Ifjúmunkás, 1949 (2. évfolyam, 44-54. szám, 7-40. szám)
1949-01-15 / 44. szám
A 3-a odalon . Az Ifjúmunkás Szövetség Központi Bizottságának Közleménye ez 1949 január 7-8-án tartott kibővített plenáris üléséről Az I. M. Sz. Központi Bizottságának felhívása a K.N.K. demokratikus ifjúsági szervezeteihez Az I. M. Sz. K.B.-nak a R. M. P. Központi Vezetőségéhez intézett távirata A 4-ik oldalon: , A R.M.P Központi Vezetősége 1948 december 22-24 i plenáris ülésének határozata a szakszervezeti kérdésben (részetek) ■ ■I » r mi üléséről II. évfolyam 44 szám —1943 január 15 VILÁG PROLETÁRJAI egyesülüzete:: : SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: Bucuresti, Str. Academiei 17. Telefon: Szerkesztőség: 3.59.68, 3.36.39. KIADÓHIVATAL: 3.83.01. 5 lei Taxa postala platita in numerar la Cont la CEC Nr. 19323. Kollektiv előfizetések alkalmazottak részére egy évre 300 lej. Egyéni előfizetés, egy évre 370 lej. Előfizetés üzemek részére 1000 lej. A Román Munkáspárt Központi Vezetősége 1948. december 22—24-i plenáris ülésének határozata a Párt tevékenységéről az ifjúság soraiban . Országunkban a szocializmus építésére való áttérés azt a feladatot állítja a Párt elé, hogy a munkásosztály vezetésével mozgósítsa a népi , erőket, élükön a munkásosztállyal, a proletariátus nagy történelmi hivatásának sikeres betöltése érdekében. Ilyen viszonyok között a dolgozó ifjúság megszervezése a Párt vezetése alatt nagy politikai jelentőségű, mivel nagy energiája, alkotó lelkesedése és dinamizmusa révén a dolgozó ifjúság jelentős tényezője a szocializmus építéséért folytatott harcnak. A marxizmus-leninizmus klasszikusai rámutattak a munkásosztály Pártja munkásságának fontosságára a városi és falusi dolgozó ifjúság körében. Rámutattak hogyan mozgósíthatja, nevelheti és vezetheti a Párt a dolgozó ifjúság tömegeit a munkásosztály forradalmi harcában a szocializmusért és kommunizmusért. V. I. Lenin mondotta: ...Nem , természetes-e, hogy nálunk, a forradalom pártjában az ifjúság van túlsúlyban? Mi a jövő pártja vagyunk, a jövő pedig az ifjúságé. Mi az újítók pártja vagyunk, az újítókat pedig mindig az ifjúság kibveti a leglelkesebben. Mi a régi rothadtság elleni önzetlen harc pártja vagyunk, az önzetlen harcban pedig mindig az ifjúság jár az élen.“ (Lenin és Sztálin: „Az ifjúságról“, 136—137. old. Ifjú Gárda, 1938 (M. I. Kalinin: „A Komszomol dicsőséges útja“, 75 Old. az Ifjú Gárda , 1947. A munkásosztálynak és maguknak az ifjúság tömegeinek is erős forradalmi ifjúsági szervezetre van szükségük. Ennek a Pártvezette szervezetnek a marxi-leniai elvek szerint magában kell foglalnia a munkásifjakat, a dolgozó földművesifjakat és az iskolák és egyetemek ifjúságát. A szervezetnek egybe kell kapcsolni a marxi-lenini elmélet elsajátítását a forradalmi gyakorlattal és a szocializmus építéséért vívott harcban mozgósítania kell a városi és falusi dolgozó ifjak tömegeit. Az egész világon, akárcsak országunkban is, a burzsoázia az ifjúságot a legnagyobb nyomorban és tudatlanságban tartotta. A romániai burzsoázia és a földesurak arra törekedtek, hogy a dolgozó ifjúság tudatába gyökeret verjen a tőkés rendszer örökkévalóságának hamis eszméje, hogy beleoltsák a fasisztavasgárdista-manista nevelés és propaganda mérgét, mert visszamaradt, a kormányaik által ágyútöltelékként, engedelmes rabszolgákként terelhető ifjúsági tömegekre volt szükségük, akik érettük dolgozzanak a gyárakban és a szántóföldeken. A kizsákmányoló osztályok konokul terjesztették az ifjúság soraiban vadállati ideológiájukat, a nacionalizmust, sovinizmust és antiszemitizmust. A polgári-földesúri kormányok eltakarták és meghamisították az igazságot a Szovjetunióról és kitartó szovjetellenes propagandával arra igyekeztek, hogy az ifjúságot a győzelmes szocializmus nagy országa ellen fordítsák. De a kizsákmányoló osztályok ellen fellépett a Kommunista Párt és a Kommunista Ifjúmunkás Szövetség. A Szovjetunió Kommunista (bolsevik) Pártjának példáját követve, ■—• amely első ízben valósította meg az erős Kommunista-Leninista Ifjúság Szövetségét, a dicsőséges Komszomolt — a Román KommunistaPárt, amely a romániai proletariátusnak a burzsoá és a földesurak ellen viselt harca tüzében született, mindjárt az első világháború után létrehozta az általa vezetett ifjúsági szervezetet, a Kommunista Ifjúmunkás Szövetséget. 3. A Kommunista Ifjúmunkás Szövetség, amelyet közvetlenül a Párt vezetett és irányított, volt az egyetlen ifjúsági szervezet, amely — a polgári-földesúri rendszer által a munkásmozgalom ellen irányított legkíméletlenebb illegalitás és terror közepette — ma- gasra emelte a forradalmi 1 .harc zászlaját, mozgási tol- ta a városi és falusi ifjúsági tömegeit a munkásosztály harcában a polgári-földes-súri rendszer megdöntéséért, a szabadságért, a békéért, kultúráért és a jobb élet-ért. Ez volt az egyetlenfljusági szervezet, amely kétj élhetetlen harcot folytatott az ellen, hogy a kizsákmányoló osztályok és szolgáik megmérgezzék az ifjúság tudatát. A polgári-földesúri sziguranca terrorja, a kihívások, a letartóztatások és a legborzalmasabb kínzások, a rendőrségi cellákban végrehajtott vadállati gyilkosságok, a verések és a fegóházakban uralkodó megsemmisítő rendszerek nem tudták megtörni a KISztagok eltökéltségét. A Román Kommunista Párt lelkesítésére a harcban feláldozták szabadságukat, ifjúságukat és életüket a proletariátus nagy ügyéért, a dolgozó nép kizsákmányolás alóli felszabadításának ügyéért. Nem volt olyan fontosabb harca a Pártja vezetése alatt álló proletariátusnak, amelyben a KISz értékes segítőként ne vett volna tevékeny részt. A Kommunista Ifjúmunkás Szövetség soraiból olyan hősök emelkedtek ki, mint Pavel Tkarcsenko, Grünberg Lázár, Bernát Andor, Stefan Plavat, Filimon Sandu, Iosif Clisci, Nicolae Cristea, Haja Lifsic, Olga Baneic, Vasile Roaita és annyian mások, akik a proletariátus forradalmi mozgalmának történetébe dicsőséges lapokat írtak. A hitlerista háború és az antoneskánus diktatúra idején a KISz az egyetlen ifjúsági szervezet volt, amelyre bár kegyetlen terrort gyakoroltak — a RKP vezetése alatt részt vett a szovjetellenes rablóháború és a fasiszta járom elleni harcban. Ebben a harcban is számos KISz-tag ifjú és leány áldozta fel életét. Mihelyt a dicsőséges Szovjet Hadsereg felszabadította országunkat, a KISz az új viszonyok között hozzáfogott az ifjúság harcának megszervezéséhez. Ebben az időszakban, a Párt vezetésével, a KISz úgy a hitleristaellenes arcvonalon vívott harcban, mint az arcvonal ellátásához szükséges termelő munkában, az ifjúság mozgósításának élén állott. A Kommunista Ifjúmunkás Szövetség gyors fejlődést ért el, sikerült jelentős ifjúsági tömegeket magába tömörítenie. A Kommunista Ifjúmunkás Szövetség szervezkedését az időközben megjelenő különböző demokratikus ifjúsági szervezetek akcióegységének és együttműködésének szellemében kezdte meg. 4. A K. V. plenáris ülése elemezte az ifjúság körében az utóbbi években kifejtettpárttevékenységet és megállapította, hogy a KISz feloszlatása 1945-ben azzal az indokkal, mintha túlságosan „szűk“ lett volna és egy „szélesebb“ osztályjelleg nélküli új ifjúsági szervezet létesítése, komoly hibát jelentett, így jött létre 1945-ben a „Haladó Ifjúság“, amely annak téves és ártalmas felfogásnak az alapján, hogy osztálykülönbségre való tekintet nélkül az egész ifjúságot egyesítse, társadalmi és politikai szempontból Révért tömeget ölelt fel. Ez a szervezési toma kárt okozott a munkásosztálynak és a demokratikus ifjúsági mozgalomnak, amelynek gyöngítette küzdőképességét és éberségét, mert lehetővé tette, hogy idegen elemek, sőt még asztalyelenőségek is beszivárogjanak soraiba; még egyes párttagok is feloldódtak ebben a keverék tömegben és elvesztették küzdőképességüket és osztályérzéküket. Ebben a helyzetben a pártvezetőség feladatául tűzte ki az Ifjúmunkás Szövetség, a munkásifjúság egységes szervezetének megteremtését, amely a gyárak és műhelyek ifjúmunkásait az osztályharc, marxi-leniai tanítások és a Párt iránti szeretet és hűség szellemében tömörítse és nevelje. A Pártunk által vezetett és irányított Ifjúmunkás Szövetségnek rövid idő alatt sikerült felölelnie, az ifjúmunkások többségét, megvalósítania a munkásifjúság szervezeti egységét, eredményeket elérnie a marxi-lenini nevelő tevékenységben. Sikerült mozgósítania a munkásifjúságot, hogy tevékeny részt vegyen úgy az ipari és mezőgazdasági termelés növeléséért folytatott harcban, mint az újjáépítő önkéntes munkában az országos és a helyi munkatelepeken. Az IMSz tevékenyen kivette részét a Párt által kezdeményezett politikai akciókból. Az IMSz nevelte ifjak soraiból a pártmunkában és az államgépezetben jól bevált káderek emelkedtek ki. Sikerült az Ifjúmunkás Szövetségnek megszerveznie a munkásifjúság soraiban egész sor tömegsport-akciót is. Tevékeny részt vett országunk többi demokratikus ifjúsági szervezeteivel karöltve a demokratikus világifjúságnak a demokráciáért, békéért és haladásért vívott harcában. Az Ifjúmunkás Szövetség fejlődése nagy befolyást gyakorolt az ifjúság többi csoportjaira is (falusi ifjúság, diákok és tanulók) és hozzájárult ezeknek a dolgozó nép harcába való bevonásához és a Párt hadállásainak folytonos megerősödéséhez az ifjak e csoportjainak soraiban. A Romániai Demokrata Ifjúság Országos Szövetségébe tömörült ifjúsági szervezetek az ifjak és a lányok jelentős tömegeit ölelték fel, amelyek tevékeny részt vettek a dolgozó népnek a népi demokrácia megszilárdításáért vívott harcában, ami "Pártunk az ifjúság soraiban kifejtett munkájának pozitív eredménye ". Az IMSz megalakítását követő két évben elért sikerek ellenére az ifjúsági mozgalom nem növekedett országunkban a népi demokrácia általános fejlődésének mértékében. A K.V. plenáris ülése úgy véli, hogy az ifjúság külön megszervezése, éspedig: a munkásifjúságé az IMSz-be a falusi ifjúságé a „Falusi Ifjuság“-ba, a diákoké a REI HOSz-be a tanulóké a REDESz-be, a magyar ifjaké a MNSz ifjúságába és ugy tovább, akadályt jelentett az ifjúsági mozgalom zavartalan fejlődésének utján. Miután a munkásosztály és a dolgozó pa. u.,zrtság szövetségében a, .proletariátusé a vezető szerep, a munkásifjúságra hárulni feladat, hogy a Párt fésével irányítsa és megszervezze, nemzetiségre való tekintet nélkül, a parasztifjúságot és tanulóifjúságot. Az ifjúság jelenlegi meg-szervezési formájában, a munkásifjúság nem tudta ezt, a szerepét betölteni, az egész ifjúsági mozgalomból pedig hiányzott a szükséges összetartó erő és képtelen teljesíteni feladatait. 7. Az IMSz-nek komoly szervezési hiányosságai voltak, alsóidő szervezeteinek összefogása terén, fizető tagjainak létszáma elégtelen volt, marxi-lenini nevelő munkája pedig nem volt szervezett és folytonos. Az IMSz bizonyos működési formáiban (például abban a kaszárnya-rendszerben, amelyet a munkatelepeken honosítottak meg az ifjúság egyes aktivistái) idegen és ártalmas törekvések nyilvánultak meg. Az IMSz nem fordított elég gondot az ifjúmunkások mozgósítására a szocialista versenyekben. Soraiban, különösen a felelős munkákban a lányok arányszáma túl csekély. Jóllehet a ,,Falusi Ifjúság“ szervezetében működő egyes párttagok politikai nevelő munkájukban elértek bizonyos sikereket, a „Falusi Ifjúság“ szervezete pedig ezek vezetése alatt bizonyos helyi eredményeket felmutatott, mégis elszakítva a munkásifjúságtól nem tudott eltökélten és átütő erővel harcolni a falusi kizsákmányolók ellen. Szervezeteibe, sőt még egyes vezetőszerveibe is számos kulák elem furakodott be. A REFHOSz-nak (MSR) és a REDESz-nek (UAER) voltak eredményes akciói az iskolákban és egyetemeken a demokratikus szellem meghonosítása terén, kulturális és testnevelési, valaminta tanulók és diákok életkörüményeinek és tanulási lehetőségeinek megjavítása terén. De mivel nem volt világos politikai vonaluk, mivel nem voltak hozzákapcsolva egységes szervezeten belül a munkásifjúsághoz és kapuikat túl szélesre tárták az összes diákok és tanulók előtt, politikai nézetre való, tekintet nélkül, e szervezetek nem fejthettek ki határozott politikai és következetes kulturális nevelési tevékenységet, az éberség hiányának következtében pedig soraikban a Párttal és a Népköztársasággal szemben ellenséges elemek szivároghattak be. A demokratikus ifjúsági szervezetek nemzetiségek szerinti tagozódásai, jóllehet ezek arra törekedtek, hogy hozzájáruljanak az egész ország ifjúságának harcához — elsősorban akadályt jelentett, hogy az együttélő népek ifjúsága még jobban közeledjék és még erősebben kiépítse a testvériséget a román ifjúsággal, egyazon szervezeten belül, nemzetiségre való tekintet nélkül, ugyanakkor pedig közvetett támogatást jelentett a reakciós nacionalista elemek számára. Az ifjúsági szervezetekben avantgardista megnyilvánulások ütötték fel fejüket, melyeket a RMP Központi Vezetősége 1948 júniusában megtartott plenáris ülésének határozata felfedett és harcot indított ellene, s ezeket a megnyilvánulásokat nem számolták fel teljesen, mivel az ifjúság soraiban dolgozó egyes párttagok nem sajátították el teljesen Leninnek és Sztálinnak a Párt és az ifjúsági szervezetek viszonyáról szóló tanításait és az ifjúságot nem ennek a tanításnak a szellemében nevelték. A Komszomolistákhoz szólva, Sztálin elvtárs mondotta: „A Komszomolistának jól meg kell jegyeznie, hogy a Párt vezetésének biztosítása a legfőbb és a legfontosabb dolog a Komszomol egész munkájában.“ (J. Sztálin 7. k. 243 old. — A Párt és a Komszomol, E. Grigorjev cikke „Az ifjú bolsevik“ 1948 januári számában, 44. old.) A Párt egyes megyei bizottságai, valamint, a Párt egyéb szervei elhahanyagolták az ifjúsági szervezetek munkáját és az ifjúsági kádereket. A pártszervezetek az ifjúsági kádereket nem részesítették a szükséges ideológiai, politikai és anyagi támogatásban. Ez annak tulajdonítható, hogy egyes bizottságok és egyes pártaktivisták nem értették meg milyen fontossága van az ifjúsági mozgalomnak Pártunk számára és könnyelműen kezelték az ifjúsági mozgalom kérdéseit. A KMP Központi Vezetőségének plenáris ülése szükségesnek tartja az ifi ifjúsági munka hibáinak és gyengeségeinek sürgős felszámolását, a mozgalom az egészséges fejlődés útjára való terelését és a Párt általi vezetés munkájának megjavítását az ifjúság soraiban. 8. A szocializmus építésére való átmenet feltételei között Pártunk politikájának egyik alapvető feladata a munkásosztály vezetése alatt megteremteni a dolgozó nép politikai-erkölcsi egységét. A városi és falusi munkásifjúság teljes szervezeti egysége jelentősen hozzájárul országunk dolgozó népe politikai-erkölcsi egységének megteremtéséhez. Ezért az ifjúsági mozgalom kérdésében Pártunk fő feladata abban áll, hogy haladéktalanul hozzálásson az ifjúsági szervezetek egységesítéséhez, a dolgozó ifjúság egyetlen egységes szervezetének megteremtéséhez, amelyet a Román Munkáspárt a marxista leninista tanítások szellemében vezet és nevel. Csak így válik lehetővé azoknak a politikai és szervezeti tisztázatlanságoknak kiküszöbölése, amelyek ma az ifjúság megszervezésének kérdésében fennnállanak. Csak így lehet kiküszöbölni a városi és falusi dolgozó ifjúság egységének szétforgácsolódását és a forradalmi osztályelvszerűséget nélkülöző kevert összetételű szervezetekbe való szétszóródását. A R.M.P. K. V. plenáris ülése szem előtt tartva azokat a nagy feladatokat, amelyek az ifjúságra hárulnak, a munkásosztály és a dolgozó nép szocializmusért folytatott harcában városokon és falvakon, az osztályharc kiéleződésének feltételei között, úgy véli, hogy a dolgozó ifjúság egységes forradalmi szervezetének megteremtése — nemzetiségre való tekintet nélkül,- amely felöleli a gyárakat, falvakat, egyetemeket és kaszárnyákat, — a dolgozó ifjúság nagyméretű cselek-j vőképességét és az ifjúság széles tömegeinek a BMP harci zászlaja alatti mozgósítását eredményezi. A BMP. K. V. 1948 decemberi plenáris ülésének megszabott irányvonala alapján, az ifjúsági szervezetek egységesítési mozgalmának élén az Ifjúmunkás Szövetségnek kell állnia. 9. A dolgozó ifjúság egységes szervezete, a városi és falusi dolgozó ifjúság a proletár osztályharc elveire alapozott, a Román Munkáspárt által vezetett s a marxi-lenini tanítás által irányított forradalmi tömegszervezete lesz. A városi és falusi dolgozó ifjúság egységes szervezetének elsőrendű politikai-társadalmi fontossága van. Az a hivatása, hogy a legjobb új, fiatal erőket adja a Pártnak, egyidejűleg a fő ifjúsági tömegekben a Párt befolyásának közvetítésére és biztosítására hivatott. Sztálin elvtárs mondja az Ifjúsági Szövetségről: ,,Ez a munkás és parasztifjúság tömegszervezete, nem pártszervezet, de olyan szervezet, amely a Párthoz csatlakozik. Az a feladata, hogy segítsen a Pártnak az ifjú nemzedék szocialista szellemű nevelésében. Az Ifjúsági Szövetség a proletariátus összes többi tömegszervezeteinek fiatal tartalékot ad, az állami tevékenység minden területén.“ (J. Sztálin: A Leniinizmus Kérdései. 119 old. 11. kiadás, OGSZ 1947.) A dolgozó ifjúság egységes szervezetének, mint önálló szervezetnek, amely a Román Munkáspárt vezetése alatt áll, a marxizmus-leninizmus elveire alapozott és a lenini-sztálini komszomol szervezeti szabályzatából hatalmas munka és harci tapasztalataiból merített saját programja és szervezeti szabályzata lesz. A szervezetet a munkahely alapján, vállalatok, falvak, iskolák és egyetemi intézmények szerint szervezik meg. A dolgozó ifjúság egységes szervezetének tagjait a munkás és szegényparaszt ifjak soraiból, a középparaszt ifjak legjobbjai közül, fiatal hivatalnokokból, a proletáriátushoz ideológiailag legközelebb álló középiskolások és diákok soraiból kell toborozni. A dolgozó ifjúság egységes szervezetének fontos feladata lesz, a sorain kívül álló ifjúságot, a dolgozó nép harcában, a Román Munkáspárt vezetése alatt, a népi demokrácia fejlesztéséért és a szocializmus felépítéséért nevelje és mozgósítsa. 10. A dolgozó ifjúság egységes szervezete folytatni fogja a Román Kommunista Párt és a Kommunista Ifjúmunkás Szövetség vezette odaadó harcának hősies hagyományait. A dolgozó ifjúság egységesszervezete kifejleszti az ifjúság soraiban a Párt iránti határtalan odaadó és a munkásosztály ügye iránti áldozatkészség szellemét; hazánk, a Román Népköztársaság iránti lángoló szeretetet; a munka iránti szeretetet a termelésben és a tanulásban, a dolgozó nép érdekében; az éberséget és a kérlelhetetlen osztály-; gyűlöletet a kizsákmányolók, a háborúra uszító imperializmus, az osztályellenség belső és külföldi ügynökei ellen. A dolgozó ifjúság egységes szervezete tevőlegesen vesz majd részt a Demokratikus Ifjúsági Világszövetség keretében a hősi szovjet ifjúság vezette demokratikus ifjúsági szervezetek demokráciáért és békéért folytatott küzdelmében. A dolgozó ifjúság egységes szervezetének az ifjúsági tömegeket a proletárnemzetköziség szellemében kell nevelnie, a szocializmus hazája, a Szovjetunió, valamint Sztálin elvtárs, a dolgozó emberiség zseniális tanítómestere és az egész világ dolgozó ifjúságának nagy barátja iránti határtalan szeretet szellemében. Mint a Párt segítője a politikai, gazdasági, közigazgatási és nevelő munkában a városokban és falvakon, a dolgozó ifjúság egységes szervezete főként az üzemek, falvak, iskolák és egyetemek ifjúsága általános kulturális és technikai színvonalának emelésével és politikai ismereteinek kifejlesztésével foglalkozik majd. A szakmai iskolák működési feltételeinek megjavítását állandó feladata a Pártnak, a szakszervezeteknek és népi demokratikus rendszerünknek. E feladat megoldásában a dolgozó ifjúság egységes szervezetének tevékenyen kell résztvennie. Technikai-tudományos jellegű tanfolyamok és előadások megszervezésével, az egyéni tanulmány ösztönzésével el kell érni a munkásifjúság szakmai képesítésének felemelését és a széles dolgozó tömegek soraiból olyan értelmiségiek és technikusok kiképzésére kell törekedni, akik alkalmasak és méltók a dolgozó nép bizalmára, akik sikerrel nézhetnek szembe azokkal az egyre növekvő feladatokkal, amelyeket az országunkban épülő szocializmus eléjük állít. Követniük kell Sztálin elvtárs bölcs útmutatását: .,Meghódítani a tudományt. uj bolsevik kádereket teremteni, — a tudományos ismeretek őszés,és dijainak specialistáit, tanulni, tanulni, tanulni a legnagyobb kitartással, — ez ma a feladatunk“. (Sztálin: „Az ifjúságról“ 60—61. old.) („Ifjú Bolsevik“ 19-17. 1. szám. 28. old.) A Párt vezetése alatt meg kell erősíteni a dolgozó ifjúság politikai nevelésének munkáját. Különös figyelmet kell fordítani arra, hogy az ifjak rendszeresen tanulmányozzák a Szovjetunió nagy Kommunista (bolsevik) Pártjának történetét, valamint országunk dolgozó népe és Pártunk forradalmi harcainak történetét. Megkülönböztetett figyelmet kell szentelni az elemi és középiskolákban, valamint a felsőfokú tanintézményekben a kommunista nevelés helyes megszervezésére. A dolgozó ifjúság egységes szervezetének támogatnia kell a Pártunk által kezdeményezett közoktatási reform alkalmazását. E célból szoros kapcsolatot kell fenntartani a közoktatásügyi mi..•"térium illetékes, terveivel a Román Munkáspárt Központi Vezetőségének irányításával szervezett időszakos tanácskozások révén. Az egységes szervezet vezető aktivájának nevelése céljából növelni kell a káderiskolák számát és megjavítani a már fennálló káderiskolákat, hogy az ideológiai, szervezeti és egyéb vezető tisztségekre kádereket képezzenek ki. Az ifjúság egységesszervezete mindig helyezzen nagy súlyt arra, hogy a dolgozó ifjúság széles tömegei megvitassák a legfontosabb politikai kérdéseket. A szervezetet az ifjú nemzedék szocialista öntudatának kialakításánál a forradalmi elmélet és gyakorlat egybekapcsolásának marxistaleninista elve kell vezesse. A dolgozó ifjúság egységes szervezete kell mozgósítsa az ifjú nemzedék minden alkotó erejét az 1949. évi gazdasági terv végrehajtásáért és túlhaladásáért, a termelés és a munkatermelékenység emeléséért, az áruk önköltségi árának és a hulladékok csökkentéséért folytatott harcban. El kell érnie, hogy a munkás ifjúság teremtő lendülete szélesen kibontakozzék, mozgósítania kell őket a Párt által kezdeményezett szocialista versenyekben való tevékeny részvételre. Az ifjúságnak arra kell törekednie, hogy a munka élharcosai között foglaljon helyet, ezáltal bizonyítva a hűségét a Romnán Munkáspárt, a dolgozó nép és a Román Népköztársaság iránt, amely jogokat adott neki és a szocializmus felé történő fejlődés ütemében egyre jobb megélhetését biztosítja. A dolgozó ifjúság egységes szervezete a szocializmus és kommunizmus építőinek iskolájává kell váljék. A dolgozó ifjúság egységes szervezetének tagjai határozottsággal kell kövessék a nagy Lenin útmutatását. „Az ifjúsági szövetség tagjának lenni azt jelenti: úgy dolgozni, hogy munkádat és erőidet a közös ügynek szenteled. Ebben áll a kommunista nevelés. Az ifjú vagy leány csakis a.A munka révén alakul át igazi kommunistává. Csak ekkor válnak kommunistává. (Folytatás a 3. oldalon)