Honvédségi Szemle 1985/2
1985 / 9. szám - HARCÁSZAT - Ladányi László őrnagy: Harci helikopterek alkalmazása
tanunk. Ez a tény azonban nem akadályozta a hajózókat, hogy az így begyakorolt számításokat, a célzási folyamatot átültessék a nagyobb magasságból történő bombavetésre. Az eddig említett feladatok, tennivalók elvégzésére pár nap híján egy hónap állt rendelkezésre és máris ott álltunk a harcmező megvilágítását szolgáló légibomba vetésénél. Az éles világítóbomba-vetést — kedvezőtlen időjárási viszonyok ellenére, sikeresen hajtottuk végre — adott időben, az előírt terepszakaszt világítottuk meg. Az újszerű feladatra való felkészülésvégrehajtás során szerzett tapasztalataink — a teljesség igénye nélkül — a következők. Repülőgép-vezetői szempontból a bombavetés nem bonyolultabb a már begyakorolt és sokszor alkalmazott teherdeszantolásnál, az ekipázs munkamegosztása, együttműködése is leginkább ehhez hasonlít. A hajószemélyzet közül a megfigyelő tevékenységébe került egy sor új munkamozzanat, melyek közül a legtöbb alapvetően befolyásolja a bombavetés pontosságát (a célzással, a gyújtással összefüggő új számítási eljárások, a vezérlőszervek beállítása, időbeni kezelése stb.). Békeidőben, gyakorlásnál igen körültekintően kell megválasztani a megvilágítandó területet, és nem elég csak a célterület figyelembevétele, nagy gondot kell fordítani annak környékére is, ugyanis különféle hibákból — melyek bekövetkezése előre nem látható — óriási tűz keletkezhet. A kívánt terület megvilágítása akkor lesz a legeredményesebb, ha a bomba égési idejének felénél ér az adott terület fölé. LADÁNYI LÁSZLÓ őrnagy Harci helikopterek alkalmazása A szárazföldi csapatok magasabbegységei és seregtestei állományába szervezett hadseregrepülő egységek és alegységek jelentősen növelik a csapatok tűzerejét. A szervezetükbe tartozó harci helikopterek a harckocsicsoportosítások elleni harc fontos eszközévé váltak. Rendeltetésük a páncélozott célpontok, tűzeszközök és csapatok elleni csapás végrehajtása, valamint a deszantszállító helikopterek kísérése. Fő fegyverzetük az irányított páncéltörő rakéták, de rendelkezhetnek még nem irányított rakéta-, valamint különböző űrméretű tüzér- és bombafegyverzettel. A páncéltörő rakétákat 3,5—4 km távolságról, vízszintes repülésből vagy siklásból, enyhe zuhanásból alkalmazzák, páncélátütő képességük kb. 500—600 mm. A harci helikopteregységek azon szárazföldi magasabbegység, illetve seregtest körzetében települnek, melynek alá vannak rendelve. Települési távolságuk az arcvonaltól 15—80 km. Részükre általában kisméretű repülőteret (leszállóhelyet) jelölnek ki, ahol általában egy század települ. Harci helikopterként alkalmazhatnak ún. többfeladatú helikoptereket is, abban az esetben, ha megfelelő fegyverzettel látják el. Ez esetben alkalmazásuk és rendeltetésük megegyezik a harca helikopterekével. Ilyen például a 4 db UB blokkal felszerelt MI—8-as. Az összfegyvernemi magasabbegységek (seregtestek) állományába szervezett hadseregrepülők új lehetőséget nyitottak a szárazföldi csapatok tevékenyrendeltetésük megegyezik a harci hőségében. Ezen repülőegységek és -alegységek alkalmazása az összfegyvernemi magasabbegység (seregtest) terve szerint történik. Ennek alapján dolgozzák ki a hadseregrepülők — ezen belül a harci helikopterek — alkalmazási tervét. A szárazföldi csapatok közvetlen tűztámogatását a harci helikopterek, valamint a megfelelő fegyverzettel és 22