Honművész, 1834. július-december (2. évfolyam, 53-104. szám)
1834-12-04 / 97. szám
SPIESIPOSSI csütörtökön december 4--én 1834. TERMÉSZETTUDOMÁNY. Muzsikának ereje. A’ piemonti gyógysebészi repertórium júniusi füzete dr. Brofferiónak következő nevezetes észrevételét közli a’ muzsikának rendkivüles hatásáról egy 28 esztendős asszonyra, ki falun született és neveltetett, hét esztendő óta házas, de még eddig soha anya nem volt, egészséges és erős testalkotású. Múlt esztendei October hónapban bizonyos táncz-mulatságban volt valamelly bácsit - innepen. A’ hangász-kar jól játszék, és számos személyzetből állott, ’s az asszony illy muzsikát először hallott életében. Rendkívüli körülmények végett a’ mulatság három napig tartott egymás után, ’s a’ menyecske mind egyre szenvedélyesen tánczolt. Az innep után még mindig hallotta fülében a’ bájos hangot zengedezni, elannyira, hogy nem is alhatott, sőt az egyes darabokat is hallá, és pedig ugyanazon renddel, mellyben a’ hangászok játszották. Az álmatlanság nem sokára káros következéseket húzott maga után az emésztésre ’s egyéb testi műszerekre nézve. Minden meghívott orvosok se valának képesek az asszony fejéből a’ muzsika hangjait száműzni. — Dr. BrotFerio az üteret (pulsust) szüntelen feszültnek, rendetlennek és el-elakadónak tapasztalta, éppen úgy, mint azoknál lenni szokott, kik hirtelen megijednek. Mennél tovább tartott az álmatlanság , és mennél inkább gyengült az asszony, annál nagyobb mértékben hallotta fejében a’ muzsikát zengeni. A’ beteg végre asztázba esett, ’s hat hónapi szenvedése után , melly idő alatt csak egy perczig sem hallgatott el fejében a’ muzsika, meghalt. — Hogy a’ társaságot megnevettesse, egyik hangász ama mulatságok alkalmával hamis hangokat is vett néha; ezeket is hallotta a’ beteg, ’s minél betegebb jön , annál nagyobb mértékben ; sőt élete vége felé egykor mind két kezével megfogá fejét, ’s felkiálta: „ah! milly iszonyit hamis hangok!“ — Könnyen meg lehet fogni, hogy olly erő, melly a’ hallás