Katonai Szemle 1954/2

1954 / 13. szám - OKTATÁS ÉS NEVELÉS - Kovács László őrnagy: A katonai fegyelem lényege és jelentősége

OKTATÁS ÉS NEVELÉS Kovács László őrnagy A katonai fegyelem lényege és jelentősége Az öntudatos fegyelem: a szocialista társadalom törvénye A katonai fegyelemre vonatkozó nézeteink a marxizmus-leninizmus tanításain, a magyar nemzet haladó katonai hagyományain és a Szovjet Had­sereg, valamint a Magyar Néphadsereg e téren kialakult gyakorlati tapasztala­tain alapulnak. A marxizmus-leninizmus azt tanítja, hogy a fegyelem a társadalom osztályerkölcsének egyik legfontosabb eleme. Minden társadalmi rendszer ki­alakítja a maga fegyelmét. Az elnyomáson és kizsákmányoláson alapuló osz­tálytársadalomban a fegyelem fegyver az uralkodó osztályok kezében, melynek segítségével megszilárdítják gazdasági és politikai uralmukat a dolgozók felett. Az ilyen társadalomban a kényszer és erőszak a fegyelem fenntartásának leg­fontosabb eszköze. A társadalmi fejlődés különböző szakaszaiban alkalmazott kényszereszközök is különbözőek: ezek változásával összhangban, a termelési módtól és a munkafolyamat szervezettségétől függően, alakul­ a társadalmi rendszer fegyelmének jellege is. A társadalmi munka hűbéri szervezete a deres­ fegyelemre, a társadalmi munka kapitalista szervezete az éhség fegyelmére támaszkodott. Lenin leleplezte azt a burzsoá hazugságot, hogy a fegyelem a kapitalista rendben egyedül a rend fenntartását biztosítja, arra egyaránt szüksége van a tőkésnek és a munkásnak. Lenin megállapítja, hogy a burzsoá kényszer­fegyelem csak a dolgozók fokozottabb kizsákmányolását célozza, s egy marok­nyi kizsákmányoló kisebbség érdekében felhasználja a gazdasági és gaz­daságon kívüli kényszert, a politikai terror, a vallás, a tudatlanság, az ideoló­giai megfélemlítés és megtévesztés eszközeit. A proletariátus győzelme után, az általa kivívott új társadalmi rendben minden erkölcsi tulajdonság, így a fegyelem is, új tartalommal telik meg. A szocialista fegyelem gyökeresen és elvi alapokon különbözik a kapitalista fegyelemtől. Ez a fegyelem az újonnan létrejött társadalmi kapcsolatok meg­nyilatkozása, melyek a társadalom, a termelési viszonyok szocialista jellegétől fakadnak. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelme hatalmas törté­nelmi átmenetet vont maga után, a kizsákmányolók által rákényszerített fe­gyelemből a tudatos és önkéntes fegyelembe. A szocialista fegyelemnek ezeket az új vonásait, a szocializmust építő munkások és parasztok millióinak akarati egységét és tudatosságát hangsú­lyozta Lenin a Komszomol III. kongresszusán is. A szocialista fegyelem tudatosságának és önkéntességének alapja maguk­ban a szocialista termelési viszonyokban rejlik, hiszen ez a felszabadult dol­gozók elvtársias együttműködésén és kölcsönös segítésén alapul. A szilárd munkafegyelem maguknak a dolgozóknak, a termelés gazdáinak, a kommuniz­mus építőinek érdeke. Ez biztosítja a magas termelékenységet, az ország

Next