Honművész, 1833. július-szeptember (1. évfolyam, 27-52. szám)

1833-09-15 / 48. szám

48. HONMŰVÉSZ. pesten Vasárnap September 15-en 1833. I. TERMÉSZET-TUDOMÁNY. Mágnes erejű kőszikla. A’ tengeri hajósok jól ismerik némelly kőszikláknak azon erejét, mellyel ezek az északmutatóra (compass) hatnak. Ennek nevezetes példáját tapasztaló Kiég kapitány Horn tengerfok (Vorgebirg) mellett, midőn Délamerika partjain legutólszor hajós vizs­gálatokkal foglalatoskodnék. Midőn t. i. Marvell Islandon ama tengerfok szomszédságában észak mutatójával némelly vizsgálatot tenne, ’s azt ezen okból egy sziklatuskóra helyeztetné, legnagyobb álmélkodására észre véve, hogy mágnestűjének sarkai (pólus) rögtön változást szenvedtek. A’ kőnek közelebbi megvizsgálásakor tapasztalta , hogy az bányavirágból (quart) és hornblendával vegyes sok nagy kristályokból állott. Kiég kapitány a’ szirt-tuskót hajóra vitette , ’s mostansag a’ geographiai társaságnak londoni museumába állíttatta. Égő föld. Franczia országban Lyon vidékén nem régiben olly eset adá elő magát, melly Németalföld Gronin­gen tartományában történt szerencsétlenséghez egészen hasonlított. A’­ a bresse-i lápföld (Moor) t. i. növény­beli substantiákból áll, mellyek ott századoktól fogva egy­másra halmozódván még mindig éghető anyagot foglalnak magokban. Az idei hosszas szárazság által ezen lápföld gyul­­ladhatóvá vált, ’s hihetően véletlenül m­eg­ is gyulladt. Az utolsó onnan jött hírek szerint már 10 napig mintegy 80 hold­­nyira terjedő térség égett, és pedig 6 lábnyi mélységre a’ nél­kül, hogy eloltani lehetett volna. Ezen láptér mintegy 800 holdra terjed, melly, ha huzamos nagy eső nem következik, egészen elpusztulhat. A’gyulladott helyen láng csak akkor lát­szott,ha szél támadott, egyébkor iszonyú füst gomolyagot le­­het­csak látni. Szerencsére ezen történet sokkal kártékony­­talanabb következményt von maga után, mint a’ Groningen megyében volt gyulladás, mert a la bressei lápság több­

Next