Ifjúmunkás, 1959 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1959-01-01 / 1. szám

^(Lgtjain­án is születik LASSAN lassan az egész falu !Szegyült. Szépen kiollózott em­berekkel telt meg a kultúrotthon nagyterme. Hogyne telt volna meg, hiszen mióta a világ, ilyen még nem történt Gyimesselmlo­kon. Nagy ünnep van ma. Az Ifjúmunkás Szövetség kezdemé­nyezte : szerte a tartomány min­de­n tahijában december 28-án a felnőttek sorába lépnek a 18 évet betöltött fiatalok. Miután számot adtak honismeretükről, teljes jogú állampolgárokká avat­ják őket. Ezért jöttek el az emberek a 10—15 kilométerre eső „pata­kokból“ is. Több mint 700 sze­mély vizsgálódó, de szerető pil­lantást szegezniük a színpad kö­zelében várakozó fiatalokra. Vannak vagy harmincan, váll­­vidi mellett, zárt csoportban. Elöl a lányok ünnepi katrincá­­ban, hímzett ingükben olyan szépek, akár a virágszálak, mö­göttük állnak a fiúk, felpántli­kázott kalapban. Átható gyantaillat árad a szénpintot díszítő fenyőfákból. A teremben suttogás támad­. Az­tán csend lesz, ünnepélyes, mély cserül.­­ A néptanács elnöke, Simon István beszél. Szeretet, gondos­kodás, meghaladottság rezdü­l hangjában. — Védtü­nk, mint szemünk fényét, őriztük lépteiteket. Is­kolát, hudárotthont építettünk számotokra, hogy tanulhassatok. Nézzetek végig tartományunkon. Számotokra építettük­­a maros­­vásárhelyi Sím­a Géza bútorgyá­rat, az Encsel Mór üzemet, a ré­­geni mvulony javítót és hangszer­gyárat, a galócási préseltlemez gyárat, az aljalvi lenáztatól, a gye­rgyászenk­uiklási lenfonóitól, az erdőszentgyö­rgyi hőerőművet, hogy legyen hol dolgozzatok, hogy ne kell­jen világgá menne­tek egy darab kenyérért, szolgál­ni, mint mi, a ti apáitok annak idején ... SZOMORÚ idők voltak azok, sokan tudják az idősebbek közül, akik ma eljöttek ünnepelni... Nézem az első sorokban ülő őszhajú öregembereket és Sütő András ,9 Új becskor** című no­vellája jut eszembe. Az író eb­ből a faluból merítette tárgyát, ezekről az emberekről írt, sa­nyarú sorsukat rajzolta meg megrázó képekben. Magam előtt látom a járás­­bíróság végrehajtóit és 41 csen­dőrök által megszállt falut, hal­lom az adószedő hangját: „Biró úr jegyezze, hat párna varrottam. Érték 100 lej. Egy piros gyapjú takaró. 60 lej. Ócska iredenc fi­ókkal. 70 lej .. * — Tüzes szavak csengenek a fü­lembe — „Ha mindenképpen rabolni akarnak, vigyék el pár­nát, takarót, vigyék a nagykabá­tot. Ott van egy darab száraz­­kenyér a tálason, azt is vihetik, mert ha földet eszünk, akkor is elélünk, míg feljön a na­punk .. .** — Nagyot fordult a világ azó­ta Gyimesfels­őlokon — csendül újra fülembe az elnök hangja. — Ma népköztársaságunk ki­kiáltásának 11. évfordulóját ün­nepeljük. Gy­imesfelsőtökön. 78 tanár és tanító viszi a kultúrát a legtávolabbi patakok lakóihoz is. Felépített, virágzó országot kaptok tőlünk. Becsüljétek meg, mert mától fogva ti is a haza teljes jogú gazdái közé tar­toztak. HARMINC ifjú állampolgár szívéből jövő fogadalmától vissz­hangzik a terem : „Én mint a román Népköz­társaság ifjú állampolgára, foga­dom, hogy népemhez, a Román Munkáspárt ügyéhez mindig hű leszek. Fiatalos munkát lendü­­lettel fo­gok dolgozni szeretett pártunk magasztos célkitűzéseinek meg­valósít­ásáért, a szocializmus épí­téséért. Egész életemen keresztül ápolni fogom a román nép és az együttélő nemzetiségek testvéri­ségét, és megbonthatatlan bo­rért­ságát. Mindennapi munkámmal, e­ gész tevékenységemmel a béke megvédésének az ügyét fogom szolgálni. A proletár nemzetköziség szel­lemében hozzájárulok a Szovjet­unió vezette béketábor állandó erősítéséhez, a világ békeszerető népei barátságának az elmélyí­téséhez és drága hazánk, a Ro­mán Népköztársaság felvirágoz­tatásához.** AZ ÖRÖM és büszkeség csal könnyet az emberek szemébe. Jancsik Pál versének szavai il­lenek e bensőséges, felejthetet­len pillanathoz : itígérj! De szavad legyen csak a jel, melyre tettek hű serege figyel, s áradjon meg nyomán magas­ba zúgva az életet teremtő harc — a munka.“ Zöld Lajos Először Miklós Ba­lázson akad meg a szeme, aki égnek me­redő „frizuráját'' pró­bálja nagy igyekezettel 15 éves fejéhez szok­tatni. Van-e ennél jobb al­kalom arra, hogy Rigó Zsuzsa, aki ma jött először a természetba­rátok körére , derül­jön. Em­ber legyen a talpán, aki Zsuzsi fi­gyelmét most a Föld mozgására tereli. A kislány, hogy barátait is felvidít­se, tréfás em­lékvers faragásához kezd. Indul is a ceru­za, le is ír vagy két sort, írná már a har­matukat is, ha a hirte­len beállott csend meg nem zavarná. Felpillant. ■ Derzsi igazgató elv­társ, a természetbará­tok körének­­ vezetője megismétli a kérdést. — Mekkora tehát a FöMánk ? Csend■ _ I# a mmsummm­fone — Megmondom én akkor — töri meg a csendet az igazgató. — Képzeljétek el, ha ezt az asztalon lévő kis földgömböt akkorára nagyítanánk, hogy az átmérője másfél méte­res lenne s ezt Föl­dünkhöz irányitanánk, a másfélméteres átmé­rőjű földgömbön, akkor a világ legnagyobb hegycsúcsa, a 8887 mé­teres Mount Everest csak 8 milliméter ma­gasnak látszana. — Ki tudná meg­mondani, hogy milyen mozgást végez a Föl­dünk ? — kérdez to­vább az előadó. Zsuzsának látva ma­rad a szája. Ki hallott ilyet, hogy a Föld mo­zog s méghozzá, ahogy később kiderült, két irányban : saját ten­gelye körül is és a Nap körül is. Tehát nem -a Nap kel fel reggelen­ként és nyugszik le es­te, ahogy eddig tudta, hanem a Föld. Hol van akkor hát a világ vége s a két nagy óriás, aki a Böldet tartja a há­tán ... Ezer és egy kérdés tolakodik ajkára, ame­lyek, most úgy érzi, életbevágóan fontosak- Meg is kapja minde­gyikre külön külön a választ, ha nem is most mind egyszerre, de a következő lecké­ben. Nemsokára arra is rájön, hogy a jó vagy rossz idő nem a lenyelt szentek­ barká­hoz igazodik, mint ahogy az öregasszo­nyok tartják, hanem a levegő mozgásául­, a Föld hőmérsékletétől függ. S ezt a meteoro­lógiai intézetek segít­ségével tudományosan nyomon lehet követni, sőt elitre lehet látni. S hogy mindezt, sok más hasznos ismerettel együtt Rigó Zsuzsa és a falu ifjúságának nagy része megtanul­ja, biztosíték az, hogy a daróci IMSZ alap­­szervezet vezetősége az iskola taiiszemélyzeté­­vel közösen, megfogad­ta, hogy tudománnyal űzik ki az emberek gondolkozásából a ba­bonát. Ezért a termé­szetbarátok körének jó működéséért az IMSZ tagok magát a titkárt tették felelőssé. Ugyan­akkor minden utcá­ban kijelöltek egy-egy IMSZ tagot, aki arról gondoskodik, hogy e­­­­gyetlen ifjú se m­arad- e jön el a kortól. Bizto­síték rá az a tény is, hogy Derzsi Károly, az iskola igazgatója a ter­mészetbarátok körének az előadója, minden alkalomnál szemlélte­tő eszközökkel gyakor­lati bemutatókkal érde­kes szemelvényekkel teszi olyan színessé az előadását hogy még Rigó Zsuzsa is megfe­ledkezik az előadás a­­lat­ti versfaragásról. I. 2. HARCI PROGRAM (Folytatás az 1. oldalról) Hezek nem érdeklődnek a fiatalság állandó szakmai továbbkép­zése iránt. Vannak még üzemek, ahol — bár a szükség meg­követeli — még­sem indítottak tanfolyamot a minimális tech­nikai ismeretek elsajátítására. Ezeket a hibákat sürgősen meg kell szüntetnünk. Az ipar­ban dolgozó fiatalok minden kezdeményezésének, a gyári, üzemi IMSZ szervezetek tevékenységének a termelés és a termelé­­kenység növekedését, az önköltségi ár csökkenését, a termékek minőségének javulását és a szocialista munkafegyelem megerő­sítését kell szolgálnia. Az ipari egységekben működő IMSZ szervezeteknek növel­­niök kell az ifjúsági brigádok számát és segíteniök kell, hogy mindegyik jól szervezze meg a munkáját. Nagyobb figyelmet kell fordítaniuk a brigádok üzemi, városi és rajoni munkaver­senyére is. Erőteljesebben kell foglalkozni új IMSZ ellenőrző őrsök alakításával az üzemekben, de különösképpen a keres­kedelemben, a szövetkezetekben és a szállítási vállalatoknál. Igen nagy jelentőségű anyag nemzetgazdaságunk számára a fém. Az IMSZ KV plenáris ülése feladatul tűzte ki a fém­iparban dolgozó IMSZ szervezeteknek, hogy fokozzák az ifjak ösztönzését a vastermelés növelésére, a kohók, kemencék jobb kihasználására. Szorgalmaznunk kell az ócskavasgyűjtést is, hiszen minden tonna, melyet terven felül gyűjtünk, 2 tonna vasérc és 1,25 tonna koksz behozatalát teszi fölöslegessé ! Élj ipari egységeink építése, a modern technika megköveteli az ifjúság szakadatlan szakmai továbbképzését. Az IMSZ alap­szervezetek egyik fontos feladata, hogy az MTTE-vel és a tech­nikai kabinetekkel együttműködve mozgósítsák az ifjúságot a tanfolyamokra, ahol elsajátíthatják a minimális technikai isme­reteket. Ott, ahol új termékeket gyártanak, szervezzenek elő­adássorozatokat a fiatalok szakmai továbbképzésére. Következe­tesen harcolva mindenfajta maradiság ellen, az IMSZ szerveze­teknek segíteniök kell az ifjú újítók mozgalmát, még nagyobb mértékben el kell terjeszteniök az Encsel Mór üzem fiataljai­nak ez irányú kezdeményezését. Mint ahogy az IMSZ KV plenáris ülése leszögezte, igen nagy feladatok várnak ifjúságunkra a nagy munkatelepeken. A Tetiuc- Vadul Dobrei- Poiana Rusca-i vasérckiaknázó min­­katelepeken, a sovinesti relon-gyárban, az épülő Onest­i mun­kásvá­ros munkatelepein, és a szocialista építés más területein az ifjúság folytathatja és folytatnia is kell becsülettel a bri­gados hagyományokat. Megkülönböztetett figyelmet kell fordí­taniuk a lakásépítkezésekre is. Az építő telepek IMSZ szervezeti tevékenységének középpontjában a lakások önköltség csökken­tése, az anyagpazarlás felszámolása és az épületek határidőre való befejezése kell hogy álljon. Gheorghe Gheorghiu-Dej elvtárs, a Román Munkáspárt Köz­ponti Vezetősége november 26—28-i plenáris ülésén tartott beszámolójában az IMSZ egyik legfontosabb feladataként be­szélt az ifjúság önkéntes közhasznú társadalmi munkájának kiszélesítéséről. Az IMSZ KV plenáris ülése megállapította, hogy az ifjúság tömegeinek bevonása az önkéntes és közhasznú munkákba a hazafias munka IMSZ brigádjai alakításával a legmegfelelőbb. Minden üzemi, falusi, egyetemi és iskolai IMSZ alapszervezet feladata legalább egy hazafias IMSZ brigád szer­vezése. Az IMSZ KV plenáris ülése fontos feladatokkal bízta meg a falusi IMSZ alapszervezeteket is. Konkrét akciókat kell szervezniük, amelyek közvetlenül hozzájárulnak ahhoz, hogy a dolgozó parasztinak belépjenek a mezőgazdaság szocialista egységeinek valamelyik formájába. A mezőgazdaság szocialista szektoriban még több ifjúsági termelőbrigádot és csoportot kell szervezni. Az IMSZ KV Vl-ik plenáris ülése a falusi IMSZ ellenőrző őrsök számának növelését is feladatul adja. Az IMSZ szervezeteknek küzdeniük kell az állatállomány növeléséért. A falusi IMSZ szervezeteknek az ifjúsági brigádoknak és csopor­toknak a mezőgazdaság szocialista szektorában hozzá kell já­rulniuk a cukorrépa 20.000 kg. és a napraforgó 1200—1300 kg-os hektáronkénti átlagos terméshozamának eléréséhez. Ifjú­ságunknak 1959-ben 50.000 hektár földet kell termővé tennie. Az 1959-es évben új és igen fontos akció indul meg, amelyre elsősorban a pionírokat és iskolásokat hívja fel az IMSZ, a szárnyas állatok és a házinyulak tenyésztése. Ez sokmilliós jöve­delmet hozhat az országnak. Minél több megtakarítást drága hazánkért, ez legyen minden IMSZ szervezet, minden IMSZ-tag fő törekvése. Az IMSZ szervezeteknek szüntelenül javítaniuk kell munka­stílusukat, erősíteniük a harcos szellemet, fejleszteniük szervező­képességüket. Minden IMSZ alapszervezetnek állandóan fog­lalkoznia kell munkahelye gazdasági kérdéseivel és mozgósí­tania kell az ifjúságot a feladatok megoldására. Az IMSZ-tagok és hazánk ifjúságának elhatározását kife­jezve, az IMSZ KV plenárisa vállalta a párt és a párt Központi Vezetősége előtt, hogy drága hazánk, a Román Népköztársaság felvirágoztatásáért, a szocializmus építéséért még nagyobb lel­kesedéssel, odaadással dolgozik az 1959-es állami terv teljesí­téséért A plenáris ülés felhív minden IMSZ-tagot, minden ifjút, hogy dolgozzék teljes erejével a párttól kapott nemes feladatok megvalósításáért, népgazdaságunk fejlesztéséért, dolgozó népünk bőséges életéért. A fővárosi gyermekváros

Next