Honművész, 1834. január-június (2. évfolyam, 1-52. szám)
1834-05-04 / 36. szám
vasárnap május 4.. 1834. TERMÉSZETI TÖRTÉNET. A’ déli tengerben élő tengerikutyák. Ezekről Morellnek a’ csendes óczeánon tett utazásában következő adatokat olvasunk. Itt, és a’szélesség 50° alatti egyéb szigeteiben élő tengerikutyák igen becses bundákat adnak. Ezen állatfaj a’ természet vizsgálóktól eddigelé még csak nagyságára ’s alakjára nézve jeleltetett ki; de sok más, és tudtomra még sehol ki nem nyomtatott sajátságok is csatolják magokat ezen állatok természeti történetéhez. Ha véletlenül egy már igen nagyon terhes nőstény a’ vadászatnál szokott mód szerint fején ejtett csapás által megölettetik, közönségesen ugyan azon csapás helye a’ kölykeken is látszik. E’ körülmény tettleges magyarázata a’ sympathia csudálatos erejének, mellyet sokszor az embereknél is tapasztalunk, ’s méltó tárgy, hogy a’ természettudósok mélyebb vizsgálat alá vegyék. A’ szembetűnő különbözés a’ him és nőstények közt szinte jegyzésre méltó körülmény. A’ tökéletesen megnőtt him mintegy 7 lábnyi hosszú, holott a’ nőstény csak 4 lábig mehet növésében. Ezen nagy himek nem ugyan számra, de előre leghatalmasabbak, ’s valamennyi nőstényeket felül múlnak. Kölykezés idejében a’ hímek száma a’ nőstényekéhez képpest úgy áll, mint egy a’ tízhez, látható innét, hogy a’tengeri kutyák legnagyobb polygamisták e’ világon.Hogy vidorak és társas életűek,a’ felületes vizsgálónak is szemébe tűnik.—A' délszaki tavasznak éltető melegétől felhevülve a’ legnagyobb himek közönségesen november elsején,melly a’mi májusunkkal egyez,kimennek a’partra, ’s ott megvárják a’ nőstények érkezetét, mellyek rendesen egy hónappal későbben jönnek meg. Mihelyt a’nőstény a’parton megjelen, legott őt a’legvitézebb hímeknek egyike pártfogása alá veszi,de a’ melly alkalommal többnyire mindig nehány erős viaskodást kell kiállni vágytársától. Mig a’hímek igy viaskodnak , a’ nőstény csendesen ül, ’s öntetszőleg nézi a’ véres viadalt. A’ büszke győző most kellemes pré