Honművész, 1833. október-december (1. évfolyam, 53-78. szám)

1833-10-24 / 59. szám

472 ’s ezt annál inkább, menné­l jobban kívánta azt tőlünk az éjnek csendje.“ „Mintegy hat perczenetig várakozánk, ’s ismert egy far­kas jött, de már kevesebb figyelemmel. A’ körjárást [ez nem tevé­ meg, hanem úgy látszék, mintha a’ három együtt tanácskoznék; mert fejeiket együvé tartván darab ideig egé­szen csendesen valának. De akkor ismét mind a’ hárman ordítottak, ’s nem kelle sokáig várakoznunk, midőn nyolcz farkasból álló csapat ügete azon helyhez, ’s igy az egész rabló csoport tizenegy főből állott. Most kíváncsiságunk a’ legnagyobb fokra emelkedők, mi alatt mi még mindig leg­nagyobb csendességben valánk. A’ farkasok most fejeiket a’ levegőbe magosan feltárták; de az említett okból semmit fel nem fedezhettek, mi nekik gyanús lehetett volna.44 „Mi történik?— Az egész csoport, ki vevőn egyet, m­elly őrt állott, a’ még mindig világosan égő tüzet (melly még igen sokáig éghetett volna, minthogy a’ közelebbi erdő­ből igen nagy száraz fatörzsöket raktam­­volt reá) megke­rülő; azután egyenesen a’Visztulába rohanván szőrös bőrei­ket ’s farkaikat jól beáztatva a’ partra siettek, a’ beszivott vizet a’ lobogó lángok közé locsolák, é s ezt mind addig űzők, mig a’ tűz végképpen elaludt, mellyre, minthogy a’ hajnal hasadni kezde, az erdőbe vissza tértek.44 Itt kísérőm elhallgata, de a’történet igaz voltát ismé­telvén a’ legszentebbre hivatkozva bizonyitá. Azon ellenve­tésemre, hogy a’farkasok inkább igen is félnek a’ tűztől, sőt hogy még az aczélos tűzkő által csiholt (ütött) tűz vagy egy töltetlen fegyver puszta elcsattantása is képes őket szaladásra kénytetni, azt felelé, hogy ez nem egyéb nevet­séges előítéletnél; mert gyakran még valóságos lövés által se rettentetnek­­ el, kivált ha igen éhesek, leginkább a’ nőszés idejében; ha megsértetnek, minden félelem nélkül rohannak a’ vadászra, vagy a’ ki utjokba lő, ’s a’ szeren­csétlen nem egyszer leszen a’ bőszült állatnak megmenthet­­len prédája. II. MESTERSÉG, MŰVÉSZET, SZORGALOM. Szénássáritás oroszosan. Hogy a’széna meg­tartsa zöld színét, orosz országban a’ lekaszált fűvet nem

Next