Honművész, 1837. január-június (5. évfolyam, 1-52. szám)

1837-01-29 / 9. szám

70 forditmánya szerint tetszéssel fogadtatván megtapsoltatok. Az egész minden kivétel nélkül adatott. 1­6-án Parázsóné jutalmi játékául ,,Tudor Mária“ Hugo Victor műve Kiss János csinos forditmánya szerint adatott. Parázsóné (a’ czimszerepben) ’mind ízletes öltözetéért mind pedig helyes játékáért méltó tapsokat nyert. Már első jelenetekor „éljen“ kiáltásokkal idvezeltetett, és a’ 2-dik felv. után előtapsoltatott. D­éryné (Johanna) és Lendvay (Gilbert) játékjok elragadtató és igen jeles volt. A’ 3-dik felvonásban kitűnő volt azon jelenetük , mellyben Johanna megvallja Gilbert iránti szerelmét. Mutatvány vé­gén mind hárman elő tapsoltattak­ László (Fabiani) első jelenetében gyenge, a’ többiben jeles volt. Tóth (Renard) és Szerdahelyi (zsidó) helyüken voltak. A’ színjáték igen tetszett, és nehány hét utáni ismételtetése kedves leend. A’ diszitmények jól valának elrendezve. Nézők közép számmal. Pará­zsóné méltán tömöttebb szinteremet érdemlétt volna. Újólag tapasztaltuk , fáj­dalom ! — hogy századunkban a’ „szóval“ minden, de „tettel“ semmi na­gyon meggyökeredzett. — 7-kén „Frigyesi Elek“ Kotzebue színműve Láng avult forditmánya szerint jól adatott. Tóth (gr. Tornallay) művészileg adá szerepét. Kom­lóssy­né (Ilonka) a’félreismert erényes nőt híven festé. Magda Luiza (Lórika) helyes játékáért mutatvány végén előhívatott. László (a’ czimszerepben) igyekezettel munkálódott. Szerdahelyi (Aba­­vári) sok kívánni valót hagyott maga után egyhangú játéka által. E’ sze­repben Tóth és Szentpétery jeles színészeinket látni valódi műélemény. K­o­­máromy (Rozi) köz tetszést nyerni való szerencsés. Kár, hogy az igazgató­ság öt hasonló szerepekre többször nem alkalmazza, mellyekben ő idővel sokra mehetne gyakorlás és ipar mellett. Hubenay (Janó) mulattató ’s jó elő­adása miatt 4-dik felv. után előhivatási jutalmát tapasztalá. Máté­fi (Stefko) helyén volt. KLESTINSZKY LÁSZLÓ: HANGÁSZAT. Eperjesi hangverseny. — Az eperjesi ev. collegium keblében lé­tező magyar nyelvmüvi társaság által évenként tartatni szokott örömünnep a’ tavai Berzsenyi dicsőítésére szentelt gyászos emlékünnep, ’s több illyfélék teljes fényben tüntetik­ elé azon buzgalmat, mi szerint az ottani ifjú­ság nemzeti nyelvünket az eperjesi idegen ajkúak között mindinkább terjesz­teni igyekszik.­­ Legújabban az említett társaság tagjai közül nehányan, Rózsavölgyi Márkkal egyesülve szavalást és hangversenyt adtak a’ társaság könyvtárának gyarapítására. A’ jeles hangművész négy eredeti darabját játsz­á­ el , ’s művészeti és igen kellemes előadását mindenkor harsány taps követte. Az ifjak Bajza, Fáy András, Hrabowszky Zsigmond, Kisfaludy Károly, Vajda Péter, és Vörösmarty után szavaltak. — A’ tarka vegyületü (kötött és kötetlen beszédben íratott) költemények mind magukban, mind pedig a’ helyes szavalati előadás által, köztetszést nyerőnek. Kár, hogy a’ hallgatók száma — a’ hirtelen támadott cső és szél miatt nem szaporod­hatott nagyobbra. TÁNCZ. Eperjesi jogászok (turisták) bálja. — Sáros megye főváro­sában , a’ már agg de mindig jó kedvű Eperjesen tavat jőve Jegelőszer divatba az olivatén piqueniquek tartatása, melly a’ többi tánczmulatságtól egy kiváloga­tott főbb rendű publikum által elkülönözve a’univertebb társalkodási szellem fenn­

Next