Honismeret, 2014 (42. évfolyam)
2014 / 2. szám - TERMÉS - Labádi Lajos: Kossuth-emlékek Szentesen
esi jegyzőkönyv az alábbiakat rögzítette: ,úl nagy számmal egybejött közönségnek városi főbíránk [Boros Sámuel] értésére adván, hogy főszolgabíró úr által vett tudósítás szerint hazánk nagy Polgárja Kossuth Lajos ma reggeli 11 óra tájban megérkezend, mihez kép a mai napra kitűzött tárgyak elintézése másnapra halasztandók. Egyébiránt felkéri a gyalog őrsereget, hogy a város szélén a nagy Polgár tiszteletére egybegyűlni, a lovasok közül pedig többen lóra pattanva a révhez [tiszaiföldi rév] kilovagolni siessenek. Ezen előterjesztés következtében éljen Kossuth Lajos! - örömteljes felkiáltások közt a néppel szólván, főbíró úr több tanácsbéli urak és a jegyzők kíséretében a révhez kiment, hol is délután 4 és 5 óra közt Kossuth Lajos Plazánk nagy szolgája megérkezvén, városunk főbírája városunk részéről őtet üdvözölni nem késett. A mindenfelől hallatszott iljen felkiáltások között Kossuth Lajos országos teljhatalmú biztos megköszönvén a szíves elfogadást, számos lovas őrsereg előkíséretében az utcákon hullámzó néptömeg közt városunk piacára beérkezett, hol is a mindenfelől öszve tódult és tág piacunkon meg nem fért néptömeg között az esten felállított szószékre Kossuth Lajos országos biztos úr a szűnni nem akaró éljenzés közt fellépvén, minden lelkes honpolgárt megható lelkes beszédjei által városi közönségünket az általános népfelkelésre felhívta, mely felhívásra városunk lelkes lakosai felhevülve általános és lelkes felkiáltások közt hazáért élni halni nyilvánítván magát, a felkelésre készségét többszöri felkiáltások közt ismételte; megszűnvén a nagy polgár hallani, a szűnni nem akaró éljen Kossuth! örömteljes felkiáltások közt szállására ment, hol a városi elöljáróságtól azon kimondással, hogy a szentesi lelkes polgárok szives elfogadásától telve - a felkelés iránt szükséges intézkedéseket holnap reggel teendi - elvált.” Az éjszakát Boros Sámuel főbíró házában töltötte (Hajdú Lajos u. 1 .). Itt kapta az első hírt a pákozdi csatáról, de az ütközet kimeneteléről még nem szerzett tudomást. A képviselőház elnökének (Pázmándy Dénes) Szentesről írt levelében a következőkép summázta Csongrád megyei benyomásait: „...Az általános népfelkelés eszközlését Csongrád megyében folytatván, itt is, e törzsgyökeres magyar népfajnál oly általános lelkesedésre s határozott készségre találtam, hogy bizton mondhatom a képviselőháznak, miként ha seregeink, melyek az ellenség előtt állnak, amint remélem, győznek, pártütő elleneink közül a népfelkelés segítségével egy sem látandja többé a Száva vizét... A képviselőház itt, a Tisza-partnak ősmagyar népében kétségtelenül feltalálandja azon törhetetlen magkövet, mely közül összegyűlt a szükséges erő hazánk szabadságát dönthetetlenül megvédeni.” Másnap az elöljáróság a városházán várta Kossuthot, aki elmondta, hogy, ,Életének legkedvesebb pillanata volt a tegnapi estvéli elfogadása, miszerint látta azt, hogy Szentes városa lelkes lakosai a Haza megmentésére készek". Ezt követően kinevezte a szentesi népfölkelők őrnagyává Müller Lajost, a fölkelés polgári biztosává pedig Boros Sámuelt, majd folytatta toborzó útját Szegváron, Mindszenten, Hódmezővásárhelyen és Szegeden. Kossuth szentesi toborzásának eredményéről Müller Lajos őrnagy jelentéséből értesülhetünk, amelyet Batthyány Lajos miniszterelnökhöz írt október 5-én ,a népfelkelési teljhatalmú országos biztos és honvédelmi országos bizottmány tagja Kossuth Lajos úrnak érkezett (okt. 3-án kelt) sürgönyös azon rendelete következtében, miszerint be nem várva a szentesi összes népfelkelő seregnek tökéletes organisatióját, a már útba indítható tömeget haladék nélkül indítsam meg Csepel szigetbe, sietek tudatni tisztelt Ministerelnök úrral, miképpen egy 554 főből álló gyalog csapat folyó hó 5-én városunkból kocsikon elindulván, az napon a Tiszán átkelve Csongrádon, 6-kán Kun Szent Miklóson teendő állomások után 7-kén rendeltetése helyére érkezend. Ezen csapatban 34 szuronyos, 68 magánypuskával, 27 pisztollyal, 163 lándzsával, 29 fokossal, 21 vasvillával, 15 karddal, 7 kaszával, 7 baltával felfegyverzett egyén találtatik, mihez képest még 254 egyén felfegyverzést igényel.” (Utóbb - értesülve a pákozdi csata kedvező kimeneteléről - Kossuth a népfölkelést feloszlatta.) A szentesiekben maradandó nyomot hagyott Kossuth Lajos első látogatása. A későbbi mozgósítások, felhívások, „üzenetek” során mindannyiszor késznek mutatkoztak táborba szállni, s nemzetőrként, népfölkelőként, honvédként védeni a hazát. A későbbi korokban számos legenda született Kossuth alföldi toborzó útjáról, gyújtó hatású szónoklatairól. Szentesi útjáról is maradtak fenn ilyenek, de az idézett korabeli dokumentumok hitelesen igazolhatják, hogy valóban lelkes fogadtatásban részesült városunkban. Ennek emlékét őrizte meg az 1898-ban - a forradalom és szabadságharc 50 éves évfordulóján - felállított főtéri Kossuth mellszobor, amelynek talapzatára ezt vésették a szentesiek: ,Eljöttem, hogy megkérdezzem a Magyar Nemzettől, meg akar-e hát halni rabszolga módra gyalázatosan, vagy élni akar szabadon és dicsőségben. E helyen mondta Szentes Népének 1848. szept. 26-án.” (A dátum ugyan téves, de a szándék nemes volt: örök emléket állítani a nagy hazafinak.) A cári csapatok közeledtének hírére, 1849 júliusában Szentesen is újból megkezdődött a népfölkelés szervezése, amelynek során 5548 hadra fogható 16-60 éves férfit írtak össze, de a bevetésükre már nem