Honismeret, 2019 (47. évfolyam)

2019 / 4. szám - KÖZ-GYŰJTEMÉNYEK - Dankó Dalma - Kovács Balázs, ifj.: A Nemzeti Emlékezet Múzeuma

Két kitüntetett múzeum A Nemzeti Emlékezet Múzeuma A budapesti Fiumei úti sírkert területén 1992 óta működik múzeum, amely idővel Magyar­­országon páratlan temetkezési és kegyeleti gyűjteményre tett szert. Új állandó kiállítása ke­retében Ég és Föld között - A búcsútól az emlékezetig címmel mutatja be a fővárosi gyászkul­túra fénykorát. A 2016-tól a Nemzeti Örökség Intézete által működtetett intézmény időszaki kiállításai lehetőséget adnak a magyarországi nemzeti és történelmi emlékhelyek, valamint a kegyeleti tematikához kapcsolódó történeti emlékek és művészeti alkotások bemutatására. MÚZEUM A TEMETŐBEN A Nemzeti Emlékezet Múzeuma, korábbi nevén Kegyeleti Múzeum - Temetkezési és Kegyeleti Szakgyűjtemény 1992-ben alakult. Az eredeti cél az volt, hogy összegyűjtsék és megmentsék a még fellelhető temetkezési kellékeket és gyászrelikviákat, emléket állítva a temetkezési szakmának. A gyűjtést Xantus Zoltán néprajzkutató kezdte meg, aki hosszú évek óta foglalkozott a temetkezési intézet történetével és a magyar temetkezéstörténet­tel. A gyűjtőterület eleinte a fővárosra és környékére koncentrálódott, később országosra bővült, idővel pedig kiterjedt a Kárpát-medence magyarok lakta területeire is. A múzeum, hivatalos besorolása szerint közérdekű muzeális gyűjtemény, első működési engedélyét 1993-ban adták ki. A tematikája miatt Magyarországon mindmáig egyedülálló muzeális intézmény történeti, néprajzi, képző- és iparművészeti gyűjteménnyel, valamint fotó- és dokumentumtárral és iratgyűjteménnyel is rendelkezik. Elhelyezkedése is meghatározó, hiszen az ország legjelentősebb történelmi temetőjében, a Fiumei úti sírkertben található, amely 2013 óta nemzeti emlékhely. Kezdetben a múzeum a temetkezési és gyászszokásokat az egyetemes kultúrtörténet részeként interpretálta, ugyanakkor számos szakmatörténeti érdekességet is bemutatott. A korábban fővárosi tulajdonban lévő, a Budapesti Temetkezési Intézet által alapított in­tézmény a Fiumei úti sírkerttel együtt 2016-ban állami tulajdonba került, vagyonkezelője pedig a Nemzeti Örökség Intézete (NÖRI) lett. A NÖRI egyik fő feladata, hogy megjelölje az ország nemzeti és történelmi emlékhelyeit, emellett pedig növelje ismertségüket. Így vált az emlékezetápolás a legfontosabb kapoccsá az intézet mint fenntartó, a sírkert mint nemzeti emlékhely és a múzeum között. A nagy történelmi temetések helyszínén működő szakgyűjtemény állandó és időszaki kiállításaival eredeti karakterének megőrzése mellett a NÖRI által képviselt szellemiséget erősíti. A múzeum látogatói között az Amerikai Egyesült Államoktól Új-Zélandig sok náció tag­ja megfordult. Nem véletlenül, hiszen kevés hasonló tematikájú gyűjtemény létezik. A vi­lágban működő tucatnyi temetkezéstörténetet és az emlékezet ápolását bemutató múzeum olyan hálózatot alkot, amelynek minden eleme egyedi vonásokat mutat. Bécsben a Habs­­burg-udvari gyászhuszárnak öltözött tárlatvezető a gyerekek kedvence, Barcelona pedig a világ legnagyobb gyászhintógyűjteményével dicsekedhet. A múzeumi kereteken belül törté­nő gyászfeldolgozás és temetkezési múzeumpedagógia terén a legmerészebb megoldásokat a németországi Kasselben találhatjuk. A Kegyeleti Múzeumból lett Nemzeti Emlékezet Mú­zeuma szakmai rangját elsősorban különleges és gazdag néprajzi gyűjteményének, valamint a történeti gyűjtemény „sztárjának”, a 2017-ben kiállított Apponyi-hintónak köszönheti.

Next