Ifjúmunkás, 1948 (1. évfolyam, 2-42. szám)

1948-03-16 / 2. szám

2 fiú kezdetét vesse« az old Számadásnak készült ez a cikk. Vissza kell nyúlnom abba. a korszakba, amikor városunk egyik intézetének ..uincéjében. . lanoncotthon. volt és a „hazaitól“ kövérre hízott burzsuj- csemeték hangos.. ugrálással rohantak le abba az ebédlőbe, amelynek szomszédságában és amelytől eltiltottan éltek az intézetet fenntartó vallásos szerv gondozottjai — a tanoncok. Számadás ez a cikk. Szellemében az erdélyszéli város fiatalságának, a kültelki rongylabdarúgástól, a leventeoktatáson elhangzó „anyskeservéig“ és az iskola, padjaiban is meghonosult rokoni előtérbe helyezésig mindent felölel. Szubjektív, lesz a még le sem írt cikk. Szubjektív, mert személyes élmények aapján írott és — talán elsősorban — azért, mert a kezdetén szereplő korszakból győztesen kerültünk ki: a fiatalság győzött. Serél Gyászt Tízéves, mezítláb futkosó kölykök voltunk. A csatakos kertvégeken bandákba gyülekeztünk és szomorúan vettük tudomásul, ha valamelyikünk megvált a bandától. De megszoktuk. A tízéventúliak sorsa örökké az, hogy beálljanak a nagyok közé kény árkeresőnek. Iskolára — a négy elemin túl — kevesünk gondolt: Inaskorig rikkancskodtak. Gyuszi, kivételesen, kifutónak ment. És folyt tovább a Senki Gyuszi élete. Inaskori pofonok s a felszabadulás első fizetése egészítette ki a napi robotot, így vénült s igy szűnt volna meg — ha meg nem változik a világ. Évek múlva találkoztam csak vele. Ez már a nagy változás után történt. Az ifjúsági klubban sakkozott. Elmondta számomra ismeretlen éveit s rátért a jelenjére: bekerült a mozgalomba. — Megint fiatal lettem. Iskolába járok. Beiratkoztam a Párt tanügyi sejtje által megindított esti gimnáziumi előadásokra. Giámmel meséli, hogy unokaöccsét tengerparton nyaraltatták, hogy üzemében színjátszó gárda van, hogy hetenként mennek színház és mozi előadásra '■ olcsó helyárakkal. Az élet most már megéri,, hogy le ?«■ '•link. A visszavonhatatlanul emmi és pihenés nélkül átrobozott tízegynéhány évet elveszítette lenem élt ifjúságával együtt. De most kölykös-mosolygó szemmel ül esténként az iskolapadlába és végig csinálja azt, amit tíz évvel ezelőtt szeretett volna. Akkor nem lehetett fiatal, most az. Népi demokráciánk visszaadta az ifjúnak ifjúságát. Élne! Számadás ez a cikk, de nem csak annyi. Sokunk idegrendszerét, tüdejét bélyegezte meg az emberietlenségbe öltözött háború. Sokan hiányoznak is. Rajtuk az ifjúságtól oly idegen halál lett úrrá. Férgek lakmároztak zöldelő hasukon. De mi élünk. Romokból kibujt városokban, rokkantságot levetkező ifjúvá vált fiatalság vagyunk. Életünkből s puszta markunk erőfeszítéséből magunknak csináljuk, amit csinálunk. „Az élet vőlegényei vágunk, a ,/raloló holnapok elvészütői". ‚ Erkölcsünk' „az életet védelmező férfiak erkölcse“. Hadunk a jobbalakurás manóinak elégedetlen serege. Tudatos holnapot építők hada ez. Itt döbbentem rá, hogyélek, hogy az élet a legnagyszerűbb valami, amiért mindent fel kell áldozni, ha kell az életet fa. Számtalan példa áll előttünk, a Napóleon és Franco ellen egyaránt fegyvert fogott spanyol ifjúságtól a Byront magához vonzó Markoszt adó görög népig, vagy a Zola életet védő hősiességéig. Új életszemléletünk, az életért meghalók nagyságából született Életünk — fiatalság. Életünk — építés. A holnapot mai és elkövetkezendő fiatalok millióinak építjük, a Népi, Demokrácia Frontja mögött felsorakozottan. S innen az osztálytársadalomból kimentünkben kiáltom: akkor kezdődött az élet, amikor célja lett a mindennapi létezésnek az egyre jobb és könnyebb létezésnek s az ma van. Vajnovszky Kázmé- Újra találkoztam vele.. A nép jobblétéért 1 ----- _ I -sír oldal, al akulás folyamatában van. Naponta újabb és újabb sikereket érünk el, az újjáépítés, anemzetgazdaság fejlesztése, a tömegek életszínvonalának emelése terén. A termelés — csaknem minden szakaszban — emelkedik, a költségvetés egyensúlyban van, biztosítottuk a lakosság elátását, a munkabér vásárló ereje szemmel láthatóan nő. A kormány által az utolsó napokban foganatosított rendszabályok folytatását képezik a kormány eddigi tevékenységének és megelőzik azokat a rendszabályokat, melyek ezeket álandóan követni fogják a jövőben azzal a céllal, hogy Romániát — amint ezt Gheorghiu Dej elvtárs a RMP kongresszusán elmondott politikaijelentésében meghatározta — „egy fejlett ipari mezőgazdasági országgá" változtassák és a dolgozó tömegeknek magas életszínvonalat ■biztosítsanak. De váljon csupán a kormány bölcsődéjében és a nép iránti odaadásban kell keresnünk a győzelmek magyarázatát, más szóval ezek csupán vezetőink ajándékai ? Ami demokratikus rendszerünket szilárddá teszi, ami jogaink és szabadságunk biztosítékát képezi és további fokozatos fejlődésüket és kimélyítésüket biztosítja, éppen abban áll, hogy nem ajándékok, hanem a munkásosztály, a dolgozó parasztság és a haladó értelmiség ádáz harcával, a burzsoá-nagybirtokos rendszer kizsákmányolásának láncaiból felszabadult nép hatalmas többségének fáradhatatlan küzdelme révén valósultak meg. A Román Munkáspárt vezetésével — mondta Gheorghiu Dej elvtárs a RMP kongresszuson tartott általános politikai jelentésében, „a munkások, parasztok és értelmiségiek, egyre inkább tudatára ébrednek annak, hogy ők az urak ebben az országban, az ország gazdasága és javai az ő tulajdonuk s mint jó gazdáknak, az a kötelességük, hogy karbantartsák és szaporítsák ezeket a javakat, teljes erejükből, a maguk hasznára. Népünk, új életre ébredt és tisztán látja, hogy az, amit termel, nem a kizsákmányolok zsebeit fogja megtölteni, hanem ismét a néphez fog visszatérni, fokozatosan emelve anyagi és kulturális színvonalát. tízért ádáz Harcot vív és ez a Hazekepezi alapját, minden idegvlósításuknak. Azoknak a megvalóssításoknak, amelyek egyre gyorsabb ütemben követik egymást, megerősítve és további évesztve a népi demokráciánkat. Különös büszkeséggel töltheti el az ifjúságot az a tudat, hogy az egész nép harcához, amelyet jobb jövőjéért folytat, fáradhatatlanul és lankadatlanul hozzájárulását adja. Nemrégen fejeződött be az I. M. Sz. egyéves fennállásának ünneplése. Ez alkalommal a munkásifjak egységes szervezete elkészítette megvalósításainak mérlegét, az évforduló kampány utolsó napjaiban lezajlott ünnepségek pedig mintegy a szervezet munkájának csúcspontját képezték, seregszemlét, amelyen óriási lehetőségei, megmutatkoztak. Egy nagyszabású tömeggyűlés, gálaünnepély, melyet a munkásifjuság művészi együttesei adtak elő és a még a jelenlevőket magával ragadta és még jobban fellelkesítette, az Ifjúság Házának megnyitása, amelynek a hat emeletébe sporttermek, könyvtárak, előadótermek, stb. vannak, egy kiállítás megnyitása, amelynek ábráin az IMSz minden működési területéről képet adnak — íme néhány megnyilvánulás, amely fényt vet arra a kiapadhatatlan erőforrásra, amelyet az IMSz a nép szolgálatába állít- Ettől függetlenül, mindenütt az ország gyáraiban és üzemeiben az újjáépítési munka-képeken, mindenütt, ahol az IMSz bár fiatal, de dicsőséggel koronázott zászlaja leng, az ifjak még nagyobb lelkesedéssel és lendülettel fognak a munkához, még több szívóssággal és alkotószellemmel, hogy feladataikat teljesítsék. Az IMSz fennállásának egyéves évfordulóját ünneplő kampánya szervezetünket valóban az ifjúság élén, a nép szolgálatában találta. Fokozta a tömegek mozgósítását, új lelkesedést, és erőt vitt a munkásifjúságnak, a Népi Demokrácia Frontja választási győzelméért vívott harcába " Az IMSz fennállásának egyéves évfordulóját velünk ünnepelve néhány napig közöttünk voltak Jugoszlávia, Bulgária és Magyarország ifjúságának kiküldöttei. Beszámolnak nekem arról a lenyűgöző benymásról, amelyet az országunk munkásifjúsága által elért sikerek keltettek fel bennük és arról a hazáról amelyet lendületük és pjlílanak'a V.uszatuk gyakorolt, rájuk. Ezzel kapcsolatban egy nagyon jellemző esetet akarok élmrdni*• A "Nagygyűlasíhegyik' 'Wküllő, egy munkásifjuval akart beszélni, akit tetszőlegesen a tömegből választott ki. „Hogyan értitek el mindezeket a sikereket?“ — kérdezte a külföldi vendünk. Az ifjú csupán ennyit válaszolt .Harcunk révén“. Ez a két szó az ifjúmunkás öntudatot képviseli, összefoglalják a nép szolgálatában kifejtett munkát és folytatásának biztosítékát képezik. Harcunk révén nyertük el jelenlegi jogainkat és szabadságunkat, harcunk révén fogjuk ezeket megerősíteni és továbbfejleszteni A munkás ifjúságnak a munkásosztály Pártja által értük el a tömegek életszínvonalának emelését, határozott, megfántorhatatlan harcunk révén lztosítható nemzetgazdaságunk további fejlődése. A köztársaság terén tartott nagyszabású tömeggyűlésen Gh. Vasilichi elvtárs Lenin és Sztálin tanaira emlékeztet bennünket és arra intett, hogy ne veszítsük el fejünket, balsiker esetén, de ne is részegedjünk meg a sikerektől. Vállaljuk mindnyájan a legnagyobb határozottsággal, hogy magunkévá tesszük ezeket a szavakat állandóan harcolva, önmegadással és önfeláldozással, hogy hozzájáruljunk a Román Népköztársaságunk megerősítéséhez és felvirágoztatásához! Vállaljuk, hogy megtesszük, ami csak lehetséges, hogy a Népi Demokrácia Frontjának mindent lehengerelő győzelmet biztosítsuk a nagy Nemzetgyűlési választásokban, biztosítva, hogy a NAP fénye mindörökre beragyogja drága hazánkat az újabb és újabb győzelmek felé vezető utort. PAUL CORNEA Tudjátok-e? Hogy MINDEN CSÜTÖRTÖKÖN 14:30 órakor a Románia Liberi rövidhulmű adón hogy MINDEN CSÜTÖRTÖKÖN év 19—19:30 órakor a Rádió Románia 1875 m. hullámhosszán magyar nyelvű ifjúsági adást közvetít a rádió. " Felhívjuk figyelmeteket a legközelebbi,kápriusi okl8-i adásokra. MVmüsor: 14-30 órakor újjáépítési tizpos^H^ 19.00 órakor -„Tavasz és sücR^‘ hangkép. Krónika. KV- tJlasszunk? Ifjúsági hírek. H«ingassátok kőül aktíven & rádió molgvamnyelvű ifjúsági adását írjatok meg ! mnyen volt a vétel. Közöljétek észrevételeiteket az adásról. . . -Leveleiteket a következő címre küldjétek: BUCURESTI, sir. Gén. Balhélét No. 60 Stb. Radiodifuziune. Emisiiunea maghiara de tineret. „Amerika hangja“ Hetekkel ezelőtt K. Szimonov «Orosz kérdés» című színdarabját láttam Nagyváradon. A két Amerikáról, a bankárokéról és a kisemberéről szólt. Amerika kettős arcát ábrázolja. Kijövet, felfigyeltünk néhány jólöltözött, jól hizlalt úriemberre. Gúnyosan mosolyogtak... Elvtársam, akivel a darabot megnéztem, feléjük mutatva, csendesen, mosolyogva válaszolt: «Amerika hangja szólt». Február végén ismét színházban voltam. . Ezúttal Temesvárt Most egy amerikai darab főpróbáját láttam. A szinm a címe «Mélyek a gyökerek». Itt újra eszembe jutott a fenti jelenet, s elmosolyodtam: «Amerika hangja».. Az Egyesült Államok déli részén uralkodó fajgyűlölet, a lincselés, mint bevett szokás, az igazságszolgáltatás a birtokosok befolyása alatt. És ebbe a «szép amerikai mennyországba» betoppan egy néger főhadnagy, a fasisztaellenes háború egyik hőse, aki a háborúban megtanulta, hogy a fehérember nem különb nála. Elkezdi felvilágosítani sorstársait■ Ezt azonban, aszabad amerikai urai nem tűrhetik soká és egy koholt vád alapján el akarják tenni láb alól. Ezt mutatja a darab. Ez Amerika valódi hangja. f íz izmisinnak mm élén a munkásosztály pártjával, a Roméa Munkáspárttal és szövetségeseivel, a dolgozó parasztsággal és a haladó értelmiséggel fognak valóra váltani. Az ifjúság teljes erejével támogatja a Ni-Pi Densokruca Frontjának választási győzelmét és újabb tízezrek mozgósolásával vesz részt ebben a munkában. Gh. Fiorescu elvtárs nagy tapssal és szűnni nem akaró éljenzéssel fogadott beszéde után Gere. Gl‘azev elvtársi a bolgár ifjúság nevében SZU,—.1 .-rlOW Lei«—-- '■'-Az utolsó szónok Gh. Vas'iichi elvtárs volt, akit a nagygyűlés ifjúsága szűnni nem akaró éljenzéssel és tapsviharral fogadott. Miután a Román Munkáspárt Központi Bizottsága valamint a kormány üdvözletét tolmácsolta, kitért az elmúlt év politikai és gazdasági fejlődésére. A választásokkal foglalkozva, kielemezte a megválasztandó Nagy Nemzetgyűlés fontosságát, amelynek hivatása, hogy a Román Népköztársaság Alkományát ledolgozza. Az Alkotmánynyal kapcsolatosan Vasinchi elvtárs felhívja az egybegyűlt tömeg figyelmét arra, hogy minden IMSz-tag becsületbeli kötelessége az új Alkotmány-tervezet tökéletes ismerete és ennek ismertetése országszerte. Az új Alkotmány biztosítja a munkásifjúság számára a tanulás jogát, s így tehetsége révén eljuthat a legmagasabb skolákig. „Nagy eredményekt értetek el, — mondta Vasilich elvtárs — de bennünket Lenin és Sztálin arra tanított, hogy a sikerektől nem szabad megrészegednünk és nem veszthetjük el fejünket balsikerek idején. Ne feledjétek, hogy még egy elég hosszú és nehéz út áll előttetek. Mi nem álluuk elétek azzal, hogy szavazzatok a „Nahra', szavazzatok velünk és tejjel-mézzel folyó hogy az erő, mely a román és bolgár nép ifjúságát összefogja, a közös sors, a közös jelen és közös cél. — Egy az utunk, egy a célunk, ime miért fogunk együtt vállvetve dolgozni népeink felemelése érdekében, — mondja Gero Grozev elvtárs. — A román ifjúság testvériesül a bolgár ifjúsággal. Semmi sem választ el többé bennünket — folytatja. — A két ifjúság vezetői által aláírt közös egyezmény ennek a testvéri együttműködésnek erős tíz ilírországot varázsolunk. Ellenkezőleg azt mondjuk, nehéz örökséget vettünk át a múltból, sokat tettünk, de még nagyon sok tennivalónk van. Nem szabad tehát elkábulni a sikerektől, hanem változatlan lelkesedéssel és munkaerővel kell tovább haladnunk.“ Vaslichi elvtárs, ezután arról beszélt, hogy ,,kormányunk különös figyelmet szentelt az ifjúságnak. Boldog fiatalságot, kedvező anyagi és erkölcsi körülményeket akarunk teremteni az ifjúság számára és azt akarjuk, hogy szakképzettségével és szellemi fejlődésével párhuzamosan, testileg is szabadon fejlődjön. Akarjuk, hogy ifjúságunk egyenlő munkáért egyenlő bért kapjon, akarjuk, hogy a tanoncidőt a minimumra csökkentsük, akarjuk, hogy a hadsereg kötelékébe lépő ifjúságnak meg legyen a lehetőség arra, hogy az országnak jól táplált, jól öltöztetett, magas erkölcsi színvonalú, a hazafiság szellemébennevelt hivatott védelmezője legyen. Akarjuk, hogy ifjúságunk a munkát becsületbeli feladata-11UK ^ ‘ , ti,, tflki'illL_ ként nt tesiti g a munka az embert.“ * 5-7 Ezután következik az ifjúság felvonulása. A zászlóerdő imbolyogni kezd és a százezernyi tömeg végeláthatatlan sorokban, nótasan és jelszavakkal vonul el a Népi Demokrácia Frontjának központi székháza előtt. Munkavállalást jelent ez. A nagygyülésen elhangzott feladatokra való lelkes válaszadást. A Népi Demokrácia Frontjának választási győzelme érdekében egy emberként való határozott felsorakozást, így jutunk győzelemre a NAP-jelével, a Román Népköztársaság keretében élő dolgozó milin-ek boldog, béké-s, igazságos életének zálogával. «) Gh. Vasinchi elvtárs beszél Harcolunk és dolgozunk. Mi a NAF-ra szavazunk... 1907 Ezúttal az időtől megsárgult újságlapokon találkoztam az 1907-es parasztlázadással. Az egész ország közvéleménye tiltakozott az ellen az embertelenség ellen, amelynek szellemében „intézték el“ a tűrhetetlen helyzetükben kaszát-úr ellen fogott parasztokat. Ez világtott ki a sárgult hasábokból. Az események 1907-ben a földbérlők és földbirtokosok egyre növekvő kizsákmányolása nyomán állatinál alacsonyabb hívóra süllyesztett moldvai és muntániai parasztság fellázadt lírái ellen ■Elsőnék a böröstrii megyei Flamanzi, Radeni és Stroesti községek lakosai indulnak meg a kúriák ellen. Példájuk kiterjed a környező megyékre is, végül lángba borítja egész Romániát. A megmozdulás legnagyobb méretű Dorohoi, Bacau, Iasi, Vlasca, Teleorman, Olt, Dolj és Prahova megyékben. A kormányon egymást váltogató liberális és konzervatív párt összefog egymással a „közös ellenség leverésének érdekében“. Egyedül a munkásosztály támogatta a lázadókat. De olyan gyenge volt, hogy nem válhatott vezetőjévé. S a parasztság, mely nem képez egységes forradalmi osztályt s szétszórtságánál fogva nehezen szervezkedik, egymaga nem vihette győzelemre •* forradalmát. A birtokososztály megboszszulta magát. Egész falvakat törölt el a föld színéről. Ezrével gyilkolták a forradalom résztvevőit, de sok esetben olyanokat is, akiknek semmi közük sem volt a parasztlázadáshoz. Mit írnak a lapok A „Neaulul Romanesc“ egy tömeges kivégzést ír le: „Forduljatok balra — parancsolta a kapitány. Tudjátok várjon merre van kelet? Forduljatok arra és boruljatok le, mert meglehet, hogy nem látjátok többé falutokat." __mint a birkák egymásbabújtak. Még egy vezényszó hallatszik és azonnal utánum egy dörgés... Az emberek halomba dőltek. Az erősebbek még inogtak egykét pillanatig és aztán vagy hanyatt. Vagyarccal a földre estek.“ • w 5 ■•■--A megtorló közegek egy része is megundorodott attól, amit csinált. „Magam, is megtzorzadok, ha arra gondolok, hogy mivé aljasodtam. Embervadász voltam, semmi más. A revolverem minden pillanatban készen állt s egy paraszt élete semmivel sem jelentett többet számomra, mint egy veszedelmes vadé“ — írta egy katonatiszt a „Prezentál“ hasábjain. Ugyancsak a „Prezentál“ üti meg ezt a maróan gúnyos hangot is. A parasztság gyűlöletére fanatizált fiatalemberek, egy autón villámgyorsan járják be a falvakat és futtában lőnek le egytucatnyi parasztot, akinek ajkait egy jajszó sem hagyja el a „gyors munkától“.-Ugye hősiesen csinálták? Több, mint hősies! Meg van az az érdeme is, hogy: teljességgel új. A mokorosítás hatalmas szerepének a bemutatása ez, a megtorlás és a tömeggyilkosság terén.“ Befejezésül a „Revista Időéi“-ben napvilágot látót Tarpa községbeli Stanca Tatu Blandunak a leveléből közlünk egy megrázó részletet. Mint három árvának az anyja írta ezeket“... ketten lefogták a férjemet és verték. Miután az összes fogait Mannlicher karabélyának tusával verte ki a földbérlő, szájon lőtte ugyanazzal a fegyverrel* a a férjem szörnyethalt.'’ * Az időtől megsárgult korabeli lapok beszédesen mutatják be az uraitlső osztály vérengését. A parasztság ezreit gyilkolták le, hogy teljesen kiöljék az elnyomott falusiakból a jobbaktreváttyakozást. Cszkrmi 10 év telt el, amíg a falvak órofumá sorvasztott vágya beteljesedett.. De ekkor a munkásosztály az országére áll és megteremti a földosztás: falusi-'- szövetkezetek, i:'sh irt :krémélem mellett ■ más vonatkozásokban is • a-jobb€íel alapjait a parasztság számára is. — szky — Ifjúanikós 1848 tavaszán nyugtalanító hírek terjengenek Magyarországon. Forradalomról beszélnek az emberek egyre sűrűbben. Főleg a fiatalok, akik égnek már a tettvágytól. Március 14-én este gyűlést hívnak össze a Pilvax-kávéházban. Az európai eseményekről, a magyar nép szabadságának ügyéről vitatkoznak. Egyszerre beront a terembe egy fiatalember. — Most jöttem Pozsonyból a hol ■jóval! — kiáltja lázasan. — Nagy hírt hozok: Bécsben tegnap kitört a forradalom! Vad hangzavar fogadja szavait. Förgeteg kavargás a kávéházban. Egyszerre érces fiatal hang süvölti túl a pokoli zajt. Mindenki elnémul: azt a feketeruhás villámlószemű fiatalembert nézik, aki az egyik asztal tetején áll: Petőfi! — íme, a forradalom förgetege itt zúg már a szomszédunkban. És mi még tétovázunk? Nem! Cselekedni fogunk! . . ... — Úgy van! Cselekedni fogunk!— visszhangozza szavaira a zsúfolt terem. Máris Petőfi mellett áll Irinyi József,petőfinek lgasa van. Nem érünk rá a Irályhoz, az országgyűléshez kérvényezni, könyörögni! • Mondjuk ki, hogy követeljük a 12 pontot, a nemzet kívánságainak azonnali életbeléptetését! Az ifjúság határoz: másnap, március 15-én népgyűlés lesz Pesten. Esős reggel ez a március 15 e. A Pilvax kávéház előtt még örökké nyugalmas, mozdulni sem lehet. A járókelők nem tudják mire vélni, hogy miért vár a tömeg olyan türelmesen az esőben. Az érdeklődőt! _— pisszegik: _ Figyeljen, Petőfi szavalja a Nemzeti dalt! Egyszerre kettényilik a nép s utat enged a lángoló arcú fiatal vezetőknek. Kezükben fehér papírlapokat lobogtatnak, szavuk elvesz az állandóan növekvő sokaság dörgő éljenzésében. — Mi az! Mi történt? — kérdis ,egy kövér, polgár ijedten. Hogy mi történt? — Kitört a forrarom. Most megvalósul mindaz, amin a nemes urak évtizedek óta vitatkoznak. A forra.hu.km elsöpri, mint a szélvész, a régi korhadt rendet. A «márciusi ifjak» — e naptól fogva mindörökké ez lesz a nevük _ a Länderer nyomda elé vezetik a népet. Irinyi meg Petőfi bemennek. Az adjék a Nemzeti dalt, meg a 12 periot. — Nyomják ki ezt azonnal! A tulajdonos ellenszegül: — Sajnálom, nem lehet, nincs rajta a cenzor engedélye. Irinyi odalép az egyik géphez: E sajtót a nép nevében lefoglalom! . ■■ 1 A szedőmunkások csak erre várnak: kikapják a két fiatalember kezéből a papírlapokat s egy óra múlva már kézről-kézre járnak a tömegben a szabad sajtó első termekei- ■ ■ a-t-rhfc- T ■‘imy/Tár-t Nenze?, ze` ... t‘ait. Az első igazi népgyülést A 12 pont mindegyikét dörgő éljen. net fogadja a nép, nagyrészben munkások, segédek, kisiparosok, diákok. Régen látott Pest ekkora tömegei — de ilyen lelkest talán még schul A nép a városháza elé vonul, hogy átadja a gyűlés határozatát a városi tanácsnak A polgármester himezhárez, látszik beleegyezni nem akar, ellentmondani meg nem mer. Egyszerre csak Irinyi Dániel megelégeli a huzavonát, fen.terem az asztalon, félrerugja a kalamárisokat, aki:,,az s onnan, felülről dörgi oda Pest pel.gármesterének: — Mi pedig nem érünk rá járni, a mig a tisztelt tanácsos urak egymással tisztába jönnek. Mi a 12 pont rögtöni aláírásit követeljük! Ezért küldött bennünket a nép. Odakünn — mintha helyeselne — felmorüljik a sok ezer ember. Egy szempillantás és már ott is a polgármesteri aláírás a 12 pont alatt, mellette a város pecsétje. De ezzel még nincs vége a napnak ! Nem elég... most fel Budára. Ott egy író fogva van, Mert nemzetének javára Célzott munkáiban. Táncsics ez a rab iró. Táncsics, aki a jobbágyok felszabadítása érdekében írott könyvei miatt került börtökbe. Olyan töméntelen sokasig özönlik fel Budára a kiszabadlásra, hogy az őrség meg sem kísérli az ellenállást. A börtönajtók feltárulnak. Elsőnek Táncsics felesége, ezekkel a szavakkal borul férje nyakába: — Szabadok vagyunk!