Húsos, 1997 (5. évfolyam, 1-6. szám)
1997-02-01 / 1. szám
2. oldal HUSOS 1997. február Javulás várható a hústermelésben - állítja a szaktárca illetékes vezetője Az agrártermelési támogatási konstrukciók körét az idén a Földművelésügyi Minisztérium (FM) új elemekkel bővítette. Öcsödi Gyula főosztályvezető kérdésünkre hangsúlyozta, hogy több állattenyésztési ágazatban - így a szarvasmarha, a sertés, a juh, a kecske - a hímivarú mellett a nőivarú tenyészállatok beállításához is biztosítanak támogatást. Ez azonban csakis szigorú feltételekkel vehető igénybe, mivel minőségi, állategészségügyi, tartási és ellenőrzési feltételeket szabnak az igénybevételéhez. Szarvasmarha, juh és kecske esetében az állomány növelése is támogatott, míg sertéseknél a minőségi cseréhez is hozzájárul az állam. Az idei támogatások mértékéről szólva a főosztályvezető elmondta: tenyészüszőknél a támogatás mértéke darabonként 30 ezer forint, tenyész kocasüldőnél 6-15 ezer forint, tenyészjerkénél és kecskegidánál pedig 6-8 ezer forint között lehet. Továbbra is támogatják a hímivarú tenyészállatok beállítását, szarvasmarhánál a megfelelő szaporító anyagok alkalmazását, valamint az ENAR (Egységes Állatnyilvántartási Rendszer) országos méretű bevezetését. A termelés, a termelőalapok állapota az idén kedvezőbb a tavalyinál. Öcsödi Gyula úgy vélte, hogy napjainkra már némileg oldódnak a finanszírozási és jövedelmezőségi problémák, s a tulajdonosi és a piacszabályozási rend is erősödik. Mindezek együttes hatásaként mérsékelt előrelépéssel is számolhat az ágazat. Az állattenyésztési ágazatok közül a szarvasmarhánál, a sertésnél és a juhnál kismértékű növekedés, a baromfinál szintentartás várható. Az állatállomány alakulását a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) évente kétszer méri fel, miután ezzel az Európai Unió normáihoz igazodik az állatszámlálás rendje. A KSH tavaly március 31-i számai egyes ágazatban az év elején a növekedés jeleit tükrözték, ez a tendencia azonban nem bizonyult tartósnak és a tavaly december 1-jei adatok már ismét csökkenést, sertésnél szintentartást regisztráltak. Ennek alapján a szarvasmarha állomány 1996. december 1-jén 909 ezer volt, ami az egy évvel korábbi létszámnál 19 ezerrel, a március 31-inél pedig 43 ezerrel kevesebb. A tehénállomány 414 ezer volt, itt a csökkenés mértéke 7, illetőleg 8 ezer. A sertésállomány tavaly december 1-jén 5 millió 289 ezer volt, ami 1995. december 1- jéhez képest 257 ezer darabos növekedést mutat. Az anyakoca állomány 379 ezer darab volt, ami 57 ezerrel maradt el az egy évvel korábbitól, és 77 ezer darabbal a márciusitól. A juhállomány 872 ezer volt ugyanebben az időpontban, itt a visszaesés 105, illetőleg 108 ezer. (Az adatok részben átfedik egymást a másik írásokban közöltekkel - Szerk.) Az idei várható ágazatonkénti tendenciákról elmondta a főosztályvezető: a sertés ágazatban 5 milliós állománnyal indul az év, ebből mintegy 380 ezer az anyakoca létszáma. Az állomány és az árualap 1997-ben kis mértékben bővülhet. A felvásárlási árakra jellemző lehet az 1996. I.-II. negyedév csökkenő, majd III. negyedévre az emelkedő tendencia. Az alacsony malacárakból azonban levonható olyan következtetés, hogy az idei harmadik negyedévre az árualap piaci helyzetére a kereslet lesz a jellemző. A sertéságazat exportja elérheti a tavalyi szintet, ám a teljesítést erősen befolyásolja az exportérdekeltég alakulása. Az Európai Unió piacára tavaly második félévben a sertéshiány volt a jellemző, ami magas élőidei termelésre növekvő hatást gyakorolhat. Ugyanakkor az exportárakban negatív tendencia mutatkozhat, elsősorban a darabolt sertéshús termékeknél. Az árcsökkenés mértéke tonnánként 400-1000 dollárig is terjedhet. A belföldi fogyasztás az infláció csökkenése ellenére sem emelkedik, a fogyasztási szint stagnálása várható. A fogyasztói árak emelkedése az inflációs ráta értékét fogja közelíteni. A másik jelentős húságazatban, a szarvasmarha állománynál mind a tejelő, mind a húsmarha szempontjából mérsékelt növekedéssel számol a tárca. A hazai fogyasztás az elmúlt 10 évben, tovább csökkent. A kivitelben az élőállat vált meghatározóvá. Az EU országaiban a BSE kór miatt felborult a piaci egyensúly, egyes tagországokban 30-40 százalékkal is visszaesett az értékesített mennyiség. A tej termelői és feldolgozási átlagára az elmúlt időszakban jelentősen emelkedett, de az ágazat helyzete tavaly jelentősen romlott. Ennek egyik oka az, hogy a termelés költségei (takarmány, energia, felhasznált anyagok) az inflációt jóval meghaladóan növekedtek, másrészt a fogyasztói árak növekedése alatta maradt az infláció mértékének. A negatív hatást erősítette az is, hogy a világpiaci árak is mérséklődtek, miközben itthon is csökkent a tejágazat támogatása. A baromfi ágazatban az 1996. december elejéig tapasztalt tényleges telepítési, naposállat keltetési adatokból megállapítható, hogy a belföldi baromfi fogyasztása a főosztályvezető szerint országosan egy főre vetítve átlagosan 3-3,5 kilogrammal csökkent. Az idén nem várható a termelés bővítése, a szintentartás már jó eredmény. Ennek okát abban kell keresni, hogy a takarmányárak magas szinten maradtak, tavaly alacsonyabb volt az exporttámogatás. A baromfi termékpályán - amely gabona és fehérjetakarmányra épül - állandósult a feszültség, hiszen nőtt a takarmányár, csökkent a belföldi kereslet, s az exporttámogatás további mérséklődése következett be. Az értékesítési árak változatlan trendjével kell számolni az idén is. Mindezek alapján a vágóbaromfi termelés néhány százalékkal is visszaeshet. A juh ágazatban 750-760 ezer anyajuh termelésével számolhat a tárca. A vágójuh termelés 20-22 ezer tonnára becsülhető. A piaci pozícióban lényeges változás nem várható, továbbra is elsősorban az élőállatok - tejes és pecsenyebárány - értékesítésére van lehetőség, főként az EU, ezen belül az olasz piacra. A belső fogyasztás mellett (ez alig 3 ezer tonnára tehető) 17 ezer tonna vágójuh és 350 tonna juhhús exporttal lehet számolni, ami 4-5 százalékkal kevesebb a tavalyinál. A minőségi juhtej termelését ösztönző támogatás következtében - amely literenként 25 forint - az idén 2 millió liter juhtej és növekvő mértékű juhsajt termelés prognosztizálható. Az idén 3500-3800 tonna gyapjút állítanak elő. Az állattenyésztés ágazatainál a tárca olyan intézkedések meghozatalát szorgalmazta, amellyel a negatív folyamatok fékezhetőek, s a minőségi állomány növelhető. Ez utóbbi megfelelő minőségű nőivarú tenyészállatok beállításával érhető el . Az idei feladatok közül ki kell emelni az egységes azonosító és nyilvántartási rendszer bevezetését (ENAR), amely ugyancsak a minőségi termelés és az ellenőrizhetőség alapjainak erősítését szolgálja, mondta végezetül Öcsödi Gyula. Vélemények a sertéshúspiacról Idén biztosan nem lesz több sertés mint tavaly, miközben az év első heteinek tapasztalatai arra utalnak, hogy a kereslet nőni fog — véli egybehangzóan a feldolgozók és a termelők képviselője. A lassan felfelé mozduló felvásárlási árak sem tudják azonban meg nem történtté tenni az anyakoca-állomány KSH-adatok szerinti 13 százalékos csökkenését és a malackivágásokat. A Központi Statisztikai Hivatal 1996. december 1-jei állapotot rögzítő jelentése szerint 5 millió 289 ezer sertés volt az országban, ami az egy évvel ezelőttinél 5 százalékkal több. Hiába azonban a hivatalos szám, az igazság az, hogy senki sem tudja megmondani, pontosan hány sertés van az országban. Az FM a július 1-jétől kötelezővé váló őstermelői igazolványoktól reméli a pontosabb adatszolgáltatást, de félő, hogy a sertést tartókról így sem lesz teljes körű információ, mivel ők inkább nem jelentkeznek be. A sertéstenyésztésben 1996-ban nem képeződött a fejlesztésekhez is elegendő nyereség - állítja Balázs Mátyás, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének keretein belül működő Sertéstenyésztők Országos Választmányának elnöke. Tavalyelőtt ugyan eredményesek voltak, akkor viszont a korábbi évek veszteségei miatt nem jutott fejlesztésekre. A termelők takarmányár-prognózisok alapján végzett számításai szerint éves átlagban 230-240 forintos kilogrammonként felvásárlási árral lehetne nullszaldós a termelés. Febrár elejére a minősített sertések átvételi ára megmozdult fölfelé, s 205-210 forint közötti szinten volt. A termelők nagy kérdése ugyanaz, mint a húsfeldolgozóké: mire lesz elég a megkurtított exporttámogatás. Úgy tűnik, idén a sertéstartók bizalmatlanabbak a húsipar kijelentéseivel szemben, s nem feltétlenül „hisznek” abban, hogy az exportszubvenciók csökkentése miatt nem hajlandók 230 forintot fizetni a minősített élősertés kilogrammjáért. Balázs arra emlékeztet, hogy a feldolgozók tavaly is az exporttámogatás csökkentésére hivatkozva vitték le a felvásárlási árakat, s végül kiderült, hogy tavaly éppen az export volt az igazi húzóerő. Ezen hatások alapján a termelők képviselője túltermelésre semmi esetre sem, inkább az állomány stagnálására számít, illetve arra, hogy - még ha lesz is valamiféle piaci szívóhatás - látványos fejlesztésekre nem futja majd a sertéstartóknak. Az év első heteiben tapasztaltak alapján az idei kereslet az elmúlt évinél nagyobb lesz - véli Farkas Imre, a Zalahús Rt. vezérigazgatója. A támogatások csökkenését GATT-konform módon (azaz a GATT-megállapodásban megengedett dotálási formák alkalmazásával) kellene pótolni, erre azonban a meghirdetett támogatási rendszer alapján nincs sok esély. A kocaállomány csökkenése, illetve a tavaly év végi,és az idén is folytatódó malackivágások alapján arra lehet következtetni, hogy érezhető állománycsökkenés éppen a turistaszezonra következik be, amikor a belföldi fogyasztás és az export is fellendül. A vezérigazgató véleménye szerint 1997-ben a jó exportteljesítménynek az alapanyag lesz a legfőbb gátja. Jelenleg nincs semmi jele annak, hogy a sertéstartás jövedelmezősége javulna, így minden bizonnyal idén csökken az állomány - véli Farkas Imre. A takarmányárak várt csökkenése nem következett be, kérdéses, hogy a második félévben hogyan alakul, különös tekintettel arra, hogy a fehérjetakarmány-kiegészítőket sújtó vámpótlék akkortól megszűnik. A Zalahús éves sertésfelvásárlásának 70 százalékát fedezi saját hízóalapanyagból, illetve a termelőkkel kötött hosszú távú szerződésekből. A kedvezőtlen hatások túlsúlya ellenére a cég az eredményeinek további javulására számít. Az exportban a tavalyi ugrásszerű növekedés után elsősorban a magasabb hozzáadott értékű termékekre helyezik a hangsúlyt. Belföldön az országos átlagban évi 5 százalékos fogyasztáscsökkenés megállására számítanak, amely a Zalahúsnak 20 százalékos növekedést is jelenthet. Nagy kérdés azonban, hogy a belpiac hogyan fogadja el az árakat. Az év eleji áremelések a szállítóknál - nem csak az állattartóknál, hanem a különböző technikai eszközöket szolgáltatóknál is - jelentős költségnövekedéseket okoztak és akkor még nem is beszéltünk a közvetlenül a húsipari termelést drágító tényezőkről - mondta a vezérigazgató. A fentieknek némileg ellentmond a Földművelésügyi Minisztérium idei évre vonatkozó prognózisa, hiszen az érdekes módon úgy szól, hogy a sertésállomány és az árualap kis mértékben bővülhet 1997-ben. A felvásárlási árak az első félévre csökkenő, a harmadik negyedévre pedig emelkedő tendenciát mutatnak - olvashatjuk az előrejelzésben. A malacárak alakulásából következtetve a harmadik negyedévben keresleti szituáció várható. A belföldi fogyasztás növekedését az infláció csökkenése ellenére sem várja az FM-prognózis, hanem stagnálásra számít. Az FM elképzelhetőnek tartja a tavalyi exportteljesítmény megismétlését, de nem zárja ki az exportérdekeltség romlását sem. Az Európai Unió országaiban ugyanis az 1996 második félévére jellemző sertéshiány miatt kialakult magas élőállatárak ebben az évben a termelésnövekedést eredményezhetik, ami a magyar exportárakra negatívan hat. Ez a hatás már novemberben is érződött, elsősorban a darabolt sertéshús termékeknél. K. Z. A garantált árakról Az agrárpiaci rendtartásról szóló 1993. évi VI. törvény és annak 1995. évi módosítása a közvetlenül szabályozott termékek körébe öt terméket sorolt: az étkezési búzát, a takarmánykukoricát, a tehéntejet, a vágómarhát és a vágósertést. A garantált áras termékekre a törvény értelmében a szezonév kezdete (illetve az állati termékek esetében a naptári éve kezdete) előtt 90 nappal a földművelésügyi miniszternek garantált árat és kvótát kell hirdetnie. Sajnos ezt az utóbbi törvényi előírást évek óta nem - így az 1996/97-es szezonévben sem - sikerült teljesíteni. Ennek oka, hogy a garantált ár mértékéről - döntően a fogalom félreértelmezése miatt - hosszantartó viták alakulnak ki az érintett tárcák és a szakmai, érdekképviseleti szervek között. Sokan még ma sem látják be, hogy a garantált árnak csak a piac összeomlása esetén van szerepe, s a költségvetési lehetőségeket figyelembe véve akkor sem több, mint a termelőket érő veszteség egy részének megtérítése. Az államnak ugyanis normális piaci viszonyok között nemcsak hogy nem kell, de nem is szabad beavatkozni a kereslet-kínálat alakulásába. Tény, hogy mindezt figyelembe véve, garantált áron történő felvásárlásra a törvény hatályba lépése óta nem került sor. Ennek alapján a termelői érdekképviseletek a garantált árak helyett inkább az irányár típusú szabályozást szorgalmazzák. De sajnos annak az informatikai és intézményes előfeltételei (a finanszírozásról nem is beszélve) egyelőre kialakulatlanok. Vágómarha A legkevesebb vita a vágómarha garantált áráról folyt. Ennek az az oka, hogy a szarvasmarha állomány tovább csökkent, ami különösen a hús- és kettős hasznosítású fajtacsoportban öltött aggasztó méreteket. A garantált ár és a hozzá tartozó kvóta meghirdetése ezért a két fajtacsoportban csupán elvi jelentőségűnek tekinthető, különösen, ha figyelembe vesszük azt is, hogy a hímivar extrém és I. osztályú egyedeire vonatkozik. A tejhasznú fajtacsoportnál két súlykategóriát különböztet meg a vágómarha garantált áron történő felvásárlásáról szóló 6/1997 (I.30.) FM számú rendelet: a 250-450 kg élősúly közötti egyedeket és a 450 kg élősúly fölöttieket. A garantált árak mértéke valamelyest emelkedett, de egyéb változás a korábbiakhoz képest nincs, lásd az alábbi táblázatot. Vágósertés A sertéspiacra mindig jellemző volt a ciklikusság, ami 4-5 évenként ismétlődő kínálati csúcsot, majd ezt követően kínálati mélypontot, piaci árnövekedést hozott. A nagy kilengésen túl - bár annál kisebb mértékben - a sertéspiac éven belüli ciklusa is rendszeres, ami általában április-június hónapokban alacsony árakban, majd november-decemberben viszonylag magas árakban jelenik meg. Az elmúlt 10 évben a sertéspiac - bélés külpiac egyaránt - olyannyira beszűkült, hogy az állomány és a termelés kisebb megtorpanásokkal, de folyamatosan csökkent. Az állomány csökkenése 1995-ben megállt, s egy szerény, 6-700 ezer darabos növekedés következett be, ami jelentős túlkínálatot jelentett 1996. év egyes időszakaiban. Az elmúlt 6-7 esztendőben csaknem minden évben valamilyen piaci beavatkozásra volt szükség, amelyben főként a túlkínálat levezetése (az alacsony piaci árak miatti veszteség mérséklése) volt a cél. Igaz, garantált áron történő felvásárlásra így sem került sor, mivel a piaci zavarok leginkább a garantált árral nem védett „0” és „P” osztályokban, és döntően a kistermelői körben jelentkeztek. Ezért merült fel 1996. második felében - elsősorban politikai motivációk eredményeként - annak a gondolata, hogy a garantált ár intézményét az EUROP minősítésű sertések legalacsonyabb minőségű osztályaira is terjesszék ki. Végül hosszas huzavona után a szakmai érvek jutottak érvényre és változatlanul csak az E, U, R minőségű vágósertésre hirdette meg a 8/1997 (1.30.) FM számú rendeletében a miniszter a garantált árat. Ezek mértéke élősúlyra vetítve: „E” minőségűnél: 190 Ft/kg+áfa, „U” minőségűnél: 176 Ft/kg+áfa, az „R” minőségűnél pedig 160 Ft/kg+áfa. Az állami felvásárlás megkezdésének feltétele változatlanul az, hogy a Vágóállat- és Hús Terméktanács jelezze: valamely megyében az állományi létszám 2%-át elérte, vagy meghaladta az értékesítésre felkínált, de legalább garantált áron át nem vett sertés mennyisége. A sertés és marhahús termékpályán a GATT szerződés életbelépése után megszűnt az export és import engedélyezés rendszere. Exporttámogatás Az export támogatást a 38/1996. (XII. 29.) FM-PM-IKIM rendelet (tételesen termékenként) hirdette meg. Mind a marhahús, mind a sertéshús valamint a baromfihús (és bizonyos feldolgozott termékei) kapnak kiviteli támogatást. A normatív támogatás összege csökkent 1997-ben is. Ezzel párhuzamosan egyéb támogatási formák is megjelennek (exporthitelek kamattámogatása, stb.) Azzal lehet számolni, hogy középtávon a termékek normatív támogatása minimálisra csökken és ezzel párhuzamosan olyan támogatási formák jelennek meg, amelyek a termelés költségeit csökkentik. Sz. I. Fajtacsoport és ivar megjelölés I. hímivar (húshasznú) II. hímivar (vegyes hasznosítású) Minőségi osztály Garantált ár (Ft/kg) Felvásárlásra kerülő mennyiség extrém és I. osztály 190 100% extrém és I. osztály 170 100% III. hímivar 250-450 kg élősúly között 154 100% 4S0 ha élosúév felett 14S 100%