Ifjú Kommunista, 1984. (28. évfolyam, 1-12. szám)
1984-04-01 / 4. szám
jékozódás után a titkárság hat termelőszövetkezetet választott ki. A csömödéri Csertamenti, a lengyeltóti Somogy Népe, a kisteleki Magyar—Szovjet Barátság, a csobaji Taktaközi, a nyírlugosi Szabadság és a polgári November 7. téeszt. Gondolom, a társulás elsőrendű célja, hogy magasabb jövedelemhez segítse a téeszeket. Milyen módon teszi ezt? — Természetesen arra szerződtünk, hogy az említett hat termelőszövetkezet közreműködésünkkel kiemelkedjen a tartósan alacsony jövedelmezőségű kategóriából. Az AGROKOORD tagjai — a hat szövetkezet és az Alkotó Ifjúság Egyesülés — egyenként százezer forintot adtak, ez volt az induló tőke. Az „apparátus” öt főállású szakemberből és húsz alkalmanként foglalkoztatott szakértőből áll. Munkánkhoz számítógépet és a szükséges technikai eszközöket is igénybe vesszük. A konkrét tevékenységi körünk alig határolható körül, hiszen mindennel foglalkozunk, ami akár csak közvetett hatással is lehet a mezőgazdasági üzemek gazdálkodására. Elemezzük a gazdaságok pénzügyi helyzetét, termelési módszereit, termesztési, tenyésztési technológiáit. Ezek alapján ajánlásokat dolgozunk ki, javaslatokat teszünk, információkat és gazdaságossági számításokat bocsátunk a téeszek rendelkezésére. Ilyen módon lehetőségünk van kiválasztani és bevezetni azokat az új termelési módszereket, technológiákat, amelyek segítségével a taggazdaságok nagyobb jövedelmezőségre tehetnek szert. Segítséget adunk továbbá a szakember-utánpótlás megoldásában oly módon, hogy fiatal szakembereket „toborzunk”, illetve az ottlévőket segítjük. Kapcsolatot teremtettünk élen járó gazdaságokkal annak érdekében, hogy azok tapasztalatait, technológiáját átvéve téeszeink a hatékony termelési rendszerek alkalmazóivá váljanak. — Ahhoz, hogy egy „szegény" szövetkezet megújítsa gazdálkodását, a szándékon kívül pénzre is szükség van. — Nem is kevés pénz szükséges a megújuláshoz és az esetek többségében a gazdálkodás jellegének gyökeres megváltoztatásához. Sikeres erőfeszítéseket teszünk annak érdekében, hogy a tagszövetkezetek bevételét melléküzemági és ipari tevékenységgel is növeljük. Az innen származó jövedelem azután felhasználható az alaptevékenység javítása érdekében. A „hetek szövetsége” arra is lehetőséget teremt, hogy - különösen az Alkotó Ifjúság Egyesülés adottságait kihasználva — közösen keressük a nyereséget biztosító újabb tevékenységi formákat, vállalkozási lehetőségeket. Példaként említem, hogy az Alkotó Ifjúság Egyesülés menedzseli a vetőmag-sokkolás találmányát, amelynek alkalmazása — aszály esetén — húsz—huszonöt százalékkal csökkenti a szárazság okozta veszteséget. Persze a pénz nem minden. A legfontosabbnak tartjuk, hogy a gazdaságok nagyobb gondot fordítsanak tevékenységük racionalizálására, a megfelelő szakemberek alkalmazására, a jó piaci munkára és a naprakész információs hálózat kialakítására. — Milyen eredményekről számolhat be az AGROKCORD társulás? — Amikor egy évvel ezelőtt a szerződést megkötöttük, akkor már elkészültek a téeszek gazdasági tervei, így 1983-ban csak „tűzoltó munkára” vállalkozhattunk. Segítettünk gépek és anyagok beszerzésében, piacot kerestünk termékeknek és terményeknek. Néhány hónapja három téesz kérte felvételét a GT-be. Az 1984. évi tervek készítésében már intenzíven részt veszünk. Elemzéseink, gazdaságossági számításaink alapján a gazdasági társulás szakértőinek bevonásával olyan ajánlásokat tudunk a téeszek rendelkezésére bocsátani, amelyek már konkrét segítséget adhatnak a gazdálkodóknak. Úgy gondolom, hogy tevékenységünk kezdeti eredményei már ebben az esztendőben is érzékelhetők lesznek, azonban igazi változás csak évek múltán várható. Reméljük, hogy három-négy év múlva a ma még alacsony jövedelmezőségű, gyengén gazdálkodó termelőszövetkezetek prosperáló gazdaságokká válnak. R p 17 © MEZŐGAZDASÁG