Ifjúmunkás, 1959 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1959-01-01 / 1. szám
^(Lgtjainán is születik LASSAN lassan az egész falu !Szegyült. Szépen kiollózott emberekkel telt meg a kultúrotthon nagyterme. Hogyne telt volna meg, hiszen mióta a világ, ilyen még nem történt Gyimesselmlokon. Nagy ünnep van ma. Az Ifjúmunkás Szövetség kezdeményezte : szerte a tartomány minden tahijában december 28-án a felnőttek sorába lépnek a 18 évet betöltött fiatalok. Miután számot adtak honismeretükről, teljes jogú állampolgárokká avatják őket. Ezért jöttek el az emberek a 10—15 kilométerre eső „patakokból“ is. Több mint 700 személy vizsgálódó, de szerető pillantást szegezniük a színpad közelében várakozó fiatalokra. Vannak vagy harmincan, vállvidi mellett, zárt csoportban. Elöl a lányok ünnepi katrincában, hímzett ingükben olyan szépek, akár a virágszálak, mögöttük állnak a fiúk, felpántlikázott kalapban. Átható gyantaillat árad a szénpintot díszítő fenyőfákból. A teremben suttogás támad. Aztán csend lesz, ünnepélyes, mély cserül. A néptanács elnöke, Simon István beszél. Szeretet, gondoskodás, meghaladottság rezdül hangjában. — Védtünk, mint szemünk fényét, őriztük lépteiteket. Iskolát, hudárotthont építettünk számotokra, hogy tanulhassatok. Nézzetek végig tartományunkon. Számotokra építettüka marosvásárhelyi Síma Géza bútorgyárat, az Encsel Mór üzemet, a régeni mvulony javítót és hangszergyárat, a galócási préseltlemez gyárat, az aljalvi lenáztatól, a gyergyászenkuiklási lenfonóitól, az erdőszentgyörgyi hőerőművet, hogy legyen hol dolgozzatok, hogy ne kelljen világgá mennetek egy darab kenyérért, szolgálni, mint mi, a ti apáitok annak idején ... SZOMORÚ idők voltak azok, sokan tudják az idősebbek közül, akik ma eljöttek ünnepelni... Nézem az első sorokban ülő őszhajú öregembereket és Sütő András ,9 Új becskor** című novellája jut eszembe. Az író ebből a faluból merítette tárgyát, ezekről az emberekről írt, sanyarú sorsukat rajzolta meg megrázó képekben. Magam előtt látom a járásbíróság végrehajtóit és 41 csendőrök által megszállt falut, hallom az adószedő hangját: „Biró úr jegyezze, hat párna varrottam. Érték 100 lej. Egy piros gyapjú takaró. 60 lej. Ócska iredenc fiókkal. 70 lej .. * — Tüzes szavak csengenek a fülembe — „Ha mindenképpen rabolni akarnak, vigyék el párnát, takarót, vigyék a nagykabátot. Ott van egy darab szárazkenyér a tálason, azt is vihetik, mert ha földet eszünk, akkor is elélünk, míg feljön a napunk .. .** — Nagyot fordult a világ azóta Gyimesfelsőlokon — csendül újra fülembe az elnök hangja. — Ma népköztársaságunk kikiáltásának 11. évfordulóját ünnepeljük. Gyimesfelsőtökön. 78 tanár és tanító viszi a kultúrát a legtávolabbi patakok lakóihoz is. Felépített, virágzó országot kaptok tőlünk. Becsüljétek meg, mert mától fogva ti is a haza teljes jogú gazdái közé tartoztak. HARMINC ifjú állampolgár szívéből jövő fogadalmától visszhangzik a terem : „Én mint a román Népköztársaság ifjú állampolgára, fogadom, hogy népemhez, a Román Munkáspárt ügyéhez mindig hű leszek. Fiatalos munkát lendülettel fogok dolgozni szeretett pártunk magasztos célkitűzéseinek megvalósításáért, a szocializmus építéséért. Egész életemen keresztül ápolni fogom a román nép és az együttélő nemzetiségek testvériségét, és megbonthatatlan borértságát. Mindennapi munkámmal, e gész tevékenységemmel a béke megvédésének az ügyét fogom szolgálni. A proletár nemzetköziség szellemében hozzájárulok a Szovjetunió vezette béketábor állandó erősítéséhez, a világ békeszerető népei barátságának az elmélyítéséhez és drága hazánk, a Román Népköztársaság felvirágoztatásához.** AZ ÖRÖM és büszkeség csal könnyet az emberek szemébe. Jancsik Pál versének szavai illenek e bensőséges, felejthetetlen pillanathoz : itígérj! De szavad legyen csak a jel, melyre tettek hű serege figyel, s áradjon meg nyomán magasba zúgva az életet teremtő harc — a munka.“ Zöld Lajos Először Miklós Balázson akad meg a szeme, aki égnek meredő „frizuráját'' próbálja nagy igyekezettel 15 éves fejéhez szoktatni. Van-e ennél jobb alkalom arra, hogy Rigó Zsuzsa, aki ma jött először a természetbarátok körére , derüljön. Ember legyen a talpán, aki Zsuzsi figyelmét most a Föld mozgására tereli. A kislány, hogy barátait is felvidítse, tréfás emlékvers faragásához kezd. Indul is a ceruza, le is ír vagy két sort, írná már a harmatukat is, ha a hirtelen beállott csend meg nem zavarná. Felpillant. ■ Derzsi igazgató elvtárs, a természetbarátok körének vezetője megismétli a kérdést. — Mekkora tehát a FöMánk ? Csend■ _ I# a mmsummmfone — Megmondom én akkor — töri meg a csendet az igazgató. — Képzeljétek el, ha ezt az asztalon lévő kis földgömböt akkorára nagyítanánk, hogy az átmérője másfél méteres lenne s ezt Földünkhöz irányitanánk, a másfélméteres átmérőjű földgömbön, akkor a világ legnagyobb hegycsúcsa, a 8887 méteres Mount Everest csak 8 milliméter magasnak látszana. — Ki tudná megmondani, hogy milyen mozgást végez a Földünk ? — kérdez tovább az előadó. Zsuzsának látva marad a szája. Ki hallott ilyet, hogy a Föld mozog s méghozzá, ahogy később kiderült, két irányban : saját tengelye körül is és a Nap körül is. Tehát nem -a Nap kel fel reggelenként és nyugszik le este, ahogy eddig tudta, hanem a Föld. Hol van akkor hát a világ vége s a két nagy óriás, aki a Böldet tartja a hátán ... Ezer és egy kérdés tolakodik ajkára, amelyek, most úgy érzi, életbevágóan fontosak- Meg is kapja mindegyikre külön külön a választ, ha nem is most mind egyszerre, de a következő leckében. Nemsokára arra is rájön, hogy a jó vagy rossz idő nem a lenyelt szentek barkához igazodik, mint ahogy az öregasszonyok tartják, hanem a levegő mozgásául, a Föld hőmérsékletétől függ. S ezt a meteorológiai intézetek segítségével tudományosan nyomon lehet követni, sőt elitre lehet látni. S hogy mindezt, sok más hasznos ismerettel együtt Rigó Zsuzsa és a falu ifjúságának nagy része megtanulja, biztosíték az, hogy a daróci IMSZ alapszervezet vezetősége az iskola taiiszemélyzetével közösen, megfogadta, hogy tudománnyal űzik ki az emberek gondolkozásából a babonát. Ezért a természetbarátok körének jó működéséért az IMSZ tagok magát a titkárt tették felelőssé. Ugyanakkor minden utcában kijelöltek egy-egy IMSZ tagot, aki arról gondoskodik, hogy egyetlen ifjú se marad- e jön el a kortól. Biztosíték rá az a tény is, hogy Derzsi Károly, az iskola igazgatója a természetbarátok körének az előadója, minden alkalomnál szemléltető eszközökkel gyakorlati bemutatókkal érdekes szemelvényekkel teszi olyan színessé az előadását hogy még Rigó Zsuzsa is megfeledkezik az előadás alatti versfaragásról. I. 2. HARCI PROGRAM (Folytatás az 1. oldalról) Hezek nem érdeklődnek a fiatalság állandó szakmai továbbképzése iránt. Vannak még üzemek, ahol — bár a szükség megköveteli — mégsem indítottak tanfolyamot a minimális technikai ismeretek elsajátítására. Ezeket a hibákat sürgősen meg kell szüntetnünk. Az iparban dolgozó fiatalok minden kezdeményezésének, a gyári, üzemi IMSZ szervezetek tevékenységének a termelés és a termelékenység növekedését, az önköltségi ár csökkenését, a termékek minőségének javulását és a szocialista munkafegyelem megerősítését kell szolgálnia. Az ipari egységekben működő IMSZ szervezeteknek növelniök kell az ifjúsági brigádok számát és segíteniök kell, hogy mindegyik jól szervezze meg a munkáját. Nagyobb figyelmet kell fordítaniuk a brigádok üzemi, városi és rajoni munkaversenyére is. Erőteljesebben kell foglalkozni új IMSZ ellenőrző őrsök alakításával az üzemekben, de különösképpen a kereskedelemben, a szövetkezetekben és a szállítási vállalatoknál. Igen nagy jelentőségű anyag nemzetgazdaságunk számára a fém. Az IMSZ KV plenáris ülése feladatul tűzte ki a fémiparban dolgozó IMSZ szervezeteknek, hogy fokozzák az ifjak ösztönzését a vastermelés növelésére, a kohók, kemencék jobb kihasználására. Szorgalmaznunk kell az ócskavasgyűjtést is, hiszen minden tonna, melyet terven felül gyűjtünk, 2 tonna vasérc és 1,25 tonna koksz behozatalát teszi fölöslegessé ! Élj ipari egységeink építése, a modern technika megköveteli az ifjúság szakadatlan szakmai továbbképzését. Az IMSZ alapszervezetek egyik fontos feladata, hogy az MTTE-vel és a technikai kabinetekkel együttműködve mozgósítsák az ifjúságot a tanfolyamokra, ahol elsajátíthatják a minimális technikai ismereteket. Ott, ahol új termékeket gyártanak, szervezzenek előadássorozatokat a fiatalok szakmai továbbképzésére. Következetesen harcolva mindenfajta maradiság ellen, az IMSZ szervezeteknek segíteniök kell az ifjú újítók mozgalmát, még nagyobb mértékben el kell terjeszteniök az Encsel Mór üzem fiataljainak ez irányú kezdeményezését. Mint ahogy az IMSZ KV plenáris ülése leszögezte, igen nagy feladatok várnak ifjúságunkra a nagy munkatelepeken. A Tetiuc- Vadul Dobrei- Poiana Rusca-i vasérckiaknázó minkatelepeken, a sovinesti relon-gyárban, az épülő Onesti munkásváros munkatelepein, és a szocialista építés más területein az ifjúság folytathatja és folytatnia is kell becsülettel a brigados hagyományokat. Megkülönböztetett figyelmet kell fordítaniuk a lakásépítkezésekre is. Az építő telepek IMSZ szervezeti tevékenységének középpontjában a lakások önköltség csökkentése, az anyagpazarlás felszámolása és az épületek határidőre való befejezése kell hogy álljon. Gheorghe Gheorghiu-Dej elvtárs, a Román Munkáspárt Központi Vezetősége november 26—28-i plenáris ülésén tartott beszámolójában az IMSZ egyik legfontosabb feladataként beszélt az ifjúság önkéntes közhasznú társadalmi munkájának kiszélesítéséről. Az IMSZ KV plenáris ülése megállapította, hogy az ifjúság tömegeinek bevonása az önkéntes és közhasznú munkákba a hazafias munka IMSZ brigádjai alakításával a legmegfelelőbb. Minden üzemi, falusi, egyetemi és iskolai IMSZ alapszervezet feladata legalább egy hazafias IMSZ brigád szervezése. Az IMSZ KV plenáris ülése fontos feladatokkal bízta meg a falusi IMSZ alapszervezeteket is. Konkrét akciókat kell szervezniük, amelyek közvetlenül hozzájárulnak ahhoz, hogy a dolgozó parasztinak belépjenek a mezőgazdaság szocialista egységeinek valamelyik formájába. A mezőgazdaság szocialista szektoriban még több ifjúsági termelőbrigádot és csoportot kell szervezni. Az IMSZ KV Vl-ik plenáris ülése a falusi IMSZ ellenőrző őrsök számának növelését is feladatul adja. Az IMSZ szervezeteknek küzdeniük kell az állatállomány növeléséért. A falusi IMSZ szervezeteknek az ifjúsági brigádoknak és csoportoknak a mezőgazdaság szocialista szektorában hozzá kell járulniuk a cukorrépa 20.000 kg. és a napraforgó 1200—1300 kg-os hektáronkénti átlagos terméshozamának eléréséhez. Ifjúságunknak 1959-ben 50.000 hektár földet kell termővé tennie. Az 1959-es évben új és igen fontos akció indul meg, amelyre elsősorban a pionírokat és iskolásokat hívja fel az IMSZ, a szárnyas állatok és a házinyulak tenyésztése. Ez sokmilliós jövedelmet hozhat az országnak. Minél több megtakarítást drága hazánkért, ez legyen minden IMSZ szervezet, minden IMSZ-tag fő törekvése. Az IMSZ szervezeteknek szüntelenül javítaniuk kell munkastílusukat, erősíteniük a harcos szellemet, fejleszteniük szervezőképességüket. Minden IMSZ alapszervezetnek állandóan foglalkoznia kell munkahelye gazdasági kérdéseivel és mozgósítania kell az ifjúságot a feladatok megoldására. Az IMSZ-tagok és hazánk ifjúságának elhatározását kifejezve, az IMSZ KV plenárisa vállalta a párt és a párt Központi Vezetősége előtt, hogy drága hazánk, a Román Népköztársaság felvirágoztatásáért, a szocializmus építéséért még nagyobb lelkesedéssel, odaadással dolgozik az 1959-es állami terv teljesítéséért A plenáris ülés felhív minden IMSZ-tagot, minden ifjút, hogy dolgozzék teljes erejével a párttól kapott nemes feladatok megvalósításáért, népgazdaságunk fejlesztéséért, dolgozó népünk bőséges életéért. A fővárosi gyermekváros