Honismeret, 2016 (44. évfolyam)
2016 / 1. szám - TERMÉS - Brunn János: A györkönyi bor és a pincefalu története
A város életének új korszakát a II. világháború utáni időszak jelentette. A háborús károk feltárása és az újjáépítési munkálatok megkezdése Zsemlye Ferenc kommunista párti polgármester nevéhez fűződik, aki a város első tisztségét a sorsdöntő 1945 és 1949 közötti években viselte. Ő külön szakembert bízott meg egy átfogó városfejlesztési terv kidolgozásával.76 Aztán Szolnokon az első tanácsválasztáson 101 tanácstagot és 50 póttagot választottak meg. A 101 tanácstag közül 67 ipari munkás, 11 szegényparaszt és 4 középparaszt, 3 kisiparos, illetve kiskereskedő és 16 értelmiségi volt. A Szolnoki Városi Tanács alakuló ülését 1950. október 30-ra hívták össze.77 Közben Szolnok város lakosságszáma is dinamikusan fejlődött. Az 1850. évi 10 617 főhöz képest a vármegyeszékhellyé válás évében (1876) 15 847 lakost,78 a trianoni békediktátum évében (1920) pedig már 31 065 lakost számlált a település. A II. világháború alatt a mintegy negyvenezer lakosú megyeszékhely lélekszáma a légitámadások következtében mintegy tizedére, kb. négyezer főre zsugorodott össze. Az 1960-as években haladta meg a város lakosságszáma ismét a negyvenezer főt, majd 1970-re ez a szám is mintegy másfélszeresére, 63 467 főre nőtt. Végül, a rendszerváltozás időszakában (1990) volt a legnagyobb a város lakóinak száma, 78 328 fővel.79 Azóta a település népessége ismét folyamatosan csökkenő tendenciát mutat, melynek oka a rendszerváltozás óta eltelt időszak gyökeres gazdasági és társadalmi változásaiban keresendő. 2012-ben Szolnok az ország tizedik legnépesebb városa, melynek mintegy 73-74 ezer lakosa van. S habár időközben, 1949-ben a megye nevét egyszerűen, ha úgy tetszik, a Szent István-kori Szolnok megyére redukálták,80 majd a rendszerváltozás után visszakapta történelmi tájegységeket is magában hordozó elnevezését, a város közigazgatási státuszát, a megyeszékhelyi rangot mindmáig őrzi, a rendszerváltozás után kapott települési státuszával, a megyei jogú városi ranggal együtt. Kis Krisztián Bálint A györkönyi bor és a pincefalu története A Tolna megyei Györköny község a Dél-Mezőföld egyik jellegzetes települése. Első adatunk a helységről 1333-ból való, amikor pápai tizedszedők jártak a megyében. A helység a Hunyadiak korában hosszabb-rövidebb ideig oppidum, azaz mezőváros is volt. A török hódoltság kezdetén Györköny továbbra is őrizte korábbi pozícióját a környéken. Ebből az időből származnak az első ismereteink az itteni szőlő- és borkultúráról is. Györkönyben 1552-ben a musttized az összes adónak több mint egyharmadát tette ki, és a legtöbb volt a Simontornyai szandzsákban, tehát igen jelentős szőlőtermesztés folyt ekkor a területén. A hajdan virágzó középkori település azonban a XVII. század végére elpusztult. A XVIII. század elején, 1718-tól kezdődően egy új, túlnyomórészt német eredetű népesség tette ismét lakhatóvá ezt a földet. Elsőként Moson megyéből és Sopron megyéből, a Fertő tó környékéről érkezett néhány magyar és német (Heidebauer) evangélikus család, majd az 1720-as években, nagyobb létszámban a németországi Hessen tartományból kivándorolt protestánsok csatlakoztak hozzájuk. Az újonnan betelepülők megtalálták a korábbi szőlőművelés nyomait is, és felújították ezt a tevékenységet. A hozzáértést otthonról hozták magukkal. A Heideboden (a mai Burgenland) területéről és kiváltképp a Rajna-vidékről hozott szőlőművelési kultúrának és borászati tudásnak a birtokában Györköny hamarosan ismét a környék egyik legfontosabb bortermő helyévé vált. Földesuruk, Meszlenyi János is kiemelkedően fontosnak tartotta a szőlőtermesztés ösztönzését. A györkönyiekkel 1722-ben kötött szerződésének második pontjában ez áll: ,píz szőlejükre is hét esztendei szabadságot engettem, az melly eltelvén, nona-val [kilenced] tartoznak, mint más helységekbenA német telepesek XVIII. század eleji életmódját leginkább Bél Mátyás leírásából ismerhetjük meg. Munkájában többször is szól róluk. Dicséri szorgalmukat, amelynek eredményeképpen „olyan helyeken szüretelnek szőlőt, ahol néhány év előtt a szőlőnek hírét sem 11011011010". Ennek a szorgos munkának az eredménye, hogy amíg 1730-ban még csak 10 akónyi adót kellett borból a györkönyieknek leadniuk, 1752-ben már 853 akót szolgáltatott be a falu. 76 Szolnok könyve, 271 és 152. 77 Adatok II. 253. 78 Szolnok, 112. 79 Szolnok népességének alakulása (fő) [1850-2011 - diagram]. Internetes forrás: http://hu.wikipedia.org/ wiki/ Szolnok A letöltés dátuma: 2012. október 19. 00 Adatok 1.21. 66