Honművész, 1841. január-június (9. évfolyam, 1-51. szám)
1841-05-16 / 39. szám
307 ható.Különösen a’Mendanha megmélyebbitése végtelen kincseket hozandna napfényre. E’ folyam 4500. — 6000. lábnyi széles, és medréhez még nem is nyúltak. Most próbákat tesznek az arany ’s gyémánttartalmi homoknak búvárharanggali felszállitásával. Általában aranykeresés a’ minas geraesi lakosok legfontosb kereset-ága. E tartomány onnan nyeré jólétét, mi soha meg nem történhetendett, ha az aranyjövedelem azon mértékben csökkent volna , mint hivék. A’ Rióba behozott áruknak csaknem fele Minasban adatik el, ’s nagyobbára aranynyal fizettetik, és mig Riótól Villa Rica ’s Villa Diamantinaig (hajdan Fejuco) jó út nem lesz, a’ földmivelés tetemes előhaladást soha nem teend. Oszvéreken a szállitás által Brazília fővárosába, a’ belföld termékei 60. — 80. péttel megdrágulnak ; de a’ bank most kölcsönt akar fölvenni, oda utat és épittetendő. INTÉZET. Az éjszaki régiségvizsgáló társaság Koppenhágában őszhó 29-kén tartá negyedik fertályéves gyűlését, mellyben a’ titoknok, Rafn tanító, átnézetét közlé a’ társaság által 1839. ’s 1840. nyáron Grönlandban tett anticotariusi vizsgálatoknak, mellyeknek eredményéről „Grönland történeti emlékei“ czimű munka harmadik kötetében fog körülményes tudósítás adatai. A’ julianehaabi térítő , Jörgenson pap, Igalliko-Fjord-on fölfedezett, régi normannkoni romoknak antiquariusi földképpel magyarázott leírását és Fjord éjszaki részén levő temetőnek, vezérlete alatt felásatásáról tudósítást küldött be , a’ régiségnek különféle, ott találtt maradványaival együtt; ezek köztt koporsótöredékeket fából (fejér fenyvekből, alkalmasint úszott fából) , durva vadmalu ’s veresbarna színű gyapjúruhadarabokat, többnyire azon kelméből, mellyet norvégi sirhalinokon a’ pogányság utósó idejéből találni, ’s millyet Jütlandban a’ haraldsskjari holttesten leltek, mellyet Gun hid norvégi királynőjének tartanak ; továbbá két malomkövet ’s két sodrott, éjszaki kőgyürűhöz hasonló kis teknőt, egyet pedig köralakú czifrázatokkal Az Igallilo-Fjord déli részén is létettek vizsgálatok , valamint Serielik-Fjordon is, hol az iglersoiti romok feküsznek. Éhez csatolt még a’ pap bizonyos népmondát, az eszkimók ’s normannok köztti czivódásokról, úgy szintén grönlandi elnevezések jegyzékét, mellyek izlandi eredetűek. A’ grönlandi két éves útjából nem rég visszatért Möller az Igalliko-Fjord déli partján levő romok rajzát terjeszté elő, ’s Kes en segéd , ki az ikigelli templomromokat ásatá, beszélé, hogy ott követt.