Ifjúmunkás, 1952 (5. évfolyam, 152-195. szám)

1952-03-05 / 152. szám

Szervezetünk legjobb tagjait válasszuk az OV­SZ vezetőszerveibe ! Forradalmi ifjúsági szervezetünk valameny­­­nyi tagja és tagjelöltje nagy ünnepre, az IMSZ vezetőszerveinek megválasztására ké­szül. Nagy esemény ez szervezetünk életé­ben. Ifjúsági szervezetünk minden egyes tag­ja egyre szebb eredményeket felmutató mun­kával köszönti a választásokat Szervezetünk tevékenysége az alapszer­vezet jó munkájától függ és ezt nagymérték­ben a vezetőség tervszerű munkája határozza meg. Az IMSZ-szervek megválasztása nagy mér­tékben fellendíti majd alapszervezeteink veze­tőségének munkáját. A választások alkalmá­val szervezetünk tagjai vezetőségi tagoknak olyan ifjakat válasszanak, akik a legbecsü­letesebbek, hűségesek a munkásosztály nagy ügyéhez és a pártunktól kapott feladatokat nagy odaadással teljesítik, akik határozot­tak és elvszerűek munkájukban. Olyan tagokat, akiket a proletárerkölcs szelleme jellemez, a­­k­i mindenkor szem előtt tartják a Szervezeti Szabályzat pontjait, akiket szeretettel vesznek körül az ifjak, akik között él és dolgozik A választás a Szervezeti Szabályzat és az IMSZ KV által kidolgozott irányelvek alapján zajlik le. Az IMSZ vezető szerveit titkos és egyénekénti szavazás alapján választják meg. A titkos és egyénenkénti szavazás a bel­ső demokrácia legmagasabb kifejezője. For­radalmi szervezetünk életének és működésé­nek ez képezi az alapját. Ez a szavazás le­hetőséget ad tagjainknak, hogy azokat vá­lasszák be a vezető szervekbe, akikben legjob­ban megbíznak, akik eddigi munkájukkal ki­érdemelték ezt a nagy megtiszteltetést, akik­re reá lehet bízni az ifjúság nevelését és szer­vezetünk további fejlesztését. M­ vezetőszervekbe olyan IMSZ-tagokat­ vá­lasszunk be, akik magatartásukkal és tetteik­kel bizonyították be őszinte hazaszeretetüket és pártunk iránti odaadásukat, akik elszán­tan harcolnak az imperialista mesterkedések és az újabb háború kirobbantása ellen, aki­ket megingathatatlan hit fűz a marxizmus­­leninizmus legyőzhetetlen eszméihez. Szervezetünk vezetőszerveibe válasszuk be az ifjú párttagokat, ez biztosíték, hogy alap­szervezeteink a jövőben az eddiginél még szebb eredményeket érnek majd el Vezetőszerveinkbe válasszuk be azokat az ifjú élmunkásokat, akik következetesen har­colnak az új, szovjet munkamódszerek beveze­téséért és e módszerek széleskörű alkalmazá­sáért. Olyan ifjúmunkásokat, akik mindent el­követnek, hogy új pénzünk megszilárdítása érdekében emeljék a munka termelékenysé­gét. Válasszuk be az újítókat, sztahanovistá­kat, technikusokat, mérnököket. Vezetőszerveinkbe válasszuk be azokat az ifjú traktoristákat, az állami, és kollektív gazdaságokban dolgozó ifjúmunkásokat, az ifjú dolgozó parasztokat, akik a bőséges tér­misért, a város és falu árucsereforgalmának megerősítéséért, valamint a kulákság aljas mesterkedései leleplezésére vívott harcban be­bizonyították, hogy törhetetlenül ragaszkod­nak pártunk politikájához. Válasszuk be azo­kat, akik kitűntek a dolgozó parasztság kö­zött végzett meggyőző munkában. Ennek a munkának az a célja, hogy a dolgozó parasz­tok minél tömegesebben térjenek rá a kollek­tív gazdálkodás útjára. Vezetőszerveinkbe válasszuk be a tanuló ifjúság legjobbjait. Azokat a diákokat, egye­temi hallgatókat, akik szép eredményeket ér­tek el a tanulás terén, akik határozottan har­colnak a fegyelmezetlenség és az iskola éle­tében mutatkozó helytelen megnyilvánulások ellen. Azokat a tanulókat, akik arra töreksze­nek, hogy minél jobban hozzájáruljanak a tu­domány, a művészet és a szocialista kultúra megerősítéséhez. Vezető szerveinkbe olyan IMSZ-tagokat válasszunk be, akik következetes harcot vív­nak a burzsoá-nacionalizmus, a sovinizmus és a kozmopolitizmus mindenfajta m­egnyilvá­­nulása ellen, akik hűségesek a proletárnemzet­köziség elvéhez, akik őszintén szeretik a szo­cializmus országát és az ifjúság legjobban szeretett barátját, Sztálin elvtársat. A vezetőszervek választása meg kell erősít­se a proletár mag vezetőszerepét szerveze­tünkben, vagyis a vezetőszervekben növelje a munkáseredetű ifjak számát. Szervezetünk legjobb tagjait válasszuk be a vezetőszervekbe. Olyan ingókat, akik ered­ményesen közreműködnek az előttünk álló nagyszerű feladatok végrehajtásában. Az ujaradi QTA-ban működő alapszervezet munkája Az ujaradi ( Arad tartomány) GTA trakto­ristái az őszi kampány befejezése után, de­cember 8-án tértek vissza a traktorállomásra. Az IMSZ-alapszervezetre hárult az ifjak téli tevékenységének megszervezése. Azonban a­z alapszervezet vezetősége nem volt teljes és ezért a munka kezdetén nehézségek mutat­koztak. A rajonvezetőség segítségével vi­szont rövid idő alatt megoldották ezt a kér­­dést. Az alapszervezet, új vezetőséggel az élen, komoly munkához látott. Igyekeztek a téli időszakot minél jobban kihasználni. Arra törekedtek, hogy fellendítsék a szervezeti munkát, előmozdítsák az ifjak nevelését, s buzdítsák az ifjakat a gépjavítási munkála­tok minél tökéletesebb elvégzésére. A mun­kában kitűnt ifjakat kérésükre felvették a ta­gok sorába. Az újonnan felvett tagok termé­szetesen boldogan vállalták, hogy ezután még fokozottabb erővel dolgoznak és tanul­nak. IMSZ-tagokhoz méltóan mindenben­ pél­dát mutatnak a többi ifjúnak. A szavakat tett követte és vállalásuknak valóban eleget tet­tek. Bebizonyították, hogy érdemesek elvtár­saik bizalmára. Spineanu Gusztáv ifjú trak­torista például, amikor felvették az IMSZ-be, vállalta, hogy február 15 helyett február 1-ig befejezi az előirányzott javítási munkákat. Vállalását 6 nappal hamarabb teljesítette. Február 1. helyett január 25-én befejezte terv­­előirányzatát. Az alapszervezet a többi ifjú nevelésére is komoly gondot fordít. Decemberben két poli­tikai kört indítottak be. Összesen 19 ifjú irat­kozott be és mindannyian rendszeresen részt­­vesznek a szemináriumokon és az előadáso­kon. Legnagyobb részük lelkiismeretesen ta­nul. Továbbá 12 ifjú a pártalapszervezet agi­tátor-tanfolyamán tanul. A szakmai nevelé­re is nagy súlyt fektetnek. Kivétel nélkül mindegyik ifjú részt vesz a gépállomás szak­mai tanfolyamán. Nem feledkeznek meg a szabadidő helyes kihasználásának megszervezéséről sem. Az if­jak valamennyien rendszeresen látogatják a klubhelyiséget és különböző társasjáté­kokkal töltik el idejüket. Az ifjak legna­gyobb része rendszeresen látogatja a könyvtárat is, ahonnan szakmai, ideológiai és szépirodalmi könyveket vesznek ki. A ki­olvasott könyveket pedig csoportonként meg­vitatják. Ezen a téren különösen kitűnt Simon Vince, az IMSZ-alapszervezet titkára, aki ma­ga is sokat olvas és több ifjút rászoktatott a rendszeres olvasásra. Ezek az ifjak e­lllőtt nem igen vettek könyvet a kezükbe. Az ered­mények dicsőségére válnak az alapszervezet­nek. Az alapszervezet elsőrendű feladatának tekintette, hogy az ifjú traktoristákat lelkes munkára serkentse. Arra öszöntötte őket, hogy a javítási munkálatokat minél hamarabb és minél tökéletesebben végezzék el. Ennek eredményeképpen ezen a téren is szén sikerek­kel büszkélkedhetnek. A javítási munkálatok megkezdésekor négy ifjúsági csoportot szer­veztek. Ez a négy csoport, Bugacsev szovjet traktorista módszerének alkalmazásával több traktor és traktoralváz javítását végezte el. A munka minősége elsőrendű volt. Ugyanak­kor jelentős mennyiségű anyagot és alkatrészt takarítottak meg. Ebben a munkában különösen Savói Mircea IMSZ-tag tűnt ki ,aki 21 nappal hamarabb befejezte tervelőirányzatát és egyes alkatré­szek életképességének meghosszabbításával értékes megtakarítást eszközölt. Savói elv­­társ készségesen segítette többi ifjú társát is. Az alapszervezet munkájának eredményei a pártalapszervezet, az IMSZ rajoni vezetősé­ge állandó segítségének és az ifjak lelkes és következetes munkájának köszönhetők. Az alapszervezet megértette az általános tag­gyűlések fontos szerepét a szervezeti életben Rendszeresen megtartották alapszervezetük általános taggyűléseit, amelyen mindenkor az al­apszervezet legidőszerűbb kérdéseivel foglalkoztak. A gyűléseken az IMSZ-tagok hozzászólásaikkal komolyan hozzájárultak a határozatok hozatalához. Amikor a tagdíjak fizetése terén hibák tör­téntek, az általános taggyűlésen napirendre tűzték e kérdés megvitatását. A gyűlésen az egyik vezetőségi tag feldolgozta a tagsági díjak fizetésének fontosságát. A hozzászólások alkalmával megbírálták azokat az LMSZ-tago­­kat, akik elhanyagolták a tagdíj fizetését. Az eredmény nem maradt el. Ma már min­den tag rendesen fizeti tagsági díját. Egy másik általános taggyűlésen, a politikai kör tevékenységét értékelték ki. Ennek eredmé­nyeképpen ma a politikai kör is jól működik. Amikor a vezetőség egyik-másik időszerű kérdés napirendre­ tűzését elmulasztotta az alapszervezet tagjai vetették fel azokat. Az e­­gyik gyűlésen például a tagok alaposan meg­bírálták a vezetőséget, mert nem foglakoz­tak az újságelőfizetők beszervezésével. A vezetőség magáévá tette a bírálatot, megtette a lépéseket a hiba kiküszöbölésére és ennek eredményeképpen ma már 22 ifjú fizet elő az ifjúsági lapokra. A legutóbbi taggyűlésen foglalkoztak a ta­vaszi mezei munkálatok előkészítésével. Ennek eredményeképpen több ifjúsági brigádot szer­veztek, amelyek versenyre hívták ki egy­mást. Simon Vince IMSZ-brigádja vállalta, hogy Majlát községben visszaszerzi gépállo­másuk tekintélyét. A múlt évben itt­­ Unka láncú traktorista felelőtlenül dolgozott és ezért a község dolgozó parasztjai az idén más traktorállomással akartak szerződést kötni. Ezenfelül elhatározták, hogy a politikai ta­nulás folytatása érdekében a terepen dolgozó brigádokba egy-egy propagandistát neveznek ki. Úgyszintén minden IMSZ-tag traktorista vállalta, hogy Nina Nazarova módszerét al­kalmazza. Az őszi kampány és a téli javítási munká­latok alkalmával elért szép eredmények és a most tapasztalható lendület arra mutalnak, hogy a tavaszi kampányban még szebb ered­ményeket fognak elérni. Megválasztották a részlegszervezet buráját A CFR aradi főműhelyében működő IMSZ- alapszervezetet érte az a megtiszteltetés, hogy a tartományban az elsők között kezd­hették meg a vezetőszervek megválasztását. Az IMSZ KV irányelvének feldolgozása után, nem sok idejük marad­ az előkészüle­tekre, de igyekeztek méltó módon köszönteni ezt a szervezetünk életében páratlanul álló eseményt. A műhely udvari bejáratánál az épületek falain és bent a munkapadok felett, számta­lan mozgósító jellegű jelszó függ ■ „MINDEN IMSZ-TAG VEGYEN RESZT AZ IMSZ VE­­ZETOSZERVEK VÁLASZTÁSAIN", „IMSZ­­TAGOK! SZERVEZETÜNK VEZETŐ SZER­VEI VÁLASZTÁSÁNAK TISZTELETÉRE LENDÍTSÜK FEL A SZOCIALISTA VER­SENYEK ÜTEMÉT’’. Február 21-én az IMSZ-alapszervezet egyik részlegszervezetének báróját válasz­tották meg. Az ünnepélyesen feldíszített ülés­terembe gyűltek össze a részleg IMSZ-tagjai. Irerca Joan, a részlegszervezet titkára az el­végzett munkáról tartott beszámolót. Kitűnt, hogy a szervezeti tevékenység a részlegszer­vezet bií­ójának felelőtlen munkája következ­tében gyenge volt. A beszámolót elvszerű bírálatok követték. A hozzászólók rámutat­tak arra, hogy a büró tagjai Lázár János elv­­társ kivételével keveset törődtek a részleg szervezet munkájával. Azt sem tudják, hogy az IMSZ-tagok milyen eredményeket értek el a termelésben, a szocialista versenyekben. A politikai körök munkájával nagyon keveset törődtek. Ezért 12 ifjú közül csak 5 látogatja a kör előadásait. Még számos más hiányos­ságért bírálták a vezetőséget, de különösen Belea Ioan titkárt, aki egy év óta még tag­sági díjat sem fizet. Az önbírálat szellemé­ben rámutattak saját hiányosságaikra s vállalták, hogy a jövőben kiküszöbölik azo­kat. Majd az új vezetőség jövőbeni munká­jával kapcsolatban javaslatokat terjesztettek elő. Ezután került sor a gyűlés 2. napirendi pontjára, az új büró megválasztására. Onisie elvtárs, a gyűlés elnöke ismertette, hogy a választásnál milyen kritériumokat tartsanak szem előtt. Közölte, hogy a barába 3 tagot választanak be. Kérte a tagokat, hogy tegyék meg jelölési javaslataikat. Miután megtörtén­tek a jelölések, megválasztották a szavazat­­szedő bizottságot. A bizottság Cheveresan elvtársat választotta meg elnöknek, aki ismer­tette a szavazás folyamatát és kiosztotta a szavazólapokat. A tagok átvonultak az egyik üres terembe, ahol szavaztak és az összehaj­tott szavazólapokat egyenként a lepecsételt urnába dobták. A szavazatszedő bizottság ezután visszavonult és megszámlálta a sza­vazatokat. Az ifjak mindannyian türelmetle­nül várták az eredményt. Cheversan elvtárs, a szavazatszedő bizott­ság elnöke felolvasta a szavazásról készült jegyzőkönyvet. Valóban bebizonyosodott, hogy az ifjak megértették a vezetőszervek választásának nagy fontosságát. Florea Ioan, Lázár János és Diacovschi Teodor személyé­ben szervezetük legkiválóbb tagjait válasz­tották meg, akik a termelésben és a társa­dalmi tevékenységben egyaránt kitűntek és társadalmi eredetük szempontjából is a leg­megfelelőbbek. Az új vezetőség tagjai lelkesen vállalták, hogy minden erejüket latba vetik a részleg­­szervezet munkájának feljavítása érdekében. A gyűlésen elhangzott bírálatok és önbírá­­latok, valamint a tagok és az új vezetőség vállalásai biztosítékot jelentenek arra, hogy a jövőben jól dolgozik majd a részlegszer­vezet. Rákosi elvtárs születésnapja Békét akarunk a világnak! Dolgozni vígan a magunk gazdáiként, magunk javáért. Szabad országot akarjunk! — zúgták, táncolták, énekelték a dolgozó nép fiai, kiket helytállni megtanított a Párt és Rákosi, így énekel a felszabadult költő a felszabadult, a szocializmus tégláit rakó Magyar Népköztársaságban. Ahogy e versben összefonódik a Párt neve Rákosi Mátyás elvtárs nevé­vel , úgy fonódik össze a Magyar Kommunista Párt évtizedes küzdelme és a magyar nép nagy vezetőjének né­pe boldogságáért vívott harca. A soproni Széchenyi-gimnázium padjaitól a Magyar Dolgozók Pártjá­nak vezetéséig ivei Rákosi Mátyás elvtárs harcos életútja. Rákosi elv­társ életéről beszélni egyet jelent a Magyar Kommunista Párt harcairól beszélni. Élete egyet jelent a jobbol­dali szociáldemokraták, a munkásosz­tály mindenkori árulói, az opportunis­ták, a tőkés társadalmi rendszer és a fasiszta diktatúra ellen vívott kemény küzdelemmel. És ha múltja ennyire összeforrott a magyar kommunisták, a Kommunista Párt harcos, hősi epi­zódokkal telített gazdag múltjával, úgy életének jelene összeforr a szocia­lizmust építő Magyarország minden győzelmével. Életének jelene egyet je­lent a fejlődő, egyre izmosodó magyar nehéziparral, egyet a magyar tszcs­­mozgalom sikeres fejlődésével , egyet a szárnyait mind jobban kibontó kulturforradalommal. Ezért szereti oly forrón a boldog jö­vendőjét építő magyar dolgozó nép Rákosi Mátyás elvtársat, ezért vallja szeretett vezérének. A sztálini tanítá­sok mérhetetlen gazdag forrásából táplálkozó szavaiból mindig megértik a szocialista jövő sürgető, harcos üze­netét. Ezért feszíti meg minden erejét a Ganz Villamossági Gyár ifjúmunkása, az ormospusztai csillésifjú és a DISZ mozgósította magyar dolgozó ifjúság akkor, amikor arról van szó, hogy ter­melési eredményeikkel is bizonyítsák be Rákosi elvtárs iránti szeretetüket. ,,A Rákosi elvtársnak adott szó — kötelez!” A „Szabad Ifjúság”, a DISZ Központi Vezetőségének lapja, ezt a cí­met adta a napról-napra beérkező anyagok, levelek sorának, amelyben arról számolnak be a Magyar Nép­­köztársaság ifjai, hogy mit vállaltak és miként váltották be Rákosi elv­társnak adott szavukat. Szerte a Magyar Népköztársaság­­ban, a dolgozó fiatalok harcban állnak a nagy születésnap tiszteletére tett fel­ajánlások teljesítéséért. Budapesti szerszámgépgyár. Az üzem ifjúsági brigádjai tettekre vál­tották adott szavukat. A Komszomol -brigád 160, a Szabadságharcos­brigád 170 százalékot ért el. A Rákó­­czi-brigád pedig első lett a brigá­dok versenyében. A Rákóczi-brigád győzelmében jelentős része volt Szi­lágyi János ifjú szerelőnek, aki bri­gádja keretében 205 százalékot telje­sített. A kiskunfélegyházi gépállomás. Nemcsak az ipar terén dolgozó fiata­lok mutatnak fel kitűnő eredményeket, hanem a mezőgazdaság szocialista átalakításának előretolt őrsei, a gép­állomások is. így a kiskunfélegyházi gépállomás 20 női traktorosa közül hatan elhatá­rozták, hogy női gépjavító-brigádot alakítanak. A vállalást teljesítették és a brigád sikeres eredményekről szá­molhat be. Gál Teréz brigádvezető, aki őszi tervét 105 százalékra teljesítette, eredményes szervezőmunkával elérte, hogy az előirányzott 14 tárcsa kijaví­tásával a határidő előtt elkészültek. Ünnepi felajánlások Földesen. A földesi Rákóczi-tszcs (termelő­szövet­kezeti csoport) ifjú dolgozó parasztjai ünnepi gyűlésen elhatározták, hogy méltóan köszöntik Rákosi elvtárs hat­vanadik születésnapját. Oláh Gábor vállalta, hogy az előirányzaton felül 100 darab csemetét ültet el. Horváth István és Lakatos Imre úgy döntöttek, hogy 50 új előfizetővel gyarapítják a Szabad Ifjúság olvasótáborát. Soha Imre elvtárs pedig traktoriskolába megy, mert felismerte, hogy új erőkkel kell gazdagítani a mezőgazdaság szo­cialista szektorát. És Nyíregyházától — Dunántúlig, Pilisvörösvártól . Szegedig egyetlen akarat fűti a dolgozó ifjak ezreit: mél­tóan kifejezni, hogy mennyire szeretik a Párt nagy fiát, akinek minden perce a magyar dolgozóké. Egyetemi hallgatók, főiskolások, kő-s­zépiskolások vállalják, hogy segítenek gyengébb tanulótársaiknak. A sportoló ifjak mind­­nagyobb tömegben kapcso­lódnak be a Rákosi elvtárs születés­napja tiszteletére indított céllövőver­senyekbe. A magyar dolgozó nép ünnepe is nekünk is ünnepet jelent. A Pártnak egyik nagy és hűséges fiát ünnepelik. A Párt hűséges fiát, amely Párt veze­tőit és alapítóit éppen olyan kegyetle­nül üldözte és ezerszer megkínozta a burzsoá-rendszer, mint a mi Pártunk sokat szenvedett vezetőit. Ott állam­rendőrség — nálunk: sziguranca vol­t a neve annak a gépezetnek, amellyel a polgári-földesúri rendszer halálos csapást akart mérni a munkásosztály és a dolgozó parasztság leghűségesebb fiaira, a kommunistákra. Ott nyomor volt — és itt is az volt. Ott ma a szo­cializmust építi az igától megszaba­dult nép — hazánkban szintén. Ráko­si elvtárs napfényes jövője felé ve­zeti a dolgozó magyar népet az embe­ri boldogság csúcsai felé. Szocializmust építő ifjúságunk ezért meleg üdvözletét küldi a nagy veze­tőnek, aki szeretettel neveli a magyar dolgozó ifjúságot. Ez az ifjúság kép­viseli a Magyar Dolgozók Pártja vi­rágát, jövendőjét. A Román Népköztársaság soknyel­vű, de egyszevű dolgozó ifjai azt kí­vánják, hogy sokáig éljen Rákosi elv­társ, vezesse újabb és újabb győzel­mek felé a magyar dolgozó népet és lelkes ifjúságát. Március 8 jegyében T A NOBRIGÁD MUNKÁJA Az üveggyártás nem valami könnyű dolog. Erős testi munkát, gyakorlatot és megfeszí­tett figyelmet igényel. A folyékony üveg ma­gas hőfoka megköveteli, hogy az üvegipar­ban dolgozó munkások 8 munkaórán át e­­gyenletes, megszakításmentes munkaütemben dolgozzanak. Hosszú ideig azt hitték, hogy ilyen munkát csak férfiak végezhetnek. Ámde az üveggyárban három ifjúmunkásleány, Seil­­ler Johanna, Schuster Regina és Magda Mi­chel elvtársnők megcáfolták a maradi felfo­gást és olyan üveget gyártanak, akár a fér­fiak. Seiller Johanna 17 éves, Regina Schus­ter 20 éves, Magda Michel elvtársnő pedig nemsokára tölti be a 18. életévét. A burzsoá-földesúri rendszer idején még ál­mukban sem gondolhattak arra, hogy valaha mint képesített munkásnők dolgozzanak majd az üveggyárban. Talán kifutóknak alkalmaz­ták volna őket, de ildegesmester sohasem, lett volna belőlük. A pártalapszervezet azonban segítségükre sietett és az IMSZ-szervezetinek javasolta a női brigád megalakítását. A mun­káslányok egy ideig még kételkedtek, nem hit­­ték, hogy alkalmasak az üveggyártás mun­kájára, de azután határozottan munkához lát­tak, akárcsak a többi munkás. Az egyik feb­ruári este, a váltás után futótűzként terjedt el a hír, hogy a három munkásleány a gépen akar dolgozni. Néhány munkás arra gondolt, ebből sem lesz gáltölő. Bizalmatlanul tekin­tettek a három munkásleányra és tették fel a kérdést: „Hogyan dolgozhatnak ezek majd a gépen, hiszen eddig kihordók voltak. Érte­nek-e a gépmunkához ? ” Az egyik gép mellett a három leány türel­metlenül várta a jelt a munka megkezdésé­re. Amikor megszólalt a duda, az egyik meg­markolta a szerszámot, s bemártotta a forró üvegmasszába. Az előbbi váltásból többen visszamaradtak s bámulták a három leány munkáját. „Vájjon hogyan megy majd a munka? A végén még kisül, hogy nagyot markoltak és keveset fogtak.” Seiller elvtársnő az elején még bizonyta­lankodott, hiszen nem nagyon bővelkedtek ta­pasztalatokban. Ezért történt, hogy a munka elején 4—5 üveg selejtbe került. A lányok mégsem vesztették el bátorságukat, s tovább folytatták a munkát. Veress Kálmán mester és Nagy Sándor váltásmester segítségével lassan-lassan behatoltak a mesterség titkai­ba. Már uralják a munkagépet s a termelési folyamatot. A műszak után a három leány szeméből su­gárzott a boldogság. Látszott rajtuk, hogy örülnek a sikernek. Normán felül több üveget készítettek. Ez volt az első normatulszárny­a­­lásuk. A hitetlenkedők, akik azt állították, hogy a nők nem dolgozhatnak a gépnél, el­hallgattak. Az első normatulszárnyalás bizal­mat öntött a leányokba és felkeltette bennük a tettvágyat. Azóta napról-napra szebbek az eredmények Február első felében átlagosan 45,2 százalé­kos normatulszárnyalással dolgoztak. A se­­lejtet 6,4 százalékra csökkentették. Az álaluk előállított üvegek elsőrendű minőségűek vol­tak, s már az első napokban utolérték az üzem többi termelési brigádját, s az elsők közé ke­rültek. Termelési sikereikért az üzem munkásai szeretettel vették körül őket. Bebizonyították, hogy a nő is tud a gépen üveget gyártani is ezzel kivívták munkatársaik tiszteletét. Az üveggyár fiatalsága büszke a női bri­gádra. Büszkék, hogy soraikból olyan nőm­un­­kások kerültek ki, akik hathatósan járulnak hozzá ötéves tervünk második évi előirányza­tának teljesítéséhez. A nőbrigád azonban nem elégszik meg eny­­nyivel. Előttük, mint hazánk valamennyi if­júmunkása előtt, napról-napra újabb felada­tok állnak, amelyeket teljesíteni kell. Azt ter­vezik, hogy tovább fejlesztik szakmai tudá­sukat. Ezt a feladatot a Nők Nemzetközi Nap­ja tiszteletére vállalták. Mindhárman beirat­koztak a szakképesítő tanfolyamra, ahol to­vább fejlesztik tudásukat. De ezzel nem elég­szenek meg. Tovább tanulnak, hogy elmélyít­sék műszaki ismereteiket. A nőbrigádra büszkeséggel tekint az egész üzem ifjúsága. Bebizonyították, hogy a nő éppen úgy megállja a helyét a termelésben, mint a férfi, éppen úgy meg tudja a normá­ját dönteni, mint a férfi és éppen olyan hat­hatósan harcol a terv előirányzatainak telje­sítéséért, mint akármelyik férfimunkás. A hi­­tellenkedőknek munkájukkal bizonyították be, hogy tudnak úgy dolgozni, mint a férfiak. Most, a Nők Nemzetközi Napja megünnep­lésének küszöbén, az üveggyártó nőbrigád új és új termelési eredmények eléréséért és a szakmai ismeretek bővítéséért eredményes és lendületes harcot vív. SOLERIU IOAN - levelező Több termény , több ipari áru Már a Maros völgyében is lassacskán kita­vaszodik. Egyre melegebben sírt a nap és a kora reggeli fagy felenged. A friss, földszagú levegőt szinte harapni volna kedved. Talán ez a szép idő csalta ki a keresztelki embereket is az utcára. A szövetkezet büszkén kimagasló, emeletes épülete elé gyűltek és kisebb csoportokba ve­rődve, vidáman tréfálkoztak, beszélgettek. Az idősebbje hosszú pipából szívta a füstöt, míg a fiatalok Marasestire gyújtottak rá, vagy ci­garettát sodortak maguknak. Érdeklődve kém­lelték a ragyogó napsütéstől fénylő eget, az­után a szövetkezet előtt kifüggesztett plakátot böngészték. Várták a napfogyatkozást... Feb­ruár 25. Délelőtt 17 óra körül járt az idő. Egyesek az emeleti ablakokba helyeztek be megfigyelő állomást maguknak. Így tett Fü­löp elvtárs is, a szövetkezet alkalmazottja. Nagy buzgalommal kormozta az üvegdara­bokat, hogy azzal vegye majd szemügyre a fogyó napot. Kint sok mindenről fordult a szó. Beszéltek arról, hogy a szövetkezetben milyen jó ba­kancsot árulnak 120 lejért. Árulnak ott még férfiinget, fehér vásznat, színes kartont az asz­­szonynak, kicsi cipőt a gyerekeknek. — Bizony jó lenne vásárolni, de nincs mi­ből — dünnyögi az egyik öregember, miköz­ben nagyot hűz a pipájából. — Hát éppen lehet egy kis pénzt előterem­teni — szólal meg rá kisvártatva Baksa Gá­bor. — Rakj fel egy zsák búzát, vagy kuko­ricát, esetleg egy kis napraforgómagot, hozd be a szövetkezetbe, add el, meglátod, egy­kettőre sok pénz üti a markodat. Emlékszem, megmondták a múltkor a gyűlésen, új, erős pénzt kaptunk. Árleszállítás is volt, olcsóbb lett a lábbeli is, amire neked úgy fáj a fogad. De a pénzünket tovább kell erősíteni. Értéke­sítsünk minél több terményt. Kell a városban, S mi meg megvesszük a cipőt, inget, kaszát... mindazt, ami kell. — Te úgy beszélsz, mintha könyvből olvas­nád. — Azt éppen nem, viszont kinyitottam a fülem a gyűlésen. Meg aztán, hoztam én is terményt értékesíteni, s jól jártam vele. — Mit hoztál ugyan ? — Hát vagy két mázsa búzát, hatvan kiló kukoricát, meg kilencven kiló babot. Ajánlom neked is, csinálj így. — Jól mondod, Gábor. — kapcsolódik b­e a beszélgetésbe Butyorka Péter is. Én Ц így csináltam. Váltig rágta a fejem a Pista fiam, hogy adjak el kendermagot a szövetkezetnek. Ezt mondták az IMSZ-gyűlésen is. Járuljunk mi is hozzá a forgalomhoz, kell a gyárnak .A kender. El is adtam vagy egy mázsányit. Jól jött a pénz nekem is. Bene Pali bá csak hümmögött, majd elárul­­ta — mintha titkot mondana —, hogy ő is ki­készített már egy mázsa búzát, majd elhozza délután. Ő is ott volt a gyűlésen, no meg Szabados Pál, a pártitkár is szólt neki efelől. Ezalatt, fent az irodában, Dubaj Mihály elv­társ, a szövetkezet elnöke a terményértéke­­sítés eredményét számolta össze helyettesével. Pégenbe készült jelentést tenni. Míg a jelen­tés készült, az elnök elvtárs a becsületes sze­gény- és középparasztokra gondolt, akik meg­értették a pártalapszervezet és a tömegszer­­vezetek felhívását: minél több terményt ér­tékesíteni, fokozni az árucserét, megerősíteni új pénzünket, ezzel is támogatni a népi demo­kratikus rendszert. A számok arról beszélnek, hogy a keresztelkei szövetkezet a rajonban élenjáró a terményértékesítésben. Február 25-ig a szövetkezet többezer kiló búzát, tengerit, kendermagot, lóherét, ezer ki­lón felüli napraforgómagot és lucernamagot, valamint többezer drb. tojást értékesített. Be­­resztelke község és a hozzátartozó hat falu dolgozó parasztsága, vagy 14 féle mezőgaz­dasági terméket értékesített. Mindezt hosszas előkészítés és felvilágosí­tó munka előzte meg. Mikor megjelent a pénz reformról és az árleszállításról szóló hatá­rozat, a falusi pártalapszervezet vezetésével minden tömegszervezetben feldolgozták és az­tán ismertették a lakossággal. Rámutattak arra, hogy a termékek értékesítése olyan ha­zafias cselekedet, amellyel új pénzünk meg­erősödéséhez járulunk hozzá. Szűcs Sándor, az IMSZ-­titkár, Gutovszkij Péter, Szűcs Sán­dor, Butyorka István IMSZ-tagok meggyőz­ték szüleiket és ismerőseiket. Szervezetünk öntudatos tagjai itt is megmutatták, hogy támogatni akarják Pártunk és kormányunk határozatait, amelyeknek végrehajtásához se­gítséget nyújtottak. IMSZ-tagsághoz méltó munkát fejtett ki a lövét-tanyai Páll László. Ez a kis tanya Erese faluhoz tartozik. Az erdők közé rejtett kis hegyi településen bi­zony gyenge a föld hozama. Mégis a tanya szegényparasztjai jelentős terményértékesí­­téssel járultak hozzá pénzr­eform­unk meg­erősítéséhez. A tanya igen messze esik a falutól, ezért a múlt év végén a lakosok kérésére szövetkezet nyílt meg. A tanyaiak kérték, hogy legügyesebb, legderekabb legényüket, Páll Lacit alkalmazzák a szövetkezetben. A tanyai szövetkezetben így lett Páll László eladó és begyűjtő. Mindvégig lelkiismeretes munkát végzett. Fáradhatatlan és lelkes munkájánál­ az eredménye a beresztelki szövetkezethez be­szállított terménymennyiség. Lövét-tanyán február 25-ig többszáz kg. kendermagot, ló­herét, lucernát és többszáz drb. tojást vásá­rolt fel a szövetkezet. Ezek a számok meg­mutatják, hogy Páll elvtárs nem hiába kapta meg piros könyvecskéjét. Munkájának becsü­lettel eleget tesz. Az értékesítés szép eredményeinek elérésé­hez az IMSZ-alapszervezet, az IMSZ-tagok nem járultak kellőképpen hozzá. Ezért az alapszervezet, de különösen a vezetőség a hi­bás. Meg kell erősíteni az­ agitátorok mun­káját, fel kell lendíteni a politikai kör tevé­kenységét. Tartsa meg rendszeresen a politi­kai kör az előadásokat. Az ifjúság nevelésé­nek ez a legjobb eszköze, így érhetik el, hogy minden IMSZ-tag megfordul majd zsákkal a vállán a szövetkezetben. Ide jön értékesíteni terményeit és példát mutat a szervezeten kí­vüli ifjaknak is. Ekkor majd a beresztelki szövetkezet számadatai még magasabbra emelkednek és új pénzünk még erősebb lesz. * A szövetkezet előtt tovább folyik a beszéd. Bene Pali bá most már végleg elhatározta, hogy behozza azt a zsák búzát. Már induln­ akart, mikor Fülöp elvtárs emeleti megfigye­lőhelyéről lekiáltott: — Féltizenegy, kezdődik a napfogyatkozás Tartsa a kötényét, Pali bá, hadd dobjak ma­gának is egy kormozott üveget. Ezzel nézze a napot, így nem rontja a szemet. S az üvegen át az öregek, meg a kiváncsi gyerkőcök nézegették a ritka, csodálatos ter­mészeti jelenséget, a napfogyatkozást. Már nem arról beszélgettek, hogy nagy égi kutya harapdálja a napot, hanem már a tudomány alapján magyarázgatták a valódi okot. Ezen a vidéken 12 órakor ért véget a nap­­fogyatkozás. Ekkor a nap ismét visszakapta eredeti nagyságát. Ezután Pali bá elindult és egy félóra múl­va a zsák búzával a vállán ő is befordult a szövetkezet ajtaján. A húsbeszolgáltatás eredményeiről... Régen r­ajon (Maros tartomány) számos községében most fejeződött be a húsbeszol­­gáltatás első szakasza. Az eredmények a leg­több községben kielégítőek és ez lehetővé­ tette, hogy a régen rajoni állami termény­­begyűjtő bizottság megvalósíthassa e sza­kaszra előirányzott begyűjtési tervét A be­szolgáltatott húsmennyiség arra mutat, hogy e vajon legtöbb dolgozó parasztja idejében felismerte: a beszolgáltatási kötelezettség teljesítésével új pénzünk megerősítéséhez já­rulunk hozzá. , , A húsbeszolgáltatásban a legjobb eredmé­nyeket, maga a rajoni székhely néptanácsa mutatott fel. A beszolgáltatási tervet jó két­ezer kilóval túlhaladta. Hogyan érhették ezt el? Gondos előkészítő és felvilágosító munka révén. A n­éptanács a lakosságot nagygyűlés­re hívta össze és ott feldolgozta a húsbeszol­­gáltatás fontosságát. Azután a terménybegyűj­téssel megbízott fiatal Koszta elvtárs vezeté­sével hármasbizottságot alakítottak, amely sorra járt minden házat és személyesen kéz­besítette ki a beszolgáltatási tervet. A Bizott­ság tagjai ugyanakkor fáradhatatlan felvilá­gosító munkát is végeztek. A néptanács a városi pártszervezet tagjaitól (akik elsőnek adták be kvótájukat) komoly segítséget ka­pott. A kommunisták személyes példaadásuk­kal mozgósították a többieket. A beszolgálta­tást Szabó Trajan és Szalazsán György kom­munisták kezdték meg. Most egyszerre adták be az egész évre előírt hányadot. Tudták, hogy ezzel a városi dolgozók ellátását moz­dítják elő. Példájukat követte Székely János szegényparaszt, valamint Rácz Sándor,­­Meny­hárt János, Menyhárt Sándor szegényparasz­­­tok és Runkán János középparaszt. A beszol­gáltatás első nyugtáit ők kapták meg. A begyűjtés idején alapos és komoly mun­kát végzett Koszta elvtárs, aki a rajon többi begyűjtőjével versenyben állt. Még az elmúlt hónap elején, közvetlenül a pénzreform élet­belépésekor, versenyre hívta a többi be­gyűjtőt. A verseny célkitűzése : az évi begyűj­tési tervet 11 hónap alatt teljesíteni. S­im­a az eredmény : a húsbeszolgáltatásban Régen lett az első a rajonban. Ezt elősegítette a ré­gem dolgozó parasztok lelkesedése, akik a múlt évben alakult társulást most a kollek­tív gazdasággal cserélik fel. Ámde Koszta elvtársnak Déda község be­gyűjtője, a fiatal Ghidlu Ioan is szorosan nyo­mába lépett. A községben az első szakasz 110 százalékos eredménnyel zárult. Ghidlu elvtár­sat, még tavaly, az IMSZ-alapszervezet java­solta erre a munkára. Igyekszik is, hogy jó munkát végezzen. Munkája eredményes, bár az IMSZ-alapszervezet már nem nagyon tá­mogatja. A községben maga az IMSZ­ alap­­szervezet gyengén működik, főleg mióta a ré­gebbi vezetőségi tagok bevonultak katonának. A mostani vezetőség az ifjakat nem képezi ki agitátori munkára, hogy meggyőző mun­kájukkal segítettek volna Ghidlu elvtársnak a hányad begyűjtésében. A községben az első nyugtát Illés János párttag szerezte meg, aki az egész évre elő­irányzott 39 kiló húst egyszerre beszolgáltat­ta. Szép példát mutatott a fiatal Véd Andrei is. Sziliéi nincsenek és 6 kisebb tesvérét ő tartja el. Ezenkívül saját maga is családot ala­pított. Mégis a harmadik szakaszra megálla­pított húst már az első szakaszban beadta. Kádár József az olyan IMSZ-tagok közé tar­tozik, akik segítettek Ghidiu elvtársnak. Édes­apja munkás az IPEIL-nél. Egy hold föld­del rendelkeznek. János komolyan vette azt, amit az alapszervezeti ülésen feldolgoztak és meggyőzte édesapját, hogy a harmadik sza­kasz helyett már most adja be a húst. S Ká­dár Fülöp elvtárs is így tett. Ugyanígy csele­kedett Páskán Mihály, Páskán Pável, Ghi­diu József és Buculea Nikita is. Szüleik is az elsők között adták be az évi kvótát. Ezek az ifjak megértették, hogy a beszol­gáltatás hazafias kötelesség. Megértették, hogy a beszolgáltatással szocializmus felé ha­ladó rendszerünket és új pénzünket erősítik meg. Példájukból tanuljon a dédai IMSZ-al­ap­szervezet vezetősége és mindazok a falusi alapszervezetek, akik elhanyagolták ezt a fon­tos munkát, mozgósítani az ifjakat hazánk­kal szembeni kötelességük teljesítésére. A be­szolgáltatásban kitűnt dédai IMSZ-tagok minden dolgozó paraszt IMSZ-tag előtt áll­janak követendő példaképül. IFJÚMUNKÁS 1952. március 5 — 3. oldal

Next