Honművész, 1834. január-június (2. évfolyam, 1-52. szám)

1834-05-04 / 36. szám

vasárnap május 4.. 1834. TERMÉSZETI TÖRTÉNET. A’ déli tengerben élő tengerikutyák. Ezek­ről Morellnek a’ csendes óczeánon tett utazásában követ­kező adatokat olvasunk. Itt, és a’szélesség 50° alatti egyéb szigeteiben élő tengerikutyák igen becses bundákat adnak. Ezen állat­faj a’ természet vizsgálóktól eddigelé még csak nagyságára ’s alakjára nézve jeleltetett­ ki; de sok más, és tudtomra még sehol ki nem nyomtatott sajátságok is csatol­ják magokat ezen állatok természeti történetéhez. Ha vé­letlenül egy már igen nagyon terhes nőstény a’ vadászatnál szokott mód szerint fején ejtett csapás által megölettetik, közönségesen ugyan azon csapás helye a’ kölykeken is lát­szik. E’ körülmény tettleges magyarázata a’ sympathia csudálatos erejének, mellyet sokszor az embereknél is tapasz­talunk, ’s méltó tárgy, hogy a’ természet­tudósok mélyebb vizsgálat alá vegyék. A’ szembetűnő különbözés a’ him és nőstények közt szinte jegyzésre méltó körülmény. A’ töké­letesen megnőtt him mintegy 7 lábnyi hosszú, holott a’ nős­tény csak 4 lábig mehet növésében. Ezen nagy himek nem ugyan számra, de előre leghatalmasabbak, ’s valamennyi nőstényeket felül múlnak. Kölykezés idejében a’ hímek szá­ma a’ nőstényekéhez képpest úgy áll, mint egy a’ tízhez,­ látható innét, hogy a’tengeri kutyák legnagyobb polygamis­­ták e’ világon.Hogy vidorak és társas életűek,a’ felületes vizs­gálónak is szemébe tűnik.—A' délszaki tavasznak éltető me­legétől felhevülve a’­ legnagyobb himek közönségesen novem­ber elsején,melly a’mi májusunkkal egyez,kimennek a’partra, ’s ott megvárják a’ nőstények érkezetét, mellyek rendesen egy hónappal későbben jönnek­ meg. Mihelyt a’nőstény a’parton megjelen, legott őt a’legvitézebb hímeknek egyike pártfogása alá veszi,de a’ melly alkalommal többnyire mindig nehány erős viaskodást kell kiállni vágytársától. Mig a’hímek igy viaskodnak , a’ nőstény csendesen ül, ’s öntetszőleg nézi a’ véres viadalt. A’ büszke győző most kellemes pré­

Next