Ifjúmunkás, 1950 (3. évfolyam, 41-92. szám)

1950-01-06 / 41. szám

fil. évf. II. sorozat atsz.-1950 január ÉStSK­A: PROLETÁROM! EGYESÜLJETEK ! SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: Bucuresti, Str. Pop» Nan 33. Telefon: Szerkesztőség: 50607. KIADÓHIVATAL: 50608 5 lej Taxa postai* p­lati la la cumermr la Cont la CEO Kr. »391 E15 fizetésele X évre , 280 lej 6 hónapra • • • $ • 115 lej 3 hónapra • • » , » • 60 lej A Nagy Nemzetgyűlés hatalmas lelkesedéssel szavazta meg az 1950. évi Állami Tervet A Nagy Nemzetgyűlés második rendes ülésszaka ünnepélyes ke­retek között 1949 december 28-án nyílt meg. A Nagy Nemzetgyűlés elnöki Tanácsának padsoraiban jelen voltak : Dr. C. I. Parkon akadé­mikus, a Nagy Nemzetgyűlés El­nöki Tanácsának elnöke; P. Constatinescu Iasi és Mihail Sadoveanu a Nagy Nemzetgyűlés Elnöki Tanácsának alelnökei ; Marin Florea Ionescu a Nagy Nemzetgyűlés Elnöki Tanácsán­­ak titkára és a Nagy Nemzet­­gyűlés Elnöki Tanácsának más tagjai. A miniszteri padsorokban meg­jelentek ; Groza Péter Dr. mi­niszterelnök ; Gheorghe Gheor­­ghiu-Dej elvtárs, a BMP KV fő­titkára, első miniszte­relnökhe­­lyettes ; Anna Pauker, a BMP KV titkára, miniszterelnökhe­lyettes, külügyminiszter; Teo­­hari Georgescu a BMP KV tit­kára, belügyminiszter; Lothar Badaceianiu, a­zRMP KV titkára, munkaügyi és népjóléti minisz­ter ; és a RMP­ KV-nek még számos tagja. A Nagy Nemzetgyűlés meg­nyitó ülésén résztvettek még a diplomáciai testület tagjai élü­kön S. I. Kavtaradzeval a Szov­jetunió" bukaresti nagykövetével. A Nagy Nemzetgyűlés termeté­nek erkélyeit zsúfolásig megtöl­tötték a­ dolgozók, akik látni akarták a­ Nagy Nemzetgyűlés »*sár"4*k vsnak megnyi-Az ülést Dr. C. I. Pardon aka­démikus, a lefagy Nemzetgyülés Elnöki Tanácsának elnöke nyi­totta meg, majd átadta a szót Marin Florea Ionescu elvtárs­nak, a Nagy Nemzetgyűlés Elnö­ki Tanácsa titkárának, aki fel­olvasta a RNK Nagy Nemzeti gyűlés rendes ülésszakának ös­-­­zehivás­ár­ól szóló törvényrende­letet. Ezután Dr. C­s. Pálban aka­d­v.­ deraikus a Nagy Nemzetgyűlés második rendes ülésszakát meg­nyitóéinak nyilvánította. A különböző bizottságok meg­választása után A. Draghici elv­társ, a Nagy Nemzetgyűlés bü­­rójának elnöke átadta a szót Mis­­on Constantinescu elvtársnak, vének törvénytervezetét. A Nagy Nemzetgyűlés tagjai szűnni nem fakadó tapsviharral fogadták a fontos törvényterve­­zet benyújtását. A tervezetet ta­nulmányozás végett a gazdasági­­pénzügyi bizottságnak adták át. Stelian Niculescu elvtárs igaz­ságügyminiszter megvitatás és megszavazás végett törvényren­deletet nyújtott be, amely rati­fikálja a Nagy Nemzetgyűlés Elnöki Tanácsának 1949 július 12 és december 28 közötti kibocsá­tott egyes törvényrendeleteit. A Ház kimondotta a sürgősség A délutáni ülésen Miron Com­stan­tinescu elvtárs a KMP KV- nek tagja, az állami Tervbizott­ság elnöke részletesen ismertette az 1949 évi Állami Tervnek eredményeit és az 1950 évi Ál­lami Tervet. ,,Az 1949 év ivott a Román Népköztársaság első tervgazda­sági esztendeje. Ebben az esz­tendőben gazdaságunk a tervsze-­­űsített fejlődés, a szocializmus építése pedig az előrehaladás A vita során Gheorghe Flo­­rescu elvtárs az RMP KV tagja, az IMSZ KV titkára emelkedj­­ett szólásra. Országunk dolgozó ifjúsága különös örömmel, biza­lommal és határozottsággal fo­gadta az 1949-es Állami Tervet­­amely az új szocialista élet épin­tésének fényes távlatait nyitotta m­eg.­­Az 1949-es év folyamán az Ifjúmunkás Szövetség, a Román Munkáspárt vezetésével az 1949- es Állami Terv teljesítésével és túlteljesítésével kapcsolatban mozgósította a dolgozó ifjúság erőit. Ezután Gheorghe Florescu elvtárs adatokat idézett a dolgo­zó ifjúságunknak az 1949-es Ál­lami Terv teljesítéséért folyta­tott harcában elért eredményei­­ből. Az 1950-es Állami Terv fén­­yes távlatokat nyit a dolgozó nép ifjú nemzedéke előtt. Majd Florescu elvtárs a következőkkel fejezte be hozzászólását: „Lelke­sen szavazok az 1950-es ÁHarm leiTaroi’vtnjjitai!l­at­­ts mi­. Ipa vagyok abban, hogy velem­ együtt az ifjak milliói szavaznak, akik dolgoznak és tanulnak élei jellegzetes vonásait viselte ma­gán. Első Állami Tervünk teljes­­ítésének és túlszárnyalásának következtében­, az 1949 ÉVET AZ IPARI TERMELÉS JELEN­TŐS NÖVEKEDÉSE, ÚJ BERU­HÁZÁSOK ÉS A MUNKÁS­­OSZTÁLY SZÁMBELI NÖVE­KEDÉSE JELLEMEZTE." A részletes ismertetés után vita a­lá bocsátották a BNK 1950-es évi Állami Terv terveze­tét­­ben az országban, akik készek harcolni a szocializmus építésé­ért, hazánk felvirágoztatásáért, a világ békéjének biztosításáért“. Az elhangzott hozzászólások után a Nagy Nemzetgyűlés meg­szavazta az új Állami Tervet. A Román Népköztársaság 1950 évi Állami Tervének törvényjavas­latát 37­ szavazattal 2 ellenében megszavazták. A szavazás ered­ményét a képviselők lelkesen, hosszantartó tapssal köszöntöt­ték. Amikor az Elnök bejelentette, hogy a Nagy Nemzetgyűlés elfo­gadta az 1950 évi Állami Tervet, a Nagy Nemzetgyűlés tagjai állva, hosszasan éljenezték a második Állami Terv törvény­be iktatását, amely a szocializmus építésének újabb fontos lépése. A pénteki ülés napirendjén sze­repelt a Nagy Nemzetgyűlés El­nöki Tanácsa kibocsátotta tör­vények ratifikálásáról ezolo istrv eny ja­vasció. Ezek után a BNK Nagy Nem­zetgyűlésének második rendes ülésszaka véget ért, a Tervezozttság elnökének, aki­ket és így a tör­vet­y,javaslatot a jelenlevők zugó tapsvihara megküldték a jr bizottságnak, minisztertanácsa megbízásából tanulmányozására, benyujtotta a Román Népköz- Ezzel ■ a délelőtti ülést kezé­­társaság 1950 évi Állami Tér- késztették. Gheorghe Florescu elvidis hozzászólása Dr. Groza Péter miniszterelnö­k és Gh. Ghe­orrghe-Dej­elvlars • sza­vaznak I­USTIUEN INHUTER­­­UM) NAPIPARANCSA KATONA, ALTISZT, TISZT és TÁBORNOK ELVTÁRSAK! A Román Népköztársaság k­ikiáltásának második évfordulóját népünk jelentős gazdasági, poli­tikai, társadalmi és kulturális ered­ményekkel köszönti. A Román Munkáspárt veze­tésével országunk jelentős lépése­ket tett a szocializmus építésé­nek útján. A dolgozók erőfeszítéseinek eredményeképpen, az 1949. Ál­lami Tervet túlszárnyaltuk. A d­olgozó parasztság — megerősítve szövetségét a munkásosztállyal — a mezőgazdaság szocialista át­alakulásának útjára lépett. Mindezek a nagyszerű ered­mények a nagy Szovjetunió test­véri segítségének köszönhetők. Országunk aktív tényezőjév­é vált a békéért, demokráciáért és szocializmusért vívott küzdelem frontjának. A Román Népköztársaság hadserege az elmúlt évben jelen­tős fejlődést ért el. A hadsereg harci és ipolitikai felkészültsége magasabb színvonalra emelkedet­t. Megszilárdult a fegyelem, a katonai rend és éberség. Határ­o­zott­an valósítva meg­ a Párt irányvonalát arra vonatkozóan, hogy a dolgozók soraiból emelje­nek ki új tiszti és altiszti káde­reket, sikereket értünk el a Nép­hadsereg megvalósításának útjá­n. Az 1950. év, Népköztársasá­gunk létezésének harmadik esz­tendeje, az első ötéves tervün­k útját megnyitó második Állami­­Terv megvalósítása különlegese­n fontos feladatokat állít népünk elé. Határozottsággal haladunk előre iá szocializmus építésének útján. Kinyilatkoztatjuk szilárd akaratunkat, hogy a világ béke­barátainak óriási erős oldalán harcolunk a békéért, azoknak az erőknek az oldalán, amelyek a­z angol-amerikai háborús uszítók ellen mozgósítják a néptömege­ket. A Párt és a kormány hazá­nk védelmi képességének növelé­sét jelölte ki feladatul számunk­ra. A most kezdődő esztendőb­en minden katonának, bármilyen legyen is a rangja, kötelessége tízszeres erővel­­dolgozni harci és politikai ismereteinek tökéle­tesítéséért, hogy elsajátítsa a modern harci tudomány techniká­ját, megszilárdítsa fegyelmét és legyen éberebb. A Román Népköztársaság hadserege szilárd ereje kell, hogy legyen a béke védelmének és né­pünk szabadságának, olyan had­sereggé kell válnia, amely mély­ségesen hűséges a dolgozók ügyé­hez, amelyet lángoló hazaszere­tet hat át és amelyet a proletár­­nemzetköziség szellemében nev­elnek. Hazánk, a Román Népköztá­rsaság iránt a határtalan odaadás és szeretet legmagasabb érzelm­é­t kell kifejlesztenünk. Keltsük minden katona szív­ében a Szovjetunió és Sztálin elvtárs, a dolgozó emberiség n­agy géniusza iránti mélységes hála és szeretet érzését. Elvtársak, katonák, altiszto­k, tisztek és tábonokok! Üdvözöllek benneteket és sz­erencsét kivánok nektek a Ro­mán Népköztársaság második é­vfordulója alkalmából és a most kezdődő új esztendő alkalmából és sikereket kívánok nektek ka­tonai és politikai kiképzésetekbe­n. Éljen a Román Népköztár­saság hadserege, a haza békéjé­nek és szabadságának védelmez­ője, dolgozó népünk békés mun­kájának megvédelmezője! , • Éljen a Román Munkáspárt, győzelmeink­,­­kezdeményezője és megszervezője! Éljen hazánk, a Román N­épköztársaság! Éljen a román-szovjet bará­tság! Éljen a Szovjetunió és zse­niális vezetője, a nagy Sztálin. EMIL BODNARAS vezérezredes, nemzetvédelmi Bukarest, 1949. december 30. miniszter. nil mit neue ums Dim Népköztársaságunk kikiáltásának második évfordulóját A Román Népköztársa­ság kikiáltásának második évfordulója tiszteletére az ország dolgozói minden ü­zemben, minden intéz­ményben ünnepséget ren­deztek, mely alkalommal lelkesen emlékeztek meg a nap jelentőségéről. A fővárosban, a RMP bukaresti szervezetének és a főváros ideiglenes bi­zottságának kezdeménye­zésére lelkes népgyűlést tartottak. A Patria (ARO)-terem­ben megtartott díszgyűlé­­sen megjelentek a RMP KV, a Nagy Nemzetgyűlés Elnöki Tanácsának tagjai, a diplomáciai kar képvi­selői, továbbá sok mun­kás és munkásnő, élmun­kás, pártaktivista, a had­sereg képviselői, művészek és tömegszervezetek ki­küldöttei. A népgyűlés részvevői lelkesen ünnepelték Nép­­köztársaságunkat, a RNR vezető erejét, a Román Munkáspártot, nagy bará­tunkat és támogatónkat, a Szovjetuniót és a dolgo­zó emberiség lángeszű ve­zetőjét, Sztálin elvtársat. A díszgyűlésen Teohari Georgescu elvtárs, a Ro­mán Munkáspárt KV titkára, belügyminiszter mondott ünnepi beszédet. „Ma van a második évfordulója — mondot­ta Tephari elvtárs —, hogy a burzsoázia és a földesurak utolsó or­szágvezető támaszát, a királyságot, megdöntöt­tük és a Román Nép­köztársaságot kikiáltot­tuk. Ezt az évfordulót népünk most­­nagy örömmel ünnepli. A népi demokratikus rendszer győzelme az 1944 augusztus 23-i eseménynek egyenes következménye volt. A Szovjet Hadsereg fölsza­badította hazánkat, né­pünk történelme folya­mán elsőizben szabadon fellélegzett és saját sor­sának lett az ura. A (Folytatása az 5. oldalon­­/ Teohari Georgescu, elvtárrs a BMP KV. titkára, belügyminiszter, ’.szódét mondja az ünnepi guiné­sen BiSZliS MM­­SZtOKH Ki­SZ KI Kizmini vezeti a díszoket az 1949-es áll­ami terv teljesítéséért folyó nagy szocialista versenyben kitűnt ifjaknak December 29-én délután, az Ifjúmunkás Szövetség Központi Vezetősége a brr­karesti Filimon Sárbu te­remben diszülést tartott. A diszülésen kitüntették azo­kat az élmunkás if­jakat, a­­kik­­az 1949-es állami terv teljesítéséért és túlteljesí­téséért folytatott harcban különösen­ kitűntek. " * Mán jóval kezdése­ előtt a terem az összegyűlt ifjak lelkesedé­sétől morajlott. Itt is ott is tüzes, ütemes jelszavak hangzottak és ez az élmun­kásokat körülvevő szeretet, megbecsülés egyre nagyobb és nagyobb mértékben nyilvánult meg. jjff Tisztelet nekik! Ezt 4Visszhangozták a jelszavak, amikor Pártunkat éltették, amiely országnak dolgoz* -rmed# él­­­munkás ifja­iat is győze­­­ lemre segítette. \­í­r.k­­Az ülésen a RMP Köz* ponti Vezetősége részéről Elena Tudorache elvtársnő, az IMSZ Központi Vezető* sége részéről az IMSZ Köz* ponti Vezetősége bürójá* nak tagjai élükön Gheor­­ghe Florescu, az RMP KV, tagja, az IMSZ KV. titká­ra, Paul Cornea és Petra Lupu elvtársakkal, elnö­­köitek. Az ún­­ .w ige­ (Folytatása az 5. oldalon A Román Népköztársaság 1950. évi Állami Tervének törvénye Az 1949. év volt az első, amely­ben a Román Népköztársaság el­indult a tervszerű gazdálkodás útján. A B.N.K. első állami tervét a falvakon és a városokon kiélező­dő osztályharc, valamint a gaza­das­ági és társadalmi-kulturális te­vékenységünk minden ágában a szocialista szektor növekedésének viszonyai között hajtottuk végre. Munkásosztály vezette dolgozó népünk eredményei, a szocializ­mus építésének útján elért sike­re, valamint jövőbeli fejlődésünk elsősorban arra a testvéri és á­l­landó segítségre támaszkodik, amelyet különböző formában a Szovjetunió és vezetője, a nagy Sztálin nyújtott és nyújt nekünk. A Szovjetunió részéről felbecsül­hetetlen támogatást jelent a poli­tikai segítség, az anyagi és tech­­nikai segítség, valamint a szocia­lizmus építése és a tervszerűsítés terén szerzett gazdag tapasztalat­­ainak felhasználása. Ez a támogatás a szocializmus építésének kezessége országunk­ban. A Szovjetunióval és a többi népi demokratikus országgal a kölcsönös segélynyújtó tanács ke­retében megteremtett testvéri együttműködés fontos tényezője gazdasági fejlődésünknek Azok az eredmények, amelyeket a Román Munkáspárt vezetésével országunk dolgozói eddig elértek, azt bizonyítják, hogy a dolgozók nagy lendülettel vetették bele ma­gukat a szocializmus építéséért, és a béke megvédéséért folytatott nagy harcba. A szakszervezetek által meg­szervezett szocialista versenyek fokozódó lendü­lettel folytak és különösen azok a szocialista vers­­enyek emelkedtek egyre maga­­sabb színvonalra, amelyeket Sztá­lin elvtárs 70. születésnapja tisz­teletére rendeztek és amelyeken országunk munkásságának nagy­része vett részt. 1949-ben nemzetgazdaságunk szocialista szektora minden téren: az ipar, a mezőgazdaság, az áru­forgalom és a szállítások tere­ fejlődött és megerősödött. Az iparban 108 százalékosan tel­jesítettük a tervet és így az egész termelés az 1948. évi termeléshez képest 40 százalékkal emelkedett. Ezzel egyidejűleg megnőtt a későbbi fejlődés anyagi alapja,­­ különösen a bánya, és nehézipar­ban.­­ A mezőgazdaságban rendszeres­­­sebb munka kezdődött az agrotech­­­nikai színvonal emelése és termő­s területek növényfajtáinak he­lyes­­ beosztása érdekében.­­ Hasonlóképpen intézkedés tör­■ tént az állattenyésztés fejlesztése érdekében is. A mezőgazdasági gépek és fel­szerelés gyártásának emelkedésé­vel az állami szektorhoz tartozó szántóföldek teljes felhasználásá-­­ val továbbá azzal, hogy jelentős összegeket fordítottunk építkezéss­re, fajállatok beszerzésére, a me­zőgazdaság állami szektora az ál­lami gazdaságok és a G.T.Á.-k te­kintetében is jelentősen megnőtt és megerősödött. Az állami szektor gyarapodásá­ hoz hozzájárult az, hogy mezőgaz­dasági területünk a földesúri ma­radványok kisajátításával meg­­növekedett. A szegény és középparasztság a Román Munkáspárt vezetésével a munkásosztály­­ cselekvő támo­gatásával ebben az évben meg­kezdte az első kollektív gazdasá­gok létesítését; a RMP KV 1949. március 3.—5.-i határozatának iránymutatását követve rátért az egyetlen útra, amely megszabadítj­­a a nyomortól és bőséges életet biztosít, — mezőgazdaságunk szocia­lista átalakításának útjára. Egyidejűleg az állam támogat­ja a dolgozó parasztokat, akik to­vábbra is magángazdálkodást foly­tatnak és intézkedéseket léptet életbe a zsirosparaszti kizsákmá­nyolás korlátozására és a dolgozó parasztság élet- és munkafeltéte­­leinek megjavítására. Az áruforgalom szektorában a nagykereskedelem átment az állam kezébe és a kiske­reskedelmi hálózat kibővítésével az állami kereskedelem jelentős mértékben megerősödött és ezzel a magánkereskedelem tevékeny­sége korlátozódott. A jelenlegi szakaszban a magánkereskedelem­nek megvan a lehetősége arra, hogy az állam ellenőrzése és az általa megállapított keretek kö­zött folytathassa tevékenységét. Ugyanakkor megkezdődött a szö­vetkezés átszervezése. A szövet­kezés a falvakon és a városok­ban egyaránt növekszik és fejlő­dik és mindinkább hozzájárul a falusi termékek értékesítéséhez, valamint a falu és a város közöt­ti árucsere fokozásához. A számtó­ipar megjavította munkáját, hogy megfelelhessen folytonosain növekvő gazdasá­gunk egyre kokrétabb feladatai­­nak.­­ A Román­ Munkáspárt és a kor- ' mány­­pénzügyi politikája megval­­ósításának következményeként, az 1949. évi költségvetés többlett­el zárult, ami nagy sikert jelent az 1949. évi Állami Terv megvalósítá­sában.­­ A dolgozók életszínvonala meg­javult a nemzeti jövedelem emelke­dése folytán, amely elsősorban a szocialista szektor erősödésének és fejlődésének köszönhető. Az átlagos bér­ 30­ százalékkal emelkedett amelyhez hozzájárul a társadalmi bér emelkedése. Ezt az oktatás és általában a kulturá­lis eszközök fokozottabb igénybe­­vételének lehetősége, valamint a dolgozók egészségügyi helyzete iránti különös gondoskodás tette lehetővé. 1949-ben a társadalmi bér értéke 22 milliárd lej volt. A dolgozók egészségügye iránti gondoskodás a közegészségügyi in­tézmények számának emelésében, a fokozottabb orvosi gondozásban és a gyógyszerellátás megjavításá­ban nyilvánult meg. A közoktatás Az 1950. évre szóló terv össze­állításakor a szovjet tervszerűsítés nagy példáját és tapasztalatát kö­vettük és saját első tervezünk tapasztalatából indultunk ki. Az 1950. évre szóló állami terv az 1949. évre szóló állami terv ered­ményeire és sikereire épül fel, egyben pedig megteremti az 1951 —1955. évi ötéves tervre való rá­­térés feltételeit. Ezen az alapon a következő politikai-gazdasági célkitűzéseket állapítjuk meg: 1. Az energiatermelő és bánya­ipar megszilárdítása és fejlesztése, különösen a petróleum- és szén­szektorban, ami lényeges feltétele az ipar és a szállítások, valamint általában egész nemzetgazdasá­gunk fejlődésének. 2. A nehézipar és különöskép­pen a gépipar fejlesztésének foly­tatása alapvető láncszem az or­szág gazdasági fejlődése szem­pontjából Ennek az iparnak ke­retében a hangsúlyt a szerszám­gépek és villamossági gépek ter­melésére helyezzük . Ezzel párhuzamosan a fogyasz­tási cikkek termelésének növelésére törekszünk a meglévő kapacitás tel­jesebb igénybevételével, új termelő egységek létesítésével és a helyi erőforrások felhasználásával, a kisipari szövetkezés kifejlesztésé­vel,­­valamint a kisiparosok támo­gatásával, akik munkájukkal hoz­zájárulhatnak a tömegfogyasztási cikkek termeléséhez. 3. A szocialista szektor megszid terén pedig a mindenfokú iskolát látogatók száma jelentős mérték­­ben megnőtt. A dolgozó tömegek mindinkább részesülnek az üdülő­szabadság, a kultúra és a sport örömeiben. A Román Munkáspárt és a kormány kulturális téven életbe­­léptetett intézkedéseinek követ­kezményeként a közoktatás, a sajtó, a rádió, a színházak, a mozgóképszínházak, a könyvtárak és a többi kultúrintézmény mind­inkább a dolgozók tulajdonává lesznek Egyben széleskörű betű­­vető akció folyik melynek az a célja, hogy rövid idő alatt felszá­molja országunkban az irástudat­­lanságot. Az 1949. év ugyanakkor a szó- 1. SZAKASZ fordítása és kiszélesítése a mező­­gazdaságban, a mezőgazdasági gép- és traktorállomások számá­nál­, növelésével és a meglévők megerősítésével, az állami gazda­ságok megfelelő felszerelésével termelékenységük emelése érde­kében és a kollektív ,gazdaságokat alakító dolgozó parasztság támo­gatásával. Hasonlóképpen a gabonaterme­lés és általában a mezőgazdasági termelés emelése minden művel­hető föld felhasználásával és a termett növényféleségek megosz­lásának megjavításával olyan ér­telemben, hogy a gazdaságunk szempontjából nagyobb jelentősé­gű növények termelését fokoz­­zuk, valamint az állattenyésztés fejlesztésével. 4. A városi és falusi szövetkez­­és­­ fejlesztése a fogyasztási és beszerzési szövetkezetek, valamint a termelési szövetkezetek tekinté­sben egyaránt. , 5. A dolgozók életszínvonalá­­nak állandó emelése az anyagi sa-­­ cializmus útján haladó gazdasá­gunk szervezeti megerősödését is jelentette. A vállalatok szocialista vezeté­sének megszilárdításában fontos lépést jelentett, hogy az idén át­tértünk a takarékos szocialista gazdálkodásra. Az ipari termékeknél bevezet­­tük az első állami szabványokat és ez nagy mértékben hozzájárult a munka termelékenységének emeléséhez, valamint a termelvé­­nyek minőségi megjavításához. Számos intézkedés törént továbbá egyre több szektorra kiterjedő tervszerűsítő munkálatok elmélyí­tésére, vak mind nagyobb mennyiségben való rendelkezésükre, bocsátásá­val, valamint a dolgozók kulturá­lis és egészségügyi színvonalának emelését célzó lehetőségek kiszé­lesítésével. 6., A szocialista akktimilálás nö­velése, a munka jobb megszerve­zésével, a műszaki-gazdasági mu­tatószámok­ megjavításával, a munka termelékenységének, növe­­lésével ,valamint szigorú takaré­kossági rendszerrel. 7. A polgári-földesúri rendszer kártékony politikájának következ­tében ,gazdaságilag elmaradt vi­­dékek gazdasági, felemelése, a Ta­laj és altalaj kincseinek értékesí­tésével, új gyárak és szállítási útvonalak létesítésével, valamint nagy országos érdekű munkálatok végrehajtásával. 8. Nemzeti függetlenségünk megszilárdítása a Szovjetunióval és a népi demokratikus országok­kal való következetesen baráti és együtműködési politika révén. E politikai-gazdasági célkitű­zések­­ megvalósítására vezet a népi demokratikus rendszer meg­­szi­lá­rdatásához, a munkásosztály növekedéséhez, valamint a mun­kásosztály és a dolgozóparasztság szövetségének megerősítéséhez. menyeihez viszonyítva a következ­­ő termelési menyiségek állapít­tattak meg: Villamosenergia-ipar Kitermelt villamosenergia 113 l/á Kohászati ipar Gépipar A gépiparban az 1950. évi egész termelés értéke 41,7 százalékkal lesz nagyobb, mint 1949-ben. A jelentősebb termelvényekben az 1949. évihez viszonyítva a kö­vetkező termelési feladatokat va­lósítjuk meg: Ipari felszerelés Petróleumipari felszerelés Gördülőanyag Teherkocsi (4 tengelyre számítva) 104.3°/1 Ciszternakocsi (4 tengelyre számítva) 110.3V 1) Hajóépítés Mezőgazdasági gép és felszerelés Az 1996. évre a következő állami tervet állapítottuk meg: I. FEJEZET A Terv politikai-gazdasági célkitűzései­n. FEJEZET Az ipari termelés A. Mennyiségi feladatos: "raktorvontatás« vető­gép 285 Vt Az 1950. évben az egész ipari termelés szilárd árakon számított értékben 3­ százalékkal növekszik az 1949. évihez viszonyítva.­ V A főbb ipari termékekre vonatkozóan az 1949. év. száz százalékos ered­(Folytatást a 3. oldalon) Bányaipar Kitermelt nyersolaj 132.59/5 Földgáz 108.9°/« Bányászért 113 °/# Vasérc 116 °/«­ Színes érc 138 •/# Öntött vas 116 •/« Acél 119 */« Hengerelt vas 109 */• Csövek 100 */« Gőzgépek 127.6­3 Belsőégésű motorok 170.4°/# Fémszerkezetek 137.6'V­ 1 Szerszámgépek 853 “/« Golyóscsapágyak' 536 .°/it Fúrótorony 112.5°/# Rotary-asztal 220­­/# Sárszivattyú 125.5’/» Nehéz fúrórúd 132.30/» 3 bónuszos fúrófej 537.8°/* Segédszerszám 130.0%' Szivattyúegységek 158.1°/d Uszályok' 250 "AJ Vontatóhajó 275.3°/# Halászhajó 121.5.°/# [faktor 120.2°/­ [raktereké 233 ifi Traktervontatású kultivá­­tor 365 J/l

Next