Honművész, 1838. január-június (6. évfolyam, 2-52. szám)
1838-06-10 / 46. szám
RÉGISÉG. Bamiani régiségek. (Közsé Mason a’ „Journal of the Asiatic society of Bengal for Nov. 1836.“ czimű folyóiratban.) Bamian a’ paropamisani völgyek egyikében Kabultól délnyugotnak mintegy 8()—85 mértföldre fekszik. A’ völgy mély, ’s a’ környező hegyek meredek szirtfalakat képeznek, ezért is barlangkészítésre igen alkalmasak. A’ mangnak nevezett szikla véghetetlen kemény s összetorlódott apró kavicsokból, homok és különféle szintű földből áll. A keletről délre nyúló völgy hossza körülbelül 9—10 mértföld, szélessége csekély ’s leginkább azon helyen, melly tulajdonképpen Bamiannak neveztetik, ’s hol a’ legnevezetesb szobrok és barlangok vannak. Ugyan e’ helyen alakul az itt összeforradó íark-Dar és Desui-Foladi folyócskákból Bamian folyam is, melly a’ völgyet keleti irányban hasítva Zohak mellett a’ Kalu-val egyesül , azután Irak, Babulak Sibr, Bicsilik ’s a’ t. felé délnek kanyarodva a’ hegyi tájakat oda hagyja, és Ghori-n keresztül hömpölyögve a’ Kunduzba ömlik. Damian szó talán annyi, mint „magas tájak“ ellenkezőleg Damian vagy Damantól „alacson tájak“ vagy „hegyek gerincze,“ minthogy „Bam“ tetőt jelent; és ha e’hegyek magasságát megtekintjük, kiviláglik Bamian szónak azon képletes jelentése, melylyel némelly benszűlöttek nevezik, t. i. .,a’ mindenség teteje.“ Azon hegyek, mellyek köztt Bamian fekszik, kétségkívül azok leendnek, amelyeket a’ görög történet- ’s földleírók Paropamis-nak neveznek, ellentétben az igazi Indian Kaukaz vagy Hindu Kus-tól, mellytől csakugyan meg kell különböztetni. Ezen elnevezés felett sokat vitatkoztak, pedig méltatlanul. Paropamis szó nem a’Görögök teremtménye volt, mellyen kételkedni legkisebbet sem lehet, ha Par ’s Pam szókból keletkezett összeszerkezését meggondoljuk, melly szóknak értelme „hegy“ és „lapály.“ Paropamis-t tehát „lapos ornys hegyes tájnak“ lehet forditani. A’ szó származását ismerve most már még azt is tudjuk, hogy Pamer „hegyek urát“ jelenti. * Bamiannak tulajdonképpi régiségeit az egymáshoz képtelen viszonyban álló bálványszobrok és barlangok, az úgy nevezett Zohak vár és Glmlguleh fellegvár és város romjai teszik. Az utasónak romjai nyilván mutatják, hogy hajdan népes város lehetett. Eredetéről támadt minden vitatkozást, elhallgatva, csak azt emlitjük meg, hogy történeti adatok szerint e’ várost Krisztus születése után 1220-ikban Csingis-khan dulatta fel. A’ benszülöttek között egy monda kering, melly szerint Glmlguleh ismét felépült ; de viszont lerontatott. E’ mondát valószínűvé teszi nehány mahamedai sir, mellyek még nincseink 600 évesek, miként azt némelly régiségbuvárok a’ sírokban