Ifjúmunkás, 1962 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1962-01-04 / 1. szám
Az első eredmények biztatóak Az Ismerjük meg szocialista hazánk szépségeit tanfolyam nagyszerű lehetőséget nyújt a propagandistának arra, hogy elmélyítse hallgatóiban a haza és párt iránti szeretetet, mozgósítsa őket az eddiginél még lelkesebb munkára. Szép feladat, de sok tudást, hozzáértést, politikai érettséget kíván. Ez volt az első gondolatom, amikor megbíztak azzal, hogy e kört vezessem. Bevallom, az első előadásra olyan szorongva mentem el, mint készületlen diák az órára. Pedig esztendőkkel ezelőtt, voltam már propagandista, s a leckére is felkészültem alaposan. Az anyag előadása körül nem is volt hiba, életünkből vett példákat újabb és újabbakkal maguk a hallgatók egészítették ki. Abból azonban, hogy tizennégy hallgató közül csak tíz jelent meg, rájöttem, hogy mégsem készültem eléggé. Ahelyett, hogy előzőleg megismerkedtem volna mindegyikükkel, megelégedtem azzal, hogy megkaptam a körbe iratkozott fiatalok névsorát. Később, amikor közelebb kerültünk egymáshoz, Blejan Irináról, a kör egyetlen leányhallgatójáról például megtudtam, hogy most kéri felvételét az IMSZ-be, Ciochina Constantáiról, hogy újító és élmunkás, ötlete 13.000 lej megtakarítást eredményez évente, Burtic Nicolaeról és Popescu Stefanról, hogy a forgácsolóosztály legjobbjai közé tartoznak. Mindegyikről kiderült valami érdekes, valami jellemző. Azt is feljegyeztem magamnak, hogy Ivascu Pavel, Burtic Nicolae, Brata Viorel, Ciorba Ioan tanúsította a legtöbb érdeklődést, ők szóltak legtöbbet az első szemináriumon. (A hozzászólóktól el szoktam kérni a füzeteiket, nemcsak azt akarom ilyenkor megtudni, hogy mindannyian rendesen elkészítették-e a jegyzetet, hanem azt is : értik-e, amit lejegyeztek). A második lecke alkalmával, amely népünk harcos múltjával foglalkozott, a megadott anyag és forrásmunka mellett felhasználtam Zaharia Stancu: Mezítláb című regényének néhány részletét. A gondolat jónak bizonyult, felkeltette az ifjak érdeklődését a parasztfelkelés körülményei iránt olyannyira, hogy maguk javasolták: olvassák el mindannyian a könyvet. A megegyezés nem maradt puszta ígéret, a kör tagjai közül nyolcan kivették a könyvtárból azóta a regényt. Hogy jobban megismerjem a kör tagjait, utánanéztem, hogy mit olvastak az utóbbi időben. Legnagyobb örömömre a második leckét követően, amikor a többiek a Mezítláb című regényt vették ki, négyen arról olvastak brosúrát, hogyan terjedt el a marxizmus hazánkban. Az első két lecke, mindaz, amit dolgozó népünk forradalmi harcáról tanultak, segített, hogy elmélyíthessük a következő előadás anyagát, melynek címe Az RMP népünk vezető ereje a szocializmus építéséért vívott harcban. A szemináriumon először azt beszéltük meg, miért van szüksége a munkásosztálynak marxi-lenini forradalmi pártra, majd rátértünk azoknak a sikereknek felmérésére, amelyeket dolgozó népünk a párt vezetésével elért. Jelentős segítséget kaptunk ebben az üzemi IMSZ-bizottság titkárától, Friedmann Márkusz elvtárstól, aki megkérte Johanyák Józsefet és György Istvánt, a bérelszámolóban dolgozó két ifjúmunkást, hogy gyűjtsék egybe azokat a számadatokat, amelyek leghívebben tükrözik üzemünk fejlődését. Segítségünkre sietett rigmusbrigádunk is, megismételték számunkra az üzem fennállásának tízéves évfordulójára összeállított s az üzem fejlődésével foglalkozó érdekes, dokumentációs műsort. Ugyanakkor látogatást szerveztünk az înfrăţirea szerszámgépgyárba is, amely ugyancsak híven érzékelteti az utóbbi esztendőkben elért fejlődést. A III. pártkongresszus irányelveiről szólva, megbeszéltük, hogyan járulhatunk mi is hozzá ezeknek a nagyszerű célkitűzéseknek a megvalósításához; a megbeszélés eredményes voltát igazolják azok a felajánlások, amelyek a kör hallgatói részéről a 62-es esztendő tervfeladatainak megbeszélésekor születtek. Azt veszem észre, hogy a közös tanulás hétről hétre közelebb hozza az ifjakat egymáshoz. Van közöttük, aki a forgácsolóosztályon dolgozik, van, aki a présműhelyben vagy szerszámkészítőben, s mindannyiuk barátságát szorosabbra kapcsolja a közi munka. A barátság kialakulásának egyik megnyilvánulása volt a következő eset is: amikor megtudtuk, hogy Blejan Irinát a napokban felvették az IMSZ-be (nem mindannyian tartoznak egyazon alapszervezetbe) a többiek felkeresték, hogy gratuláljanak neki. Még az év elején elhatároztuk, hogy éneket, verset is tanulunk együtt. Az elsőt : Tinere, tu esti nădejdea tării — címmel már daloljuk is, és tapasztalom, hogy az énektanulás frissé, élénkké, vidámmá teszi a kör egész hangulatát. Az első eredmények, úgy érzem, biztatóak. De nekem még nagyon sok tervem van, közös mozi-, múzeum-látogatás, több szemléltető eszköz használata, tapasztalatcsere más propagandistákkal, "amelyek remélem, hozzásegítenek ahhoz, hogy a továbbiakban még jobban eleget tehessek megtisztelő feladatomnak. Abrudan Constanţa, a nagyváradi Bernáth Andor fémárugyár propagandistája Propagandisták чипа 0*0 A fővárosi Dacia fonoda ifjú ésmunkásnői az újév első munkanapján tíjévi váltás előtt Boldestin „ Jelentést Ню szalontai középiskola IMSZ-bizottságának kultúrfelelőse jelentést írna a Szeresd a könyvet irodalomolvasási versenyről, az alábbiakat vethetné papírra: Hol volt, hol nem volt, volt egyszer iskolánkban egy mozgalom. Ha jól emlékszem, jellegénél fogva irodalmi volt. (Mi Szeresd a könyvet mozgalomnak nevezgettük.) Bizottságunknak „köszönhetően" méreténél fogva nem öltött tömegjelleget. Egyesek szerint a mozgalomnak „objektív" jellege is van. Ezt mi is tapasztaltuk: más helyeken eredményesen hat. Iskolánkban viszont most már se híre, se hamva. Hogy pontosabb legyek, híre azért mégis van. Főleg ez irányú mulasztásunknak. Gábor Sándor A mezőgazdasági szakoktatás az IMSZ- szervezetek figyelmének középpontjában Pártunk III. kongresszusa és az RMP KB 1961 június 30- július 1-i plenáris ülése ragyogóan felvázolta a mezőgazdaság fejlődését hatéves tervünk időszakában. 1965-ig befejeződik a mezőgazdaság kollektivizálása. Szocialista mezőgazdaságunk, normális időjárási feltételek mellett évente 14—16 millió tonna gabonát, legkevesebb 1,7 millió tonna gyümölcsöt, 50 millió hektoliter tejet, 1,7—1,8 millió tonna húst, ЗТ'.ООО tonna gyapjút ad a nemzetgazdaságnak. Ezt a termékbőséget, amely nagymértékben hozzájárul a városi és falusi dolgozók életszínvonalának emeléséhez, a mezőgazdaság sokoldalú fejlesztésével, a hektárhozam és az állatok számának növelésével akarjuk elérni. E célkitűzés megvalósításának feltételeit is megteremtjük. Pártunk III. kongresszusának Irányelvei leszögezik, hogy 1965-ig a gép- és traktorállomásokon és állami gazdaságokban 100.000 fizikai traktor, 43.000 gabonakombájn, több mint 8000 kukorica kombájn és más mezőgazdasági gépek legyenek. Több mint 2 millió tonna műtrágyát fogunk elszórni a földeken. A növényi és állati termékek növelésének egyik legfontosabb feltétele, hogy alaposan elsajátítsuk a föld megművelésének, az állatok gondozásának leghaladóbb, tudományos módszereit. A mezőgazdaság tudományának elsajátításáról szólva Gheorghe Gheorghiu-Dej elvtárs a következőket mondotta az RMP KB június 30—július 1-i plenáris ülésén tartott jelentésében: IíjA szocialista mezőgazdaság fejlődésének egyik alapvető feltétele az, hogy ellássák elméleti és gyakorlati szempontból jól felkészült káderekkel, olyanokkal, akik képesek alkalmazni a termelésben a tudomány vívmányait s az élenjáró tapasztalatokat, hozzáértéssel képesek megszervezni és vezetni a szocialista nagyüzemi gazdaságokat.“ A mezőgazdasági ismeretek elsajátításának fő formái az agrozootechnikai tanfolyamok s az állami gazdaságokban, gép- és traktorállomásokon a szakmai színvonal emelését elősegítő tanfolyamok. A falusi IMSZ-szervezetek tevékenységét elemezve, az IMSZ KB nemrég megtartott plenáris ülése hangsúlyozta, hogy az ifjúság akkor járulhat fokozott mértékben hozzá a párt III. kongresszusa történelmi jelentőségű határozatainak valóra váltásához, ha állandóan gazdagítja agro-zootechnikai ismereteit. E feladatok fényében az IMSZ KB 1961 októberi plenáris ülése azt a feladatot fűzte a tartományi és rajoni bizottságok, a falusi IMSZ-alapszervezetek elé, mozgósítsanak minden fiatalt az agro-zootechnikai tanfolyamokra és az e célból szervezett előadássorozatokra. Az IMSZ-szervezetek feladata, hogy nyílt alapszervezeti gyűlésen időnként elemezzék, milyen feladatok várnak az ifjúságra a mezőgazdaságban. Meg kell értetni minden fiatallal, milyen nagy jelentősége van annak, ha elsajátítják és terjesztik a tudományos módszereket. Felhasználhatják az előadások népszerűsítésére a szemléltető agitáció olyan eszközeit, mint a jelszavak, plakátok, amelyeken fel kell tüntetni az előadások időpontját és helyét. Az IMSZ szervezetek politikai nevelőmunkával győzzék meg a fiatalokat az előrehaladott agro-zootechnikai módszerek ismeretének és széleskörű elterjesztésének jelentőségéről. Csak akkor csikarhatnak ki több termést a földből, akkor javíthatják fel az állatállományt, fejleszthetik sokoldalúan a kollektív gazdaságot, ha ismerik a talajt, a növényt, az állatot, ha bánni tudnak a gépekkel, a kémcsővel, a mikroszkóppal. A falvakon végbemenő mélyreható átalakulások napjainkban objektíve megkövetelik, hogy mindezeket elsajátítsák a fiatalok. Szocialista korszakunkban, amikor olyan hatalmas léptekkel halad a tudomány, csak akkor tudunk lépést tartani a fejlődéssel, ha állandóan és rendszeresen tanulunk. Amellett, hogy az IMSZ szervezetek politikai-felvilágosító munkát végeznek az ifjúság körében a tudományos mezőgazdálkodás jelentőségéről, ellenőrizniük is kell a tanultak elsajátítását. Helyes, ha az IMSZ alapszervezetek időnként elemzik gyűléseiken az ifjak részvételét a tanfolyamokon s azt is, mennyire használják fel munkájukban a tanultakat. Nagy figyelmet kell fordítani a mezőgazdasági szakkönyvek olvasására is. Ha felelősséggel és állandóan foglalkoznak IMSZ-szervezeteink a fiatalok mozgósításával az agro-zootechnikai tanfolyamra, ha rendszeresen ellenőrzik a tanultak gyakorlati alkalmazását, falusi fiataljaink nagyobb mértékben hozzájárulhatnak a párt által a mezőgazdaság dolgozói elé tűzött nagyszerű feladatok valóra váltásához. (A Tînărul Leninist 1961 év 12. számában megjelent cikk alapján.)