Ifjúmunkás, 1950 (3. évfolyam, 41-92. szám)

1950-01-06 / 41. szám

IFJ I.ULAKIS 3 A Román Szépk­oztápissfe Sa,CF Á­llami Terveimet ! örvény® 1950. Elekrotechnikai ipar Villanymotor 144 */, Transzformátor 110 •/ Vegyipar Maró- és mosószóda 108,2 °/i Szerves festőanyagok 123,2 °/i Kéz­sav 116,6 % SZarmiák (ammóniák) 142 °/i Autógumi 112,2 †// Faipar Fűrészáru 120 °/i Bútor 155 »/, Celulloza 110 4 V, Papír­­-«6 % Lemezpapiros 114,1 °/³ Építőanyag Cement 124 % Halottüveg 109 %/‡ 'A termelés és a munka terme­lékenysége emelése érdekében ipa­runk technikai színvonala az 1950. év folyamán érezhetően kell, hogy emelkedjék. Ennek érdekében iparágak sze­rint a következő feladatok vár­nak megvalósításra: 1. A petróleumiparban, a kuta­tófúrások ciklikus gránitsebessé­­ge havonta legkevesebb 14,6 szá­zalékkal, a kiaknázó fúrásoknál legkevesebb 8,6-kal emelkedik 1949-hez képest. Kutatunk és tanulmányt folyta­tunk a parlagon heverő szondák működésbehelyezése és a régi szondák hanyatlása havi átlagának legkevesebb 33 százalékos csökken­tése érdekében. Ezt a technológia megjavításával, mozgó fúrótor­nyok felszerelésével az interven­ciók megszervezésével és észszerű­­sítésével kell véghez vinni. A Szovjetunió tapasztalatait fel­használva, tanulmányozzuk és al­kalmazzuk az új technológiai mód­szereket, mind a fúrásban és a ter­melésben mind pedig a nyersolaj feldolgozásban, a teljesítőképesség és a termékek minőségének fel­emelése érdekében. A fúrás lényeges műveleteinél alkalmazzuk a munkamegosztás és specializálódás elvét.. Intézkedünk a gáz- és nyers­olaj szállítások észszerűsítése ér­dekében, a csővezetékbeli és tartá­lyokbeli veszteségek kiküszöbölése végett. 2. A bányaipari szektorban ta­nulmányozás alapján megállapít­juk a legkedvezőbb arányt a fel­tárási, előkészítő és fejtési mun­kálatok között, a széntelepnek és a kiaknázás módjának megfele­lően, minden egyes bányában. Új telepek kiaknázását tanulmá­nyozzuk és kikísérletezzük. Tanulmányozni fogjuk az érc­­feldolgozó módszerek megjavítását a fémkivonás eredményének foko­zása érdekében. Különös figyelmet kell fordítani a barnaszén nemesítésére és energiaforrásként való nagymérvű felhasználására. 3. A kohászati iparban a kémén­yék kihasználható térfogatának 24 óra alatti, köbméterenkénti öntött­vas-termelése legalább 12,2 száza­lékkal növekszik majd ez 1949. évi­hez képest. A Martin-kemencék belső térfo­gatának négyzetméterére számított óránkénti acéltermelés legalább­­.­3,2 százalékkal növekszik az 1949. évihez képest. Az előállított öntöttvasnál a ton­nánkénti kokszfogyasztás legalább 6,2 százalékkal csökken az 1949. évihez képest. Új technológiai eljárásokat ve­zetünk be úgy mint: a kemencei öntöttvas futószalagos öntésének eljárását a szovjet módszerek sze­rint, az acél gördíthető formákba való öntését és különleges szer­szám- és konstrukcióacél gyártá­sát a Martin-kemencékben. A kemence­gázok észszerű fel­­használására megtesszük a szük­séges intézkedéseket. 4. A gépiparban megjavítjuk a kihasználás észszerűsítése és fo­kozása révén a szerszámgépek kihasználásának fokát, főleg azo­­két, amelyek megakaszthatják a termelés folyamatát. Tanulmányozzuk, kiterveljük és el­készítjük az egységes típusdarabo­­kat '­950 első felében, hogy a tervév során a következő termékek gyár­tására való áttérést biztosítsuk: új típusú nehéz vagonok hűtő-vago­­nok, szerszám-élező univerzálgé­­pek, tárcsázók, arató-kötöző gépek és egyebek. Hasonlóképpen elkészítjük a kö­vetkező új termékek mintadarab­jait és elkezdjük sorozatos gyártá­sukat: közepes univerzál-esztergák, horizontális fúró és csiszoló gépek, h­ektoló gépek, 35 atm. gőz­kazánok, 1000 lóerős gőzgépek és egyebek Tanulmányozzuk és előkészítjük a Szovjetunió műszaki segítségé­vel a következő szerszámgépek gyártását: karusszel-esztergák por­tális marógépek, gyalugépek, fo­gaskerék-maró gépek, mechanikus földfúró gépek és egyebek. 5. A villamosenergia iparban a villamosenergia minisztériumától függő hő- és vízierőmű-telepek kapacitásának árára kiszámított évenkénti használata legalább 8,3 százalékkal növekszik 1949-hez képest. A villamosenergia minél széle­­sebb körű és észszerűbb felhaszná­lása érdekében tanulmányozzák és kapcsolatot teremtenek a villamos­energiai minisztérium erőműtele­­pei és a vállalatok erőműtelepei között. Hasonlóképen a villamos erő észszerű felhasználására törek­szünk, a megterhelés csökkentése és az­ áramtermelő csoportok kellő időben történő felülvizsgálatához szükséges tartalékerők megalkotá­sa érdekében. 6. Az elektortechnikai iparban a nagyteljesítményű elektromoto­rok és a nehéz elektromossági felszerelések gyártását készítjük elő és kezdjük meg. Szabványosít­juk és megkezdjük az alacsony feszültségű készülékek sorozatos gyártását. Tűzálló tégla 131,7 % Építő tégla 191,5 0/„ Textilipar Pamutáru 140 % Gyapjúáru 121 p/„ Selyemáru 103,4 % Kötött-szövött áru 163 p/o Bőripar Talp 112,5­­% Bőr ,119 % Bőrcipő 127 ®/0 Élelmiszeripar Cukor 123,9 % Édesipari termékek 145,3 % Étolaj 170,5 ®/o Hús 160 % Hal 128 2 ®/o Konzerv 179 ®/« Gyümölcsíz 123 ®/o Tészta,neműek 152 % Hasonlóképen előkészítjük a­ rá­dió-alkatrészek és új rádiókészülé­kek gyártását. 7. A vegyi iparban megjavítjuk a segéd­gépek kihasználási vi­szonyszámát, valamint a nyers­anyagfogyasztás viszonyszámát, főleg a kristályszóda­ és a kénsav gyártásában. Különös gondunk lesz a földgá­zon, ásványolajon és szénen ala­puló vegyi iparunk kifejlesztését tanulmányozó és kikutató munka­­ltálatokra. Hasonlóképen tanulmányozzuk és kikutatjuk az alumíniumnak bauxitból való kivonását valamint a szintetikus vegyi anyagok, szin­­tetikus gyanták, festékanyagok és gyógyszerek alapanyagainak elő­állítását. A gyógyszer-vegyészeti iparban ipari méretekben gyártunk eled­dig importált gyógyszereket, főleg szulfamidokat, vérbaj-ellenes és idegcsillapító szereket. Tanulmányozzuk és fokozzuk a vitaminok gyártását, megindítjuk a honi növényzet felhasználását a gyógyszer-vegyészeti termékek gyártására. 8. A papíriparban előkészítjük és megkezdjük a monotip-szedő­­géphez való pergamentpapír és az azbeszt-lemezből álló felszerelések gyártását. Hasonlóképpen tanul­mányozzuk és előkészítjük a villa­mossági szigetelő anyagok előállí­tásához szükséges papírok és a fényérzékeny papír gyártását. 9. Az építőanyag-iparban a ke­mencék 24 órára számított köb­méterenkénti klinker-termelése legalább 9,3 százalékkal magasabb lesz mint 1949-ben. A táblaüveg-gyártás két mm-re, a kemence olvasztófelületének négyzetméterére és 24 órára szá­mítva, legalább 5 százalékkal ma­gasabb lesz, mint 1949-ben. Az 1950. év folyamán a követ­kező új építőanyagok gyártását készítjük elő és kezdjük meg: gáz­­kötő cement, tengeri építményhez való cement, bauxit-cementek, aszbo-cementcsövek, szigetelőnek való salak-vatta, különleges fedő, burkoló és homlokzati tégla.­­ Az 1950.­­év folyamán a ga­bonával bevetett terület 2 száza­lékkal növekszik 1949-hez vi­szonyítva, amelyből a kenyér­magvakkal bevethető terület 3.050.000 hektárt tesz ki. A rizzsel bevetett terület 34.8 százalékkal nő, míg a többi ipari és olajos növények területe a követ­kezőképpen növekszik majd: Cukorrépa S% Dohány 13% Olajos növények 9.7*/» ebből: napraforgó 7.7®/» gyapot 50®/b­rostlen 37% Különös gondunk lesz a hüve­lyessel, a burgonyával és évelő füvekkel bevetett területr/x ki­terjesztésére. Ezeket a területeket a követ­kező arányban növeljük: Borsó­ra»/,, Bab 26.8% Krumpli 20% Lucerna 33% Lóhere 87.3®/» Bükköny 8.6% A veteményes és zöldséges terü­letek szintén emelkednek 9,5 szá­zalékkal. Különösen megnöveljük ennek keretében azokat a terüle­teket, amelyek városok és fontos ipari központok számára termel­nek. Kiváltképen gondunk lesz a me­zőgazdasági termelvények hozamá­nak emelésére. Ebből a célból gondoskodunk az összes gabona­­magvak tartósításáról és kezelé­séről, a gabonamagvak elvetésé­ről, közvetlen az aratás után tar­lóhántás alá kerülő területek meg­növeléséről, úgyhogy a felszántott terület a gabonával bevetett terü­letnek legalább 60 százalékát te­gye ki; ezenkívül: 1950. december 1-ig az ország bevethető területé­nek legalább 35 százalékán elvé­gezzük az őszi szántást Gondoskodunk arról, hogy a ta­vaszi és őszi vetéseket minden egyes növényre a legalkalmasabb időben végezzük el, e kalászok kicséplése pedig röviddel az ara­tás után megtörténjék hogy mi­nél kisebb legyen a termésveszte­ség és minél több lehetőség le­gyen a tarlóhántás és az őszi ve­tések időben való elvégzésére. Az állattenyésztés terén az ál­latállomány gyarapodását a követ­kezőkben állapítottuk meg: Lovak 9.9% Szarvasmarhák 11.3% Finom és félfinom gyapjas juhok 20.5% Sertések 43.0% Baromfik 100.0% Hogy az egész állatállomány Fokozzák a tudományos techni­kai kutatásokat a különleges tűzálló téglák, a laboratóriumi porcellán- és üvegfelszerelések, a magasfeszültségű (több mint 25.000 voltos) szigetelők és az elő­regyártott építő­elemek gyártásá­nak végleges kidolgozására. 10. A faiparban a fenyőgömbfák gázterokra és órára kiszámított termelését legalább 7,8 százalék­kal fokozzuk. A lomblevelű fáknál az anyagok jobb kiválogatásával a megmunkálható fa mennyiségét 35 százalékkal fokozzuk az 1949. évihez képest. A fakitermelésben előkészítjük a rönkök szállításának, felrakásá­nak és lerakásának gépesítését. 11. A textiliparban a pamutszá­lak termelését 1000 orsónként és óránként 34 méteres átlaghoz vi­szonyítva, legalább 12,7 százalék­kal növeljük az 1949. évihez ké­pest. A selyemiparban kikísérletezzük a viszkóza folyamatos fonását. A kötőszövőipari szektor kötő­tűkkel való ellátásának biztosítá­sára a kötőtűk sorozatos gyártá­sát biztosítjuk. A konfekciós ágban kiterjesztjük a futószalagrendszerű munkát. 12. A­ bő­riparban új cserző mód­szereket tanulmányozunk a cserző műveletek idejének csökkentésére és a belföldön gyártott cserző­anyagok felhasználására. 12. A bőriparban új cserző mód választékot állít elő, egyben meg­javítja a termékek minőségét is. Különleges figyelmet fordítunk a gyümölcsök és vetemények értéke­sítésére, valamint a konzervek és tejtermékek gyártására. Az élelmiszer minél jobb minő­sége őrzése és felhasználása érdekében nagy gondunk lesz a minősítő, tartósító és konzerváló eljárásokra. Alkalmazzuk az új aszaló és fagyasztó eljárásokat, hogy a tápanyag- és vitamintar­talmukat minél jobban megőriz­zék. Hasonlóképen fokozzuk a nagy vágóhidak melléktermékeinek fel­­használását is. 14. Folytatjuk általában a termé­kek, kiváltképp a kohászati ipar, a gépipar, az elektrotechnika gyártmányainak, az építőanyagok­nak, valamint a közfogyasztási ter­mékeknek és a kivitelre szánt termékeknek szabványosítását. 15. A tervben előirányzott beru­házások, az új bérrendszer beve­zetésének, a képesített munkás­­káderek és technikusok kiképzé­sének és a munkafegyelem meg­szilárdításának nyomán, valamint a termelési folyamat jobb megszer­vezésével észszerűsítésével, új ál­lami szabványok bevezetésével és a műszaki-gazdasági viszonyszá­mokra vonatkozó feladatok teljesí­tésével a munka termelékenysé­ge 1950-ben húsz százalékkal növekedik az 1949. évihez képest. A munka termelékenységének növekedésével, a gyártás és az ügyvitel költségeinek csökkenté­sével összefüggésben az egész ipar számára ez előállítási ár legalább 10 százalékos átlagos csökkentését irányozzuk elő e­z 1949. évi át­laghoz képest. Ezt a csökkentést a kereskedelemben is alkalmazni kell az áruforgalmi költségeknél, növelését biztosíthassuk, különös­­képen a betegségek megelőzését szervezzük meg és idejében bizto­sítjuk kellő mennyiségben a szük­séges biológiai szereket és gyógy­szereket. Az 1950 év végéig a finom és fél finom gyapjas juhok állományát úgy növeljük, hogy az legalább 30 százalékát tegye ki az egész juhállománynak. 2. Az állami gazdaságok megnö­velik a hüvelyes véleményekkel, takarmánnyal, rizzsel, krumplival, zöldségfélékkel és nemesített ma­gokkal bevetett területeket. A terület növekedése a követ­kező arányban történik: Bac 26% Szója 62% Borsó 64.7% Lencse 171®/» Burgonya 56% Takarmánynövények 108% Veteményeskertek 36.6% Kendermag 198®/» Zöldségmagvak 272% Luoernavetömag 98®/» Az állami gazdaságok egyik alapvető feladata, hogy minden eszközzel növeljék a mezőgazda­­sági területeket és kiterjesszék, növeljék az egész termést, ez ál­latállományt és megégítsék a kör­nyező falvak dolgozó parasztsá­gát. Az állami gazdaságoknak na­gyobb átlagos terméshozamot kell elérniök mint az egyéni paraszt­­gazdaságok átlagos eredményei, mégpedig legalább: 27 százalékkal a búzánál 20 százalékkal a rozsnál 23 százalékkal az árpánál 33 százalékkal a kukoricánál 17 százalékkal a napraforgómag­nál. E feladatok elvégzésére az állami gazdaságok megjavítják a szántás minőségét, a vetést pedig az ese­tek többségében vetőgépekkel végzik A tarlóhántást a termőföldnek legal­ább 85 százalék­án el­végzik, míg az őszi ugarolást 1951 tava­szán bevetendő terület 85 száza­lékán végzik el. Fokozottabban gondozzák a ve­téseket, különösképpen az ipari növények vetését, kiterjesztik a trágyázást megteszik a szükséges agrotechnikai intézkedéseket a ter­melékenység emelésére. A gyümölcsösök és szőlők nö­vényi és állati károkozóinak pusz­títására általánosan alkalmazzuk a gyümölcsvédő szerekkel való per­metezést. Az állami gazdaságok állat­állo­mánya a következőképpen növe­kedik az 1950. év folyamán: Lovak 32.59/6­ Szarvasmarhák 9.80/g Disznók (kan és tenyész­kosa) 53 0/0 Finom és félfinom gyap­jas juh 26 6/6 A takarmányra fogad minden egyes tehén tejhozama évi 1800 liter, a juhonkénti gyapjútermelés pedig 2,4 kg. lesz. Különös figyelemmel leszünk az adatok nemesítésére. 3. Hogy megvalósíthassuk azo­kat a feladatokat, amelyeket a Ro­mán Munkáspárt és a RNR kor­mánya a mezőgazdaság szocialista átalakítására a gép- és traktorál­lomások számára megszabad, a következő feladatokat állapítjuk meg: A gép- és traktorállomások szá­mát 34 százalékkal kell növelni, hogy számuk elérje a 137-et. A gép- és traktor­állomás­ok ál­tal végzett összes munkálatokat e tervévben 2.427.000 normális szántású hektárban számítva, az alábbiakban állapítjuk meg: A tavaszi kampány során 403.000 megmunkált hektár A nyári kampány során 1.056.000 megmunkált hektár Az őszi kampány során 988.000 megmunkált hektár A paraszti társulások földjeiből a mezőgazdasági gép- és traktor­­állomások az 1949 évinél 116 szá­zalékkal nagyobb területet művel­­nek meg. 1950. folyamán,­­ az ipari- és mezőgazdasági termelés növeke­dése és az áruforgalom fokozódá­sa által kiváltott szállítási szük­séglet növekedésének és a szállí­tás észszerűsítésének előrehaladá­sa érdekében, a következő felada­tokat tűzzük ki: Vasutak A megrakott vagonok mennyi­ségének napi átlaga 8,9 százalék­kal növekszik 1949-hez képest. Ez 7,2 százalékkal szaporítja a teher­szállítást, nettó tonnakilométeren­ként. A személyszállítás kilométe­renként 2,1 százalékkal emelke­dik. Ugyanakkor bizonyos átszerve­zés folytán a következőképpen ja­vulnak meg a vasút kihasználásá­nak műszaki-gazdasági viszony­számai. A tehervagonok vontatása leg­alább 35 százalékkal csökken, a vagon terheletlen útja legalább 4,4 százalékkal csökken, a teher -Szintén a mezőgazdasági gép­es tra­ktorállomások fontos felada­ta, hogy a kollekciv gazdaságok­nak minden támogatást megadja­nak. E feladat végrehajtása érdeké­ben, az MGT ,gép- és traktorállo­­mányát a következőképpen gya­rapítjuk: 2080 darab traktorral, vagyis az 1949 évi 50 százalékával gyarapo­dik, 620 darab cséplőgéppel, vagyis az 1949. évi 10 százalékával, 2100 traktorekével, vagyis az 1949. évi 60 százalékával, 1000 darab ekekapával, vagyis az 1949. évi 458 százalékával, 1300 tárcsázóval, vagyis az 1949. évi 558 százalékával gyara­podik. Az MGT-ket ezenkívül 35 új műhellyel látjuk el. Egy adagos (15 lóerős) traktor teljesítménye 1950-ben legalább 325 hektár szokásos szántás lesz. A hajtóanyag fogyasztás a szo­kásos szántásnál nem haladhatja meg a hektáronkénti 21 kg. mo­torinát, a hektáronkénti olajfo­gyasztás pedig nem haladhatja meg a motorinafogyasztás 9 százalé­kát. A traktoristák száma 20.000-re emelkedik, vagyis 207 százalékkal meghaladja az 1949. évi számot. 4. A járványok elleni szérum és oltóanyag termelése 25 száza­lékkal haladja túl az 1949-es ter­melést. Ebben a keretben, a baromfi-IV. FEJEZET Szállítás és közlekedés vonat­járatok sebessége legalább 5,2 százalékkal növekedik. Gépkocsiforgalom Az utasszállítás mennyisége 11%-kal, a teherszállítás pedig 31%-kal növekedik 1949-hez viszo­nyítva. Vízi szállítások A tengeri teherszállítás 30%-kal, a folyami teherszállítás 7,51 °/o-kal emelkedik. Légi szállítások A légi szállítások mennyisége 10 fo-kal emelkedik az 1949-es forgalomhoz képest. Utak 1950 folyamán bizonyos útvédő eljárásokkal 328 km-nyi főutat te­szünk használhatóvá a főutak hassmálhatóságának megnyújtása érdekében. 1. Annak következtében, hogy a­ Román Népköztársaság nemzet-­­ gazdaságának minden ágában­­ megerősödött a szocialista szektor,­ a termelés és a munka termelé-­é­kenységének emelkedése, az ön-­­­költségi ár csökkenése és az 1950­ folyamán elvégzendő szociális­kulturális munkák következtében, a dolgozó tömegek életszínvonala érezhetően megjavul. Az ipari al­kalmazottak átlagbére 8%-kal, életszínvonala pedig 15%-kal emelkedik. 2. A nemzeti jövedelem 1950- ben 25% százalékkal emelkedik az 1949. évihez képest. 3. 1950 folyamán a nemzetgaz-­­­daság szocialista szektorában fog-­ lalkoztatott alkalmazottak száma­­ 15%-kal emelkedik, ugyanakkor­­ pedig a béralap 23%-kal növeke-­ dik az 1949-es béralaphoz képest.­ Az egész nemzetgazdaságban­­ foglalkoztatott munkások száma­­ 130 ezerrel emelkedik. Az 1950. évi gazdasági fejlődé-­­ sünkhöz szükséges munkaerő-gya-t rapodás biztosítása érdekében­­ 115.000 munkás jár majd szakmai­ tanfolyamokra, vagyis kétszer­; annyi, mint 1949-ben. Ezen a té­ren különös gondunk lesz a ne-­­héziparban és mezőgazdaságban szükséges szakkáderek nevelésére. 4. 1950 folyamán, az állami ke­reskedelem és a szövetkezeti há­lózat útján 210 milliárd lej érté­kű közszükségleti cikket osztunk, szét a lakosságnak — tehát 31%-­­ kal többet mint 1949-ben. A városi lakosságnak több élelmiszert osztunk szét, a követ­kezőképpen: — 647.000 tonna kenyeret, vagy­is 18%-kal többet mint 1949-ben. — 12.000 tonna tésztanemű­t, vagyis 20%-kal többet mint 1949-ben. —92.000 tonna húst, vagyis 24%-kal többet mint 1949-ben. — 10.200 tonna friss halat, vagyis 27%-kal többet, mint 1949- ben. — 300.000 hektóliter tejet, vagy­is 40%-kal többet mint 1949-ben. — 8.100 tonna tejterméket, vagyis 200%-kal többet mint 1949- ben. — 59.400 tonna cukrot, vagyis 18%-kal többet mint 1949-ben. — 9700 tonna édesipari termé­ket, vagyis 21%-kal többet, mint 1949-ben. 1950 folyamán hasonlóképpen több textil- és bőrárut osztunk szét a következőképpen: — 108.000.000 méter szövetet, vagyis 21%-kal többet mint 1949- ben. — 3400 tonna kötöttárut, vagyis 60%-kal többet mint 1949-ben. — 7.800.000 pár lábbelit, vagyis 66%-kal többet mint 1949-ben. Kiosztunk ezenkívül 7.500.000 méter tűzifát, tehát 17%-kal töb­bet mint 1949-ben. A város és falu közötti csere fo­kozása érdekében, a városi mun­kásság jobb ellátása és a dolgozó parasztság életfeltételeinek megja­vítása érdekében, a falvakon 72%-kal több ipari terméket osz­tunk szét mint 1949-ben. Ennek keretében 89% kal több textilterméket, 178%-kal több bőr­árut, 122%-kal több fémárut és­­ háztartási cikket, 325%-kal több vegyipari terméket, 190­/a több gyógyszerárut, 47%-kal több pet­róleumot, 660­0-kal több­­ élelmi­szert, 23%-kal több dohányt, ci­garettát, gyufát. A szövetkezeti hálózatra hárul az a kivételes feladat, hogy telje­sítse a város és falu csereforgal­mának felfokozását és tegye meg az ehhez szükséges szervezési in­tézkedéseket a fogyasztási hálózat kiterjesztésére és a dolgozó paraszt­tömegeknek a szövetkezetekbe való bevonására. 5. 1950 folyamán 4,3 milliárd lej értékben építenek munkáslakáso­kat különösen a zsúfolt munkás­központokban, például Resicán, Vajdahunyadon, Zsilvölgyében, Bukarestben, Brassóban, Tordán, Kolozsvár, Ploesti, Iasi, Galac stb. 6. Hasonlóképpen sok város, de különösképpen a munkásközpon­tok ivóvízzel való ellátását bizto­sítjuk. Feljavítjuk a villamos- és autó­buszközlekedést a fővárosban és tíz más munkásközpontban, a vo­nalak kiterjesztése és megújítása útján, valamint a meglevő közle­kedési eszközök­­ jobb kihasználása útján. Folytatjuk a földgázvezeték megújítására és kiterjesztésére irányuló munkálatokat mind a fővárosban, mind pedig az ország többi városában. A lakosság jobb valamosenergia-ellátása érdeke-1. 1950-ben az összesített beru­házások összege 145 milliárd lej. Ebben az összegben nem szere­pelnek a­­ vállalatok saját alapjai­ból és a helyi lehetőségek felhasz­nálásából származó beruházások. 2. Az ipari termelés növekedé­séhez szükséges üzem biztosításá­ra, a mezőgazdaságnak szocialista átalakításához szükséges gépekkel és szerszámokkal való felszerelé­sére, a szállításnak a többi szek­torok színvonalához mért fejlesz­tésére, a dolgozók életszínvonala emelésének biztosítására és az 1951—1955 évi hosszútávlatú terv megkezdéséhez szükséges alapok megteremtésére a beruházások be­osztása a következő lesz: Ipar 50,2% Ez a beruházás a követ­kezőképen oszlik meg: Nehéz és bányaipar 44,8% Könnyűipar 3.1«/» Élelmiszer ipar 2.3% Építőipar 5.2% Mezőgazdaság és erdőgazdál­kodás 6.6% Szállítás és közlekedés 15.4% amelyből a Dámia-feketetengeri csatorna 4.7»/», Kereskedelem 1.7% Szociális és kulturális jel­legű munkálatok 10,1% Ennek az összegnek egyharma­dosstis elleni 6­érumtermelés 90 százalékkal emelkedik. 5. A Román Népköztársaság termőterületének 1949-ben meg­­kezdett telekkönyvezési munkála­tai 1950-ben folytatódnak. E cél­ból, 500.000 hektár területről új helyrajzi térképeket készítünk. 6. Legalább 40.400 hektárnyi ta­lajt megjavítunk. Ezzel 7000 hektár terméketlen talajt teszünk megművelhetővé és 30.400 hektár csökkent termé­­kenységű árterülete, vagy rész­ben terméketlen területet javítunk meg. Hasonlóképpen talajjavítást vég­zünk a Duna-feketetengeri csa­torna vidékén is, 15.000 hektárnyi területen. Folytatjuk a rizsföldek előkészí­tését 5000 hektáron, az állami gazdaságok földjein. Az 1951—55-ös terv irányelvei­nek végrehajtása érdekében 1950- ben elkészítjük a tervezetet a Duna árterületén, az első 200.000 hektárnyi terület megjavítására. Ennek körülbelül 20 százalékát adjuk vissza a mezőgazdaságnak. Az erdőgazdálkodás terén 1950- ben folytatjuk az erdősítés és új­­rafásítás 1949-ben megkezdet­ munkálatait. Az elterméktelenedett területek termősztése, a termőföl­det védő erdősávok létesítése ér­dekében dolgozunk, valamint kü­lönleges munkákat végzünk majd azokon a vidékeken, ahol vízierő­művek létesülnek. Az erdőszés végrehajtása érdekében, 1950. fo­lyamán 335.000.000 facsemetét kell termesztenünk.­ben a közüzemek beszerelt villa­mosenergiáját 14.000 lóerővel e­­meljük. 7. A közoktatás terén 1950 fo­lyamán folytatódik az alsó-, kö­zép- és felsőfokú oktatás fejlesz­tése, hogy a dolgozó tömegek egyre inkább kihasználhassák a kulturális színvonal emelésére nyíló lehetőségeket. Elemi oktatásban részesül 1.795.000 gyermek, tehát az összes tanköteles gyermekek. Középfokú­ és szakmai oktatásban 325.000 ifjú részesül, tehát 29%-kal több mint az 1949—50-es tanévben. A középfokú technikai és szakis­kolákban igen nagy gondunk lesz az alapipar, a bánya- és petró­leumipar, a kohászat, a villamos­ság, a vegyészet, az építőipar, va­lamint a mezőgazdaság és az erdő­gazdálkodás szakkádereinek kép­zésére. A felső káderek kiképzése érde­kében a felsőoktatás megnöveli a fakultásokon és az intézetekben tanuló diákok számát 57.000-re. Ez 30% növekedést jelent 1949-hez viszonyítva. Különös figyelmet for­dítunk a mérnökök kiképzésére a bánya- és petróleumipar, a villa­mos energia és fémfeldolgozó ipar, a mezőgazdaság, építészet, stb. számára. Hogy a tanulásra minél több lehetősége­t biztosítsunk azoknak, akik alkalmazásban vannak. 1­950-ben kibővítjük a felsőoktatás I hálózatát az egyetemek és felső - technikai iskolák mellett működő I esti tanfolyamok indításával, vala-­­ mint levelezés útján történő tan­­­­folyamok létesítésével. A termelő munkát végzők szá­mára létesített különleges kétéves iskolák növendékeinek számát 100%-kal növeljük 1949-el szem­ben. 1950 folyamán újabb 700.000 vá­rosi és falusi írástudatlant taní­tunk meg írni-olvasni. E munká­ba bevonjuk az egész tantestüle­tet. Munkások és dolgozó parasztok tanuló gyermekei számára 206.000 ösztöndíjat létesítünk, vagyis 30 %-kal többet az 1949. évinél. A tanulóotthonokban és inter­­nátusokban 190.000 tanulót és diákot helyezünk el, azaz 27%-kal többet mint 1949-ben. Az alsó-, közép- és felsőfokú is­kolák kantinjaiban 30%-kal több tanuló és diák fog étkezni mint az elmúlt évben. Az együttélő nemzetiségek szá­mára biztosítunk minden fokú és minden­féle típusú iskolát. A gyermekek iskolázásának biz­tosítása érdekében befejezünk, be­rendezünk és építünk 1300 tan­termet az elemi iskolák számára. VI. FEJEZET Beruházások­ kal munkáslakások építésére for­­dul­nak Az állami közigazgatás szükségleteire 10,8% 3. Az 1950-re előirányzott be­ruházási munkálatok eredménye­ként új gyárak és üzemek kezdik meg működésüket, kiküszöbölik s termelési folyamatban mutatkozó akadozásokat folytatják az ipar tökéletesített üzemberend­e­­zésekkel való ellátását, szorgal­mazzuk a mechanizált termelési eljárások bevezetését az eddig kézzel végzett munkák helyett, a nehéz és nagyterjedemű munkála­taiénál, kiterjesztjük az előrehala­dott technikai eljárások bevezeté­sét a leghaladottabb technika, e szovjet technika tapasztalatai alap­­ján. 4. 1950-ben befejezünk és üzem­be helyezünk, egy új kőolajfinomí­tót és egy új kőolajberendezést amelyek növelik a kőolajfeldol­gozók teljesítőképességét. Fokoz­­zuk a földgázvezetékek szállítóké­pességét és 185 kilométerrel növel­jük a jelenlegi földgáz-vezetéket Két új lignit tisztító állomás kez­di meg működését e fűtőanyag használati lehetőségeinek kiterjesz­tése érdekében. 54.000 kw összteljesítményű új elektrogén-csoportokat szerelünk fel és ezáltal megjavítjuk iparunk elektromos­ energia ellátását , ugyanakkor egy újabb vízerőmű is megkezdi működését, azaz 160%-kal többet mint 1949- ben. Hasonlóképpen újraépítjük a bu­karesti egyetem épületét és befe­jezzük a galaci tengerészeti inté­zetet, a sasi tervgazdálkodási in­tézetet, valamint a temesvári pe­dagógiai intézetet. 8. A közegészségügy terén kü­lönösképen az orvosi segély biz­tosítására lesz gondunk elsősorban a munkásközpontokban és faluhe­lyen. Az egészségügyi hálózatot külö­nösen a fontos munkásvidékeken és faluhelyen terjesztjük ki oly­­képen, hogy az orvosi segélynyúj­tás közel történjék a munkahely­hez, hogy ily módon a dolgozók minél jobb gondozásban részesül­jenek és fokozottan folytathassuk a betegség megelőzésére irányuló akciókat. Nagy gondunk lesz az anya- és gyermekvédelemre és különösen a gyermekhalálozás csökkentésé­ért folyó küzdelem fokozására. Hasonlóképpen fokozzuk a tüdő­­betegség és a többi társadalmi betegség és a ragályos betegség el­leni küzdelmet. A közegészségügyi feladatok el­látásának biztosítására a követke­­zőket valósítjuk meg: a) az anya- és gyermekvédelem terén 150 egészségházat létesítünk faluhelyen gyermekek számára, 58 egészségházat városon a gyer­mekek és anyák számára 100 szü­lőotthont, egy előzetes gondozót és egy gyermekotthont, 1760 új ágyat állítunk be. Hasonlóképen 500 iskolai orvosi rendelőt létesítünk, 300 iskolai gyengélkedőt és 4.000 egészségügyi sarkot az iskolákban. b) A tüdőbaj elleni harcban különös gondot fordítunk a TBC- ellenes egészségházak, a betegség­megelőző átszűrő és a kezdődő bajt kezelő intézetek hálózatának kiterjesztésére, valamint a sza­natóriumi ágyak számának növe­lésére, 60 TBC-elleni egészséghá­zat létesítünk. 1.000.000 röntgen — 3.000.000 bio­lógiai — vizsgálatot és 1.000.000 B.C.G.-oltást végezünk el. c) A társadalmi és ragályos be­tegségek elleni akció keretében 3.900.000 megelőző és gyógykeze­lést hajtunk végre. 4.500.000 ol­tást adunk. A malária­ elleni ak­ció keretében 80.000.000 négyzet­­méter területet fertőtlenítünk és 3 új maláriellenes állomást léte­sítünk. d) Fokozzuk a munkavédelemre irányuló akciót új berendezésekkel és védőfelszerelésekkel, különö­sen a bánya- és fémipar munká­sai számára. Hasonlóképen fokozzuk az ipari betegségek, vagyis a reumatizmus, az ólommérgezés és a szilikózis elleni küzdelmet .) A kórházi orvosi segélynyúj­tás megjavítására új kórházakat és poliklinikákat létesítünk és ren­dezünk be olyképen, hogy az ágyak száma 1265-tel növekedjék. Hasonlóképen felszerelünk 100 egészségházat és 500 egészségügyi állomást faluhelyen. f) A gyógyfürdőkön lévő szana­tóriumok ágyainak számát 1.000- re­ növeljük és a beutaltak szá­ma 57.000 lesz, azaz 30 százalékkal több mint 1949-ben. A pihenőre utaltak száma 220.000 lesz, azaz 65 százalékkal nagyobb mint 1949-bem. Ebbe a számba be­­foglaltatik 57.000 gyermek és 17.000 tanulóifjú. 9. Továbbfolytatjuk a tömegek bevonását a sportba. Ennek érde­kében új sportpályákat és terme­ket létesítünk, ugyanakkor tömeg­­jellegű versenyeket rendezünk. 10. A városi és falusi dolgozók kulturszínvonalának emelése érde­kében UOO-al emeljük a kulturott­­honok számát. Újabb 300 falusi kulturotthont szerelünk fel film vetítőgéppel és 1000 otthonit vetítőgéppel látunk el, 2000 kulturotthont látunk el új könyvtárakkal. Két új rádióleadóállomást sze­relünk fel és megkezdjük két to­vábbi leadó szerelését Folytatjuk és továbbfejlesztjük a falvak munkásnegyedek és a Duna-Fekete-tenger csatorna épít­kezésének rádiósítását. A tömegek kulturális színvona­lának emelésére különleges jelen­tőségű a Scanteie-háza építésének megkezdése, amely országunkban eddig nem ismert lehetőségeket teremt a könyvek és a kultúra terjesztésére.­­ 1950-ban egy új magas kohót is építünk. Egy Siemens-Martin ke­mence átépítésével és a meglévő acélolvasztócsa­rnokok kisbővítésé­­vel fokozzuk acélműveink teljesí­tő képességét, ugyanakkor a külön­leges és szerszámacél gyártására egy új acélolvasztó-hengermű üzem­csoport építését is befejezzük. Megkezdi működését egy új, kö­zépnagyságú esztergapadokat gyár­tó üzem és az 1949 évi termelés­nél ötször többet teljesítő új szer­számgyár is. A vegyiparban üzembe helye­zünk egy új elektród­gyárat, egy cserző anyagot előállító üzemet, egy nátriumdikromátum-gyárat, új cinkolvasztókat építünk és fokoz­zuk a szódatermelő üzemek telje­sítőképességét. Az építkezések fejlesztéséhez szükséges alapok biztosítására két új cementgyártó gépcsoportot sze­relünk fel 160.000 tonna össztelje­­sítőképességgel. (A szükséges fel­szereléseket az országban állítjuk elő) Továbbá téglák gyártásához öt korszerű gépcsoportot állíta­nak fel. A következő évben 7 új fűrész­­gyár, egy ládagyár s egy hordó­gyár kezdi meg működését, ame­lyek nagymértékben növelik a jelent­­egi termelésünket. A , Moldova“ textilkombinát ke­­retében befejezünk egy 21.000 pon­nós és egy 20.000 orsós fonódát. Ugyan­akkor befejezünk és üzeni, behelyezünk egy gyapjúmosó- és fésülő központot. Lábbeli iparunk termelő képessé­­ge a cipő és az ásványi cserző osztályok fejlesztésével két majd lábbelivel növekszik. Élelmezési iparunkat egy új olaj­ütő, egy gyümölcskonzerv gyár és három paradicsomsajtoló üzembe* helyezésével fejlesztjük Ugyani­akkor befejeződik a kolozsvári tejpasztörizáló állomás és eg­y dohányerjesztő üzemépítése is. 5. 1950-ben megkezdjük és foly*­tatjuk azokat a nagy munkálatoi­kat, amelyek az 1951—1955-ös hosszútávlatú terv kiindulási alap* jait képezik, így például folytat* juk illetve megkezdjük egyes nagy hidro- és termoelektrikus központok építését, amelyeknek össz áramtermelése a kezdeti sza* kaszban 267.000 kw. a befejező szakaszban 516.000 kw. lesz. A kohászati iparban megkezd* jük a kokszosító-vegyiüzem építé* sének előkészítő munkálatait, és az üzem a hazai szén felhasználás savai biztosítja iparunk számára szükséges kokszot. Ugyanakkor­ hozzákezdünk a táblahemgermű* verink teljesítőképességének foko* zását célzó munkálatokhoz is ami a közepes vastagságú táblavas tére­melésének növelését teszi lehe­­tővé, valamint egy új nehéz tár­­gyakat megmunkáló kovácsüzem építéséhez amely a fémfeldolgozó iparunkat látja el a szükséges munkadarabokkal. Az ország nagyszabású villamos sítási munkálatai érdekében 1950- ben egy turbogenerátor gyár épí­tését kezdik meg. 1950-ben folytatjuk a hídszerke­­zet-gyár 1949-ben megkezdett munkálatait, valamint egy új csőhengermű felszerelését, amely-­ nek üzembehelyezése után évi acélcső termelésünk 250 százalék­­kal emelkedik az 1949-hez viszon­nyítva. A vasúti kocsik folyamatos gyártásának elvén alapuló sorozat* termelés érdekében folytatjuk a jelenlegi vagongyárak fejlesztésé* nek munkálatait, valamint azokat a munkálatokat, amelyek traktor* gyárunk termelőkép-»ségének olyan arányú emelését teszi lehe­ tővé, hogy 250 százalékkal többet termeljen mint 1949-ben. 1950-ben golyós — és görgős csapágy nagymennyiségű sorozat* gyártására berendezett üzem épí­­tését kezdjük meg Megkezdjük egy 50.000 tonna évi termelőképességű tűzálló tégla* gyár berendezésének elkészítését. A textiliparban megkezdjük egy len és kenderfonó felszerelésének munkála­tait. Ez biztosítani fogja, hogy az országban termelt len és kenderanyagokat megfelelően dol­­gozhassuk fel. 6. Ez elsőrendű fontosságú nagy, munkálatokon kívül a következő tervévben 30 százalékkal több kő­­olajkutat fúrunk mint 1949-ben. Ugyanakkor a kőolajtermelés ész­ szerűsítése, valamint növelése ér­­dekében meggyorsítjuk a kőolaj* kutak javítását és új kitermelő eszközökkel látjuk el azokat, va­­lamint további új fúrófelszerelé­­sekkel látjuk el a kőolajipart. Az előirányzott földgáztermelés biztosítására kutató és kitermelő munkálatokat végzünk A szénbányászat szektorában fel­táró és előkészítő munkálatokat végzünk és folytatjuk a bányák gépesítésére tett igyekezetet kül lö,nösen a fontosabb lignit meden* cékben, amelyeket megfelelő gé* pekkel és bányafelszerelésekkel látunk el. Hogy a megnövekedett vasérc* szükségletet biztosítani lehessen^ kitermelő munkálatokat végzünk^ megnyitunk, és újranyitunk bánya­kát, összesen 12.700 folyóméter kutat, tárnát, lépcsősfejtést, fú­rást, stb. A főbb bányákban elő* rehaladott termelési módszereket vezetünk be gépesítjük a bánya* üregek betömését, olyan munká­­latokat végzünk a bányákban,, amelyek észszerűsítik a szállítást. A bányaércek és szinesfém* kohászat szektorában az ipari tér-e­melőképesség növelésére hatalmas bányaépítkezéseket végzünk, sod­­ronypályákat, iparvasutakat, vala­­mint fontos bányafelszereléseket állítunk üzembe. Befejezzük a víztárolók építését amelyek a kohászati központok ipari vízzel és ivóvízzel való el­­látására szolgálnak. A mélyen fekvő erdőrengetegek megközelítésére és kitermelésének biztosítására 312 km erdei vasutat és 12­5 km sodronypályát építünk. Az élelmiszeripart új hűtőkészü­­lékekkel látjuk el, mind a szállí* tást­, mind az elraktározást illető­ en és ezek lehetővé teszik majd a termékek jobb értékesítését A mezőgazdaságban a beruhá­­zások különösképpen az állami gazdaságok és a gép- és traktor­ állomásuiknak mezőgazdasági gé­­pekkel és traktorokkal valamint faj- , tenyészállatokkal való ellátására irányulnak és a holt leltár jelentős megjavítására. A Duna—feketevengeri csatorna hatalmas építési munkálatait foly* tatjuk és fokozzuk. Ezzel a nagy* szerű munkával fejlődik a vizi* forgalom, hasznositható lesz a Ca* ras völgye, amelyet öntözni fog* nak, hogy gabonát és ipari növé* nyeket lehessen termeszteni ott jelentős mértékben. Egyidejűleg emelkedik majd Dobrudzsa gazda­­sági színvonala, mert a csatorna­ mentén új ipari egységek épülnek Az ország eljövendő nagy mun­­kálataihoz mérten növeljük mstyi (Folytatása a 4. oldalon,) B. Minőségi feladatok III. FEJEZET Mezőgazdaság és erdőgazdaság (Folytatás az első oldalról­) V. FEJEZET Az életszínvonal emelése

Next