Ifjúmunkás, 1960 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1960-01-07 / 1. szám

WWW'4» ív. sor., ív. évf., 1., (147.) I Alapítási év: 1922 [Világ proletárjai, egyesüljetek! Щ IM­S­Z KÖZPONTI VEZE­TŐSÉGEM E КИЕ TI LAPJA 1960.. T. 7. Ara 30 bani Egy ülésszak gazdag számvetése , esztendő végén a mérleg­készítés napjaiban tartotta meg a Nagy Nemzetgyűlés 8. rendes ülésszakát. A fontos ülés­szak eredményei méltó módon kiegészítették 1959. gazdag mér­­legét. A Dealul Mitropoliei törté­nelmi nevezetességű csarnokában a nép képviselői —munkások, dolgozó parasztok, tudósok, ta­nárok — ezúttal is az államfér­fiak komolyságával és felelős­ségérzetével tárgyalták meg az ország költségvetését és a kül­politika néhány alapvetően fon­tos kérdését. Elhozták ide, a ku­polás csarnokba, a messzi tá­jak és különböző foglalkozású dolgozók , a több mint 11 mil­lió választópolgár üzenetét, aka­ratát. Az ő nevükben beszéltek, az ő nevükben hoztak határoza­tokat. A képviselők az ország e magas fórumán beszámoltak a megtett útról, azokról a jelentős eredményekről, melyek 1959 dol­gos hétköznapjait jellemezték. Ezek a nagyszerű eredmények, a párt által kitűzött feladatok valóra váltása tette lehetővé azt, hogy a pénzügyminiszter olyan költségvetést terjesszen a Nagy Nemzetgyűlés elé, amely méltó kifejezője a hazánk életében vég­bement nagy történelmi válto­zásoknak. Mi a legjellemzőbb vonása ennek az országos számvetés­nek ? Az, hogy a béke költség­­vetése. A számok hosszú sorá­ban benne tükröződik pártunk és kormányunk következetes or­­szágépítő és békepolitikája. Min­den egyes számsor arról beszél, hogy a Román Népköztársaság gazdasági ereje megállás nélkül növekszik, hogy ez a növekedés egészséges irányú, és minden téren a dolgozó nép igényeit szolgálja. Az a tény, hogy a jö­vő évi költségvetés egy 56.800 milliárd lejes (12,1 százalékos) többletet irányoz elő, és hogy a nemzeti jövedelem egyetlen év alatt 12,5 százalékkal növekszik, azt bizonyítja, hogy pártunk he­lyes lenini politikája mi­nden esztendőben törvényszerűen meg­hozza a maga gyümölcsét. A költségvetésben immár tükröződtek a párt Köz­ponti Vezetősége decemberi ple­náris ülésének határozatai. Az iparfejlesztés óriási méretei bon­takoztak ki (14,6 százalékkal nö­vekszik a termelőeszközök volu­mene és 13 százalékkal a köz­szükségleti cikkek termelése). Új gyárak, üzemrészlegek, mun­katelepek születését hordozza magában ez a költségvetés, mint ahogy magában hordja a mező­gazdaság további nagyarányú fejlődését, a dolgozók élet- és kultúrszínvonalának emekedését és nem kevesebb mint 31.000 új lakás építését. (50 százalék­kal többet, mint 1959-ben). A költségvetés békés jellegéről beszél az is, hogy a most induló esztendőben ismét csökkentették a honvédelem kiadásait, ame­lyek immár csupán 6,3 százalé­kát teszik ki a költségvetés össz­kiadásainak. Ha összevetjük ezt a 6,3 százalékot mondjuk Fran­ciaország vagy az Egyesült Ál­lamok óriási hadikiadásaival, még nyilvánvalóbbá válik az, hogy a Román Népköztársaság kormánya lépten-nyomon tettek­kel bizonyítja be békeszándékait. Ez a békeszándék tükröződött a Nagy Nemzetgyűlés külpoliti­kai vitája során is, így például Mihail Cruceanu képviselő han­goztatta : „Az RNK a béke és nemzetközi együttműködés kö­vetkezetes politikáját folytatta és folytatja. Ez a mi legfőbb irány­elvünk ! Éppen ezért a Nagy Nemzetgyűlés örömmel üdvözli a Legfelső Szovjet békefelhívását. Ez a békefelhívás teljes mérték­ben kifejezi a mi álláspontun­kat is.“ Avram Bunaciu elvtárs, kül­ügyminiszter felsorolta azokat a békeakciókat, amelyeket az RNK kormánya kezdeményezett, illet­ve amelyeket hazánk képvise­lői tevékenyen támogattak a nagy nemzetközi szervezetek ke­retében. Felsorolta az F­NSZ-ben kifejtett munkát, a Balkán fél­sziget békéjének biztosítása ér­dekében tett javaslatokat, és így tovább. A Nagy Orfit a Nemzetgyűlés vé­gül nyilatkozatba foglal­ta álláspontját az általános és teljes leszerelés ügyében, vala­mint a béke megszilárdításának kérdésében. A nyilatkozat leszögezi:­ „A szovjet kormány leszerelési ja­vaslatait korunk legégetőbb kö­vetelményeinek megfelelő prog­ramnak tekintjük. A javaslatok valóra váltása teljes mértékben szavatolná valamennyi állam biztonságát anélkül, hogy bárkit is hátrányos helyzetbe juttat­na.“... A „leszerelés lehetővé tenné, hogy a ma fegyverkezés­re fordított óriási összegeket a népek életszínvonala megjavítá­sára használják fel.“ Végül a nyilatkozat hangsúlyozza: „Az összes országok felelős állam­­­férfiainak, a parlamenteknek és kormányoknak kötelessége meg­hallgatni a népek akaratát, és szilárdan küzdeni mindazoknak az akadályoknak a kiküszöbölésé­ért, amelyek még útját állják a hidegháború felszámolásának és a teljes leszerelés megvalósítá­sának. Ezt a célt szolgálja a Román Népköztársaság egész nemzetközi tevékenysége.“ És ezt a célt szolgálja az ország belpolitikája is, pártvezette dol­gozó népünk nagyméretű alkotó munkája. A Nagy Nemzetgyűlés 8. ülés­szaka hű tükre volt ennek a nagy célkitűzésnek és biztatója a további, 1930-ra előirányzott tevékenységnek. Dános Miklós to S.Olg га Az acélöntő Aurel Mihailopol felvétele Eredmények és feladatok — Beszélgetés COST­ACHE ANTONIUVAL, a nép művészével, a fiatal színművészek III. köztársasági versenyéről — Miben áll a fiatal színé­szek, rendezők és díszletterve­zők harmadik köztársasági ver­senyének a jelentősége ? — Az idei versennyel fiatal művészeink alaposan bebizonyí­tották, hogy méltók a bizalomra és elismerésre. A verseny első­sorban arra u­allott, hogy a rész­vevők érdeklődéssel és szeretet­tel fordulnak a forradalmi tár­gyú drámák felé. Az „Első lo­vashadsereg“, a „Kenyér és rózsa“, az „Utolsók“, az „Ifjú Gárda“, a „Rendkívüli kiadás“ s más ehhez hasonló darabok nyújtották a versenyzőknek azt a dramaturgiai anyagot, amely álltai megformálhatták, életre­­kelthették a forradalmár hősö­ket. Nagyra értékeljük azt a lendületet, amellyel a Nottalia színház egész együttese, Radu Penciulescu rendező hozzáértő irányítása mellett olyan szép művészi tartású első díjra mél­tó előadást hozott ki a Vis­nyevszkij-dar­abból, az ,,Első lovash­ad­sereg“--ből. — Kik váltak ki a versenyző fiatalok közül ? — A versenyen résztvevő színházak fiatal művészei kö­zül sokan tettek tanúságot te­hetségükről, arról, hogy a hazai színházkultúra igazi reménysé­gei. Ezeket üdvözöltük, díjakkal jutalmaztuk. A névsor hosszú, csak néhány nevet idézek: Gh. Popovici-Poenaru, Silvia Popo­­vici, Olga Tudorache, Victor Rebengiuc, Tatiana Jehel, Petre Gheorghii és Balogh Éva. — Mi a véleménye a temes­vári és a szatmári állami ma­gyar színházak szerepléséről ? — Ez a két együttes sajnála­tos módon nem az ifjúsági ver­senyhez megfelelő darabot vá­lasztott. „A medikus“ elavult és meglehetősen olcsó darab, a „Hamlet“ pedig meghaladja a szatmári együttes jelenlegi le­hetőségeit. Így aztán a rendezés és játék is alatta maradt annak a színvonalnak, amelyet e két színház művészi teljesítménye az előző ifjúsági versenyeken képviselt- Tehetséges színésze­ket láttunk most is, de tehetsé­gük kibontakozását ezúttal nem szolgálta sem a darab, sem a szerep. Balogh Éva játéka még ilyen körülmények közt is igen szép kvalitásokra vall. Vala­mennyien szép pályafutást jó­solunk neki. Mások is voltak még jók „A medikus“ előadá­sán, de ez a fiatal lány uralta az előadást Egyébként a zsűri nagyrabecsüli azt a higgadtsá­got és azt az összetartást, amellyel a temesvári fiatalok a díszlet késése miatti kényszerű várakozást fogadták s amellyel valamennyien szó nélkül oda­­álltak díszletezni, hogy minél hamarabb megkezdhessék az előadást Szeretném elmondani *■» ezúttal már nem a zsűri el­(Foly­tatás aZ 5. oldalon) Boldog, békés újesztendőt!­z erre emelték poharukat a nagyváradi Brenner Béla­­Nyomdaipari Vállalat dolgozói Szilveszter éjszakáján E­z szerb­ai és kelen jelképnek is beillik: az új esz­­tendőre virradó éjszakáin ott, ahol a munkafolyamat megköv­­­eteli a megszakítás nélküli ter­me­lést, elérték az első sikerei­­ket is. Vörös Acélon a hármas és négyes kemencéből csapoltak — a tervezettnél többet, lassban nem sokkal éjfél után ért véget az egyik penicillingyártó bonyo­­lult folyamat és nekiláttak az első 1960-as üvegcsék töltéséhez. Egy óra negyvennyolc perckor a sokolai állomásra befutott az első negyven vagonos szerel­­vény szovjet árukkal — koksz­­szál Vajdahunyad számára. Borzesti részére szivattyúval, az épülő Roznov számára villany­­motorokkal, mezőgazdaságunk­­nak műtrágyával. Január 5-én ért először földet a bukaresti repülőtéren a Moszkva — Bukarest — Szófia légijárat első IL-18-as gépe, amely a közel nyolc órás légi­­utat a román és a szovjet fővá­ros között két óra 40 percre rövidíti. Ezzel köznapivá vált a nálunk eddig csak esetenként alkalmazott turból égcsa­varos utazás. I­fj. Szabó Béla 130 metszetét állította ki Moszkvában­ Neves grafikusunk híre mágnesként vonzza ismét a szovjet közönség szet — akárcsak szerte a négy égtáj műértőit mindenütt, ahol kiállított. Az új esztendő örömmel kö­­szöntött be sok kolozsvári csa­ládhoz. Nyolc új töm­ház 290 lakosztályát adták át rendelteté­sének a Horea úton, a Karl Marx utcán és a Mihai Viteazul téren, ahol nemrég még építő­­állványok emelkedtek. Szebb új­évi ajándékot nehezen lehet el­­képzelni is. Január 4-én 14 óra 52 perc­kor ötödfokú földrengést észlel­tek Bukarestben. A földrengés központja a fővárostól észak-ke­letre mintegy 200 kilométerre volt. A tudományos kutatók most dolgozzák fel a mérések eredményeit és a lakosság meg­kérdezése után hozzájuk érkező személyes megfigyeléseket

Next

/
Thumbnails
Contents