Honismeret, 2016 (44. évfolyam)
2016 / 5. szám - EMLÉKHELYEK - Koszorús Ödön: A Batthyány-emlékszoba avatására
naplói 1659-1739. Közli: Nagy Gyula. Budapest, 1896; Fehér József. Széljegyzetek erdélyi utunkhoz. Lakva ismerni meg egymást. Művelődés, 2008. 6-9. sz.; Görzsönyi Vargha Zoltán. A budapesti Kálvin-téri kripta lakói. Budapest, 1941; Gudenus János József. A magyarországi főnemesség XX. századi genealógiája. IV. köt. Budapest, 1998; Kardos Samu: Báró Wesselényi Miklós élete és munkái. I—II. köt. Budapest, 1905; Kazinczy Ferenc: Erdélyi levelek. Budapest, 1880; Kő András: Életutak. In: A Kálvin téri kripta titkai. Szerk.: Kő András és Susa Éva. Budapest, 2014; Rettegi György: Emlékezetre méltó dolgok. Bukarest, 1970; Rösch, Siegfried: Goethes Verwandtschaft. Versuch einer Gesamtverwandtschaftstafel mit Gedanken zu deren Theorie. Neustadt an der Aisch, 1956; Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái. X. köt. Budapest, 1905; Tibori Szabó Zoltán: Wesselényiek és Telekiek Zsibón. In: Torony Erdély kapujában. Szerk.: Molnár János. Kolozsvár, 2004; Új Magyar Életrajzi Lexikon. VI. köt. Főszerk.: Markó László. Budapest, 2007; Új Magyar Irodalmi Lexikon. Főszerk.: Péter László. Budapest, 1994; Újfalvi Sándor: Emlékiratok. Budapest, 1990; Wesselényi István: Sanyarú világ. Napló 1703-1708. II. köt. Bukarest, 1985; Zoványi György: MAUSOLEUM, Az-az: Temetségnek uj Tornya. Mellyet, Régen eltökéllett akaratjából építtetett, NÉHAI MÉLTOSÁGOS FEJEDELMI Aszszony, Gróf Losontzi BÁNFFI KATA ASZSZONY, b. e. Férjének, N. MÉLTÓSÁGOS L. B. HADADI WESSELÉNYI ISTVÁN Fejedelmi Urnak Ágyas-Házal nyugodalomra... Kolozsvár, 1734. Zsigmond Attila: A zsibói Wesselényi-kastély. In: Torony Erdély kapujában. Szerk.: Molnár János. Kolozsvár, 2004 - etc. A Batthyány-emlékszoba avatásával Hölgyeim és Uraim! E nagy esemény alkalmából köszöntöm Önöket! Mint az Ikervári Honismereti Kör elnöke szeretném ismertetni azokat az indokokat, amelyek Ikervár népét és a települést a Batthyány családhoz kapcsolják. Mint kis település, Ikervár nem tudott és sohasem fog tudni Batthyány-kultuszt teremteni, de emlékezni és megemlékezni mindenkor tudott és reményeink szerint tudni is fog! Ennek alapját, az Önök által bizonyosan nem ismert Horváth György kántortanító, iskolaigazgató teremtette meg. Lehetséges, hogy ezért az ügybuzgalmáért kapta meg, talán Magyarországon elsőként, 1923-ban a Pro Ecclesia et Pontifice érdemkeresztet. Az ő érdeme, hogy szervező és pénzgyűjtő szorgalma eredményeként Ikervárott állították fel országunk első, önálló, teljes alakos szobrát, amely első, felelős miniszterelnökünk gróf Batthyány Lajos létéről tanúskodik, azaz emlékét őrzi. Bory Jenő szobrászművész alkotásának az a különlegessége, hogy 1913-ban állították fel. A „szeretve tisztelt Ferenc Jóskánk” fénykorában, nemes kormányunk belügyminiszterének tilalma ellenére, aki megakadályozta, hogy a szobor népünk adományából, országos gyűjtés eredményeként állíttassák fel. Azonban Ikervár lakossága össze tudta adni az emlékmű felállítási költségét. A XIX. század a Batthyányak évszázadának mondható Ikervárott. Csak az 1790-es években vásárolta meg és foglalta el gróf Batthyány Miksa az ikervári uradalmat, beleértve az Ikervár környéki falvakat: Nyőgért, Sótonyt és Rábakovácsit, de a központja a magát Oppidum Ikerváriensisnek nevező település volt. Ez vált az összeütközések forrásává. Az 1073-ban Salamon királynak több hónapig székhelyéül és talán menedékül szolgáló Ikervár a történelem viharai során a Castrum Geminiből Geminum Castellummá, majd csak Ikervárrá, később Oppidum Ikervariensisszé vált. Ez azt jelentette lakossága számára, hogy a határ- és vámőrökből vámér, majd várjobbágyok, aztán vendégek és mezővárosi népek, végül jobbágyok és cselédek lettek. Az 1700-as években a falu népe bérelte az üresen maradt jobbágytelkeket és földeket a Draskovichoktól. Valamelyik uralkodótól mezővárosi rangot és vásártartási jogot kapott, így jött létre Oppidum Ikerváriensis. Ez az értékes oklevél az idők során elkallódott. A Batthyány-emlékszoba (Keppel Ákos felvétele) Elhangzott 2016. július 14-én a pesti ferences rendházban létrehozott emlékszoba felavatásán. 50