Ifjúmunkás, 1959 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1959-02-05 / 6. szám
✓ DIÓSZEGI MOZAIK Tavaly év végén cikkben foglalkoztunk a diószegi IMSZ szervezet kérdéseivel. Az utóbbi hetekben néhány olyan eredmény született, amely — meg vagyunk győződve — az ifjúsági munka kibontakozásának a kezdetét jelzi. Ezekből közlünk párat. 1. Az alapszervezetek gondosan foglalkoznak az új IMSZ tagok felvételének előkészítésével. A február eleji közgyűléseken mind a tíz alapszervezet legkevesebb két taggal gyarapodik. 2. A községben két színjátszó csoport alakult. Megtartotta első próbáit az ifjúsági kórus és a zenekar is. Az Ifjúmunkás előfizetőinek száma a múlt év novemberi 32-ről, 280-ra emelkedett. 3. Széleskörű önkéntesmunka akció van kialakulóban. Az Avram láncú mezőgazdasági társulásban 26 taggal megalakult a község első hazafias munkabrigádja, amely elvállalta a társulás új magtárának felépítését. Hazafias IMSZ munkabrigádok a községi közfognak dolgozni fürdő építésénél is. És ami még rossz... Politikai kör 1959 január 22-én este a Petőfi Sándor társulás alapszervezetében. Biroga Irén propagandista könyvből olvassa a leckét: a hallgatók... szunyókálnak A kollektív gazdaságok megerősítéséért! Az aranyosmedgyesiek tapasztalataiból A Szatmár rajoni aranyosmedgyesi Gloria, Cloşca si Crisari’ kollektív gazdaság fiataljai eredményesen járulnak hozzá a közös gazdaság szervezeti-gazdasági megszilárdításához. A kollektív gazdaság termelésében különös fontossága van a kiváló minőségű vetőmagvak termesztésének. Az IMSZ alapszervezet javaslatára a gazdaság vezető tanácsa az ifjúságra bízta ezt a nagy fontosságú munkát. Mondani sem kell, az ifjak becsületbeli feladatnak tartották úgy dolgozni, hogy munkájuk eredménye ne csak nekik, hanem a gazdaságnak is örömet okozzon. A mezei brigádokban dolgozó ifjak igyekeztek gyakorlatilag megvalósítani mindazt, amit a gazdaság laboratóriumában és a különböző szaktanfolyamokon tanultak. Szorgalmuk eredményeiként a kísérleti parcellákon búzából és kukoricából 4—5 mázsával nagyobb hektárhozamot értek el, mint a nagykultúrában. De nemcsak a vetőmagtéri illesztésben elért szép eredményekkel gyarapították a kollektíva gazdasági erejét. Mivel a helyi időjárás- és talajviszonyok igen kedvezőek a napraforgó és cukorrépatermesztésre, az ifjúmunkások elhatározták, hogy gazdaságukban meghonosítják e két fontos kultúrnövény termesztését. Ugyanis a környéken nem nagyon foglalkoztak addig sem napraforgó-, sem pedig cukorrépatermesztéssel. Hogy felkeltse az ifjak érdeklődését a napraforgó- és a cukorrépatermesztés iránt, a gazdaság IMSZ alapszervezete — a pártszervezet és a vezető tanács segítségével — szaktanfolyamot szervezett, amelyen az ifjak megismerkedhettek a cukorrépatermesztés „titkaival“, felismerhették, milyen előnyökkel jár ennek a növénynek a termesztése mind a gazdaság, mind a kollektivisták számára. Közvetlenül a konstancai tanácskozás után az IMSZ alapszervezet vállalta, hogy elősegíti a kollektív gazdaság állattenyésztésének fejlesztését, az állati hozamok növelését, hiszen gazdaságilag erős kollektívát nem lehet elképzelni jó állattenyésztés nélkül. Aranyosmedgyesen nagy hagyománya van az állattenyésztésnek, viszont nem mindig volt megfelelő takarmányalap. Éppen ezért az IMSZ alapszervezet célul tűzte ki, hogy segíteni fogja a vezető tanácsot a lucerna és vörösboré termesztésének kiterjesztésében. A célkitűzésnek megfelelően az IMSZ alapszervezet mindig idejében mozgósította az ifjakat a lucernatermés gondozására, lekaszálására és betakarítására. Jórészt az ifjak munkájának köszönhető, hogy a gazdaság állatállományának74 szarvasmarha — ebből 21 fejőstehén —, 160 sertés, csaknem négyszáz juh stb.) mindig bőséges és jó minőségű takarmánya volt. Az ifjak munkájának is része van abban, hogy 1958-ban a kollektív gazdaság állóalapja majdnem megkétszereződött (380 ezer lejről több mint 600 ezer lejre növekedett). Természetesen a közvagyon gyarapodásának arányában növekedett a kollektivisták keresete is. 1958-ban például 7,6 kg gabonát, 1 kg napraforgót, 3 kg burgonyát, 6 kg takarmányt, jelentős mennyiségű bort, pálinkát és túrót, valamint 7 lejt osztottak egy munkaegységre az aranyosmedgyesi kollektív gazdaságban. Alexandru Aurel IMSZ-tag, aki 280 munkaegységet teljesített a gazdaságban, nyolc és fél mázsa búzát, több mint másfél mázsa rozsot, több mint 11 mázsa kukoricát, 280 kg napraforgót, 840 kg burgonyát, körülbelül 17 mázsa takarmányfélét, 84 liter bort, 11 liter pálinkát és csaknem kétezer lejt keresett a közösben. Hasonló jövedelmet vitt haza osztáskor sok más aranyosmedgyesi kollektivista ifjú. Egyébként a gazdag részesedésről ,mindennél ékesebben beszél az, hogy tavaly 36 kollektivista fiatal épített magának új házat, sokan bútort, rádiót, kerékpárt vásároltak. A kollektív gazdaság megerősödése, az a tény, hogy az elmúlt esztendőben a különböző növények hektárhozama 4—13 mázsával növekedett, sok egyénileg dolgozó parasztot győzött meg a nagyüzemi, közös gazdálkodás felsőbbrendűségéről. S hogy ez mennyire így igaz, bizonyíték rá, hogy nemrég 73 új tag lépett a kollektív gazdaságba és közülük 28 ifjú házaspár. Petre Lunga pp Valóra vált határozatok Még jól emlékeznek a szigeti „Deservirea“ termelőszövetkezet IMSZ tagjai a beszámoló és választási gyűlésre, ahol a tagság többsége keményen megbírálta a régi vezetőséget, mert elhanyagolta a fiatalok szabad idejének a megszervezését. Ugyanakkor felrótták azt is, hogy a termelési brigádok szétesőfélben vannak. Ezen a gyűlésen határozták el, hogy átszervezik az ifjúsági termelési brigádokat, két IMSZ őrhelyet és két hazafias IMSZ brigádot hoznak létre, berendezik a klubot és rendszeresen megtartják az ifjúsági csütörtököket. Az új vezetőség, amelybe Koszován Sándort, Szetl Petrát, Giiz Jolánt, Micimea Annát és Takács Sándort választották be, rövidesen hozzálátott a kitűzött feladatok megvalósításához. Legelőször is átszervezték a két termelési brigádot, amely konkrét munkaterv alapján dolgozik azóta, majd két IMSZ őrhelyet létesítettek. Megalakították a két tervbe vett hazafias IMSZ brigádot is. A szövetkezet vezetőségének a segítségével pedig berendezték a klubot, ahol az ifjak olvasnak, tanulnak és szórakoznak. RÁCZ MIKLÓS a Sziget rajoni IMSZ bizottság első titkára Miért késik az ifjúsági brigád megalakítása a szereidében? A KOLOZSVÁRI Unirea fémipari üzemek IMSZ bizottsága még az elmúlt év nyarán szóbahozta, hogy a szereidében ifjúsági brigádot kellene alakítani. De a dologból máig sem lett semmi. S ennek egyik oka az, hogy Becker Ferenc, a részleg vezetője nincs egy véleményen az IMSZ bizottsággal. Szerinte nem érdemes ifjúsági brigádot alakítani a szereldében, mert egy gép összeszerelésénél nem foglalkoztathatnak 10-15 embert, amennyi mondjuk egy brigád létszáma. Nem helytelen álláspont az sem, hogy ahol nem ésszerű dolog a brigád alakítása, ott nem kell erőltetni, de ahol van erre lehetőség, ott feltétlenül brigádot kell alakítani, mert annak tagjai nagyobb munkatermelékenységet érhetnek el. A brigád jobban meg tudja szervezni a munkáját és gazdaságosabban kihasználhatja a munkaidőt. A tagokban kialakul az egymással és a brigáddal szembeni felelősség, hogy egyikük se rontsa mennyiségben vagy akár minőségben is a brigád összeredményeit. A normájukat így nagyobb százalékban teljesítik és nő a keresetük is. Azonkívül az egyes brigádok között termelési verseny folyik, ami mind a munkatermelékenység emelését szolgálja. VANNAK olyan munkahelyek, ahol feltétlenül szükséges brigádot alakítani, mert a termelési folyamat kívánja meg. Az Unirea gépgyár szereldejében egy gyűrűsfonó vagy szövőgép összeszerelésénél 6—7 ember dolgozik. Ha csak az a nehézség, hogy egy gép szerelésénél nem tudnak munkát adni az egész brigádnak, a tagok szerelhetnek egyidőben akár két gépet is. Aztán még azt sem írták elő sehol,hogy egy brigádnak éppen 10—-15 emberből kell állnia. A brigádok létszáma a szükség szerint alakul. Az esztergályosoknál a leggyakoribb a hattagú brigád, míg a hengerdékben a legtöbbször éppen hatvan tagot számlál. Az Unirea gyár szereldejében a munkásoknak több mint fele fiatal. Itt lehetne két ifjúsági brigádot is szervezni s még akkor is lennének olyan fiatalok, akik az idősebbek csoportjában dolgoznak. S hogy mennyire érdemes lenne ifjúsági brigádot alakítani, azt Rostás Jenő, a karbantartó részleg lakatosa gyakorlati példával illusztrálta: — A múlt hónapban néhány dróthúzó gépet kellett összeszereljünk. Alakítottunk egy 15 emberből álló lakatos brigádot, amely egy hónap alatt 36 dróthúzó gépet állított össze. Ezt a teljesítményt egyénileg dolgozva csak 30 ember végezhette volna el ugyanazon idő alatt. Kiderült, hogy még egy hónapra vagy egy bizonyos munka elvégzésére is érdemes brigádot alakítani. EZELŐTT két évvel alakítottak a szereldében is egy ifjúsági brigádot. Egy évig dolgozott . Ebben az időben állandóan az üzem élbrigádja volt. Mivel aztán a fiúk közül időközben többen berukkoltak, a brigád felbomlott, s azóta nem sikerült újat alakítani helyette. Ennek okát nemcsak a részlegvezető ellenvéleményében kell keresni, hanem abban is, hogy az üzem eddigi IMSZ bizottsága sem foglalkozott komolyan a kérdéssel. Reméljük, hogy az új bizottság nem tétovázik annyit és rövid időn belül hozzálát, hogy ifjúsági brigádot szervezzen a szerv időben is. * Slage Kruébet Kementetö Hés a reelmi fémkombinátban 3 ÉBERSÉG, Ó ! Az elmúlt napokban őszinte örömmel üdvözöltem Bata Ioánt, akit a szatmárhegyi, csonkási és rézteleki IMSZ tagok december 22-én megválasztottak a községi bizottság titkárának. A fiatal mezőgazdasági szakember mosolyogva hárította el a gratulációt. — Hallottam, hogy én lennék a bizottság titkára, de hogyan legyek, amikor a mai napig, január 28-ig, a szatmár rajoni IMSZ bizottság még nem konfirmált bennünket. Lehetséges ? — Nem konfirmáltuk a bizottságot, mert nem tudjuk, hol van a választásról szóló dosszúr — hangzott Gusztus János elvtárs válasza Szatmárról a telefonhívásra. Tehát a dosszár... A községben azt mondják, hogy a rajonnál van; ott azt hitték, hogy Takács János elvtársnál, az instruktornál van, aki viszont azt állítja, hogy Szatmárhegyen maradt Matyi Józsefnél, a bizottság egyik tagjánál, ő pedig... Lassanként a betűk is megszédülnek, így tehát a dosszár is megvan, de még sincs meg. Bízzunk benne, hogy Kilics Teodor elvtárs, a rajoni bizottság első titkára — ígérete szerint — megkeríti. És ami a legfontosabb: a rajoni bizottság ebből az esetből levonja a megfelelő tanulságot; nagyobb éberségre, az okmányok gondosabb kezelésére neveli a fiatalokat. Szekeres Lajos