Ifjúmunkás, 1951 (4. évfolyam, 93-143. szám)
1951-01-12 / 93. szám
IFJÚ MUNKÁS EGY TANULSÁGOS ÁLTALÁNOS TAGGYŰLÉS Az aradi CFR főműhelyek IMSZ alapszervezete majdnem két hónapon át nem tartott általános taggyűlést. Ebből kifolyólag aztán a szervezeti munka kezdett lanyhulni. Gábor elvtárs, a városi IMSZ bizottság aktivistája felfedte ezt a hiányosságot és azonnal megbeszélte az alapszervezet bárójával az általános taggyűlés megszervezését. Néhány nappal az általános taggyűlés előtt az alapszervezet bárója összehívott egy ülést, amelyen részt vett Olaru Ioan elvtárs, az üzemi pártszervezet titkára, valamint a legaktívabb MSZ-tagok úgy határoztak, hogy Mircea Gheorghe elvtárs, az alapszervezet titkára jelentést tesz arról, hogy a CFR főműhelyek IMSZ alapszervezetének tagjai hogyan vették ki részüket a választási kampány munkálataiból. Mivel az általános taggyűlés sikerének egyik alapja az ifjak mozgósítása, Popa Teodor és Buteru Simon elvtársak, bárótagok azt a feladatot kapták, hogy képezzék ki az agitátorokat és a csoportvezetőket, mondják el nekik a gyűlés fontosságát és adjanak mindenkinek konkrét feladatot az ifjak mozgósítása terén. Todor elvtársék még azt a feladatot is kapták, hogy rendszeresen ellenőrizzék az agitátorok munkáját. Jelentős segítséget jelentettek ezen a megbeszélésen Olaru elvtárs, a pártszervezet titkárának egyes tanácsai az általános taggyűlés megszervezésével kapcsolatosak. Olaru elvtárs rámutatott arra, hogy a gyűlés sikere nagymértékben függ attól, hogy miként van elkészítve a jelentés, attól, hogy a jelentés, mennyire ébreszti fel az ifjak érdeklődését a kérdés iránt. Két nappal a büróülés után a szekciók ajtaján, az étkezőteremben, jól látható helyeken plakátok jelentek meg, amelyek felhívták az ifjakat, hogy vegyenek részt az általános taggyűlésen. Az agitátorok és a csoportszervezők szóbaálltak minden IMSZ taggal, beszéltek az ülésről és ismertették a napirendet. Mircea Gheorghe elvtárs, miután a terepen dokumentálta magát, egyes problémákat megvitatott különböző szekciókban dolgozó IMSZ-tagokkal és megbeszélte a jelentés a büró tagjaival, majd véglegesítette azt A meghatározott napon fokozott mértékben folyt az előkészület. Az agitátorok még egyszer szóltak minden IMSZ-tagnak, hogy ne feledkezzenek meg arról, hogy ma általános taggyűlés van. A gyűlésterem szépen fel volt díszítve jelszavakkal, zászlókkal, amelyek vonzóvá tették. Az ülést pontosan 17 óra 15 perckor kezdték, a kitűzött időpontban. A névsorolvasásnál meglátszott az agitációs munka eredménye. Csak 4 IMSZ-tag hiányzott igazolatlanul. Mircea Gheorghe elvtárs jelentésében részletesen, a bírálat és az önbírálat szellemében kitért az alapszervezet hiányosságaira a választási kampány során. A gyűlés jól elő vett készítve, tehát nem volt unalmas; ellenkezőleg, az ülés érdekfeszítő és élénk volt. A hozzászólások során kiderült, hogy mindenkit közelebbről érint a kérdés. Több mint 25 ifjú szólt hozzá a jelen-téshez Számos kérdést tettek fel. Komoly és elvszerű bírálatok hangzottak el. Leteanu István elvtárs például megbírálta a ba- főt azért, mert a választási kampány ideje alatt nem igen törődött az agitációs munkával. Rámutatott, hogy a III. szerelő osztályon, ahol ő dolgozik, egyetlen jelszó sincs, amely fokozott munkára szólítaná fel az ifjakat. lázár Liviu elvtárs, a IV. eredealkatrész osztályának ifjúmunkása kérte, hogy a báró többet foglalkozzék az agitátorok kiképzésével és a faliújság időbeni megjelenésével. A hozzászólások és javaslatok alapján mindjárt konkrét határozatokat hoztak. Megjelölték a határozatok végrehajtásának időpontját is. Kijelölték azt is, hogy az illető feladat végrehajtásáért ki felel. Például Bularu Simon elv társ felelős azért, hogy határidőre megjelenjen a faliújság ünnepi száma. Különböző határozatokat hoztak az ifjaknak a termelés fokozásáért való mozgósításával kapcsolatosan és a különböző tanulási formák megerősítésére. Az aradi CFR főműhelyek IMSZ alapszervezetének általános taggyűlése bebizonyította, hogy lelkiismeretes előkészítéssel komoly sikereket lehet elérni és hogy az általános taggyűlés a kommunista nevelés iskolája válhat az IMSZ-tagok számára. IPICEREA (A Scânteia Tineretului 516. száma nyomán) Folynak a téli munkálatok a borvelyi kollektív gazdaságban Zuhogó eső verte a borvélyi kollektív gazdaság udvarát. A nagy eső a dolgoskezű embereket benntartotta az épületben. No, de azért nem ültek zsebredugott kézzel. Ott bent is folyik a munka. Vájjon mit dolgoznak? Ilyenkor, a téli időszakban is sok a dolog. Egy percre sem állanak meg. Lendülettel, friss erővel köszöntik az ötéves terv beindítását. Gyorskezű fiatal legények sürög пек-forognak. Az egyik az ekét vizsgálja, amely a hosszú ősz folyamán mély barázdát vágott. A másik a koronákat, a harmadik a vetőgépeket, a negyedik pedig a traktorokat tisztítja le. Aztán kijavítják a gépeket, s mikor elkészültek a munkával, lezsírozzák az alkatrészeket. — A tél folyamán pihennek a gépek — jegyzi meg egy fiatal pirosarcú legény, Bede Ferenc. Ahhoz hogy a szerszámjavítás munkálatait idejében elvégezték, nagyban hozzájárult az IMSZ alapszervezet mozgósító munkája. Az alapszervezet bárója állandóan szoros kapcsolatot tart az ifjakkal. Körtvélyesi elvtárs, az IMSZ alapszervezet titkára foglalkozik az ifjakkal, segíti őket és minden téren felvilágosítással szolgál. Az ifjak nem csevegték, nem szórakozták el az időt, hanem a munkaidő minden percét kihasználták és így érték el azt, hogy a szerszámjavítási munkálatokat idejében elvégezték. Bede Ferenc példát mutatott a munkában. Normáját százszázalékban teljesítette Az idejekben elvégzett szerszámjavításnak együtt örvendezett az ifjakkal. A munka után beszélgetésbe elegyedtek. . . — Hej! Csokolczi Géza, mondok én neked valamit, emlékszel-e nem is olyan régen az istálló mellett verte az eső az ekéket. Egyik rozsdásabb voka, mint a másik. Rozsdás ekével vártuk a tavaszt. Aztán igás állataikkal kínoztuk meg földjeinket. No, de ma már nem úgy van. A szakmai brosúrák tanulmányozása hozásegített bennünket ahhoz, hogy készen várjuk ötéves tervünk első tavaszi vetését. Nagyban folyik a magtisstitás, a börvelyi ,,Előre" kollektív gazdaságban. Ezzel a munkálattal is igyekeznek idejében, végezni. Juhász János tudja, hogy ötéves tervünk idején sokkal több munkanapot kell majd dolgoznia, mint az elmúlt év folyamán. Bár akkor is szép eredménnyel járt a munkája, 370 munkanapot szerzett. Munkájáért 14 mázsa búzát és különféle terményt, meg pénzt kapott. Éppen ezért, most arra készül, hogy ötéves tervünk első évében még többet dolgozzék és munkája még szebb eredménnyel járjon. Csáki Zoltán, Ben József is tudja, hogy ötéves tervünk alkalmával nagy feladatok várnak rájuk. Tudják, hogy az ötéves tervnek a kollektív gazdaságukra vonatkozó előirányzatát csakis lendületes munkával vihetik győzelemre. A börvelyi kollektív gazdaság napról-napra jobban virágzik. Este, amikor nyolcat üt az óra, a kollektív gazdaság tagjai vacsorához ülnek. Vacsora után benépesedik a klub. A klubban sok minden hasznosat látsz. Látod az ifjakat, akik táncokat tanulnak, látod a sakkozókat. Аз egyik kis szobában tanulják a „Segéénykérő" c. színdarabot. Harmonika éles hangja vidítja fel a klubhelyiséget. Ifjak éneklik: — Sztálin neve a mi lendületünk. . . Az ifjak között öregek is sürgölődnek. Mindenik mellett egy, egy csomó vessző. Kosarakat fonnak. Eladásra és a kollektív gazdaság számára. Az „Előre" kollektív gazdaság tagjai a tél folyamán még fokozottabban dolgoznak, még többet tanulnak, mert tudják, hogy a boldog életet, a békét csak így erősíthetik. Sütő Kató Ifjak munkája nyomán kigyúll a fény... Még alig bomladozott a sötétség. Az utcai villanykörték körül vattaszerű tömött köd gomolygott. Hideg csipdeste az ember arcát. A December 30. utcán haladó ifjak azonban nemfáztak. Szokatlan melegség bevitette a húsz fiatalt. Különös eseményre készültek, ezért találta őket az utcán a derengő hajnal. Munkavállalásukat mentek teljesíteni és ez lelkesítette szervezetünk húsz ifjú tagját... A kolozsvári villamossági szakiskola tanulói lelkesen fogadták az ország villamosítási tervét. Megértették, hogy ez a nagyszerű terv, amely megnyitja az utat a fény előtt a falusi kunyhók felé, a városi munkások ezrei felé, szorosan öszszefügg munkájukkal. Megindult a vita az iskola tanulói között. A tanulás terén mindenki lelkesen fokozta szorgalmát. Érezték, hogy a villamosítási terv az ötéves tervvel párhuzamosan, a tanulás, a munka terén nagy feladatokat tűz eléjük. Feladatokat, amelyeknek teljesítése kötelesség a haza, a Párt és a szervezet iránt. Erről beszéltek az ifjak az alapszervezeti ülésen is, és feladatokat vállaltak. Vállalták a kolozsvári állami gazdaság és a hozzátartozó munkáslakások villamosítási munkájának elvégzését. Megindult a munka, a békeharccal egyet jelentő küzdelem a vállalt feladat teljesítéséért. Az IMSZ alapszervezet vezetősége, Duka elvtárs alapszervezeti titkárral az élen, felvette a kapcsolatot a tartományi villamossági vállalattal. A tanulók első lépése sikerrel járt. A villamossági vállalat minden anyagi támogatást megadott, sőt, két idősebb tapasztaltabb munkást is beosztott az ifjak segítségére. Megindult békeharcunk kifejezője, a lelkes alkotó munka, a fényért folyó harc. Villanypóznák emelkedtek, amelyeken megfeszült a fényt továbbító huzal. Az ifjak 43 villanyoszlopot állítottak fel Mintegy 3 km-es útszakaszon feszítették ki a huzalokat. Az állami gazdaság és a környék dolgozói szeretettel figyelték a tevékenykedő ifjakat. Megeresztek a Párt gondoskodását és tudták, hogy a Pártnak köszönhetik a villanyt és azt, hogy a fiatal szakiskolás tanulóknak ilyen széleskörű lehetőségük van ez alkotó munkára. Az ifjak becsületesen dolgoztak. Beszerelték az állami gazdaság rádióját, úgyszintén a filmvetítéshez szükséges berendezést is. Az irodáikat a munkások lakásait, az istállókat valamint a gazdasághoz tartozó valamennyi épületet villamosították. És a viadali feladat keretét túlhaladták. A gazdasághoz közel fekvő Kajántó környékén lakó dolgozók házaiba is bevezették a villanyt. A környék dolgozói ünnepeltek. Megünnepelték ezt a nagyszerű eseményt, amikor a kolozsvár állami gazdaság és a Kajántó környék munkás lakásaiban december 7-én este, először gyűlt . Зэт Ezt — az állami gazdaság életére és fejlődésére nézve oly fontos eseményt, a kultúrteremben összegyűlt 150 dolgozó, most a Párt vezette dolgozó nép új vívmányát, lelkesen eltette A dolgozók a Pártot ünnepelték, amely az új élet építésének útján vezeti a dolgozó népet, amely útmutatást ad az IMSZ-nek abban, hogy olyan ifjú harcosokat neveljen, akik alkotó munkájukat a dolgozó nép érdekeinek szolgálatába állítják. Az ifjak lelkes önkéntes munkáját, meleg szavakkal köszönte meg Pap József elvtárs, a gazdaság pártalapszervezetének titkára. Az állami gazdaság dolgozóinak nevében elmondott szavak mind a húsz ifjúhoz szóltak. Különösen azokhoz, akik elsők voltak a munkában: Duka Alexandru, Kiss Ernő, Budisán Nicolae, Serestély Elemér, Ouika Demeter és Papp Béla elvtársakhoz. Az finnenélv után szovjet filmet vetítettek amely újabb alkalmat nyújtott arra, hogy az állami gazdaság dolgozói és a résztvevők általában, tanuljanak a béke élharcosainak alkotó, kommunizmust építő munkájából. A kolozsvári villamossági szakiskola IMSZ alapszervezetének ülésén ismét napirendre került az ország villamosításának terve. Megint beszéltek az ifjak Pártunk határozatáról, a nagyszerű villamosítási tervről és arról, miven további feladatok hárulnak az iskola tanulóira. És az ifjak, szervezetünk harcos tagjai, magukévá tették a villamosítás tervét. Ennek szellemében tanulnak az iskolában és dolgoznak a gyakorlati órákon. Büszkék arra, hogy a villamosítás nagyszerű tervének káderei lehetnek. Mindezt pedig nem szavakkal hangoztatják, hanem építő tettekkel bizonyítják. FÁBIÁN LAJOS VEGYÜNK PÉLDÁT IFJÚ BÉKEHARCOSAINK! A kolozsvári porcelángyárban számos ifjú dolgozik. A különböző üzemosztályokon nagy ügyességgel és hozzáértéssel készítik a csészéket, tányérokat és a többi porceláncikket. Az egyik ifjú, Bábel Lajos elvtárs, a korongoló osztályon dolgozik. Bár 18 éves, még nagyon gyenge a testalkata. Ennek ellenére a termelésben alaposan megállja a helyét. Rabés elvtárs arok közé tartozik, akik a békéért folytatott harcot úgy értelmezik, hogy a termelésben élen járnak, emelik szakmai tudásukat és fejlesztik ideológiát és politikai színvonalukat. Január másodikén és harmadikén, ötéves tervünk első két napján 53 százalékkal haladta túl a normát. Múlt év decemberében fejezte be a szakképző tanfolyam első szakaszát Jelenleg a tanfolyam II. szakaszára készü 11, amel januárban kezdődik meg. Arra törekszik, hogy jó szakmunkás váljék belőle. Rabés elvtárs IMSZ tagjelölt. Türelmetlenül várja azt a pillanatot, amikor majd az IMSZ soraiba kerülhet. Számos politikai brosúrát olvas és politikailag is képezi magát. Munka-. hévén, az ablak mellett fehér papírgalambot ragasztott fel. Aki a galamb felől érdeklődik, annak megmagyarázza, hogy ez a béke jelképe. ,,Az imperializmus háborút akar, — teszi hozzá — de hiába ugrál Truman és lakájhada, a béke erői legyőzi a háború gyászvitézeit‘‘. A porcelángyárban dolgozó Rábel elvtárs munkáját szaktudását a béke szolgáltába állítja, minden erejével ezért harcol. it A vizsgák sikere érdekében emeljük tanulási színvonalunkat Az egyetemi hallgatók számára a vizsgák ünnepnapokká váltak. A főiskolások beszámolnak első félévi tanulmányaikról. Kollokviumok után afőiskolások ennek szellemében fogtak hozzá a tanuláshoz, hogy kijavítsák a hibákat és emeljék tanulási színvonalukat. Minden ifjú előtt ez a cél lebeg. IMSZ alapszervezeteink ennek érdekében komoly agitációs munkát fejtenek le. A kolozsvári gépészmérnöki kar munkájában például a kollokviumok idején gyengeségek mutatkoztak. A kollektív tanulás terén voltak komoly hibák. Nyolc-tíz főiskolás kollektíven akart tanulni, összeültek, azonban kitűnt, hogy egyik sem készült és a tanulás általános beszélgetésbe csapott át. A kollektív tanulásnak nem volt meg a kellő eredménye. Ezek az elvtársak a kollokviumok folyamán szomorúan tapasztalhatták, hogy elmaradtak a többek mögött. Társaik komoly bírálatban részesítették a szóbanforgó diákokat. Megmagyarázták nekik, hogyha hiányosságaikat kiküszöbölik, az elkövetkező időszakban feljavíthatják munkájukat. A bírálat nyomán az ifjak hozzákezdtek hibák felszámolásához. A vizsgákra ezután jobban készülnek majd elő. A kolozsvári természetrajzi kar hallgatói az IMSZ alapszervezetének gyűlésén dolgozták fel a tanulás feljavításának kérdését. Itt Liszkovics József II. éves hallgató beszélt a legidőszerűbb problémákról, a tanulmányi eredmények fokozásáról, valamint a helyes időbeosztásról. Beszélt arról hogy az elmúlt évben hogyan használta fel idejét és körvonalazta, hogy az ifjak hogyan készüljenek. Liszkovics elvtárs múlt évi tapasztalatait a vizsgára készülődés idején különösen az első évesek használják fel. A gyűlésen szó esett a konzultációs órák jelentőségéről is. Ugyancsak megbírálták azokat, akik ezt nem tekintik tanulásuk komoly részének. Ugyanígy felhívták az ifjak figyelmét a szakkönyvek áttanulmányozására is. A marosvásárhelyi orvosi és gyógyszerészeti kar hallgatói is fokozott lendülettel készülnek. Ma már nem tanulnak éjjel-nappal, hanem új ellenőrzési módszereket alkalmaznak. Az elvtársak az előadásokkal párhuzamosan megtanulják az előadott anyagot. Erről beszámolnak a szemináriumokon. Útjaink öntudatos tanulással elérik, hogy a vizsgákat jobb eredményeikkel tegyék le. A tudomány a mi kezünkben azt a fegyvert jelenti, amellyel kemény csapást mérhetünk ellenségeinkre. Hazánk szocialista építéséhez úgy járulhatunk hozzá, ha a vizsgákra fokozottabb mértékben készülünk, kiküszöböljük eddigi hiányosságainkat és tanulási színvonalunkat a legmagasabb fokokra emeljük. Sándor Dénes, Mihály István és Lázár Gábor levelei alapján. Tanulással, munkával ötéves tervünkért Az udvarhelyi vegyeslíceum tanulói, az egyes osztályok gyűlésein elhatározták, hogy az ötévestervünkben kijelölt építő munkából ők is kiveszik részüket, a Székelyudvarhelyt Csíkszeredával összekötő vasútépítésnél többek között Antal József, Bíró Albert és Barabás Endre 30 napi, a többiek pedig 10—20 napi önkéntes munkát vállaltak. Összesen 117 ifjú, 1741 önkéntes munkanapot vállalt. Viszont a tanulásban sem akarnak lemaradni. Biró István és Kovács Gyula versenyre hívták ki egymást. Iskolánk tanulói így harcolnak ötéves tervünk teljesítéséért. Kóbori Lajos levelező Kollektív társulásunk módszerei A marosvásárhelyi 2-es számú frnnceum XI. osztályának csoportjában a kollektív tanulás kiegészíti az egyéni tanulást .Rendszerint délután öt óra körül jövünk össze. Előzőleg megbeszéljük a tisztázatlan kérdéseket. Az összejövetelre mindenki felkészül. Egyenként mondják el az anyagot és közben a többiek kiegészítik azt A meg I beszéltekről jegyzete,jket készítenek. A megbeszéléseken világoan és érthetően meg I tárgyaljuk az anyag tulajdonképpeni lényegét, gerincét. A I megbeszélés után az ifjak otthon ismét átveszik a kibővített anyagot, így nem fordulhat többé elő, hogy meg nem értett problémák maródjanak. Ezután a házi feladatok megoldására kerül sor. Ezt mindenki egyénileg készíti el, majd a feladatokat összehasonlítjuk. Megmagyarázzuk az esetleges hibás részeket. Rávilágítunk arra, hogy ez, vagy az a rész miért helytelen. A kollektív tanulás nagyban elősegíti az ismétléseket is. Itt is az előzőhöz hasonló módszert alkalmazzuk. Tételekre osztjuk fel az anyagot, vagy korszakok,tárgykörök szerint vesszük. Az anyagot mindenki otthon tanulja meg. A csoporttanuláson pedig mindenki más-más tételt dolgoz fel. A többi ifjú a kérdést kiegészíti, majd levonja a végső következtetést. A fenti módszer szerint véglett kollektív tanulásunk elég szép eredményeket hozott. Csoportunkban senki sem áll négyesre. Azok pedig ,akik tavaly gyengébben tanultak,most elég jól állnak. Az eredményeket úgyszintén egyéni tanulásaink fokozásával értük el. Fokt Imre, a XI osztály csoport, felelőse, Marosvásárhely. Közöltük Fokt Ifjú elvtársunk levelét, amely a helyes csoport tanulással kapcsolatban segítséget jelent számunkra. Kérjük olvasóinkat, hogy minél többet írjanak az iskolákban történő eseményekről és arról a harcról, amelyet a tanulás fokozásáért, jobb eredmények eléréséért vívnak. Miután a szovjet emberek a tőkés államok intervenciós seregeit tönkreverték, hozzáfogtak hazájuk felépítéséhez. Megkezdődött az ipar felépítése és a mezőgazdaság szocialista átalakítása. Életbe lépett a sztálini nagyszerű ötéves terv. A Szovjetunió első ötéves tervének hírét a kapitalista világ maró megjegyzésekkel, gúnyolódlással fogadta. Az angol burzsoázia lapja, a „Times" például akkoriban a következőket írta: „A kommunisták olyasvalamit akarnak megvalósítani öt év alatt, amire a legkedvezőbb feltételek mellett is ötven évre van szükség." Ez volt a burzsoázia véleménye. De a szovjet emberek a Párt kiváló vezetésével és a szovjet rendszer fölényére támaszkodva, a félévszázados utat nem is öt, hanem négy év és három hónap alatt tették meg. E rövid idő alatt a Szovjetunióban másfélezer új vállalat épült, köztük a világ legnagyobb gyára, a szovjet nép gyönyörűsége és büszkesége — a Sztálinról elnevezett magnitogorszki fémipari művek Akkoriban épült a szverdlovszki „gyárak gyára" a Uralmas, amely úgyszólván az ipar minden ágát felszereléssel látja el, a Kuznyeck - medencében felépített fémipari óriásüzemek, továbbá a moszkvai és gorkijiautomobilgyárak, a sztálingrádi és harkovi traktorgyárak A Dnyeperen megépítették Európa legnagyobb vízerőművét. A Don-medencében megalkották a zsujeviszki villamoserőművet. Szibériában felépítették a berezmnovszkai vízerőművet, stb. A szocialista ipar első gigantikus építő küzdelmében a szovjet ifjúság élenjáró szerepet kapott. A Komssomol hívására tíz és százezer ifjú vett részt a munkában. Csípős hideg volt, amikor a Dnyeperen megkezdték a hatalmas vízerőmű építését. A hatalmas síkság felől süvöltő hideg szél a csontig hatolt. Az Utakat gyakran befújta a hó. A munka,telepen sok volt az ellenség. A Komszomol vezette szovjet ifjúság azonban megmutatta a világnak, mit jelent az új emberek a Szovjet Hatalom embereinek győzni akarása. Az építkezés kezdetétől számított második év ősszén, a dnyeperi vízerőmű ifjú építői elérték első döntő győzelmüket: 1928 szeptemberében 57.000 köbméter betont öntöttek a gátépítésnél. Ez azt jelentette, hogy az amerikai konovingi gátépítésnél felállított betonöntési világrekordot 5000 köbméterrel túlhaladták Az ifjúságnak a vízerőmű gyors felépítéséért folytatott küzdelme változatlan erővel tartott a munkálatok befejezéséig. A betonkeverők példáját átvették az ifjú villanyszerelők is. Hangyabolyra hasonlított a munkatelep. 1932.ben a munkálatok megkezdésétől számított négy és fél év elteltével, a Dnyeper partján fekvő vállalatok először kaptak villanyáramot. A Szovjetek Legfelső Tanácsa a munkálatok befejezésekor hozott határozatában megállapította: „A dnyeperi vízerőmű komszomolista-leninista szervezete, bolsevik módra küzdött az építkezés feladatának teljesítéséért. A komszomolisták lelkesedése és hősies munkája magával ragadta a dnyeperi munkatelep egész dolgozó ifjúságát." A dnyeperi munkatelep Kom HŐSEI számos szervezetét еиайса komból a Lenin renddel tüntették ki. „Emlékszem — írja I. P. Bardin akadémikus, a Kuznyeckmedence munkatelep volt főmérnöke —, hogy a Kuznyeck-medence munkatelepén az egyik nagy kiterjedésű bokros síkságon, 1930 tavaszán és nyarán általános hadjáratot indítottunk. A néma, vad tajgában egy hangya, bolynyi ember fogott a munkához. A támadás főleg a ragadós talaj ellen irányult. Ezer és ezer ember ásott, ezer és ezer ember hordta a földet. A földmunkálatok akkor sem szűntek meg, amikor az óriási fagyok kőkeménnyé változtatták az agyagos, ragadós földet. A pihenési idő alatt a komszomolisták még önkéntes munkát is szerveztek. Valamennyien lelkesen, hősiesen dolgoztak. Kemény hidegben és sűrű ködben a komszomolisták hegyesvégű vasrudakkal ásták a földet. Az emberek lába megmeredt, lábujjaik megfagytak. De egyik sem hagyta ott az arcvonala." Az első ötéves terv idején a Komszomol-szervezetek megtanulták, hogyan kell résztvenni a szocialista minkaversenyekben. A nagy versenyekben bizonyságot tettek kezdeményező képésségükről. Számos munkatelepet megjártak. Közben képezték magukat és nagyon értékes szakkáderekké váltak. Sztálin elvtárs ekkor mondta a Komszomolról: „A lenini Komszomol vezetésével az egész dolgozó ifjúság döntő sikert ért el a szocialista munkaversenyekben. El kell ismernünk, hogy kivételesen nagy szerepe volt ebben forradalmi ifjúságunknak." A Szovjetunió Legfelső Tanácsa a szocialista munkaversenyek kiterjesztésében és az első ötéves terv négy és fél év alatt történt megvalósításában kivívott eredményeiért a Komszomolt a „Munka Vörös Zászló Rendjével tüntette ki. Mi is átléptük hazánkban első ötéves tervünk küszöbét. Nagyon sok feladatok várnakmegvalósításra. Hazánkat erős, virágzó szocialista országgá tesszük. Első ötéves tervünknagyszerű éveiben példaképpen álljon előttünk a komszomolisták hősi küzdelme. Dolgozzunk első ötéves tervünk teljesítéséért olyan lelkesedéssel, odaadással, annyi következetességgel és elszántsággal, mint a Komszomol-vezette szovjet ifjúság. 3 Hajnali hatkor ébredt. Megszokott mozdulattal rántotta félre a függönyt. Kint vitustáncot lejtettek a hópelyhek. A ház előtti hóember még mindig ott volt, öccse és három társa rááldozták a január elsejét-Anyja már elkészítette a reggelit. Rántotta, tea és zsíros-piritós kenyér. Jani agya kitisztult már. Nyoma sem volt az álom bódulásának. — Na, hogy lett az óév estéje? — kérdezte mosolyogva anyja. — Sokat táncoltunk és kacagtunk... — felelte és végigsimitott homlokán. — Annus ott volt? — Ott... — és felcsillant szeme... — már meg is beszéltük a dolgot. A ,dolog“ nem egyéb, mint az, hogy Galambos Jani feleségül veszi Nagy Annust. Az öregasszony keveset kacagott életében. Nem volt rá idő. Férje, az öreg Galambos eredetileg lakatos volt. De néhai vezérigazgatói második foglalkozásra kényszerítették: munkakeresésre. Tüdőbajban halt meg. Ezért mosolygott kevesett az öregasszony. Aztán azért is, mert gyermekeivel csak keveset törődhetett. Úgyszólván az utca nevelte őket. Eleinte gyárba járt, aztán, amikor elbocsátották: mosni- vasalni. ment■ Nagyon szerette két fiát: Janit, az esztergályost és Pityut, aki még elemista volt. Őértük szenvedte a tél hidegét, az őszi fagyot, a nyári meleget, a tűrést. megaláztatást■ Jani, amióta csak felszabadult az üzemben, azt a célt tűzte maga elé, hogy anyját megtanítja kacagni. Kedvébe járt. Egyre javuló fizetése megengedte, hogy ajándékokkal lepje meg. Azonban anyja akkor mosolygott igazán, amikor látta, hogy fiát megbecsülik. Megbecsülik a gyárban az elvtársak, megbecsüli Nagy Annus, akit szeret és megbecsüli Kiss elvtárs. a gyár munkásigazgatója is. Jani jó munkás lett. A jónál is jobb. Élmunkás. Ezen a reggelen Jani valahogy ünnepi hangulatban volt. És távolról sem az óéveszi bál okozta ezt az érzést. Ott volt munkásruhája zsebében az ok. Egy újság. Magával viszi az üzembe is és még néhányszor átolvassa az ötéves tervet. Felolvasom még egyszer a fiuknak is.. — motoszkált agyában a gondolat. Amikor belépett a kapun, иду érezte, hogy az új év — Щ győzelmeket hoz majd, nemcsak számára, de az üzem és a haza számára is-Az esztergapad éles sivitással indult meg. A göndör forgácsok villogva, kígyózva hulltak a földre. „ELŐRE ÖTÉVES TERVÜNKÉRT. A BÉKÉÉRT!“ — ragyogott gépe felett, a jelszó. Szeme végigsimogatta a kis vörös munkazászlót is. Különös, szép és ünnepi reggel volt ez. És érezte Galambos elvtárs, hogy ezek a göndör forgácsok, ez a vörös kis munkazászló és fent az a jelszó tanítja majd meg az öregasszonyt, az ászba jut, igazán és sokszor nevetni, és mennyasszonyát — és mindenkit, aki becsülettel küzd a drága hazáért.. „AZ IMSZ NEVELT JÓ SZAKMUNKÁSSÁ... -mondja Szőcs Teréz és Molnár Vilma, a „Dózsa György" textilgyár két élmunkásnője A sepsiszentgyörgyi „Dózsa Györgyi” textilgyár ablakai mécsesként világítanak a sötétben. A gépek zakatolása hallatszik. Itt dolgozik Szőcs Teréz és Molnár Vlma, a két ifjú élmunkás. Mindkettő szegény parasztszülők gyermeke. Eddig még nem volt alkalmuk tanulni és szakmát elsajátítani. Nehéz körülmények között végezték el az elemi iskolát is. Sokat dolgoztak. Szinte ingyen, csak, hogy éhen ne haljanak, így éltek a múltban. Ma már nem ez a helyzet. A Párt lehetőséget nyújtott számukra, hogy tanulhassanak, öntudatos dolgozókat nevelt belőlük az IMSZ szervezet. Molnár Vilma rendszeresen látogatja a gyűléseket. A könyvtárból kivett könyveket olvassa. Olvasta a ,,Szovjet ifjak harca" című könyvet. Az ifjú lény e könyvből ismerte meg a szovjet ifjak határtalan hazaszeretetét. Tőlük tanul és igyekezte példájukat követni. A fiatal Molnár Vilma boldogan él. Ma már a sepsiszentgyörgyi textilgyár egyik élmunkása. Kezdetben nehezen ment a munka, de amikor látta, hogy milyen nagy hasznát veszi a tanultaknak, tovább folytatta a tanulást. Képes folyóiratokat rendelt, tanulmányozza a szovjet mar fejlődését, a sztahanovisták munkamódszereit. Muhtikasikerest a tanulásnak köszönheti. Először csak egy gépen, majd később kettőn. A kolozsvári „Viktoria“ kötöttárugyár ifjúmunkásai, lendületesen, öntudatosan végzik a reájuk háruló feladatokat. A gyár ifjúsági brigádjai is jó példát mutatnak. Már a múlt év november havában 1951-re termettek, így járulnak hozzá ötéves tervünk sikeres megvalósításához. Az első számú brigád már 1951 február 28-ra termel. A fiatalos lendülettel dolgozó ifjúmunkáslányok szép eredményeket mutatnak fel. Például Kunkufi Anna 1951 áprilisára, Lakó Margit 1951 márciusára, Dombi Anna szintén 1951 márciusára dolgozik. A második számú brigádban dolgozó ifjak is jó példa már hat gépen dolgozik. Molnár Vilma fonósegéd, a gyár egyik legjobb szakmunkása. Gépe legkisebb alkatrészét is ismeri. Azt mondja: — „Sokat tanultam Pártunktól és az IMSZ-től. Ennek köszönhetem, hogy ma, mint a gyár egyik legifjabb fonósegédje dolgozhatom és a békéért termelhetek“. A dolgozók szeretik Molnár elvtársinőt. Szeretetüket azzal is bizonyították, hogy beválasztották a néptanácsba. Szőcs Teréz is követi Molnár Vilma példáját. Mindössze egy évvel ezelőtt került az ifjú lány, a „Dózsa György“ textilgyárba. Arra törekedett, hogy gyorsan elsajátítsa a szakmát. A gép alkatrészeit rövid idő alatt megismerte. Először ő is csak egy gépen dolgozott, ma viszont már négy szövőszéket kezel. Egyike a gyár legjobb sportolóinak. Az ''szem IMSZ alapszervezetének sportfelelőse. Jó példát mutat a többi IMSZ-tagnak. Az üzem ifjúságát sportolásra mozgósítja. Szőcs Teréz és Molnár Vilma ifjú lányok nem elégednek meg az elért sikerekkel. Munkájukat tovább fokozzák. Meg akarják mutatni, hogy ötéves tervünk tiszteletére nem négy, vagy hat gépen, hanem sokkal több génen fognak dolgozni. ILLYÉS IBOLYA levelező dávál járnak elől. Hapkó László ez év szeptemberére, míg Móric Hedvig 1951 augusztusára termel. A harmadik számú brigád ifjai is igyekeznek az előirányzatot túlszárnyalni. Varga Rózália már 1951 májusára termel. Mindez azt bizonyítja, hogy a „Viktoria“ kötöttárugyár ifjai munkájukkal bizonyítják békeakaratukat és első ötéves tervünk sikeres megvalósítása érdekében előirányzatukat napról-napra túlszárnyalják. DOBRIKÁN IBOLYA levelező, a kolozsvári „Шопа“ kötöttárugyár ifjai a munka élén haladnak A néptanácsban fokozottabban dolgozom IMSZ-tag vagyok. Mint a néptanács ifjú képviselője, ismerem azokat a feladatokat, amelyekkel dolgozó társaim bíztak meg, amikor december harmadikén, számos ifjúmunkással egyidőben engem is néptanácsi képviselőnek választottak. A temesvári „Industria Lanes" üzemben dolgozom mint géplakatos Városunk néptanácsába számos dolgozó ifjút az együttélő nemzetiségek soraiból választottak be. Ez csak a győzelmes szocializmus hazájában és a népi demokrácia országaiban lehetséges. Mindez munkám fokozására, feladataim becsületes végrehajtására ösztönöz. Mint IMSZ-tagot, a Párt és szervezetünk megtanított arra, hogy munkámat, szakmai tudásomat úgy használjam fel, hogy az a köz érdekeinek megfeleljen. Megtanultam a nehézségek leküzdését. Minden gépet idejében megjavítok és így biztosítom a gépek üzemképességét. Ezzel a munka termelékenységének növeléséhez járulok hozzá, amely jövőnk biztos alapja. A néptanács keretében még fokozottabban dolgozom. A termelésben végzett munkámmal és képviselői teendőim teljesítésével bizonyítom be, hogy ki érdemlem dolgozó társaim bizalmát. Egy pillanatra sem feledkezem meg arról, hogy legelemibb feladatom az állandó kapcsolat fenntartása a dolgozó tömegekkel. Arra törekszem, hogy megismerjem problémáikat, nehézségeiket és minden lehetőt elkövessek azok megoldásáért. Városunkban még számos téren észlelhető a múlt kizsákmányoló rendszerének káros öröksége. Sok ifjú és öreg nem ismeri még az írás-olvasást. Soknak nincs szakmai képzettsége és így nem vehetnek tevékények részt az építő munkában. A múlt káros őrültségének felszámolásáért minden tőlem telhetőt megteszek. Ebben képviselőtársaim is támogatnak. Pártunk útmutatásainak nyomán dolgozunk, így akarunk sikerrel eleget tenni azoknak a feladatoknak, amelyek ötéves tervünk, a béke tervének teljesítéséért folyó harc közepette dolgozó társaink ügyeinek intézése terén reánk hárulnak. JIPA IOAN, képviselő Temesvár város néptanácsában.