Hunnia, 1996 (74-85. szám)

1996 / 84. szám - Hogyan került a magyar zászló a Szabadság szoborra 1956-ban?

Közben a New York-iak, Mártonffy és Re­viczky, lelkes magyar lányokkal a zászlóvarrást intézték el, ami nem volt kis feladat, mert azt a Szabadság-szobor hatalmas arányaihoz kellett méretezni. A 102 méter magas szobor legalább 7 méter hosszú és 3 méter széles zászlót igényelt, s ennél is hosszabb volt a négyszavas felirat, fehér alapon: STOP GENOCIDE, SAVE HUNGARY! Kisebb-nagyobb előkészületek után készen voltunk a cselekvésre. Eredetileg szombatra, no­vember 17-én délelőttre terveztük a nagy akciót, hogy másnap a vasárnapi lapok annak optimum nyilvánosságot adjanak - ha sikerül a dolog. Össze is gyűlt a kis társaság a megbeszélt regge­len a Manhattan csúcsán levő Battery Parkban, sajnos azonban a teljes szélcsend és az esős idő miatt a dolgot másnapra kellett halasztanunk. Másnap, vasárnap reggel megint mindenki ott volt, aki ígérte, csakúgy, mint előző nap. Hi­deg, szeles időben hajózott be a mintegy 15 főnyi kis társaság, akcióra készen, melyet percnyi pon­­tossággal úgy kellett kiszámítani, hogy a zászló ak­­­ lobogjon elő a szobor tetejéről, amikor az egy d­amáb­a érkező kirándulóhajó, teleutassal, pontosan a szobor alá ér. A zászlót magát Már­tonffy teste köré csavarta, elrejtve vitte. Kihajó­zás után bejutni a szoborba a többi turistával együtt, nem volt probléma. Csak miután a zász­lós, behatoló különítmény feljutott a lelakatolt részhez, kezdődött el a manőverezés, mely ab­ban állt, hogy a csoportnak a lépcsőn tervszerű­en szétszórt tagjai különféle ürügyekkel lelassí­tották, majd elzárták a forgalmat. Ezalatt megtörtént a lakat eltávolítása, s elkö­vetkezett a nagy pillanat: az óriási méretű ma­gyar zászló hirtelen fellobogott az őszi szélben, s kisvártatva egy kisebb, amerikai csillagos lobo­gó került melléje­­ Mártonffy jóvoltából. Milyen szívet remegtető látvány volt ez mindazoknak, akik kívülről figyeltek, mint jómagam is, miköz­ben lázasan fényképeket vettem a jelenetről Re­viczky Kálmánnal, aki szintén fényképezett és filmezett. Az éppen beérkező hajón a mit sem sej­tő turisták százait is izgalomba hozta a jelenet, melyet csak akkor értettek meg teljesen, mikor a szobor talapzatán megjelent a „STOP GENO­CIDE, SAVE HUNGARY" felirat. A vállalkozás visszhangja De az öböl manhattani partján is megindul­tak az események perceken belül. Sisa István, aki egy nemzetközi hírtovábbító központban dolgozott, ahonnan kilátás nyílik a Szabadság­szoborra, távcsővel figyelte a zászló megjelené­sét. Midőn ez percnyi pontossággal megtör­tént, azonnal elkezdte a sajtó és a rádió tájékoz­tatását az eseményről. Ennek hatása percek alatt jelentkezett: lázas telefonálások indultak meg a hírszolgálati iro­dáktól és a hírközlő szervektől a szobor őrségé­hez, majd a Daily News helikoptere, és egy má­sik gép is megjelent a „tett színhelye" felett. Időközben néhány turista átvágta magát a szo­bor felső emeletein teremtett „forgalmi akadá­lyon", és lélekszakadva jelentették az őröknek, hogy valami baj van odafent. Nekik talán igen, de nekünk azután nem, mert célunkat elértük. Hogy az őrök negyedóra alatt felküzdötték magukat a zászlókhoz, és azokat bevonták, nem változtatott a tényen, hogy a ma­gyar zászló a csillagos lobogó mellett kb. fél órá­ig lengett a New York-i öböl felett. Ilyenre sem volt még példa a szobor történelmében. A filmek és fényképek megörökítették az ese­ményt, ez volt a fontos. A szoborőrség azután igazoltatott bennünket, s Mártonffytól jegyző­könyvet is vettek fel, a zászlókat pedig lefoglal­ták, mint később kiderült, a szobormúzeum szá­mára. Mi, a tettesek, boldogan szálltunk hajóra, s örömünk még fokozódott, amikor hazafelé me­net az autórádióban meghallottuk, hogy szinte minden állomás vezető helyen jelentette az ese­ményt. Ez pedig csak kezdete volt a publicitásnak, mert aznap este a televízióban már mutatták a Reviczky Kálmán által ügyesen összeállított filmtörténetet, mely még azt is ábrázolta, ho­gyan varrták magyar asszonyok a zászlót, meg­csókolva azt, mielőtt Mártonffy dereka közé rej­tette. Másnap a reggeli lapok (New York Times, Daily News, Daily Mirror) első oldalas, képes szenzációként tálalták az eseményt, melynek hí­rét persze még előző nap­világgá továbbították a nagy hírügynökségek, a Reuter, UPI és AP. A vállalkozás részvevői tudtommal mind­nyájan élnek ma is, hiszen aránylag fiatalok vol­tunk még 25 évvel ezelőtt. Most, két és fél évtized távlatából talán gyermekeiknek mesélik ezt a maga nemében egyedülálló történetet, amely meg kell melengesse az öreg és fiatal magyarok szívét, akik elolvassák. K. J. Eddig csak a zsidó párt (SZDSZ) próbálta megjátszani, hogy ugyan bent van a kormánykoalí­cióban, de ő tulajdonképpen ellenzéki. Most már, látva a pufajkás kormány népszerűségének rohamos csökkenését, a kommunista párt (MSZP) is igyekszik átvenni ezt a taktikát. Veszélyes játék­­ számukra. Mi, a becsületes emberek milliói, csakis hasznát láthatjuk - ha nem dőlünk be a Fidesz hókusz-pókuszának. 38 HUNNIA

Next