Katonai Szemle 1955/2
1955 / 10. szám - PÁRTPOLITIKAI MUNKA - Kovács László őrnagy: A harckiképzést alátámasztó pártpolitikai munka
amit rajának bármelyik harcosa elkövet és nem hagyja figyelmeztetés nélkül... Ha olyan hibáról van szó, amely a foglalkozás menetét, illetve az anyag helyes elsajátítását lényegesen befolyásolja, azonnal leállítja a foglalkozást, magaköré gyűjti a rajt és miután megkérdezi egy-két harcosnak a véleményét, részletesen elemzi előttük az elkövetett hiba lényegét. Rámutat arra, milyen következményei lehetnek az adott hibának. (Pl. túl hosszú szökellés, nem elég rejtett mozgás, a fegyver helytelen tartása, a fedezék rossz kiválasztása stb.) Természetesen ezt csak úgy tudja megtenni, ha ő maga teljesen tisztában van a szabályzatok követelményeivel és birtokában van a helyes oktatási módszereknek. Az ezrediskolából megfelelő képességű alparancsnokokat bocsátanak a szakasz- és századparancsnokok rendelkezésére. A politikai helyetteseknek azonban fel kell hívni ezen tisztek figyelmét arra, hogy az ő kötelességük a tiszthelyetteseket tudásban és tapasztalatban tovább erősíteni, a gyakorlati munka során módszereiket tökéletesíteni. Sikereket csak az a parancsnok tud felmutatni munkájában, aki megfelelő önállóságot és tekintélyt biztosít a tiszthelyetteseknek, neveli őket, segíti felkészülésüket, fokozza képzettségüket és ilyen módon szilárdan támaszkodhat a tiszthelyettesek munkájára. A tiszthelyettesek módszertani és szakmai továbbképzése elsősorban a parancsnok feladata. A parancsnok azonban csakis a pártpolitikai munkások és elsősorban a politikai helyettes személyes közreműködésével tud teljes értékű tiszthelyetteseket nevelni. A tiszthelyettesekkel való foglalkozás fő formája a velük való egyéni foglalkozás, az egyéni segítségnyújtás. A parancsnokok és a politikai helyettesek minden rajparancsnoknak személyesen magyarázzák meg a másnapi foglalkozással kapcsolatos szabályzati pontokat, illetve azok alkalmazásának módját. Naponként értékeljék a tiszthelyettesek terepen végzett munkáját. Beszéljék meg velük a napi foglalkozások tapasztalatait. Gondoskodjanak arról, hogy átvegyék és alkalmazzák az élenjáró alparancsnokok tapasztalatait ésmódszereit. A politikai helyettesnek emellett biztosítani kell, hogy a tiszthelyettestekintélye szilárd legyen, mert enélkül nem érhet el eredményt a kiképzésben. Ezt elsősorban azzal éri el, hogy felkelti érdeklődésüket és felelősségtudatukat saját szakmai tudásuk fokozása, a foglalkozásokra való alapos felkészülés érdekében. Csak a tudás biztosít megfelelő tekintélyt. Emellett a politikai helyetteseknek ügyelni kell arra is, hogy a tiszthelyettesek tekintélyét a tisztek is óvják, őrizzék. Ne oktassák ki őket beosztottaik előtt, nyújtsanak neki segítséget a foglalkozásokra való felkészülésben. Módszereik átadásával biztosítsák, hogy a reájuk bízott feladatokat minden tekintetben kiválóan elláthassák. A tiszthelyettesek tekintélyét azzal is emelnünk kell, hogy biztosítjuk a szabályzatokban lefektetett jogaikat. Többek között azt, hogy önállóan és helyesen tudják alkalmazni fegyelmi fenyítő és dicsérő hatalmukat. Emellett a tiszthelyetteseket megkülönböztetett bánásmódban kell részesíteni. A politikai munkások a harcosokkal való foglalkozás útján érjék el, hogy az alparancsnokok parancsait éppen úgy törvényként tekintsék, mint bármely más parancsnokét. A harcosoknak meg kell érteniök, hogy az alparancsnok parancsát is feltétel nélkül, vita nélkül kötelesek végrehajtani. Aző parancsát sincs joga senkinek sem megbírálni, vitatni annak szükségességét,, vagy helyességét. Az ezredparancsnok politikai helyettese rendszeresen szervez tiszthelyettesi gyűléseket, ahol a parancsnokkal együtt személyesen segítik a tiszthelyettesek szakmai és módszertani fejlődését. E gyűléseken megvitatják a tiszthelyettesek munkájának tapasztalatait, a harcászati kiképzés során felmerült problémákat. A napirenden rendszerint a harcászati kiképzés soronlévő tárgykörének oktatásával kapcsolatos feladatok szerepelnek. Itt megbeszélik az előző kiképzési év hasonló időszakának a tapasztalatait. Emellett megbeszélik a kiképzés egyéb ágainak a helyzetét, a rajparancsnokok nevelőmunkáját, a fegyelmi helyzettel vagy más időszerű problémával kapcsolatos elvi kérdéseket és gyakorlati módszereket.