Ifjúmunkás, 1950 (3. évfolyam, 41-92. szám)
1950-01-06 / 41. szám
IFJ I.ULAKIS 3 A Román Szépkoztápissfe Sa,CF Állami Terveimet ! örvény® 1950. Elekrotechnikai ipar Villanymotor 144 */, Transzformátor 110 •/ Vegyipar Maró- és mosószóda 108,2 °/i Szerves festőanyagok 123,2 °/i Kézsav 116,6 % SZarmiák (ammóniák) 142 °/i Autógumi 112,2 †// Faipar Fűrészáru 120 °/i Bútor 155 »/, Celulloza 110 4 V, Papír-«6 % Lemezpapiros 114,1 °/³ Építőanyag Cement 124 % Halottüveg 109 %/‡ 'A termelés és a munka termelékenysége emelése érdekében iparunk technikai színvonala az 1950. év folyamán érezhetően kell, hogy emelkedjék. Ennek érdekében iparágak szerint a következő feladatok várnak megvalósításra: 1. A petróleumiparban, a kutatófúrások ciklikus gránitsebessége havonta legkevesebb 14,6 százalékkal, a kiaknázó fúrásoknál legkevesebb 8,6-kal emelkedik 1949-hez képest. Kutatunk és tanulmányt folytatunk a parlagon heverő szondák működésbehelyezése és a régi szondák hanyatlása havi átlagának legkevesebb 33 százalékos csökkentése érdekében. Ezt a technológia megjavításával, mozgó fúrótornyok felszerelésével az intervenciók megszervezésével és észszerűsítésével kell véghez vinni. A Szovjetunió tapasztalatait felhasználva, tanulmányozzuk és alkalmazzuk az új technológiai módszereket, mind a fúrásban és a termelésben mind pedig a nyersolaj feldolgozásban, a teljesítőképesség és a termékek minőségének felemelése érdekében. A fúrás lényeges műveleteinél alkalmazzuk a munkamegosztás és specializálódás elvét.. Intézkedünk a gáz- és nyersolaj szállítások észszerűsítése érdekében, a csővezetékbeli és tartályokbeli veszteségek kiküszöbölése végett. 2. A bányaipari szektorban tanulmányozás alapján megállapítjuk a legkedvezőbb arányt a feltárási, előkészítő és fejtési munkálatok között, a széntelepnek és a kiaknázás módjának megfelelően, minden egyes bányában. Új telepek kiaknázását tanulmányozzuk és kikísérletezzük. Tanulmányozni fogjuk az ércfeldolgozó módszerek megjavítását a fémkivonás eredményének fokozása érdekében. Különös figyelmet kell fordítani a barnaszén nemesítésére és energiaforrásként való nagymérvű felhasználására. 3. A kohászati iparban a kéményék kihasználható térfogatának 24 óra alatti, köbméterenkénti öntöttvas-termelése legalább 12,2 százalékkal növekszik majd ez 1949. évihez képest. A Martin-kemencék belső térfogatának négyzetméterére számított óránkénti acéltermelés legalább.3,2 százalékkal növekszik az 1949. évihez képest. Az előállított öntöttvasnál a tonnánkénti kokszfogyasztás legalább 6,2 százalékkal csökken az 1949. évihez képest. Új technológiai eljárásokat vezetünk be úgy mint: a kemencei öntöttvas futószalagos öntésének eljárását a szovjet módszerek szerint, az acél gördíthető formákba való öntését és különleges szerszám- és konstrukcióacél gyártását a Martin-kemencékben. A kemencegázok észszerű felhasználására megtesszük a szükséges intézkedéseket. 4. A gépiparban megjavítjuk a kihasználás észszerűsítése és fokozása révén a szerszámgépek kihasználásának fokát, főleg azokét, amelyek megakaszthatják a termelés folyamatát. Tanulmányozzuk, kiterveljük és elkészítjük az egységes típusdarabokat '950 első felében, hogy a tervév során a következő termékek gyártására való áttérést biztosítsuk: új típusú nehéz vagonok hűtő-vagonok, szerszám-élező univerzálgépek, tárcsázók, arató-kötöző gépek és egyebek. Hasonlóképpen elkészítjük a következő új termékek mintadarabjait és elkezdjük sorozatos gyártásukat: közepes univerzál-esztergák, horizontális fúró és csiszoló gépek, hektoló gépek, 35 atm. gőzkazánok, 1000 lóerős gőzgépek és egyebek Tanulmányozzuk és előkészítjük a Szovjetunió műszaki segítségével a következő szerszámgépek gyártását: karusszel-esztergák portális marógépek, gyalugépek, fogaskerék-maró gépek, mechanikus földfúró gépek és egyebek. 5. A villamosenergia iparban a villamosenergia minisztériumától függő hő- és vízierőmű-telepek kapacitásának árára kiszámított évenkénti használata legalább 8,3 százalékkal növekszik 1949-hez képest. A villamosenergia minél szélesebb körű és észszerűbb felhasználása érdekében tanulmányozzák és kapcsolatot teremtenek a villamosenergiai minisztérium erőműtelepei és a vállalatok erőműtelepei között. Hasonlóképen a villamos erő észszerű felhasználására törekszünk, a megterhelés csökkentése és az áramtermelő csoportok kellő időben történő felülvizsgálatához szükséges tartalékerők megalkotása érdekében. 6. Az elektortechnikai iparban a nagyteljesítményű elektromotorok és a nehéz elektromossági felszerelések gyártását készítjük elő és kezdjük meg. Szabványosítjuk és megkezdjük az alacsony feszültségű készülékek sorozatos gyártását. Tűzálló tégla 131,7 % Építő tégla 191,5 0/„ Textilipar Pamutáru 140 % Gyapjúáru 121 p/„ Selyemáru 103,4 % Kötött-szövött áru 163 p/o Bőripar Talp 112,5% Bőr ,119 % Bőrcipő 127 ®/0 Élelmiszeripar Cukor 123,9 % Édesipari termékek 145,3 % Étolaj 170,5 ®/o Hús 160 % Hal 128 2 ®/o Konzerv 179 ®/« Gyümölcsíz 123 ®/o Tészta,neműek 152 % Hasonlóképen előkészítjük a rádió-alkatrészek és új rádiókészülékek gyártását. 7. A vegyi iparban megjavítjuk a segédgépek kihasználási viszonyszámát, valamint a nyersanyagfogyasztás viszonyszámát, főleg a kristályszóda és a kénsav gyártásában. Különös gondunk lesz a földgázon, ásványolajon és szénen alapuló vegyi iparunk kifejlesztését tanulmányozó és kikutató munkaltálatokra. Hasonlóképen tanulmányozzuk és kikutatjuk az alumíniumnak bauxitból való kivonását valamint a szintetikus vegyi anyagok, szintetikus gyanták, festékanyagok és gyógyszerek alapanyagainak előállítását. A gyógyszer-vegyészeti iparban ipari méretekben gyártunk eleddig importált gyógyszereket, főleg szulfamidokat, vérbaj-ellenes és idegcsillapító szereket. Tanulmányozzuk és fokozzuk a vitaminok gyártását, megindítjuk a honi növényzet felhasználását a gyógyszer-vegyészeti termékek gyártására. 8. A papíriparban előkészítjük és megkezdjük a monotip-szedőgéphez való pergamentpapír és az azbeszt-lemezből álló felszerelések gyártását. Hasonlóképpen tanulmányozzuk és előkészítjük a villamossági szigetelő anyagok előállításához szükséges papírok és a fényérzékeny papír gyártását. 9. Az építőanyag-iparban a kemencék 24 órára számított köbméterenkénti klinker-termelése legalább 9,3 százalékkal magasabb lesz mint 1949-ben. A táblaüveg-gyártás két mm-re, a kemence olvasztófelületének négyzetméterére és 24 órára számítva, legalább 5 százalékkal magasabb lesz, mint 1949-ben. Az 1950. év folyamán a következő új építőanyagok gyártását készítjük elő és kezdjük meg: gázkötő cement, tengeri építményhez való cement, bauxit-cementek, aszbo-cementcsövek, szigetelőnek való salak-vatta, különleges fedő, burkoló és homlokzati tégla. Az 1950.év folyamán a gabonával bevetett terület 2 százalékkal növekszik 1949-hez viszonyítva, amelyből a kenyérmagvakkal bevethető terület 3.050.000 hektárt tesz ki. A rizzsel bevetett terület 34.8 százalékkal nő, míg a többi ipari és olajos növények területe a következőképpen növekszik majd: Cukorrépa S% Dohány 13% Olajos növények 9.7*/» ebből: napraforgó 7.7®/» gyapot 50®/brostlen 37% Különös gondunk lesz a hüvelyessel, a burgonyával és évelő füvekkel bevetett területr/x kiterjesztésére. Ezeket a területeket a következő arányban növeljük: Borsóra»/,, Bab 26.8% Krumpli 20% Lucerna 33% Lóhere 87.3®/» Bükköny 8.6% A veteményes és zöldséges területek szintén emelkednek 9,5 százalékkal. Különösen megnöveljük ennek keretében azokat a területeket, amelyek városok és fontos ipari központok számára termelnek. Kiváltképen gondunk lesz a mezőgazdasági termelvények hozamának emelésére. Ebből a célból gondoskodunk az összes gabonamagvak tartósításáról és kezeléséről, a gabonamagvak elvetéséről, közvetlen az aratás után tarlóhántás alá kerülő területek megnöveléséről, úgyhogy a felszántott terület a gabonával bevetett területnek legalább 60 százalékát tegye ki; ezenkívül: 1950. december 1-ig az ország bevethető területének legalább 35 százalékán elvégezzük az őszi szántást Gondoskodunk arról, hogy a tavaszi és őszi vetéseket minden egyes növényre a legalkalmasabb időben végezzük el, e kalászok kicséplése pedig röviddel az aratás után megtörténjék hogy minél kisebb legyen a termésveszteség és minél több lehetőség legyen a tarlóhántás és az őszi vetések időben való elvégzésére. Az állattenyésztés terén az állatállomány gyarapodását a következőkben állapítottuk meg: Lovak 9.9% Szarvasmarhák 11.3% Finom és félfinom gyapjas juhok 20.5% Sertések 43.0% Baromfik 100.0% Hogy az egész állatállomány Fokozzák a tudományos technikai kutatásokat a különleges tűzálló téglák, a laboratóriumi porcellán- és üvegfelszerelések, a magasfeszültségű (több mint 25.000 voltos) szigetelők és az előregyártott építőelemek gyártásának végleges kidolgozására. 10. A faiparban a fenyőgömbfák gázterokra és órára kiszámított termelését legalább 7,8 százalékkal fokozzuk. A lomblevelű fáknál az anyagok jobb kiválogatásával a megmunkálható fa mennyiségét 35 százalékkal fokozzuk az 1949. évihez képest. A fakitermelésben előkészítjük a rönkök szállításának, felrakásának és lerakásának gépesítését. 11. A textiliparban a pamutszálak termelését 1000 orsónként és óránként 34 méteres átlaghoz viszonyítva, legalább 12,7 százalékkal növeljük az 1949. évihez képest. A selyemiparban kikísérletezzük a viszkóza folyamatos fonását. A kötőszövőipari szektor kötőtűkkel való ellátásának biztosítására a kötőtűk sorozatos gyártását biztosítjuk. A konfekciós ágban kiterjesztjük a futószalagrendszerű munkát. 12. A bőriparban új cserző módszereket tanulmányozunk a cserző műveletek idejének csökkentésére és a belföldön gyártott cserzőanyagok felhasználására. 12. A bőriparban új cserző mód választékot állít elő, egyben megjavítja a termékek minőségét is. Különleges figyelmet fordítunk a gyümölcsök és vetemények értékesítésére, valamint a konzervek és tejtermékek gyártására. Az élelmiszer minél jobb minősége őrzése és felhasználása érdekében nagy gondunk lesz a minősítő, tartósító és konzerváló eljárásokra. Alkalmazzuk az új aszaló és fagyasztó eljárásokat, hogy a tápanyag- és vitamintartalmukat minél jobban megőrizzék. Hasonlóképen fokozzuk a nagy vágóhidak melléktermékeinek felhasználását is. 14. Folytatjuk általában a termékek, kiváltképp a kohászati ipar, a gépipar, az elektrotechnika gyártmányainak, az építőanyagoknak, valamint a közfogyasztási termékeknek és a kivitelre szánt termékeknek szabványosítását. 15. A tervben előirányzott beruházások, az új bérrendszer bevezetésének, a képesített munkáskáderek és technikusok kiképzésének és a munkafegyelem megszilárdításának nyomán, valamint a termelési folyamat jobb megszervezésével észszerűsítésével, új állami szabványok bevezetésével és a műszaki-gazdasági viszonyszámokra vonatkozó feladatok teljesítésével a munka termelékenysége 1950-ben húsz százalékkal növekedik az 1949. évihez képest. A munka termelékenységének növekedésével, a gyártás és az ügyvitel költségeinek csökkentésével összefüggésben az egész ipar számára ez előállítási ár legalább 10 százalékos átlagos csökkentését irányozzuk elő ez 1949. évi átlaghoz képest. Ezt a csökkentést a kereskedelemben is alkalmazni kell az áruforgalmi költségeknél, növelését biztosíthassuk, különösképen a betegségek megelőzését szervezzük meg és idejében biztosítjuk kellő mennyiségben a szükséges biológiai szereket és gyógyszereket. Az 1950 év végéig a finom és fél finom gyapjas juhok állományát úgy növeljük, hogy az legalább 30 százalékát tegye ki az egész juhállománynak. 2. Az állami gazdaságok megnövelik a hüvelyes véleményekkel, takarmánnyal, rizzsel, krumplival, zöldségfélékkel és nemesített magokkal bevetett területeket. A terület növekedése a következő arányban történik: Bac 26% Szója 62% Borsó 64.7% Lencse 171®/» Burgonya 56% Takarmánynövények 108% Veteményeskertek 36.6% Kendermag 198®/» Zöldségmagvak 272% Luoernavetömag 98®/» Az állami gazdaságok egyik alapvető feladata, hogy minden eszközzel növeljék a mezőgazdasági területeket és kiterjesszék, növeljék az egész termést, ez állatállományt és megégítsék a környező falvak dolgozó parasztságát. Az állami gazdaságoknak nagyobb átlagos terméshozamot kell elérniök mint az egyéni parasztgazdaságok átlagos eredményei, mégpedig legalább: 27 százalékkal a búzánál 20 százalékkal a rozsnál 23 százalékkal az árpánál 33 százalékkal a kukoricánál 17 százalékkal a napraforgómagnál. E feladatok elvégzésére az állami gazdaságok megjavítják a szántás minőségét, a vetést pedig az esetek többségében vetőgépekkel végzik A tarlóhántást a termőföldnek legalább 85 százalékán elvégzik, míg az őszi ugarolást 1951 tavaszán bevetendő terület 85 százalékán végzik el. Fokozottabban gondozzák a vetéseket, különösképpen az ipari növények vetését, kiterjesztik a trágyázást megteszik a szükséges agrotechnikai intézkedéseket a termelékenység emelésére. A gyümölcsösök és szőlők növényi és állati károkozóinak pusztítására általánosan alkalmazzuk a gyümölcsvédő szerekkel való permetezést. Az állami gazdaságok állatállománya a következőképpen növekedik az 1950. év folyamán: Lovak 32.59/6 Szarvasmarhák 9.80/g Disznók (kan és tenyészkosa) 53 0/0 Finom és félfinom gyapjas juh 26 6/6 A takarmányra fogad minden egyes tehén tejhozama évi 1800 liter, a juhonkénti gyapjútermelés pedig 2,4 kg. lesz. Különös figyelemmel leszünk az adatok nemesítésére. 3. Hogy megvalósíthassuk azokat a feladatokat, amelyeket a Román Munkáspárt és a RNR kormánya a mezőgazdaság szocialista átalakítására a gép- és traktorállomások számára megszabad, a következő feladatokat állapítjuk meg: A gép- és traktorállomások számát 34 százalékkal kell növelni, hogy számuk elérje a 137-et. A gép- és traktorállomások által végzett összes munkálatokat e tervévben 2.427.000 normális szántású hektárban számítva, az alábbiakban állapítjuk meg: A tavaszi kampány során 403.000 megmunkált hektár A nyári kampány során 1.056.000 megmunkált hektár Az őszi kampány során 988.000 megmunkált hektár A paraszti társulások földjeiből a mezőgazdasági gép- és traktorállomások az 1949 évinél 116 százalékkal nagyobb területet művelnek meg. 1950. folyamán, az ipari- és mezőgazdasági termelés növekedése és az áruforgalom fokozódása által kiváltott szállítási szükséglet növekedésének és a szállítás észszerűsítésének előrehaladása érdekében, a következő feladatokat tűzzük ki: Vasutak A megrakott vagonok mennyiségének napi átlaga 8,9 százalékkal növekszik 1949-hez képest. Ez 7,2 százalékkal szaporítja a teherszállítást, nettó tonnakilométerenként. A személyszállítás kilométerenként 2,1 százalékkal emelkedik. Ugyanakkor bizonyos átszervezés folytán a következőképpen javulnak meg a vasút kihasználásának műszaki-gazdasági viszonyszámai. A tehervagonok vontatása legalább 35 százalékkal csökken, a vagon terheletlen útja legalább 4,4 százalékkal csökken, a teher -Szintén a mezőgazdasági gépes traktorállomások fontos feladata, hogy a kollekciv gazdaságoknak minden támogatást megadjanak. E feladat végrehajtása érdekében, az MGT ,gép- és traktorállományát a következőképpen gyarapítjuk: 2080 darab traktorral, vagyis az 1949 évi 50 százalékával gyarapodik, 620 darab cséplőgéppel, vagyis az 1949. évi 10 százalékával, 2100 traktorekével, vagyis az 1949. évi 60 százalékával, 1000 darab ekekapával, vagyis az 1949. évi 458 százalékával, 1300 tárcsázóval, vagyis az 1949. évi 558 százalékával gyarapodik. Az MGT-ket ezenkívül 35 új műhellyel látjuk el. Egy adagos (15 lóerős) traktor teljesítménye 1950-ben legalább 325 hektár szokásos szántás lesz. A hajtóanyag fogyasztás a szokásos szántásnál nem haladhatja meg a hektáronkénti 21 kg. motorinát, a hektáronkénti olajfogyasztás pedig nem haladhatja meg a motorinafogyasztás 9 százalékát. A traktoristák száma 20.000-re emelkedik, vagyis 207 százalékkal meghaladja az 1949. évi számot. 4. A járványok elleni szérum és oltóanyag termelése 25 százalékkal haladja túl az 1949-es termelést. Ebben a keretben, a baromfi-IV. FEJEZET Szállítás és közlekedés vonatjáratok sebessége legalább 5,2 százalékkal növekedik. Gépkocsiforgalom Az utasszállítás mennyisége 11%-kal, a teherszállítás pedig 31%-kal növekedik 1949-hez viszonyítva. Vízi szállítások A tengeri teherszállítás 30%-kal, a folyami teherszállítás 7,51 °/o-kal emelkedik. Légi szállítások A légi szállítások mennyisége 10 fo-kal emelkedik az 1949-es forgalomhoz képest. Utak 1950 folyamán bizonyos útvédő eljárásokkal 328 km-nyi főutat teszünk használhatóvá a főutak hassmálhatóságának megnyújtása érdekében. 1. Annak következtében, hogy a Román Népköztársaság nemzet- gazdaságának minden ágában megerősödött a szocialista szektor, a termelés és a munka termelé-ékenységének emelkedése, az ön-költségi ár csökkenése és az 1950 folyamán elvégzendő szociáliskulturális munkák következtében, a dolgozó tömegek életszínvonala érezhetően megjavul. Az ipari alkalmazottak átlagbére 8%-kal, életszínvonala pedig 15%-kal emelkedik. 2. A nemzeti jövedelem 1950- ben 25% százalékkal emelkedik az 1949. évihez képest. 3. 1950 folyamán a nemzetgaz-daság szocialista szektorában fog- lalkoztatott alkalmazottak száma 15%-kal emelkedik, ugyanakkor pedig a béralap 23%-kal növeke- dik az 1949-es béralaphoz képest. Az egész nemzetgazdaságban foglalkoztatott munkások száma 130 ezerrel emelkedik. Az 1950. évi gazdasági fejlődé- sünkhöz szükséges munkaerő-gya-t rapodás biztosítása érdekében 115.000 munkás jár majd szakmai tanfolyamokra, vagyis kétszer; annyi, mint 1949-ben. Ezen a téren különös gondunk lesz a ne-héziparban és mezőgazdaságban szükséges szakkáderek nevelésére. 4. 1950 folyamán, az állami kereskedelem és a szövetkezeti hálózat útján 210 milliárd lej értékű közszükségleti cikket osztunk, szét a lakosságnak — tehát 31%- kal többet mint 1949-ben. A városi lakosságnak több élelmiszert osztunk szét, a következőképpen: — 647.000 tonna kenyeret, vagyis 18%-kal többet mint 1949-ben. — 12.000 tonna tésztaneműt, vagyis 20%-kal többet mint 1949-ben. —92.000 tonna húst, vagyis 24%-kal többet mint 1949-ben. — 10.200 tonna friss halat, vagyis 27%-kal többet, mint 1949- ben. — 300.000 hektóliter tejet, vagyis 40%-kal többet mint 1949-ben. — 8.100 tonna tejterméket, vagyis 200%-kal többet mint 1949- ben. — 59.400 tonna cukrot, vagyis 18%-kal többet mint 1949-ben. — 9700 tonna édesipari terméket, vagyis 21%-kal többet, mint 1949-ben. 1950 folyamán hasonlóképpen több textil- és bőrárut osztunk szét a következőképpen: — 108.000.000 méter szövetet, vagyis 21%-kal többet mint 1949- ben. — 3400 tonna kötöttárut, vagyis 60%-kal többet mint 1949-ben. — 7.800.000 pár lábbelit, vagyis 66%-kal többet mint 1949-ben. Kiosztunk ezenkívül 7.500.000 méter tűzifát, tehát 17%-kal többet mint 1949-ben. A város és falu közötti csere fokozása érdekében, a városi munkásság jobb ellátása és a dolgozó parasztság életfeltételeinek megjavítása érdekében, a falvakon 72%-kal több ipari terméket osztunk szét mint 1949-ben. Ennek keretében 89% kal több textilterméket, 178%-kal több bőrárut, 122%-kal több fémárut és háztartási cikket, 325%-kal több vegyipari terméket, 190/a több gyógyszerárut, 47%-kal több petróleumot, 6600-kal több élelmiszert, 23%-kal több dohányt, cigarettát, gyufát. A szövetkezeti hálózatra hárul az a kivételes feladat, hogy teljesítse a város és falu csereforgalmának felfokozását és tegye meg az ehhez szükséges szervezési intézkedéseket a fogyasztási hálózat kiterjesztésére és a dolgozó paraszttömegeknek a szövetkezetekbe való bevonására. 5. 1950 folyamán 4,3 milliárd lej értékben építenek munkáslakásokat különösen a zsúfolt munkásközpontokban, például Resicán, Vajdahunyadon, Zsilvölgyében, Bukarestben, Brassóban, Tordán, Kolozsvár, Ploesti, Iasi, Galac stb. 6. Hasonlóképpen sok város, de különösképpen a munkásközpontok ivóvízzel való ellátását biztosítjuk. Feljavítjuk a villamos- és autóbuszközlekedést a fővárosban és tíz más munkásközpontban, a vonalak kiterjesztése és megújítása útján, valamint a meglevő közlekedési eszközök jobb kihasználása útján. Folytatjuk a földgázvezeték megújítására és kiterjesztésére irányuló munkálatokat mind a fővárosban, mind pedig az ország többi városában. A lakosság jobb valamosenergia-ellátása érdeke-1. 1950-ben az összesített beruházások összege 145 milliárd lej. Ebben az összegben nem szerepelnek a vállalatok saját alapjaiból és a helyi lehetőségek felhasználásából származó beruházások. 2. Az ipari termelés növekedéséhez szükséges üzem biztosítására, a mezőgazdaságnak szocialista átalakításához szükséges gépekkel és szerszámokkal való felszerelésére, a szállításnak a többi szektorok színvonalához mért fejlesztésére, a dolgozók életszínvonala emelésének biztosítására és az 1951—1955 évi hosszútávlatú terv megkezdéséhez szükséges alapok megteremtésére a beruházások beosztása a következő lesz: Ipar 50,2% Ez a beruházás a következőképen oszlik meg: Nehéz és bányaipar 44,8% Könnyűipar 3.1«/» Élelmiszer ipar 2.3% Építőipar 5.2% Mezőgazdaság és erdőgazdálkodás 6.6% Szállítás és közlekedés 15.4% amelyből a Dámia-feketetengeri csatorna 4.7»/», Kereskedelem 1.7% Szociális és kulturális jellegű munkálatok 10,1% Ennek az összegnek egyharmadosstis elleni 6érumtermelés 90 százalékkal emelkedik. 5. A Román Népköztársaság termőterületének 1949-ben megkezdett telekkönyvezési munkálatai 1950-ben folytatódnak. E célból, 500.000 hektár területről új helyrajzi térképeket készítünk. 6. Legalább 40.400 hektárnyi talajt megjavítunk. Ezzel 7000 hektár terméketlen talajt teszünk megművelhetővé és 30.400 hektár csökkent termékenységű árterülete, vagy részben terméketlen területet javítunk meg. Hasonlóképpen talajjavítást végzünk a Duna-feketetengeri csatorna vidékén is, 15.000 hektárnyi területen. Folytatjuk a rizsföldek előkészítését 5000 hektáron, az állami gazdaságok földjein. Az 1951—55-ös terv irányelveinek végrehajtása érdekében 1950- ben elkészítjük a tervezetet a Duna árterületén, az első 200.000 hektárnyi terület megjavítására. Ennek körülbelül 20 százalékát adjuk vissza a mezőgazdaságnak. Az erdőgazdálkodás terén 1950- ben folytatjuk az erdősítés és újrafásítás 1949-ben megkezdet munkálatait. Az elterméktelenedett területek termősztése, a termőföldet védő erdősávok létesítése érdekében dolgozunk, valamint különleges munkákat végzünk majd azokon a vidékeken, ahol vízierőművek létesülnek. Az erdőszés végrehajtása érdekében, 1950. folyamán 335.000.000 facsemetét kell termesztenünk.ben a közüzemek beszerelt villamosenergiáját 14.000 lóerővel emeljük. 7. A közoktatás terén 1950 folyamán folytatódik az alsó-, közép- és felsőfokú oktatás fejlesztése, hogy a dolgozó tömegek egyre inkább kihasználhassák a kulturális színvonal emelésére nyíló lehetőségeket. Elemi oktatásban részesül 1.795.000 gyermek, tehát az összes tanköteles gyermekek. Középfokú és szakmai oktatásban 325.000 ifjú részesül, tehát 29%-kal több mint az 1949—50-es tanévben. A középfokú technikai és szakiskolákban igen nagy gondunk lesz az alapipar, a bánya- és petróleumipar, a kohászat, a villamosság, a vegyészet, az építőipar, valamint a mezőgazdaság és az erdőgazdálkodás szakkádereinek képzésére. A felső káderek kiképzése érdekében a felsőoktatás megnöveli a fakultásokon és az intézetekben tanuló diákok számát 57.000-re. Ez 30% növekedést jelent 1949-hez viszonyítva. Különös figyelmet fordítunk a mérnökök kiképzésére a bánya- és petróleumipar, a villamos energia és fémfeldolgozó ipar, a mezőgazdaság, építészet, stb. számára. Hogy a tanulásra minél több lehetőséget biztosítsunk azoknak, akik alkalmazásban vannak. 1950-ben kibővítjük a felsőoktatás I hálózatát az egyetemek és felső - technikai iskolák mellett működő I esti tanfolyamok indításával, vala- mint levelezés útján történő tanfolyamok létesítésével. A termelő munkát végzők számára létesített különleges kétéves iskolák növendékeinek számát 100%-kal növeljük 1949-el szemben. 1950 folyamán újabb 700.000 városi és falusi írástudatlant tanítunk meg írni-olvasni. E munkába bevonjuk az egész tantestületet. Munkások és dolgozó parasztok tanuló gyermekei számára 206.000 ösztöndíjat létesítünk, vagyis 30 %-kal többet az 1949. évinél. A tanulóotthonokban és internátusokban 190.000 tanulót és diákot helyezünk el, azaz 27%-kal többet mint 1949-ben. Az alsó-, közép- és felsőfokú iskolák kantinjaiban 30%-kal több tanuló és diák fog étkezni mint az elmúlt évben. Az együttélő nemzetiségek számára biztosítunk minden fokú és mindenféle típusú iskolát. A gyermekek iskolázásának biztosítása érdekében befejezünk, berendezünk és építünk 1300 tantermet az elemi iskolák számára. VI. FEJEZET Beruházások kal munkáslakások építésére fordulnak Az állami közigazgatás szükségleteire 10,8% 3. Az 1950-re előirányzott beruházási munkálatok eredményeként új gyárak és üzemek kezdik meg működésüket, kiküszöbölik s termelési folyamatban mutatkozó akadozásokat folytatják az ipar tökéletesített üzemberendezésekkel való ellátását, szorgalmazzuk a mechanizált termelési eljárások bevezetését az eddig kézzel végzett munkák helyett, a nehéz és nagyterjedemű munkálataiénál, kiterjesztjük az előrehaladott technikai eljárások bevezetését a leghaladottabb technika, e szovjet technika tapasztalatai alapján. 4. 1950-ben befejezünk és üzembe helyezünk, egy új kőolajfinomítót és egy új kőolajberendezést amelyek növelik a kőolajfeldolgozók teljesítőképességét. Fokozzuk a földgázvezetékek szállítóképességét és 185 kilométerrel növeljük a jelenlegi földgáz-vezetéket Két új lignit tisztító állomás kezdi meg működését e fűtőanyag használati lehetőségeinek kiterjesztése érdekében. 54.000 kw összteljesítményű új elektrogén-csoportokat szerelünk fel és ezáltal megjavítjuk iparunk elektromos energia ellátását , ugyanakkor egy újabb vízerőmű is megkezdi működését, azaz 160%-kal többet mint 1949- ben. Hasonlóképpen újraépítjük a bukaresti egyetem épületét és befejezzük a galaci tengerészeti intézetet, a sasi tervgazdálkodási intézetet, valamint a temesvári pedagógiai intézetet. 8. A közegészségügy terén különösképen az orvosi segély biztosítására lesz gondunk elsősorban a munkásközpontokban és faluhelyen. Az egészségügyi hálózatot különösen a fontos munkásvidékeken és faluhelyen terjesztjük ki olyképen, hogy az orvosi segélynyújtás közel történjék a munkahelyhez, hogy ily módon a dolgozók minél jobb gondozásban részesüljenek és fokozottan folytathassuk a betegség megelőzésére irányuló akciókat. Nagy gondunk lesz az anya- és gyermekvédelemre és különösen a gyermekhalálozás csökkentéséért folyó küzdelem fokozására. Hasonlóképpen fokozzuk a tüdőbetegség és a többi társadalmi betegség és a ragályos betegség elleni küzdelmet. A közegészségügyi feladatok ellátásának biztosítására a következőket valósítjuk meg: a) az anya- és gyermekvédelem terén 150 egészségházat létesítünk faluhelyen gyermekek számára, 58 egészségházat városon a gyermekek és anyák számára 100 szülőotthont, egy előzetes gondozót és egy gyermekotthont, 1760 új ágyat állítunk be. Hasonlóképen 500 iskolai orvosi rendelőt létesítünk, 300 iskolai gyengélkedőt és 4.000 egészségügyi sarkot az iskolákban. b) A tüdőbaj elleni harcban különös gondot fordítunk a TBC- ellenes egészségházak, a betegségmegelőző átszűrő és a kezdődő bajt kezelő intézetek hálózatának kiterjesztésére, valamint a szanatóriumi ágyak számának növelésére, 60 TBC-elleni egészségházat létesítünk. 1.000.000 röntgen — 3.000.000 biológiai — vizsgálatot és 1.000.000 B.C.G.-oltást végezünk el. c) A társadalmi és ragályos betegségek elleni akció keretében 3.900.000 megelőző és gyógykezelést hajtunk végre. 4.500.000 oltást adunk. A malária elleni akció keretében 80.000.000 négyzetméter területet fertőtlenítünk és 3 új maláriellenes állomást létesítünk. d) Fokozzuk a munkavédelemre irányuló akciót új berendezésekkel és védőfelszerelésekkel, különösen a bánya- és fémipar munkásai számára. Hasonlóképen fokozzuk az ipari betegségek, vagyis a reumatizmus, az ólommérgezés és a szilikózis elleni küzdelmet .) A kórházi orvosi segélynyújtás megjavítására új kórházakat és poliklinikákat létesítünk és rendezünk be olyképen, hogy az ágyak száma 1265-tel növekedjék. Hasonlóképen felszerelünk 100 egészségházat és 500 egészségügyi állomást faluhelyen. f) A gyógyfürdőkön lévő szanatóriumok ágyainak számát 1.000- re növeljük és a beutaltak száma 57.000 lesz, azaz 30 százalékkal több mint 1949-ben. A pihenőre utaltak száma 220.000 lesz, azaz 65 százalékkal nagyobb mint 1949-bem. Ebbe a számba befoglaltatik 57.000 gyermek és 17.000 tanulóifjú. 9. Továbbfolytatjuk a tömegek bevonását a sportba. Ennek érdekében új sportpályákat és termeket létesítünk, ugyanakkor tömegjellegű versenyeket rendezünk. 10. A városi és falusi dolgozók kulturszínvonalának emelése érdekében UOO-al emeljük a kulturotthonok számát. Újabb 300 falusi kulturotthont szerelünk fel film vetítőgéppel és 1000 otthonit vetítőgéppel látunk el, 2000 kulturotthont látunk el új könyvtárakkal. Két új rádióleadóállomást szerelünk fel és megkezdjük két további leadó szerelését Folytatjuk és továbbfejlesztjük a falvak munkásnegyedek és a Duna-Fekete-tenger csatorna építkezésének rádiósítását. A tömegek kulturális színvonalának emelésére különleges jelentőségű a Scanteie-háza építésének megkezdése, amely országunkban eddig nem ismert lehetőségeket teremt a könyvek és a kultúra terjesztésére. 1950-ban egy új magas kohót is építünk. Egy Siemens-Martin kemence átépítésével és a meglévő acélolvasztócsarnokok kisbővítésével fokozzuk acélműveink teljesítő képességét, ugyanakkor a különleges és szerszámacél gyártására egy új acélolvasztó-hengermű üzemcsoport építését is befejezzük. Megkezdi működését egy új, középnagyságú esztergapadokat gyártó üzem és az 1949 évi termelésnél ötször többet teljesítő új szerszámgyár is. A vegyiparban üzembe helyezünk egy új elektródgyárat, egy cserző anyagot előállító üzemet, egy nátriumdikromátum-gyárat, új cinkolvasztókat építünk és fokozzuk a szódatermelő üzemek teljesítőképességét. Az építkezések fejlesztéséhez szükséges alapok biztosítására két új cementgyártó gépcsoportot szerelünk fel 160.000 tonna összteljesítőképességgel. (A szükséges felszereléseket az országban állítjuk elő) Továbbá téglák gyártásához öt korszerű gépcsoportot állítanak fel. A következő évben 7 új fűrészgyár, egy ládagyár s egy hordógyár kezdi meg működését, amelyek nagymértékben növelik a jelentegi termelésünket. A , Moldova“ textilkombinát keretében befejezünk egy 21.000 ponnós és egy 20.000 orsós fonódát. Ugyanakkor befejezünk és üzeni, behelyezünk egy gyapjúmosó- és fésülő központot. Lábbeli iparunk termelő képessége a cipő és az ásványi cserző osztályok fejlesztésével két majd lábbelivel növekszik. Élelmezési iparunkat egy új olajütő, egy gyümölcskonzerv gyár és három paradicsomsajtoló üzembe* helyezésével fejlesztjük Ugyaniakkor befejeződik a kolozsvári tejpasztörizáló állomás és egy dohányerjesztő üzemépítése is. 5. 1950-ben megkezdjük és foly*tatjuk azokat a nagy munkálatoikat, amelyek az 1951—1955-ös hosszútávlatú terv kiindulási alap* jait képezik, így például folytat* juk illetve megkezdjük egyes nagy hidro- és termoelektrikus központok építését, amelyeknek össz áramtermelése a kezdeti sza* kaszban 267.000 kw. a befejező szakaszban 516.000 kw. lesz. A kohászati iparban megkezd* jük a kokszosító-vegyiüzem építé* sének előkészítő munkálatait, és az üzem a hazai szén felhasználás savai biztosítja iparunk számára szükséges kokszot. Ugyanakkor hozzákezdünk a táblahemgermű* verink teljesítőképességének foko* zását célzó munkálatokhoz is ami a közepes vastagságú táblavas téremelésének növelését teszi lehetővé, valamint egy új nehéz tárgyakat megmunkáló kovácsüzem építéséhez amely a fémfeldolgozó iparunkat látja el a szükséges munkadarabokkal. Az ország nagyszabású villamos sítási munkálatai érdekében 1950- ben egy turbogenerátor gyár építését kezdik meg. 1950-ben folytatjuk a hídszerkezet-gyár 1949-ben megkezdett munkálatait, valamint egy új csőhengermű felszerelését, amely- nek üzembehelyezése után évi acélcső termelésünk 250 százalékkal emelkedik az 1949-hez viszonnyítva. A vasúti kocsik folyamatos gyártásának elvén alapuló sorozat* termelés érdekében folytatjuk a jelenlegi vagongyárak fejlesztésé* nek munkálatait, valamint azokat a munkálatokat, amelyek traktor* gyárunk termelőkép-»ségének olyan arányú emelését teszi lehe tővé, hogy 250 százalékkal többet termeljen mint 1949-ben. 1950-ben golyós — és görgős csapágy nagymennyiségű sorozat* gyártására berendezett üzem építését kezdjük meg Megkezdjük egy 50.000 tonna évi termelőképességű tűzálló tégla* gyár berendezésének elkészítését. A textiliparban megkezdjük egy len és kenderfonó felszerelésének munkálatait. Ez biztosítani fogja, hogy az országban termelt len és kenderanyagokat megfelelően dolgozhassuk fel. 6. Ez elsőrendű fontosságú nagy, munkálatokon kívül a következő tervévben 30 százalékkal több kőolajkutat fúrunk mint 1949-ben. Ugyanakkor a kőolajtermelés ész szerűsítése, valamint növelése érdekében meggyorsítjuk a kőolaj* kutak javítását és új kitermelő eszközökkel látjuk el azokat, valamint további új fúrófelszerelésekkel látjuk el a kőolajipart. Az előirányzott földgáztermelés biztosítására kutató és kitermelő munkálatokat végzünk A szénbányászat szektorában feltáró és előkészítő munkálatokat végzünk és folytatjuk a bányák gépesítésére tett igyekezetet kül lö,nösen a fontosabb lignit meden* cékben, amelyeket megfelelő gé* pekkel és bányafelszerelésekkel látunk el. Hogy a megnövekedett vasérc* szükségletet biztosítani lehessen^ kitermelő munkálatokat végzünk^ megnyitunk, és újranyitunk bányakát, összesen 12.700 folyóméter kutat, tárnát, lépcsősfejtést, fúrást, stb. A főbb bányákban elő* rehaladott termelési módszereket vezetünk be gépesítjük a bánya* üregek betömését, olyan munkálatokat végzünk a bányákban,, amelyek észszerűsítik a szállítást. A bányaércek és szinesfém* kohászat szektorában az ipari tér-emelőképesség növelésére hatalmas bányaépítkezéseket végzünk, sodronypályákat, iparvasutakat, valamint fontos bányafelszereléseket állítunk üzembe. Befejezzük a víztárolók építését amelyek a kohászati központok ipari vízzel és ivóvízzel való ellátására szolgálnak. A mélyen fekvő erdőrengetegek megközelítésére és kitermelésének biztosítására 312 km erdei vasutat és 125 km sodronypályát építünk. Az élelmiszeripart új hűtőkészülékekkel látjuk el, mind a szállí* tást, mind az elraktározást illető en és ezek lehetővé teszik majd a termékek jobb értékesítését A mezőgazdaságban a beruházások különösképpen az állami gazdaságok és a gép- és traktor állomásuiknak mezőgazdasági gépekkel és traktorokkal valamint faj- , tenyészállatokkal való ellátására irányulnak és a holt leltár jelentős megjavítására. A Duna—feketevengeri csatorna hatalmas építési munkálatait foly* tatjuk és fokozzuk. Ezzel a nagy* szerű munkával fejlődik a vizi* forgalom, hasznositható lesz a Ca* ras völgye, amelyet öntözni fog* nak, hogy gabonát és ipari növé* nyeket lehessen termeszteni ott jelentős mértékben. Egyidejűleg emelkedik majd Dobrudzsa gazdasági színvonala, mert a csatorna mentén új ipari egységek épülnek Az ország eljövendő nagy munkálataihoz mérten növeljük mstyi (Folytatása a 4. oldalon,) B. Minőségi feladatok III. FEJEZET Mezőgazdaság és erdőgazdaság (Folytatás az első oldalról) V. FEJEZET Az életszínvonal emelése