban igen szeretett fiunk, Zsigmond, Magyarország felséges királya nevében kifejtették előttünk eme király nem csupán ezen állam és saját országa, Magyarország, hanem más szomszédos országok és tartományok lakóinak hasznát és boldogulását is szem előtt tartó dicséretes törekvésében nagyon szeretné, hogy városában, Óbudán, a veszprémi egyházmegyében, a mondott Magyarországon, erre a legnagyobb mértékben alkalmas és megfelelő helyen fekszik, létesüljön és állíttassák fel az Apostoli Szék által egyetem minden lehetőséggel, hogy ott is erősödjék a hit, művelődjenek az egyszerű emberek, ügyeljenek az ítélet méltányosságára, gyarapodjék az értelem és tudás az emberekben. Részlet IX. Bonifác pápa Lukács óbudai prépostot részére küldött levélből, melyben értesíti, hogy őt csanádi püspökké kinevezte, s ezzel egy időben betöltheti az óbudai egyetem kancellári tisztségét is (Róma, 1395. október 6.).