Honvédségi Szemle 1985/2
1985 / 7. szám - Szombathelyi Ferenc ezredes: A pártszervezetek feladata a kongresszus után
kor felhívta a társadalom figyelmét a szocializmus pozícióinak megszilárdításáért, a hatékonyabb, felelősebb tevékenységre, a fejlett szocialista társadalom megvalósításáért. Eddigi társadalmi tevékenységünk még intenzívebb, igényesebb folytatása szükséges a szocialista építőmunka előtt álló időszerű feladatok megoldása érdekében. A kongresszusi határozat azt igényli, hogy a néphadseregben dolgozó kommunisták hozzáértőbben, szakszerűbben, színvonalasabban vegyék ki részüket a szocialista haza védelméből, a hadsereg minőségi fejlesztéséből, a kiképzési és nevelési kötelezettségekből. A kongreszszus világos, egyértelmű feladatsort határozott meg a fegyveres erők, a hadsereg számára. „A Magyar Népköztársaság fegyveres erői és testületei, a néphadsereg, a határőrség, a rendőrség és más fegyveres testületek egymással szorosan együttműködve járuljanak hozzá a béke megőrzéséhez, belső rendünk biztosításához. A haza fegyveres védelmére való felkészítés párosuljon megfelelő gondoskodással, a szolgálatot teljesítő fiatalok sokoldalú fejlődésének előmozdításával. A hadsereg rendjét, szervezettségét tudatosabban fel kell használni olyan emberi vonások erősítésére, mint az állhatatosság, a fegyelmezettség, a megbízhatóság, a közösségért érzett felelősség.” Ezeknek a feladatoknak az értelmezése, a helyi tennivalók kialakítása körültekintő munkát igényel a pártszervezetektől, parancsnokoktól, politikai munkásoktól. Ф Most a legfontosabb feladat a kongresszusi dokumentumok elsődleges feldolgozásának megszervezése a kommunisták körében. A Politikai Bizottság tagjainak hozzászólásai, a rövidített jegyzőkönyv folyamatos áttekintése, tanulmányozása és a soros feladatok összevetése új összefüggéseket tár fel. Nem a betű szerinti ismeretet kell szorgalmazni, hanem a kongresszus szellemének, törekvéseinek, irányultságának megértetését, valamint a határozat alkalmazási lehetőségeinek tisztázását a saját tevékenységi folyamatban. Kívánatos, hogy a testületi munka — alapszervezeti vezetőségtől a pártbizottságokig — kettős irányultságot mutasson. Egyrészt, hogy folytatódjék tovább a kongresszusi felkészülés során megvitatott és a dokumentumokban is megfogalmazott kérdések tanulmányozása, feldolgozása, a saját tennivalók felvázolása. Másrészt segítsék elő a kommunisták kongresszusi dokumentumokat tanulmányozó egyéni munkáját, hogy megértsék a döntések indokait, a kijelölt célokat és a hozzájuk vezető utat, felismerjék az összefüggéseket és a követelményeket. Az irányító szervekre az a felelősség hárul, hogy kiemelt figyelmet fordítsanak az alapszervezetekre. A kongresszusi határozatok megismerése és megvalósítása, gyakorlati végrehajtása jelentős mértékben az alapszervezetekben folyó munkától függ. Az irányító szervek jobban éljenek együtt a pártalapszervezetekkel, növeljék a testületi tagok, a vezetők személyes felelősségét is az ott folyó munkáért. Természetes, hogy az új vezetőségek tekintélyéért helyileg is dolgozni kell. • Az alapszervezetek munkájának segítése, figyelemmel kísérése az új tisztségviselők nagy száma miatt is fontos. A kongresszust megelőző választásokon a néphadseregi pártalapszervezetek vezetőségeinek döntő többségébe eddig funkciót nem viseltek léptek. Az ő felkészítésük, a mozgalmi munka szervezéséhez, vezetéséhez szükséges jártasság kialakítása türelmes, körültekintő segítő munkát igényel az irányító pártszervektől és a tapasztaltabb kommunistáktól. A titkári értekezletek, tanfolyamok tematikáját ennek figyelembevételével célszerű összeállítani. A fiatalabb tisztségviselők, új testületi tagok nagy része miatt is szükséges a helyi pártmunka rendjének, módszereinek áttekintése, de amiatt is, hogy az 1981-es munkarendre, munkamódszerre vonatkozó határozatok óta jelentősen változtak a mozgalmi élet feltételei, körülményei, új szervezetek jöttek létre. A kongresszus egész szelleme azt sugallja, hogy a pártmunkában megnőtt a változásokhoz való alkalmazkodás, a megújulási készség jelentősége. 2