Ifjúmunkás, 1948 (1. évfolyam, 2-42. szám)
1948-03-16 / 2. szám
Tanulmányozzuk, dolgozzuk fel I.Ghflievics beszédét A munkás - paraszt szövetség egyes kérdéseiről Megjelent a „Scandia“ 1074. számában 1948 március 18 I. évfolyamú szám A d 8 Rei SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHÍgJ||^ Bucuresti, Calea Victoriei 10° Telefon: Szerkesztőség: 3-59.68, 3-30.29 Kiadóhivatal : 4-80-75 3-80.23 ELŐFIZETÉSEK: Kollektív elffktetések alkalmazottak részére egy évre 300 lej Egyéni előfizetés: egy évre 370 lej Támogató előfizetés üzemekt vállalatok részére 10.000 lej Bukarest. — Március 15. hétfő délután. A Köztársaság terét még a délelőtt folyamán szorgos ifjúmunkások öltöztették ünnepi díszbe. A Köztársasági palotával szemben hatalmas emelvényt ácsoltak, melyen vörös és nemzeti szkrű zászlók lobognak a tavaszi szélben. A vörös vászonnal borított tribün magasított hátfalán Gheorghiu-Dej elvtárs hatalmas arcképe disílik. Ott látjuk a munkásság nagy tanító mestereinek : Marx, Engels, Lénia ás Sztálinnak arcképét is. Mindenütt feliratok, jelszavak, öles betűkkel Egyéves az Ifjúmunkás Szövetség Kemény küzdelmekkel és nagyszerű megvalósításokkal teljes esztendő áll mögötte. Ezt ünnepük most az ifjúmunkások. Négy óra után a szélrózsa minden irányából jönni kezdenek az ifjúmunkások. Jönnek, egyre jönnek, fegyelmezetten és tömött romokban. Egyes csoportok pattogó ritmusú munkásindulót énekelnek, mások az ifjúság jelszavait zúgják szüntelen : „Dolgozunk és harcolunk, NDF-re szavazzunk“. Nem csak üzemi ifjúmunkások , katonák, háztartási halmazottak, diákok is jönnek szép számba, öt óra tájt Vt százezernyi ifjú hullámzik a téren. A közelben és távolban feliratos táblák, zászlók ezrei magasodnak. Nem mindennapi látvány ez. Az ifjúság friss, harcos lendületének, visszagyűrhetetlen ereterejének gyönyörű megnyilatkozása. Az emelvényre szerelt mikrofon előtt Petre Dumitrescu elvtárs, az IMSz Központi Bizottságának tagja, Ilfov megye titkára beszél. Üdvözlő szavai után Gh. Florescu elvtárs, a Román Munkáspárt Központi Bizottságának tagja, az IMSz főtitvai b%3, & *** a iíAAsz In jenzésé*. Florescu társ átfut az Ifjti munkas Szövetség sikereinek főbb állomásain, amelyek : Agota-Botrka, Nagycsány-Kolozsvár, Manilia, Craiova. Beszél a munkával szembeni új magatartásról, amelyek beszédes bizonyítéka az önkéntes rohammunkában résztvevők hatalmas, 100.000-et meghaladó száma. Megállapítja, hogy új munkaterepek várnak ránk a szarva visói és a Bukarest—Livezeni közötti munkaterületeken. Le kell győzzük a tereet — jelenti ki Gn. Florescu elvtárs —, felszínre kell hozzunk sok olyan természeti gazdagságot, melyet a múlt rendszerek pakagon hagytak heverni. A falu ifjúsága is bekapcsolódik a munkába, igen hasznos segítséget nyújthat, ahogyan mi is hasznosan fogunk közreműködni felvilágosításában és öntudatosításában. Az az erő, mely képessé tesz bennünket arra, hogy egész köztársaságunk ifjúságát mozgósítsuk, ifjúságunk egysége. Azt akarjuk, hogy a munkában és harcban egyesült munkás, paraszt, diák és egyetemista ifjúság a Román Népköztársaság egyetlen hatalmas szervezetet alkosson, sok nehézség áll még előttünk — folytatja Florescu elvtárs —. Az imperialisták újabb háborúba akarják a világot sodorni, de az imperialista,ellenes erők erősebbek, mert állandó növekedésben vannak, míg az előbbiek mindinkább szétesnek. Biztosak vagyunk a demokrácia győzelmében, az emberiség jövőjében, a békében, a haladásban, a DIVSz, DNSz és a Szokszi V‘i»s*»«% /,unalmas imperializmus elleni erőt képvisel. A továbbiakban Florescu elvtárs rámutat arra, hogy a háborúra uszítóknak azzal kell válaszolnunk, hogy építünk. Március 28-án nagy és szép feladat hárul országunkra , az Alkotmányozó Nemzetgyűlés megválasztása. Az új demokratikus Alkotmány az elkövetkezendő öszszes megvalósításaink biztosítéka, melyet a Népi Demokrácia Frontja. Folytatása a 2-ik oldalon Az IMSz egyéves fennállásának megünneplése a Köztársaság terén tartott nagygyűlésen kifejezést adott harci akaratának a Népi Demokrácia Frontja választási győzelméért „Az IMSz élenjáró szerepet töltött be, hangadója volt az önkéntes munkának, az ifjúság új szellemben való nevelésének“ - mondotta Gh. Vasilichi elvtárs A felvonulás A nép jobblétéért új és fontos intézkedéseket igazt.ztosított demokratikus korm hozzá fognak járula."'g'"fagozók éle'akörülményeinek megjavulásához A mezőgazdasági termékeket szabadon szállíthatják és árulhatják megszűnt bármilyennemű zárolás és formaság, amely akadályozta e fontos élelmi cikkek forgalmát a termelőtől a fogyaszóig. A vetőmagvak árát Gheorghiu-Dej elvtárs ipar, és kereskedelemügyi miniszter határozatára a következőképpen állapították meg : búza kilója 5,60 báni, zab kilója 5,30, árpa kilója 4,70, amely megfelel annak az árnak, melyet a beszolgáltatások alkalmával az állam fizetett. Másrészt a minisztérium elhatározta, hogy az április 15-ig be nem vetett állami földeket, amelyek nem tartoznak még a BEA Zrt. irányítása alá, azoknak adják ki, akik azokat meg is tudják művelni. A pénzügyminsztérium újabb adókedvezményeket nyújtott a kisiparosoknak. Ezek az intézkedések természetes következményei azoknak az erőfeszítéseknek, amelyeket a városi és falusi dolgozók a kormány vezeti, jével a nemzetgazdaságunk egészséges alapokra helyezéséért és dolgozó népünk életkörülményeinek megjavításáért folytattak. Régen divat volt választások idején, hogy a képviselők kimentek a falvakra és fűt-fát ígértek a népnek. Ezek az idők azonban örökre letűntek. Soha vissza nem térnek. Igen könnyűszerrel tehettek „választási“ ígéreteket, mert senki sem valósította meg azokat és mert az embereknek nem volt mit enniük, az urak reményekkel táplálták őket, annál is inkább, mert ez semmire sem kötelezte őket. Ha a becsapott emberek tiltakoztak, ha haragjuk azok ellen fordult, akik rendszeresen hazudtak nekik. Megvolt az orvosság erre: létezett egy úgynevezett alkotmány, amelyet a közismert módon alkalmaztak, hogy elhallgattasák és arra kényszerítsék őket, hogy lemondjanak a jobb életért folytatott harcukról. Országunk ma nagyméretű átala. Folytatása a 2-ik oldalon Olvasda a 6-ik oldalon a bolgár-román ifjúsági egyezmény aláírásának közleményét Petre Lupu elvtárs Rsmanata megyei jelölt, az IHSz titkára Petre Lupu elvtárs élete a romániai munkásosztály és az ifjúság szolgálatában folytatott szakadatlan harc elő példája. 28 évvel ezelőtt született Iasiban. Apja bádogos, anyja pedig szövőmunkásnő. Petre Lupu már kicsi korában megismerte a szegény ember keserves életét, a látástól vakulásig tartó munkát. Nehezen élt és keményen dolgozott. Hogy randiját kifizesse, hogy tankönyveket és füzeteket vásárolhasson házitanítóskodott. 16 éves korában a Kommunista Ifmjúsági Szövetség tagja lesz. Ettől kezdve egy olyan útra lép, amelyet soha sem fog elhagyni. Harcos és lelkes tagja lesz a «Diákok Olvasókörének» és lapot ad ki «Irodalmi és tudományos Oldalak» címen, amelyben harcos, élesen bíráló cikkeket közöl, nem kimérve sem a «történelmi» kormányzatok romlottságát, sem a kizsákmányolok kiszolgálóinak ideológiai zűrzavarát. Munkabírása révén rövidesen kitűnik. 1939-ben beválasztják a Kommunista Ifjak Szövetségének moldvai tartományi vezetőségébe, ahol felelőségteljes munka vár rá. Ugyanebben az évben leteszi az érettségit és beiratkozik az egyetemre. Mindez a vasgárdista uralom legsötétebb korszakában történik. A haladó egyetemi hallgatók vezetője lesz, megszervezője és lelke annak a harcnak, amelyet az ifjúság az országot karmaiba kaparintó fasizmus ellen folytatott. Petre Lupu a Sziguranca kopóinak kezére kerül. Aljas módon megkínozzák és két évi börtönre ítélik. A börtön nem törte meg, épp ellenkezőleg, a börtön cellájában harci készsége megerősödik. A karánsebesi börtön, amelynek foglya csak növeli fasiszta hóhérok iránti gyűlöletét. A Tg.-Jiu.t lager megacélozza erejét. Mikor a felszabadulás rég várt napja augusztus 23-ika elérkezett, Petre Lupu kimeríthetetlen erővel veti magát a fasiszták ellen vívott harcba és küzd az ország demokratizálásáért. Eleinte az RK. P. olténiai tartományi vezetőségének tagja. Később az ifjúsági mozgalom vezetéséhez kerül és itt dolgozik mind a mai napig, az ifjúság törekvéseinek fáradhatatlan harcosa. Szeretett irányítója, szervezője, ezer jó barátja és idősebb testvér, Petre Lupu az IMSz titkárának neve szorosan egybefonódik az ifjúsági mozgalom életével és harcával, az elért eredményekkel, a leküzdött nehézségekkel s az elhárított akadályokkal. Ezért, március 28 án a Népi Demokrácia Frontjára szavazunk, hogy rá szavazzunk, aki mindnyájunké. Pavel Laid kora gyermekkorában ismerte meg az élet nehézségeit. A Valcea megyében lévő Brezoi községbeli munkásnak — Pavel Lala apjának — hat gyermeke volt. Nehezen telt arra is hogy Pavel az öt elemit elvégezze. A Carpatina cég műhelyeiben inaskodik. Tanoncevei után munkát keres. Egy medgyesi gyárban, később a brassói IAR. üzemekben, majd a Voina-gyárban dolgozik. Bárhol dolgozott, igyekezett közelkerülni munkástársaihoz és arra törekedett, hogy gondjaikat megismerje. Jogaik megvédésére buzdította őket. Ezt a bűnét nem bocsáthatták meg főnökei. Felmondtak neki, így került 1938-ban az Astra vagongyárba. Ettől kezdve élete egyre nehezebbé válik. De az üldöztetés évei csak megszilárdították határozottságát és közelebb hozták a szervezett harchoz, a munkásság Pártjához. Ez 1942-43-ban történt. Az illegális munka veszedelmei és nehézségei még jobban megacélozták harci elszántságát. , Az Astra gyári munkások tiltakozó és érdekvédelmi tüntetésének első soraiban találjuk Pavel Lala elvtársat. De főnökei és a rendőrség kapói ezt nem is gyanították. Mert az Astra-munkások tudtak titkot tartani. Ez a titoktartás mentette meg Lala elvársat a munka és a harc számára. Augusztus 23.-a Lala elvtársat munkára készen találja. Folytatja az megadásban megkezdett munkáját. A brassói helyi szervezetnél dolgozik, később megyei, majd tartományi titkár lett. Az ifjúmunkásság országos kongresszusa az IMSz Központi Bizottságának titkárságába szólítja. Azóta köztünk van, az IMSz tagjai között, irányít és vezet bennünket. Az, hogy a Népi Demokrácia Frontja képviselőnek jelölte, újabb alkalom arra, hogy a romániaifjúság kimutassa szeretét iránta, az ifjúság egyik legnagyobb vezetője iránt. Pavel Lala elvtárs Teleommn megyei jelölt, az IMSZ titkára Népünkhöz híven a jobb jövendő jegyében, előre a Népi Demokrácia Frontjának teljes győzelméért írta: FAZEKAS JÁNOS az Ifjúmunkás Szövetség Végrehajtó Bizottságának tagja. A román és magyar nép közös harca régi keletű. A tatárok, a törökök közös ellenségeink voltak, s habár az akkoriban nagynak tűnő távolságok miatt nem alakulhatott ki mindenütt egy közös front, a harcot mégis mindkét nép — ha külön-külön is —, de azonos ellenség ellen folytatta. Később, a középkor közepe táján, a parasztforradalmak is közös harcban találták népeinket. Budai Nagy Antal, Dózsa György, Horia Closca és Crisan, 1848 mindkét nép ünnepel. Csupán a kapitalizmus és főként ennek végső foka, az imperiatizmus, igyekezett területi, hatalmi, kizsákmányolási kérdésekből széthúzást, gyűlölködést előidézni. E gyűlölködési politika egyik alapköve a fasizmus és annak ideológiája volt. De miközben az imperialimus, s főként a fasizmus mindent megtett, hogy e két nép harcközösségét megbontsa, addig a fasizmus elleni harcban a román és magyar nép legjobbjai még szorosabbra fűzték kapcsolataikat, harci közösségüket, közös ellenségük ellen. Ezért tartja hősi halottainak Románia munkásifjasága, Faimon Sârbu, Vasile Roagu és Iosif Cliscivel együtt Bernát Andort, Ocskó Terézt, Czellér Lajost és másokat. Augusztus 23.ika után közösen folyt a harc a fasizmus maradványainak a fasiszta ideológia méreghatásának felszámolásáért. Itt is közös volt a harc Sanatescu és Badescu kormányainak megbuktatása, a földosztás, az 1946-os választási győzelem, a pénzügyi reform s az azt előkészítő megfeszített munka országszerte, az életszínvonal emeléséért folytatott állandó harc nem tett különbséget román és magyar között, ugyanez, ami a jobb életért folytatott harcban történt, észlelhető a bajban, az Ínségben is : az aszály idején mindkét nép közösen küzdött, fogott össze a nehézségek leküzdéséért. E közös harc következményei a közös győzelmek, a közös megvalóslások voltak. Így például a román és magyar munkásifjúság egyaránt részesült az „egyenlő munkáért egyenlő bér“ elvének megvalósításából, a kollektív szerződések, valamint az újonnan létesített tanoncotthonok és étkezdék, a ruházkodási segélyek előnyeiből, a szervezkedési és gyülekezési szabadságból. A földreform a román és magyar falusi ifjúságot egyaránt földhöz és házhelyekhez juttatta. 953. 321 román és magyar ifjú vett részt közösen az analfabétizmus megszüntetését célzó iskolák előadásain. A katonai szolgálati idő leszállításának, a hadsereg demokratikus szellemben való átszervezésének, a premistaria feloszlatásának, a tömegsportfejlesztésének, az ifjúság politikai jogainak kiszélesítésének előnyeiből mindkét nép ifjúsága egyaránt részesült. A magyar és román ifjúság, közös harcával egyenlő jogokat vívott ki, mindkét nép ifjai számára. Ma Erdélyben magyar egyetem, magyar iskolák, magyar tanonciskolák működnek, olyan helyeken is, ahol eddig még sohasem voltak. A Népi Demokrácia Frontjának Alkotmánytervezete újra kisétesíti a lakosság jogait. Biztosítja a választójogot 18 évtől, a munka és a pihenés jogát, a gyermekvédelmet, a közoktatás átszer-zését, s mindezekkel együtt a legteljesebb egyenlőséget a különböző nemzetiségű -1ozók számára. Mindezek az Alkotmány-tervez és a Program.Ki Itvany gazdasági vuzéHK««»^ * es KrizKi’ együtt a jobb jövő felé vezető utat rövidítik meg. Múltúnkból, jelenünkből egyetlen feladat következik: a Népi Demokrácia Frontjának lelkes támogatása. Ha vannak még olyanok, akiknek ez nem tetszik, akiknek nincs ínyükre az, hogy a romániai magyar iffúság jogai egyre bővülnek, hogy életszínvonaluk, az egész nép életszínvonalával egyidejűleg, egyre emelkedik, ezek nem fognak utunkban feltartóztatni, akaratuk, óhajuk nem fog bennünket megakadályozni abban, hogy a Népi Demokrácia Frontját mindent lehengerlő győzelemre vigyük. A romániai magyar ifjúság felelőssége és hivatása teljes tudatában, a román ifjúsággal vállvetve, újabb feladatvállalással és politikai erejének teljes súlyával, a Népi Demokrácia Frontjának választási győzelméért küzd. Petre Mocuta elvtárs Arad megyei jelölt, az IMSz központi bizottságának tagja Mocuta Petre elvtárs 1922-ben született az arad megyei Kürtösön. Gyermekkora óta ismeri az első világháború utáni burzsoá nagybirtokos kormányzatok kegyetlen kizsákmányolását. Apja vasúti munkás, ki reggeltől estig dolgozott, nevetségesen kicsi fizetésért. Ezért nem tudta elvégezni Mocuta elvtárs a szakiskólát, melyet oly nagy tudásszomj jal kezdett meg Arra kényszerült, hogy Aradon villanyszerelő inasnak szegődjön. A fiatal Mocuta kezd ráébredni a társadalmi berendezkedés igazságtalanságaira és elégedetlensége lassanként arra az elhatározásra vezeti, hogy a munkásosztály harcával vállalja a szolidaritást. 1941-ben az aradi CFR-nél dolgozik Mocuta elvtárs, itt az antoneseánus diktatúra idejében még inkább megerősödik elhatározása. Augusztus 23-a után tevékenyen veszi ki részét az ifjúsági munkából. A KTSz megyei bizottságának tagjává választják. Később a helyi CFR-ista ifjúság vezetője, majd a Haladó Ifjúság megyei titkára. Munkájával vezetői tehetségét, szervező és kezdeményező képességet árul el. 1946-ban ő a vezetője a Román Ifjúság Jugoszláviában járt újjáépítési brigádjának és itt is kitüntette magát. Ugyanabban az évben Bánát tartományi titkárrá választják. 1947 februárjában megszervezi Aradon az Ifjú munka» Szövetséget — és érdemei és hozzáértése elismeréseként az Ifjúmunkás Szövetség Központi Bizottságának tagjává választják. Jelenleg Mocuta Petre elvtárs az Ifjúmunkás Szövetség központi újjáépítési osztályainál dolgozik. Bizalommal szavazzatok rá. Mocuta elvtárs hivatott képviselője lesz a Nagy Nemzetgyűlésben a munkásifjúságnak, amelyhez tartozik, amelynek harcával élete egybeforrott. A nap felére, az 1-es szűmi listára szavazva, ivöűnkef biz’ositjukl!