Honismeret, 2017 (45. évfolyam)

2017 / 5. szám - EMLÉKHELYEK - Turán István: Kiskőrös legrégebbi Petőfi-szobrai

lünk szülötte Babics Antal orvosprofesszor Kossuth-díja, a falumúzeumban őrzött egykori Kossuth-címeres rádió, a ma is hallgatott Kossuth rádió, az Öreg-hegyen még itt-ott ma is termő Kossuth-körtefa, az ünnepi asztalokra kerülő Kossuth-kifli, s az immár hagyomá­nyossá vált nyári gyerektáborunkban alkalmazott népszerű fizetőeszköz, a Kossuth-ban­­kó is. „Kossuth és 48 emlékezete. Kossuth utcatábla a Babics-házon” címmel a Lovászpato­­nai Települési Értéktárban helyi értékként is megörökíttetett. Bartha Lászlóné Borsó Katalin Kiskőrös legrégebbi Petőfi-szobrai AZ „ÖREG PETŐFI”, 1861, AVAGY 1862? Kiskőrös legnagyobb szülötte Petőfi Sándor költő, akinek kultusza a településen már igen korán, az 1848-49-et követő neoabszolutizmus éveiben elkezdett kialakulni. Sárkány János evangélikus lelkész 1857-ben közölte először az országgal a Vasárnapi Újság című folyó­iratban, hogy kortársként meg tudja erősíteni, illetve bizonyítékokkal rendelkezik, hogy Petőfi Kiskőrösön született,­ útjára indítva ezzel egy évszázados vitát, amelyet elsősorban Kiskőrös és Félegyháza, utóbb Szabadszállás vívtak a szülővárosi címért, s amelyre pontot csupán a Magyar Tudományos Akadémia tett 1960-ban, Kiskőrös és Kiskunfélegyháza ja­vára is döntve. Még a kiskőrösi szülőház birtokbavétele előtt sor került a világon első köztéri Petőfi-szo­­bor felállítására, igaz egy igencsak kalandos történet végén, nagy nehézségek árán. Maga a szoborállítás gondolata 1860-ban, Kiss Lajos tímármester újonnan elkészült la­kóházának avató vacsoráján merült fel. Az estebéden részt vett a város iparos és értelmiségi vezető rétegének számos tagja, így Blázy Lajos evangélikus lelkész, Gohér Mihály többször volt bíró, Raksányi József jegyző, a Tepliczky család több tagja, Dúl István kovácsmester, Adamits János és Körösi György szabómesterek, Zselló Lajos, Krnuch Károly tanítók, Szily Dániel ügyvéd.1­2 Az anekdota szerint a jó hangulatú evés-ivás, mulatozás vége felé Blázy lelkész szólásra emelkedett és rövid, de annál lelkesebb beszédében kérte fel a jelenlévőket, hogy adakozzanak a város részére, hogy szobrot állíthassanak Petőfi Sándornak. A felaján­lások nagy száma közepette még aznap összegyűlt a szükséges anyagi rész.­ A sikeres gyűjtés után megtárgyalták, hogy Adamu­s és Körösi a következő héten alap­anyagot vásárolni mennek Pestre, akkor majd magukkal viszik Raksányi jegyzőt is, és megrendelik az alkotást a Gerenday és Fia kőfaragó cégnél, így is történt. Szintén a jegyző szállította le a puha sóskúti mészövet, amiből a szobor készült, majd 1861 tavaszán a fara­gók elkészítették a szobrot, amelyet azután a megrendelők textilárujuk közé rejtve haza­csempésztek Kiskőrösre.­ Közben már kijelölték a felállítás helyét, az Ágostai Hitvallású Evangélikus Népiskola előtti téren, a piachoz közel. Akácfákat ültettek, parkosítottak, s várták a költő halálának 1 Vasárnapi Újság 1857. 9. szám. Ugyancsak neki köszönhető a vörös márvány emléktábla elhelyezése a szülőház homlokzatán 1861-ben. 2 Kiss Béla: Petőfi emlékek Kiskőrösön. Kiskőrösi Petőfi Társaság, Kecskemét, 1956. 38. 3 Uo. 40-41. o. 4 Uo. 41—42. o. 34

Next