Honismeret, 2019 (47. évfolyam)

2019 / 4. szám - TERMÉS - Gyarmati Tiborné: Emlékezés gróf Sigray Antalra

rasztiai vidék volt. Hivatali működése majdnem ismeretlen, de nem is ide tartozik. 1799- ben rossz újoncozási intézkedéseket hozott, ezért a Helytartótanács élesen megintette. 1802 elején folyamodott a zólyomi főispánságért. A kinevezésben döntő szerepű József főhig. ná­dor jellemzése szerint volt tudása és alkalmassága, de protestáns és politikailag konvertita (1790-ben még ellenzéki vezér) volt. A király 1802. V. 21-én kinevezte, VIII. 21.-én pedig beiktatták a felvidéki vármegye élére, e tisztét haláláig megtartotta. Az 1792., 1796., 1802., 1805., 1807. és 1811/1812. évi pozsonyi diétákon magas tisztsége foly­tán a Felső Táblán nyert helyet és többször lett fontos közös, törvényeket szerkesztő bi­zottságok tagja. 1807-ben a Habsburgok számára bizonytalan helyzetben a nádor többször kérte a véleményét. Ugyanakkor vonakodott Bécsbe menni kihallgatásra, és a nádor érzé­keltette vele, hogy kegyvesztett lett.16 így az 1808. évi diétán személyesen nem jelent meg­­ hanem nemes Freyseisen Dáni­el (1786-1849) körmöcbányai (persze evangélikus) ifjúval képviseltette magát. Úgy tűnik, maga sem látta jónak, ha felszólalásai - aligha tudta volna türtőztetni magát - további haragot váltanak ki a magyarokat lázadó alattvalóknak tartó I. Ferencben. Az 1811/1812. évi országgyűlésen a zólyomi főispán újra a főrendi tábla legkiválóbb tagjai közé tartozott. Bay József, az ellenzék vezére minden kezdeményezése előtt vele tárgyalta meg az ügyeket. Tapasztalt, megfontolt emberként belátta, hogy az ellenzék törekvései az adott viszonyok között végzetes kalandokra vezethetnek. Igyekezett mérsékelően hatni. Nem látott esélyt az ország teljes függetlenségére, bár szívvel-lélekkel maga is azt áhította.1z 1812 után a „régi kor vezérférfia” - végig megtartva zólyomi főispáni méltóságát és evan­gélikus egyházi országos főtisztségét - Bágyonban élt. Háza haláláig (1­818. X. 16.) találko­zóhelye volt a vármegyei nemesség színe-javának, tovább éltetve a magyar függetlenség és vallásszabadság eszméit. Sziráki díszes temetésén tömegesen búcsúztatták. Méltó, hogy 200 év múltán az utókor is emlékezzék rá. Pálmány Béla Emlékezés gróf Sigray Antalra A Sigray család a XVII. században tűnt fel Vas vármegyében, előbb a felsősurányi, majd ké­sőbb az ivánci uradalom birtokosaként. 1650-ben az Iváncy család birtokát Pálfy Pál nádor adományozta. Az ivánci kastélyt Sigray Károly építtette 1744-ben, apja híres kastélyának a mintájára. A barokk épületet a Rábához közeli erdős magaslaton emelték, húsz katesztrális hold gyönyörű park övezi, jó néhány kocsányos tölggyel. A táj szépsége, érdekessége, a falu fekvése, bizonyára ezek az értékek is mind amellett szóltak, hogy ide építse a kastélyát. Az apa halála után két fia közül József vitte tovább a szellemi örökséget, mert Jakab fiának más sors jutott. A család „mártírja” lett, 1795-ben a Martinovics-féle összesküvésben a Vérme­zőn kivégezték. Emlékoszlopuk ma is ott áll a Vérmező parkjában. A család utolsó neves sarja, gróf Sigray Antal Iváncon született, később aktív szere­pet vállalt az országos politikai életében. Példaképeket látott elődeiben és tisztában volt 16 Domanovszky Sándor: József nádor iratai. I. 1792-1804. Budapest, 1925. 283, 477-479.; II. 1805-1807. 57, 300,450, 829. 17 Wertheimer Ede: Az 1811/12. évi országgyűlés. Budapesti Szemle 1899. 267-269.

Next