Húsos, 1996 (4. évfolyam, 1-6. szám)
1996-02-01 / 1. szám
2. oldal HÚSOS 1996. február Magyarországon sokan csalódtak Beszélgetés Bölcsföldi Andorral A HDSZ tanulmányi csoportja, amikor a múlt év novemberében Svédországban járt, találkozott Bölcsföldi Andorral, a magyar szociáldemokrácia nagy öregjével, aki meglátogatta a szakszervezeti iskolán vendégeskedő magyar kollégákat. Mondhatni, hogy az idős politikus, aki 1948-ban kényszerült elhagyni az országot és már jó ideje Stockholmban él, egy „rendhagyó történelemórát” tartott az érdeklődő húsos szakszervezeti vezetőknek. Élve az alkalommal, időszerű szakszervezet-politikai kérdésekről - az erősödő tiltakozásokról, a szakszervezet és a kormány viszonyáról - beszélgettünk a távolban élő, de a budapesti eseményekre figyelő Bölcsföldi Andorral. - Úgy látom, hogy a szakszervezeteknek nehézségeik vannak a jelenlegi kormánnyal, főleg az MSZP-vel. Tekintettel arra, hogy több szakszervezeti vezető az MSZP képviselője a parlamentben, nem tudják úgy képviselni a tagok érdekeit, mintha függetlenek lennének a kormánytól. Ez egy rendkívül nehéz helyzet. Svédországban is együttműködik a szociáldemokrata kormány a szakszervezetekkel, de nem olyan szoros a kapcsolatuk, mint Magyarországon, ahol ez egy örökség az elmúlt négy évtizedből. A szakszervezeti vezetők szerepe is nehéz: hogyan tudják összhangba hozni az érdekvédelmi elkötelezettségüket a pártpolitikával, különös tekintettel az ország súlyos gazdasági helyzetére. A kormány Magyarországon sem tud más politikát folytatni, mint megszorításokat alkalmazni. A nehézségek valóban fennállnak, de sokak véleménye - budapesti tapasztalataimra utalok -, hogy a kormány nem tartotta be az 1994. évi választási kampányban tett ígéreteit. Ezzel lehet összefüggésben, hogy a szakszervezetek tiltakoznak, mivel az emberek egy része úgy véli, hogy a Kádárrendszer utolsó idejében jobb volt a helyzet, mint ma. Ezt mondották ugyan az Antall-kormány idején is, de ezt mondják ma is. Az emberek gondolkodásában változás nem nagyon következett be, mert a többség a gazdaság helyzetét a gyomrán keresztül ítéli meg. - Véleménye szerint az volna a hazai szakszervezetek, nevezetesen az MSZOSZ problémája, hogy túl közel került a kormányhoz? - Úgy vélem, hogy ez egy nagy probléma. Túl közel került. Sokan mondják, hogy a jelenlegi magyar kormány lényegében egy liberális - úgy is mondhatnám, hogy kapitalista - politikát folytat. Hogy aztán ez vadkapitalizmus vagy valami enyhébb kapitalizmus, én nem tudom megállapítani. Sok emberrel beszéltem otthon, köztük kiábrándult MSZP-tagokkal is, akik azt vetik a pártjuk szemére, hogy nem ezt ígérték a választás előtt. Itt Svédországban is a szociáldemokrata kormány korlátozó intézkedések bevezetésére kényszerül, s itt is vannak híveik, akik erre nemet mondanak. A nehézségek - itteni viszonylatban - elég súlyosak, nem lehet tudni, hogy a nép meddig követi a kormányt. De a közvélemény-kutatások szerint, ha ma volnának a választások, a szavazók egyharmada rájuk adná a voksát. Svédországban mennyire erőteljes a szakszervezetek bérkövetelése? - A szakszervezeteknek ténylegesen vannak bérköveteléseik. A kormány általában ezeket az igényeket nem kifogásolja, ha nem haladják meg - a 3 százalék alatti infláció mellett - az évi 4 százalékos bérfejlesztést. A betegápolónők viszont előálltak egy 30 százalékos (3 évre szóló) bérköveteléssel, ami túlhalad minden más szakszervezeti követelést. Ők másoknál jobban tudják zsarolni az önkormányzatokat, amelyek alkalmazzák őket. A zsarolás a propagandájuk jellegében van, amikor azzal fenyegetőznek a sajtóban, hogy öt ápoló munkáját - ha sztrájkra kerül sor - csak egy ember fogja ellátni. Ha nem kapnak béremelést, lecsökkentik a szolgáltatásokat. Hasonlóan magas követelésekkel álltak elő a légikisasszonyok is. •A közvélemény itt hogyan fogadja az egészségügyiek követeléseit? - Szimpatizál velük. Szükség van az ápolónők munkájára. Inkább kapják meg a pénzüket, mondják. Itt persze nincs hálapénz, korábban az orvosok is azt követelték, hogy ne legyen. Az egészségügyben egyáltalán nincs borravaló. Ismeretlen. A bérek nyilvánosak, bárki betekinthet, hogy kinek milyen vagyona van és mekkora az éves fizetése. Ez egy nyilvános ország. A helyzet az, hogy az utóbbi két évtizedben nagyon megerősödött az önkormányzati szektor. Volt egy olyan szociáldemokrata politika, hogy munkahelyeket kell teremteni a nőknek. Óriási mértékben megemelkedett a nők létszáma az egészségügyben, az oktatásban és az igazgatásban is. Közben felerősödött a nemek közötti egyenlő bérért folytatott küzdelem is. Az államháztartás mai helyzetében pedig minderre nincs elég pénz. Az államnak nincs elég jövedelme, mert adózni korlátlanul nem lehet. Már így is túl magasak az adók. H. L. Bölcsföldi Andor és Kapuvári József Új szerződés készül Egerben A Philip Morris Egri Dohánygyár Kft.-ben a tagság többségében új tisztségviselőket választott a szakszervezet élére. Elnök Szilágyi Róbert elektroműszerész lett, akinek a munkájához erőt, egészséget kívánunk. Erre, úgy tűnik, szükségük is lesz, mivel a munkáltató felmondta a privatizáció óta érvényben lévő kollektív szerződést, és új szerződés megkötését javasolta. A Dohányipari Dolgozók Szakszervezetének gyári alapszervezete elkészítette ellenjavaslatát, amit a munkavállalók most vitatnak meg. A vállalati szakszervezeti tanács megtárgyalásra javasolta a régi, még érvényben lévő kollektív szerződés végrehajtásának tapasztalatait és a társaság foglalkoztatáspolitikáját is. A szakszervezet bízik abban, hogy a vállalat vezetése a „Philip Morris küldetése” című kódexben rögzített értékek alapján fog szociális érzékenységet és a szakszervezethez hasonlóan kompromisszumkészséget mutatni. Dr. Lakatos Gyula, a DDSZ elnöke Vezérlépések Munkaügyi vita Pápán (1) Móczár István, a Pápai Hús Rt. vezérigazgatója (és egyik tulajdonosa) 1995. október 26-án a szakszervezeti bizottság ülésén bejelentette, hogy 8 százalékkal felemelik a munkanormákat. (2) A bizalmi testület október 30-án állást foglalt: a vezérigazgató úrtól levélben kérni kell „a normarendezés újragondolását”. Pad József szb-elnök november 2-án kelt, Móczár István vezérigazgatónak írott levelében kifeji, hogy a 8 százalékos normarendezés sok dolgozónál nagy fizikai megerőltetést jelentene, s félni lehet attól is, hogy a feszítettebb munkatempó a minőség, a kihozatali normák, a technológiai folyamat rovására menne. A szakszervezet számítása szerint a normarendezés bevezetése 3-3500 forinttal csökkentené - azonos teljesítmény mellett - a törzsbéreket. Mindezek alapján a „szándéka felülvizsgálatára” kérte az szb-elnök a vezérigazgató urat. (3) Móczár István vezérigazgató másnapi válaszában közli, hogy az intézkedését nem változtatja meg, végrehajtásra kiadja az érintett egységek vezetőinek. Indoklásul arról tájékoztatja a szakszervezetet, hogy a munkanap-fényképezések szerint átlagosan 40 perc munkaidő-kiesés mutatkozik, amely a munkaidőalap 8,3 százalékát teszi ki. 1995-ben 15 százalékos bérfejlesztés volt, ennek ellenére az élőmunka hatékonyságának mutatói romlottak. A hatékonyság növelése érdekében az intézkedését megalapozottnak tartja, bár elismeri a keresetek csökkenését, de ennek mértéke - a sonkaüzemet és a törzsfelvágót leszámítva - számításai szerint átlagosan csak havi 2-2500 forint. A vezérigazgató hangsúlyozza, hogy a munkaórabérekben nem terveznek csökkentést végrehajtani. S levelét azzal zárja, hogy ismeretei szerint „a magasabb követelményeknek az érintett dolgozók 90 százaléka eleget tud tenni, ott ahol nem tudnak az elvárás szintjén teljesíteni, minőségi cseréket kell végrehajtani”. (4) November közepén Pad József újabb levelet küld a vezérigazgatónak, amelyben közli, hogy a december 1-jével bevezetendő 8 százalékos normarendezéssel kapcsolatban, a Munka Törvénykönyve 194. paragrafusa alapján, a szakszervezet „kollektív munkaügyi vitát” kezdeményez. (5) Az egyeztető tárgyalásra december 1-jén kerül sor. A szakszervezetet Pad Józsefen kívül Kapuvári József, a Húsipari Dolgozók Szakszervezetének elnöke és dr. Hajdú Attila jogi szakértő képviseli. Móczár István vezérigazgató mellett a cég munkaügyi főosztályvezetője és jogi osztályvezetője vett részt a tárgyaláson. Dr. Hajdú Attila felhívta a munkáltató figyelmét, hogy a tervezett intézkedés bércsökkentő jellegű és nem felel meg mindenben a kollektív szerződés ide vonatkozó rendelkezéseinek; javasolja, hogy a tervezett intézkedéssel kapcsolatos vitát az 1996. évi bérfejlesztéssel együtt tárgyalják meg. Móczár István megismételte a korábban már megismert véleményét, miszerint „a bérfejlesztések megelőlegezettek voltak”, mindenképpen szükséges a magasabb munkanormák bevezetése. Kérdésre válaszolva úgy ítéli meg, hogy a munkaidő kihasználatlansága 70 százalékban a dolgozóknak róható fel. Végül javaslatot tesz: a társaság a dolgozóknak hivatalosan is 20 perc munkaközi szünetet biztosít - reggeli szünet jogcímén - a kollektív szerződésben szabályozott 2 x 10 perc munkaközi szüneten felül, viszont azt kéri, hogy a szakszervezet fogadja el az új munkanormák bevezetését. A szakszervezet 10 napot kér a válasz megadására. (6) 1995. december 7-én a Pápai Hús Rt. bizalmi testülete tárgyalja az ügyet. Pad József a testület tájékoztatására elmondta a fentiek mellett azt is, hogy az 1996. évre a vezérigazgató 20 százalékos bérfejlesztésre tett ígéretet. A testület tagjai hozzászólásaikban elmondták, hogy vannak területek, ahol a létszámcsökkentés miatt sok a többletmunka; kifogásolták, hogy minden területen egységesen 8 százalékos a normarendezés, az új normák megállapításánál nem vették figyelembe a gépek áteresztőképességét; szóvá tették, hogy ahol az üzemvezetőség kellő figyelmet fordít a munkaidő kihasználására, ott nem fordulhat elő lazaság. A testület megbízta a HDSZ elnökségét: tárgyaljon a vezérigazgatóval arról, hogy a testület tudomásul veszi a 8 százalékos normarendezést, ha darabbércsökkentésre nem kerül sor és a cég vezetője április 1-jétől elfogadhatónak tekinti a beígért 20 százalékos bérfejlesztést. (7) Kapuvári József elnök a meghatalmazás alapján Móczár István vezérigazgatónak december 11-én írott levelében - annak megállapítása mellett, hogy az elrendelt normarendezés jogsértő - kompromisszumos javaslatot tesz és kölcsönös érdekeken alapuló egyezséget ajánl. Eszerint: lehet normarendezés, ha az alábbi három ajánlat egyikét elfogadja: nincs darabbércsökkentés; az érintett munkakörökben már január 1-jétől 20 százalékos bérfejlesztést hajtanak végre; három hónap elteltével pedig felülvizsgálják a normarendezést, és ha keresetcsökkenés következik be, akkor a teljesítménykövetelményekben visszaáll a november 30-i állapot. (8) Móczár István december 14-én Kapuvári Józsefnek írott válaszában elutasította a szakszervezet mindhárom kiegészítő feltételét. S megismételte az egyeztető tárgyaláson tett javaslatát a 20 perces munkaszünet biztosítására, valamint az ígéretét az áprilisi 20 százalékos bérfejlesztésre. Egyúttal tájékoztatta a HDSZ elnökét, hogy „az új normák társaságunknál 1995. december 15. napjától hatályba lépnek”. A történetnek itt persze nincs vége. A rendelkezésünkre álló dokumentumok alapján ennyit tudtunk elmondani az esetről. Háttér-információkkal és a véleményünkkel most még nem terheljük az olvasót. Célunk a tájékoztatás volt és az eset bemutatása. Nemes szalámi és minőségbiztosítás A SOLAMI Húsipari Részvénytársaság 1995. december 18-19-én kiépített minőségbiztosítási rendszerét eredményesen mutatta be a bonni központú TÜV CERT nemzetközi tanúsító szervezetnek. 1996. január 30-án ünnepélyes keretek között adták át azt a nemzetközi tanúsítványt, amellyel elismerik, hogy a cég az európai élvonalbeli élelmiszertermelő társaságok közé küzdötte fel magát. A szolnoki székhelyű SOLAMI Húsipari Rt. ismert hús- és húskészítmény-termelő társaság, amely jelentős belföldi és exportpiaci háttérrel, mintegy 6 milliárd forint fölötti árbevétellel dolgozik, és 830 főt foglalkoztat. A minőségpolitikában célja a fogyasztók igényeinek mind teljesebb kielégítése. A cég életének mindenkor a meghatározó vezérfonala volt a helyes termelési gyakorlaton alapuló minőség előállítása. A cég alkalmazottai is elkötelezettek a minőség iránt és úgy kezelik azt, mint a termelés legfontosabb elemét. Állandó képzés a fejlődés alapja, amelyből a cég munkatársainak bőségesen kijut: módszereket és eszközöket kapnak ahhoz, hogyan lehet a gyakorlatban kellő tisztelettel és hatékonysággal megteremteni a minőséget és hogyan juthat az a fogyasztóhoz. Örömet szerezve mindenkinek, aki kapcsolatban áll a céggel és termékeivel. A SOLAMI hosszú évekre visszanyúló fejlesztésekkel tudja igazolni, hogy küldetéstudata a vevői és fogyasztói iránt töretlen, értük cselekszik és szó szerint a szájuk ízének megfelelő húskészítményeket állít elő. A fejlesztések egyik legújabb csoportja a baromfihúsból készült termékcsalád, amelyet a cég egyik kft.-je gyárt. Ismertek továbbá a „ROYAL” és a „KORONA” termékcsaládok, amelyek jelentősek iparági szinten is. A „KORONA” termékcsalád szárazárukból álló biotechnológiai eljárással készített, exportképes saját fejlesztésű árucsoport. A termékcsalád folyamatos fejlesztés mellett alakult ki, a legjobban sikerült tagja a „NEMES SZALÁMI”, amely kül- és belföldön is egyre keresettebb. Különlegesség, mert speciális ízű, aromájú, nemespenész bevonatú 90 napig érlelt termék. A termék 1990 óta van a palettán, s a folyamatos fejlesztés eredményeként minősége eléri a legjobbakét, bizonyíték rá, hogy nem lehet kielégíteni belőle sem a belföldi, sem az exportmennyiségi igényeket. Az exportpiac egyik fontos szempontja lett a kitűnő termékminőség és a megjelenés mellett a termelőhely bizonyított és garantált minőségbiztosítási rendszere. Az ISO 9000 szabványsorozat és a SOLAMI kitűnő termékei együttesen bizonyítják, hogy a „Minőségbiztosítás” nem önmagáért való, a gazdaságnak azt a fejlettségi fokát mutatja, amely a nemzetközi versenyben a csúcsot, a fogyasztó számára pedig az életminőség javulását jelenti. (x) A fordulat éve A rendkívüli időjárás csaknem megtréfálta a Gyulai Húskombinát Rt. január 25-i rendkívüli közgyűlését. A többségi tulajdonos, a Kereskedelmi és Hitelbank Rt. budapesti képviselői a hóakadályok miatt nem tudtak jelen lenni az eseményen, ám a szavazatképesség megvolt, így a közgyűlés sem maradt el. A korábbi igazgatósági elnök, Bán Gábor tagságát felfüggesztő határozattal kezdte munkáját a Gyulai Húskombinát Rt. rendkívüli közgyűlése. A jövőben az igazgatóság munkájában négyen vesznek részt, melyet dr. Tófalvy Gábor, a Kereskedelmi és Hitelbank Rt. vezérigazgatójának főtanácsosa vezet. Emellett a közgyűlés áttekintette az elmúlt év eredményeit és a májusi rendes évi közgyűlésre előkészítette az 1996-os esztendő legfőbb teendőit. Mint Zám András, a gyulai nagyüzem vezérigazgatója elmondta, 1995 a fordulat évének tekinthető a vállalat életében, hiszen az 1994-es 621 milliós veszteség után az üzemi eredmény már pozitív, a mérleg szerinti pedig csekély nyereséggel számol. Mindez a következetesen végrehajtott reorganizációnak és a belső átszervezéseknek köszönhető. Ám ez a folyamat 1995 júniusában vette kezdetét és a tervek szerint három évig tart, így egyelőre csak részeredményként szabad értékelni a mostani mutatókat, jelezte a vezérigazgató. A Gyulai Húskombinátot kedvezőtlenül érinti az idei exporttámogatások csökkentése, ugyanakkor a keleti piacról egyre kedvezőbb jelzéseket kapnak. A teljes képhez hozzátartozik, hogy az év első három hónapjában lanyhább a belföldi kereslet. A vezérigazgató reményének adott hangot, hogy mielőbb szakmai befektető vásárolja meg a nagyüzemet és végrehajtja a szükséges tőkeemelést, így véget érhet a cég évek óta tartó privatizációs vesszőfutása. Végül Zám András elmondta: a nagyüzemben hamarosan megkezdődnek a bértárgyalások a szakszervezet és a menedzsment között. Reményét fejezte ki, hogy néhány héten belül megegyeznek az idei béremelés mértékéről az érdekvédelmi szervezettel. Bőd Tamás