Ifjúmunkás, 1949 (2. évfolyam, 44-54. szám, 7-40. szám)

1949-01-15 / 44. szám

A 3-a o­dalon . Az Ifjúmunkás Szövetség Központi Bizottságának Közleménye ez 1949 január 7-8-án tartott kibővített plenáris üléséről Az I. M. Sz. Központi Bizottságának felhívása a K.N.K. demokratikus ifjúsági szervezeteihez Az I. M. Sz. K.B.-nak a R. M. P. Központi Vezetőségéhez intézett távirata A 4-ik oldalon: , A R.M.P­ Központi Vezetősége 1948 december 22-24 i plenáris ülésének határozata a szakszervezeti kérdésben (részetek) ■ ■I » r mi üléséről II. évfolyam 44 szám —1943 januá­r 15 VILÁG PROLETÁRJAI egyesülüzete:: : SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: Bucuresti, Str. Academiei 17. Telefon: Szerkesztőség: 3.59.68, 3.36.39. KIADÓHIVATAL: 3.83.01. 5 lei Taxa postala platita in nu­merar la Cont la CEC Nr. 19323. Kollektiv előfizetések alkalmazottak részére egy évre 300 lej. Egyéni előfizetés, egy évre 370 lej. Előfizetés üzemek részére 1000 lej. A Román Munkáspárt Központi Vezetősége 1948. december 22—24-i plenáris ülésének határozata a Párt tevékenységéről az ifjúság soraiban­ ­. Országunkban a szo­cializmus építésére való át­térés azt a feladatot állít­ja a Párt elé, hogy a mun­kásosztály vezetésével moz­gósítsa a népi , erőket, élü­kön a munkásosztállyal, a proletariátus nagy történel­mi hivatásának sikeres be­töltése érdekében. Ilyen vi­szonyok között a dolgozó ifjúság megszervezése a Párt vezetése alatt nagy politikai jelentőségű, mi­vel nagy energiája, alkotó lelkesedése és dinamizmu­sa révén a dolgozó ifjúság jelentős tényezője a szo­cializmus építéséért foly­tatott harcnak. A marxi­zmus-leniniz­mus klasszikusai rámutattak a munkásosztály Pártja mun­kásságának fontosságára a városi és falusi dolgozó if­júság körében. Rámutattak hogyan mozgósíthatja, ne­velheti és vezetheti a Párt a dolgozó ifjúság tömegeit a munkásosztály forradal­mi harcában a szocializ­musért és kommunizmus­ért. V. I. Lenin mondotta: ...Nem­ , természetes-e, hogy nálunk, a forrada­lom pártjában az ifjúság van túlsúlyban? Mi a jövő pártja vagyunk, a jövő pedig az ifjúságé. Mi az újítók pártja va­gyunk, az újítókat pe­dig mindig az ifjúság kib­veti a leglelkesebben. Mi a régi rothadtság elleni önzetlen harc pártja va­gyunk, az önzetlen harc­ban pedig mindig az if­júság jár az élen.“ (Lenin és Sztálin: „Az ifjúságról“, 136—137. old. Ifjú Gárda, 1938 (M. I. Kalinin: „A Kom­­szomol dicsőséges útja“, 75 Old. az Ifjú Gárda , 1947. A munkásosztályna­k és maguknak az ifjúság töme­geinek is erős forradalmi ifjúsági szervezetre van szükségük. Ennek a Párt­vezette szervezetnek a marxi-leniai elvek szerint magában kell foglalnia a munkásifjakat, a dolgozó földművesifjakat és az is­kolák és egy­etem­ek ifjúsá­gát. A szervezetnek egybe kell kapcsolni a marxi-le­nini elmélet elsajátítását a forradalmi gyakorlattal és a szocializmus építéséért vívott harcban mozgósíta­nia kell a városi és falusi dolgozó ifjak tömegeit­­. Az egész világon, akárcsak országunkban is, a burzsoázia az ifjúságot a legnagyobb nyomorban és tudatlanságban tartotta. A romániai burzsoázia és a földesurak arra törekedtek, hogy a dolgozó ifjúság tu­datába gyökeret verjen a tőkés rendszer örökkévaló­ságának hamis eszméje, hogy beleoltsák a fasiszta­­vasgárdista-manista neve­lés és propaganda mérgét, mert visszamaradt, a kor­mányaik által ágyútöltel­­­ékként, engedelmes rab­szolgákként terelhető ifjú­sági tömegekre volt szük­ségük, akik érettük dolgoz­zanak a gyárakban és­­­ a szántóföldeken. A kizsák­mányoló osztályok konokul terjesztették az ifjúság so­raiban vadállati ideológiá­jukat, a nacionalizmust, sovinizmust és antiszemi­tizmust. A polgári-földesúri kormányok eltakarták és meghamisították az igazsá­got a Szovjetunióról és ki­tartó szovjetellenes propa­gandával arra igyekeztek, hogy az ifjúságot a győzel­mes szocializmus nagy or­szága ellen fordítsák. De a kizsákmányoló osztályok ellen fellépett a Kommunis­ta Párt és a Kommunista Ifjúmunkás Szövetség. A Szovjetunió Kommu­nista (bolsevik) Pártjának példáját követve, ■—• amely első ízben valósította meg az erős Kommunista-Le­ninista Ifjúság Szövetsé­gét, a dicsőséges Komszo­­molt — a Román Kommu­nista­­Párt, amely a romá­niai proletariátusnak a burzsoá és a földesurak el­len viselt harca tüzében született, mindjárt az első világháború után létrehoz­ta az általa vezetett ifjúsá­gi szervezetet, a Kommu­nista Ifjúmunkás Szövetsé­get. 3. A Kommunista Ifjú­munkás Szövetség, amelyet közvetlenül a Párt vezetett és irányított, volt az egyet­len ifjúsági szervezet, a­­mely — a polgári-földesúri rendszer által a munkás­mozgalom ellen irányított legkíméletlenebb illegalitás és terror közepette — ma-­ gasra emelte a forradalmi 1 .harc­­ zászlaját, mozgási tol-­ ta a városi és falusi ifjúsági tömegeit a munkásosztály­ harcában a polgári-földes-s­úri rendszer megdöntéséért,­ a szabadságért, a békéért, kultúráért és a jobb élet-­­­ért. Ez volt az egyetlen­­f­l­jusági szervezet, amely két­­j élhetetlen harcot folyta­tott az ellen, hogy a ki­zsákmányoló osztályok és szolgáik megmérgezzék az ifjúság tudatát. A polgári-földesúri szi­­guranca terrorja, a kihívá­sok, a letartóztatások és a legborzalmasabb kínzások, a rendőrségi cellákban vég­rehajtott vadállati gyilkos­ságok, a verések és a fegó­házakban uralkodó meg­semmisítő rendszerek nem tudták megtörni a KISz­­tagok eltökéltségét. A Ro­mán Kommunista Párt lelkesítésére a harcban fel­áldozták szabadságukat, ifjúságukat és életüket a proletariátus nagy ügyéért, a dolgozó nép kizsákmá­nyolás alóli felszabadításá­nak ügyéért. Nem volt olyan fontosabb harca a Pártja vezetés­e alatt álló proletariátusnak, amelyben a KISz értékes segítőként ne vett volna tevékeny részt. A Kommunista If­júmunkás Szövetség sorai­ból olyan hősök emelked­tek ki, mint Pavel Tkar­csenko, Grünberg Lázár, Bernát Andor, Stefan Pla­­vat, Filimon San­du, Iosif Clisci, Nicolae Cristea, Ha­ja Lifsic, Olga Baneic, Va­sile Roaita és annyian má­sok, akik a proletariátus forradalmi mozgalmának történetébe dicsőséges la­pokat írtak. A hitlerista háború és az­ antoneskánus diktatúra ide­jén a KISz az egyetlen if­­júsági szervezet volt, a­­melyre bár kegyet­­len terrort gyako­roltak — a RKP vezetése alatt részt vett a szovjetel­lenes rablóháború és a fa­siszta járom elleni harc­ban. Ebben a harcban is számos KISz-tag ifjú és leány áldozta fel életét. Mihelyt a­­ dicsőséges Szovjet Hadsereg felszaba­dította országunkat, a KISz az új viszonyok kö­zött hozzáfogott az ifjúság harcának megszervezésé­hez. Ebb­en az időszakban, a Párt vezetésével, a KISz úgy a hitleristaellenes arc­­vonalon vívott harcban, mint az arcvonal ellátásá­hoz szükséges termelő mun­kában, az ifjúság mozgósí­tásának élén állott. A Kommunista Ifjúmun­kás Szövetség gyors fejlő­dést ért el, sikerült jelen­tős ifjúsági tömegeket ma­gába tömörítenie. A Kom­munista Ifjúmunkás Szö­vetség szervezkedését az időközben megjelenő kü­lönböző demokratikus ifjú­sági szervezetek akcióegy­­ségének és együttműködé­sének szellemében kezdte meg. 4. A K. V. plenáris ülése elemezte az ifjúság köré­ben az utóbbi években ki­fejtett­­párttevékenységet és megállapította, hogy a KISz feloszlatása 1945-ben azzal az indokkal, mintha túlságosan „szűk“ lett vol­na és egy „szélesebb“ osztályjelleg nélküli új if­júsági szervezet létesítése, komoly hibát jelentett, így jött létre 1945-ben a „Haladó Ifjúság“, amely annak téves és ártalmas felfogásnak az alapján, hog­y osztálykülönbségre való tekintet nélkül az egész ifjúságot egyesítse, társadalmi és politikai szempontból Révért­ töm­e­get ölelt fel. Ez a szervezési tom­a kárt okozott a munkásosz­tálynak és a demokratikus ifjúsági mozgalomnak, a­­melynek gyöngí­tette kü­z­­dőképességét és éberségét, mert lehetővé tette, hogy idegen elemek, sőt még asztal­yel­enőségek is be­szivárogjanak soraiba; még egyes párttagok is feloldód­tak ebben a keverék tö­megben és elvesztették küzdőképességüket és osz­tályérzék­ü­ket.­­ Ebben a helyzetben a pártvezetőség feladatául tűzte ki az Ifjúmunkás Szövetség, a munkásifjúság egységes szervezetének megteremtését, amely a gyárak és műhelyek ifjú­munkásait az osztályharc, marxi-leniai tanítások és a Párt iránti szeretet és hűség szellemében tömörít­se és nevelje. A Pártunk által vezetett é­s irányított Ifjúmunkás Szövetségnek rövid idő a­­latt sikerült felölelnie, az ifjúmunkások többségét, megvalósítania a munkás­­ifjúság szervezeti egységét, eredményeket elérnie a marxi-lenini nevelő tevé­kenységben. Sikerült moz­gósítania a munkásifjúsá­­got, hogy tevékeny részt vegyen úgy az ipari és me­zőgazdasági termelés nö­veléséért folytatott harc­ban, mint az újjáépítő ön­kéntes munkában az orszá­gos és a helyi munkatele­peken. Az IMSz tevékenyen ki­vette részét a Párt által kezdeményezett politikai akciókból. Az IMSz­ nevelte ifjak soraiból a pártmun­­kában és az államgépezet­ben jól bevált káderek e­­melkedtek ki. Sikerült az Ifjúmunkás Szövetségnek megszervez­nie a munkásifjúság so­raiban egész sor tömeg­sport-akciót is. Tevékeny részt vett országunk többi demokratikus ifjúsági szer­vezeteivel karöltve a de­mokratikus világifjúság­­nak a demokráciáért, bé­kéért és haladásért vívott harcában. Az Ifjúmunkás Szövetség fejlődése nagy befolyást gyakorolt az ifjúság többi csoportjaira is (falusi ifjú­ság, diákok és tanulók) és hozzájárult ezeknek a dol­gozó nép harcába való be­vonásához és a Párt hadál­lásainak folytonos megerő­­södéséh­ez az ifjak e cso­portjainak soraiban. A Ro­mániai Demokrata Ifjúság Országos Szövetségébe tö­mörült ifjúsági szervezetek az ifjak és a lányok jelen­tős tömegeit ölelték fel, a­­m­elyek tevékeny részt vet­tek a dolgozó népnek a né­pi demokrácia megszilár­dításáért vívott harcában, ami "Pártunk az ifjúság so­raiban kifejtett munkájá­nak pozitív eredménye ". Az IMSz megalakítá­sát követő két évben elért­­ sikerek ellenére az ifjú­sági mozgalom nem növe­kedett országunkban a né­pi demokrácia általános fejlődésének mértékében. A K.V. plenáris ülése úgy véli, hogy az ifjúság külön megszervezése, éspedig: a munkásifjúságé az IMSz-be a falusi ifjúságé a „Falusi Ifjuság“-ba, a diákoké a REI­ HOSz-be a tanulóké a REDESz-be, a magyar if­ja­ké a MNSz ifjúságába és u­gy tovább, akadályt jelen­tett az ifjúsági mozgalom zavartalan fejlődésének ut­ján. Miután a munkásosztály és a dolgozó pa. u.,zrtság szövetségében a, .proletariá­tusé a vezető szerep, a munkásifjúságra hárul­ni feladat, hogy a Párt fésével irányítsa és meg­szervezze, nemzeti­ség­re való tekintet nélkül, a pa­rasztif­júságot és tanulóif­júságot. Az ifjúság jelenlegi meg-­szervezési formájában, a munkásifjúság nem tudta­ ezt, a szerepét betölteni, az­­ egész ifjúsági mozgalomból pedig hiányzott a szüksé­ges összetartó erő és kép­telen teljesíteni feladatait. 7. Az IMSz-nek komoly szervezési hiányosságai voltak, alsóidő szervezetei­nek összefogása terén, fi­zető tagjainak létszáma e­­légtelen volt, marxi-lenini nevelő munkája pedig nem volt szervezett és folyto­nos. Az IMSz bizonyos mű­ködési formáiban (például abban a kaszárnya-rend­szerben, amelyet a munka­telepeken honosítottak meg az ifjúság egyes akti­vistái) idegen és ártalmas törekvések nyilvánultak meg. Az IMSz nem fordí­tott elég gondot az ifjú­munkások mozgósítására a szocialista versenyekben. Soraiban, különösen a fe­lelős munkákban a lányok arányszáma túl csekély. Jóllehet a ,,Falusi Ifjú­ság“ szervezetében működő egyes párttagok politikai nevelő munkájukban el­értek bizonyos sikereket, a „Falusi Ifjúság“ szervezete pedig ezek vezetése alatt bizonyos helyi eredménye­ket felmutatott, mégis el­szakítva a munkásifjúság­­t­ól nem tudott eltökélten és átütő erővel harcolni a falusi kizsákmányolók el­len. Szervezeteibe, sőt még egyes vezetőszerveibe is számos kulák elem fura­­kodott be. A REFHOSz-nak (M­SR) és a REDESz-nek (UAER) voltak eredményes akciói az iskolákban és egyeteme­ken a demokratikus szel­lem meghonosítása terén, kulturális és testnevelési, valamint­­a tanulók és diá­kok életkörüményeinek és tanulási lehetőségeinek megjavítása terén. De mivel nem volt vi­lágos politikai vonaluk, mivel nem voltak hozzá­kapcsolva egységes szer­vezeten belül a mun­kásif­­júsághoz és kapuikat túl szélesre tárták az összes diákok és tanulók előtt, politikai nézetre való, tekintet nélkül, e szerveze­tek nem fejthettek ki ha­tározott politikai és követ­kezetes kulturális nevelési tevékenységet, az éberség hiányának következtében pedig soraikban a Párttal és a Népköztársasággal szemben ellenséges elemek szivároghattak be. A demokratikus ifjúsági szervezetek nemzetiségek szerinti tagozódásai, jól­lehet ezek arra törekedtek, hogy hozzájáruljanak az e­­­gész ország ifjúságának harcához — elsősorban akadályt jelentett, hogy az együttélő népek ifjúsága még jobban közeledjék és még erősebben kiépítse a testvériséget a román ifjú­sággal, egyazon szerveze­ten belül, nemzetiségre va­ló tekintet nélkül, ugyan­akkor pedig közvetett tá­mogatást jelentett a reak­ciós nacionalista elem­ek számára. Az ifjúsági szervezetekben avantgardista megnyil­vánulások ütötték fel fe­jüket, melyeket a RMP Központi Vezetősége 1948 júniusában megtartott ple­náris ülésének határozata felfedett és harcot indított ellene, s ezeket a megnyilvá­nulásokat nem számolták fel teljesen, mivel az ifjú­ság soraiban dolgozó egyes párttagok nem sajátították el teljesen Leninnek és Sztálinnak a Párt és az if­júsági szervezetek viszo­nyáról szóló tanításait és az ifjúságot nem ennek a tanításnak a szellemében nevelték. A Kom­szomol­is­tákhoz szólva, Sztálin elv­­társ mondotta: „A Komszomolistának jól meg kell jegyeznie, hogy a Párt vezetésének biztosítása a legfőbb és a legfontosabb dolog a Kom­­szomol egész munkájában.“ (J. Sztálin 7. k. 243 old. — A Párt és a Komszomol, E. Grigorjev cikke „Az if­jú bolsevik“ 1948 januári számában, 44. old.) A Párt egyes megyei bizottságai, valamint, a Párt egyéb szervei elha­­hanyagolták az ifjúsági szervezetek munkáját és az ifjúsági kádereket. A pártszervezetek az ifjúsági kádereket nem részesítették a szükséges ideológiai, po­litikai és any­agi támoga­tásban. Ez annak tulajdo­nítható, hogy egyes bizott­ságok és egyes pártaktivis­ták nem értették meg mi­lyen fontossága van az if­­júsági mozgalomnak Pár­tunk számára és könnyel­műen kezelték az ifjúsági mozgalom kérdéseit. A KMP Központi Veze­tőségének plenáris ülése szükségesnek tartja az ifi ifjúsági munka hibáinak és gyengeségeinek sürgős felszámolását, a mozgalom az egészséges fejlődés út­jára való terelését és a Párt általi vezetés munká­jának megjavítását az if­júság soraiban. 8. A szocializmus építé­sére való átmenet feltéte­lei­ között Pártunk politi­kájának egyik alapvető fel­adata a munkásosztály ve­zetése alatt megteremteni a dolgozó nép politikai-er­kölcsi egységét. A városi és falusi mun­kásifjúság teljes szervezeti egysége jelentősen hozzá­járul országunk dolgozó népe politikai-erkölcsi egységének megteremtésé­hez. Ezért az ifjúsági moz­galom kérdésében Pártunk fő feladata abban áll, hogy haladéktalanul hozzálás­son az ifjúsági szervezetek­­ egységesítéséhez, a dolgozó­ ifjúság egyetlen egysé­ges szervezetének megte­remtéséhez, amelyet a Ro­mán Munkáspárt a marx­­ista leninista tanítások szel­lemében vezet és nevel. Csak így válik lehetővé azoknak a politikai és szer­vezeti tisztázatlanságoknak kiküszöbölése, amelyek ma az ifjúság megszerve­zésének kérdésében fennn­­állanak. Csak így lehet ki­küszöbölni a városi és fa­lusi dolgozó ifjúság egysé­gének szétforgácsolódását és a forradalmi osztályelv­­szerűséget nélkülöző ke­vert összetételű szerveze­tekbe való szétszóródását. A R.M.P. K. V. plenáris ülése szem előtt tartva azokat a nagy feladatokat, amelyek az ifjúságra há­rulnak, a munkásosztály és a dolgozó nép szocializ­musért folytatott harcá­ban városokon és falva­­kon, az osztályharc kiélező­désének feltételei között,­­ úgy véli, hogy a dolgo­zó ifjúság egységes forra­dalmi szervezetének meg­teremtése — nemzetiségre való tekintet nélkül,­­-­ a­­mely felöleli a gyárakat, falvakat, egyetemeket és kaszárnyákat, — a dolgozó ifjúság nagyméretű cselek-j vőképességét és az ifjúság széles tömegeinek a BMP­ harci zászlaja alatti moz­­gósítását eredményezi. A BMP. K. V. 1948 de­cemberi plenáris ülésének megszabott irányvonala alapján, az ifjúsági szerve­zetek egységesítési moz­galmának élén az Ifjú­munkás Szövetségnek kell állnia. 9. A dolgozó ifjúság egy­séges szervezete, a városi és falusi dolgozó ifjúság a proletár osztályharc elvei­re alapozott, a Román Munkáspárt által vezetett s a marxi-lenini tanítás által irányított forradalmi tömegszervezete lesz. A városi és falusi dolgo­zó ifjúság egységes szerve­zetének elsőrendű politi­kai-társadalmi fontossága van. Az a hivatása, hogy a legjobb új, fiatal erőket adja a Pártnak, egyidejűleg a fő ifjúsági tömegekben a Párt befo­lyásának közvetítésére és biztosítására hivatott. Sztá­lin elvtárs mondja az Ifjú­sági Szövetségről: ,,Ez a munkás és pa­­rasztif­júság tömegszerve­zete, nem pártszervezet, de olyan szervezet, amely a Párthoz csatlakozik. Az a feladata, hogy segítsen a Pártnak az ifjú nemzedék szocialista szellemű ne­velésében. Az Ifjúsági Szövetség a proletariátus összes többi tömegszer­vezeteinek fiatal tartalé­kot ad, az állami tevé­kenység minden terüle­tén.“ (J. Sztálin: A Leniinizmus Kérdései. 119 old. 11. kiadás, OGSZ 1947.) A dolgozó ifjúság egy­séges­ szervezetének, mint önálló szervezetnek, amely a Román Munkáspárt ve­zetése alatt áll, a marxiz­­mus-leninizmus elveire alapozott és a lenini-sztá­lini komszomol szervezeti szabályzatából hatalmas munka és harci tapasztala­taiból merített saját prog­ramja és szervezeti sza­bályzata lesz. A szervezetet a munkahely alapján, vál­lalatok, falvak, iskolák és egyetemi intézmények sze­rint szervezik meg. A dolgozó ifjúság egysé­ges szervezetének­­ tagjait a munkás és szegénypa­raszt ifjak soraiból, a kö­zépparaszt ifjak legjobb­jai közül, fiatal hivatalno­kokból, a proletáriátushoz ideológiailag legközelebb álló középiskolások és diá­kok soraiból kell toboroz­ni. A dolgozó ifjúság egysé­ges szervezetének fontos feladata lesz, a sorain kí­vül álló ifjúságot, a dolgo­zó nép harcában, a Román Munkáspárt vezetése alatt, a népi demokrácia fej­lesztéséért és a szocializ­mus felépítéséért nevelje és mozgósítsa. 10. A dolgozó ifjúság egységes szervezete foly­tatni fogja a Román Kom­munista Párt és a Kommu­nista Ifjúmunkás Szövetség vezette odaadó harcának hősies hagyományait. A dolgozó ifjúság egységes­­szervezete kifejleszti az if­júság soraiban a Párt irán­ti határtalan odaadó és a munkásosztály ügye iránti áldozatkészség szellemét; hazánk, a Román Népköz­­társaság iránti lángoló sze­­retetet; a munka iránti szeretetet a termelésben és a tanulásban, a dolgozó nép érdekében; az éberséget és a kérlelhetetlen osztály-; gyűlöletet a kizsákmányo­­­lók, a háborúra uszító im­perializmus, az osztályel­lenség belső és külföldi ügynökei ellen. A dolgozó ifjúság egységes szerveze­te tevőlegesen vesz majd részt a Demokratikus If­júsági Világszövetség ke­retében a hősi szovjet if­júság vezette demokrati­kus ifjúsági szervezetek de­mokráciáért és békéért folytatott küzdelmében. A dolgozó ifjúság egységes szervezetének az ifjúsági tö­megeket a proletárnemzet­köziség szellemében kell nevelnie, a szocializmus ha­zája, a Szovjetunió, vala­mint Sztálin elvtárs, a dol­gozó emberiség zseniális ta­nítómestere és az egész vi­lág dolgozó ifjúságának nagy barátja iránti határ­talan szeretet szellemében. Mint a Párt segítője a politikai, gazdasági, köz­­igazgatási és nevelő munká­ban a városokban és falva­kon, a dolgozó ifjúság egy­séges szervezete főként az üzemek, falvak, iskolák és egyetemek ifjúsága általá­nos kulturális és technikai színvonalának emelésével és politikai ismereteinek ki­fejlesztésével foglalkozik majd. A szakmai iskolák működési feltételeinek meg­javítását állandó feladata a Pártnak, a szakszervezetek­nek és népi demokratikus rendszerünknek. E feladat megoldásában a dolgozó if­júság egységes szervezeté­nek tevékenyen kell részt­­vennie. Technikai-tudományos jel­legű tanfolyamok és előadá­sok megszervezésével, az e­­gyéni tanulmány ösztönzé­sével el kell érni a mun­kásifjúság szakmai képesí­­tésének felemelését és a széles dolgozó tömegek so­raiból olyan értelmiségiek és technikusok kiképzésére kell törekedni, akik alkal­masak és méltók a dolgozó nép bizalmára, akik siker­rel nézhetnek szembe azok­kal az egyre növekvő fel­adatokkal, amelyeket az or­szágunkban épülő szocia­lizmus eléjük állít. Követ­niük kell Sztálin elvtárs bölcs útmutatását: .,Meghódítani a tudo­mányt. uj bolsevik káde­reket teremteni, — a tu­dományos ismeretek őszé­­­s,és dijainak specialistáit, tanulni, tanulni, tanulni a legnagyobb kitartással, — ez ma a feladatunk“. (Sztálin: „Az ifjúságról“ 60—61. old.) („Ifjú Bolsevik“ 19-17. 1. szám. 28. old.) A Párt vezetése alatt meg kell erő­síteni a dolgozó ifjúság politikai nevelésének mun­káját. Különös figyelmet kell fordítani arra, hogy az ifjak rendszeresen tanulmá­nyozzák a Szovjetunió nagy Kommunista (bolsevik) Párt­jának történetét, valamint országunk dolgozó népe és Pártunk forradalmi harcai­nak történetét. Megkülönböztetett fi­gyelmet kell szentelni az elemi és középiskolákban, valamint a felsőfokú tanin­tézményekben a kommu­nista nevelés helyes meg­szervezésére. A dolgozó if­júság egységes szervezeté­nek támogatnia kell a Pár­tunk által­ kezdeményezett közoktatási reform alkal­mazását. E célból szoros kapcsolatot kell fenntarta­­n­i a közoktatásügyi mi­..•"téri­um illetékes, ter­veivel a Román Munkás­párt Központi Vezetőségé­nek irányításával szerve­zett időszakos tanácskozá­sok révén. Az egységes szervezet ve­zető aktivá­jának nevelése céljából növelni kell a ká­deriskolák számát és meg­javítani a már fennálló ká­deriskolákat, hogy az ideo­lógiai, szervezeti és egyéb vezető tisztségekre kádere­ket képezzenek ki. Az if­júság egységes­­szervezete mindig helyezzen nagy súlyt arra, hogy a dolgozó ifjúság széles tömegei meg­vitassák a legfontosabb politikai kérdéseket. A szer­vezetet az ifjú nemzedék szocialista öntudatának ki­alakításánál a forradalmi el­mélet és gyakorlat egybe­kapcsolásának marxista­­leninista elve kell vezesse. A dolgozó if­júság egységes szervezete kell mozgósítsa az ifjú nemzedék minden alkotó erejét az 1949. évi gazdasági terv végrehajtá­sáért és túlhaladásáért, a termelés és a mun­katermelékenység emelé­séért, az áruk önköltségi árának és a hulladékok csökkentéséért folytatott harcban. El kell érnie, hogy a munkás ifjúság teremtő lendülete szélesen kibonta­kozzék, mozgósítania kell őket a Párt által kezdemé­nyezett szocialista verse­nyekben való tevékeny rész­vételre. Az ifjúságnak arra kell törekednie, hogy a munka élharcosai között foglaljon helyet, ezáltal bi­zonyítva a hűségét a Romnán Munkáspárt, a dol­gozó nép és a Román Népköztársaság iránt, amely jogokat adott neki és a szocializmus felé történő fejlődés ütemében egyre jobb megélhetését biztosítj­a. A dolgozó ifjúság egysé­ges szervezete a szocializ­mus és kommunizmus épí­tőinek iskolájává kell vál­jék. A dolgozó ifjúság egy­séges szervezetének tagjai határozottsággal kell kö­vessék a nagy Lenin út­mutatását. „Az ifjúsági szövetség tagjának lenni azt jelenti: úgy dolgozni, hogy munká­dat és erőidet a közös ügy­nek szenteled. Ebben áll a kommunista nevelés. A­z ifjú vagy leány csakis a.A munka révén alakul át iga­zi kommunistává. Csak ek­kor válnak kommunistává. (Folytatás a 3. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents