Ifjúmunkás, 1969 (13. évfolyam, 1-52. szám)

1969-01-01 / 1. szám

ION ILIESCU ELVTÁRS JELENTÉSE A KISZ KB PLENÁRIS ÜLÉSÉN A plenáris elé terjesztett jelentés átfogó képet nyújtott a mezőgazdaság sokoldalú fejlesztése terén elért eredményekről, a mai falu életében végbe­ment változásokról. Az állam erőfeszítései — hangzott a jelentés — a mezőgazdaság műszaki-anyagi alapjának a fej­lesztésére, a gépesítés és kemizálás széles körű be­vezetése és az öntözési terv megvalósítása érde­kében — ami a jelenlegi ötéves terv során erre a célra fordított több mint 35 milliárd lejben jut kifejezésre — az RKP IX. Kongresszusa után a mezőgazdaság vezetésének tökéletesítését célzó in­tézkedések foganatosítása azt eredményezték, hogy a mezőgazdasági növényi és állati termelés évről évre nőtt, s a mezőgazdasági egységek gazdasági­lag megerősödtek. A parasztság életszínvonalának emelését tük­rözi a falvak és községek arculatának állandó vál­tozása a lakóház-, iskola-, művelődési otthon- és más köz- és gazdasági­ építkezések révén, a pa­rasztság öltözködése, a fogyasztási cikkek, fő­leg a hosszú élettartamú fogyasztási cikkek hasz­nálatának állandó növekedése. A községek átcsoportosítására, az ország köz­igazgatási-területi átszervezése során hozott intéz­kedések hozzájárulnak a községek szerepének nö­veléséhez, mint a haza gazdasági, társadalmi-poli­tikai és kulturális életének alapvető láncszemei, így a községek mindinkább — ahogyan a Párt Országos Konferenciája hangsúlyozta — az anyagi és szellemi élet erős központjaivá válnak. A falu gazdasági, politikai és társadalmi életé­ben végbement mély átalakulások jelentős vál­tozást eredményeztek a falusi ifjúság összetételé­ben és érdeklődésében. A falusi ifjúság ma már nem egységes társadalmi csoport, ezért nem lehet egészében tekinteni, hanem érdeklődési körük vál­tozatosságában, sajátos felkészültségük, követelmé­nyeik és igényeik különböző szintje alapján. Ma már a falvakban a parasztifjak mellett mind több munkás, értelmiségi, tisztviselő és diák fiatal is él, dolgozik. A mai faluban az ifjúság a gazdasági feladatok megvalósításának, a társadalmi ügyek intézésé­nek, a kulturális és tanügyi intézmények életének aktív tényezője. A jelentés kidomborította az új sajátosságokat, amelyek a falusi ifjúság összetételéből erednek, és hangsúlyozta annak a szükségességét, hogy ál­landóan fejleszteni kell a KISZ-szervezetek mun­káját, hogy a falu új valóságához, a sajátos ér­deklődéshez és az illető ifjúsági kategória sorai­ban kifejtett nevelő munka követelményeihez kell igazítani a munka formáit és módszereit. A­z ifjúság — a szocialista mezőgazdaság fejlesztésé­nek jelentős tényezője A falusi ifjúság aktív részvétele a mezőgazda­ság gazdasági egységei termelési feladatainak vég­rehajtásában természetszerűleg az ifjúság nevelé­sének, alkotó képessége és lendülete kibontako­zásának legfőbb eszköze. A falusi ifjúság szerve­sen kapcsolódik be a mezőn dolgozók általános erőfeszítésébe a párt által a szocialista mezőgaz­daság fejlesztésére, a rendelkezésére álló erőfor­rások értékesítésére irányuló célkitűzések megva­lósításába. Az ifjú szövetkezeti parasztok, gépke­zelők, mérnökök és technikusok többsége mind jobban megérti munkájuk társadalmi felelősségét, aktívan hozzájárulnak a mezőgazdasági termelés növekedéséhez. Kidomborodott továbbá az a tény is, hogy ez év nyarán a legkülönbözőbb szakmájú és érdeklőd­­ű fiatalok, szövetkezeti parasztok és gépkezelők, munkások és diákok vettek részt a szárazság ká­ros hatásának leküzdését célzó, a párt által kez­deményezett és vezetett országos jelentőségű ak­cióban. Egyidejűleg hasznos munkát fejtett ki az a több mint százezer tanuló és diák, aki az idei nyári és őszi betakarítási kampányban vett részt. A jelentés rámutatott, hogy a mezőgazdasági termelőszövetkezetek sok KISZ-szervezete jobban teljesítette szerepét és feladatait, ápolja az ifjak­­ban a munkával szembeni előrehaladott magatar­tást, a közvagyon megóvásának és fejlesztésének gondját és felelősségét. Számos szervezetben meg­vitatják az ifjak kollektíváival a munkában való részvétel jelentősebb aspektusait; találkozókat kezdeményeznek az ifjak, illetőleg a szakembe­rek és a vezető káderek között, az mtsz-ek jelen­legi és távlati gondjainak az ismertetése céljából ; tapasztalatcseréket, számvetési esteket és tanács­kozásokat szerveznek a szövetkezeti parasztok gondjaival és feladataival közvetlen kapcsolatban álló témákról. Egyidejűleg kidomborította, hogy az ifjúság rész­vétele a mezőgazdasági termelőszövetkezetek mun­kájában összetett jelenség, melynek ismerete ha­tékonyabb irányt szab a KISZ-szervezetek politi­kai-nevelő tevékenységének. Az egyes mtsz-ek KISZ-szervezeteinek jó ered­ményei ellenére, sok szövetkezetben a KISZ-szer­­vezetek elégtelen mértékben vonják be az összes ifjakat a termelési feladatok teljesítésébe, a me­zőgazdasági egység egész gazdasági életébe. A je­lentés rámutatott egyes hiányosságokra, ami egyes megyékben az ifjaknak a betakarítási kampány­hoz való hozzájárulása, a KISZ-bizottságok és az mtsz vezetőségek közötti kapcsolat terén, a leg­rátermettebb ifjaknak az állattenyésztés, a zöld­ségtermesztés, az építkezés és más olyan részlegek felé történő irányítása terén, ahol hozzájárulá­sukra leginkább szükség van, a munkaerkölcs kér­déseinek, a közvagyon fejlesztésének és védelmé­nek megvitatása terén mutatkoztak, és hangsú­lyozta annak szükségességét, hogy a jövőben az ilyenszerű célkitűzések fokozottabb mértékben kössék le az ifjúsági szervezetek figyelmét. Ahogyan Nicolae Ceauşescu elvtárs hangsúlyoz­ta az RKP KB nemrég megtartott plenáris ülésén, a mezőgazdasági egységekre 1969-ben rendkívül fontos feladatok várnak az összes rendelkezésük­re álló tartalékok értékesítése, a növényi és ál­lati termelés növekedése érdekében. Az állatte­nyésztés, a zöldségtermesztés, a gyümölcs- és sző­lőtermesztés fejlesztését, valamint az öntözött te­rületek növelését, új területeknek a mezőgazda­­sági körforgásba történő bekapcsolását, a csökkent építési és termelési költségek elérését és egyéb célkitűzéseket szolgáló intézkedések szükségessé teszik az összes fiatalok aktív hozzájárulását, szé­les körű teret biztosít annak, hogy az ifjak kez­deményezése, lelkesedése és energiája munkában öltsön testet. A falusi KISZ-szervezeteknek, az egész KISZ aktívának kötelessége erőteljes politikai és szer­vezeti munkát kifejteni annak érdekében, hogy az ifjak ismerjék meg minden egyes egységben a gazdasági tervek konkrét célkitűzéseit, hogy moz­gósítsák őket ezen célkitűzések megvalósítására. Ennek érdekében a községi és falusi KISZ-bizott­­ságoknak, az mtsz-ek KISZ-szervezeteinek és cso­portjainak kötelességük biztosítani az ifjak aktív részvételét a január és február hónap folyamán megtartandó brigád- és szövetkezeti gyűléseken. Minden mtsz KISZ-szervezetében és csoportjában külön gyűléseket fognak szervezni, hogy az ösz­­szes KISZ-tagok megvitassák feladataikat a szö­vetkezetek termelési terveinek teljesítésével kap­csolatban ; ennek során, a vezető tanácsok támo­gatásával meghatározzák azokat a nevelési és szervezési intézkedéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy biztosítsák az ifjak részvételét a ter­melési tervek teljesítésében. A sajtó a minap közölte a Temes megyei párt­­szervezet konferencájának felhívását a Román Kommunista Párt összes megyei szervezeteihez, az egész parasztsághoz, a mezőgazdaság összes dolgozóihoz. Ez­ indította útjára a megyei pártszer­vezetek közötti nagyméretű versenyt a növényi és állati termelés növelését, a mezőgazdasági ter­melőszövetkezetek, az állami mezőgazdasági vál­lalatok gazdasági megszilárdítását, a szocialista mezőgazdaság általános fejlődését célzó elsőrendű fontosságú célkitűzések megvalósításáért. A falusi KISZ-szervezeteknek becsületbeli kötelességük úgy elképzelni egész tevékenységüket, hogy minden ifjú alkotó képessége a szocialista mezőgazdasá­gunk előtt álló mozgósító célkitűzések megvalósí­tása nagyszerű művének szerves részévé váljék, hogy munkatetteit népünk magasztos eseményei­nek , a haza felszabadítása 25. évfordulójának és az RKP X. kongresszusának ajánlja. A KISZ-szervezetek fordítsanak állandó fi­gyelmet a szakmai tanácskozások, megbeszélések, tapasztalatcserék, versenyek, számvetési estek és gyakorlati bemutatók szervezésére, valamint egyéb olyan módszerekre, amelyek előmozdítják azt, hogy a fiatalok megismerjék a termelési feladatokat, a­­melyek megmagyarázzák nekik, milyen előnyök­kel jár, ha az mtsz-ek termelő részlegein állandó beosztásban dolgoznak. Széles körben el kell ter­jeszteni azt a módszer, hogy a KISZ-gyűléseken az mtsz vezető káderei ismertessék azokat a célki­tűzéseket, amelyeknek a megvalósításához igé­nyelik az ifjúság hozzájárulását. A KISZ-szervezetek, a vezető tanácsok támoga­tásával kezdeményezzenek akciókat az Alapsza­bályzat és az mtsz tevékenységére vonatkozó egyéb dokumentumok előírásainak, a szövetkezeti parasztság jogainak és kötelességeinek ismerteté­sére, az ifjak tájékoztatására az mtsz-ben folyó munka új szervezési és javadalmazási formáit, a szövetkezeti közgyűlés határozatait illetőleg. A KISZ-szervezetek titkárainak részvétele a veze­tő tanácsok ülésein lehetővé teszi a KISZ-szerveze­­tek számára, hogy úgy irányítsák az ifjak tevé­kenységét, hogy azok hozzájáruljanak a különbö­ző időszakokban a mezőgazdasági egységek előtt álló feladatok megvalósításához, továbbá ismertes­sék a felelős tényezőkkel a fiatal szövetkezeti pa­rasztok munka- és életproblémáit. Mivel a KISZ- szervezeteknek az ifjakat termelő munkára mozgó­sító tevékenységében hasznosaknak bizonyultak bizonyos propaganda módszerek — a végrehajtott akciók és az élmunkások népszerűsítésére s az if­jak tevékenységében fellelhető negatív jelenségek bírálatára, a jelentés javasolja az élmunkásoknak szentelt kulturális-művészeti akciók, a rádiósítási központ adásai, a szatirikus újságok kiterjeszté­sét. A jelentés tükrözte a falusi fiatalság érdeklő­dését a szakképzés iránt, a mezőgazdaság komp­lex és intenzív fejlődésének, a gépesítés, kemizá­lás fokának növekedése, az öntözés elterjedésének feltételei stb. közepette, ám ugyanakkor hangsú­lyozta a KISZ-szervezetek csökkent érdeklődését az ifjaknak az agrozootechnikai oktatásra, az is­meretek elmélyítését szolgáló sorozatokra történő mozgósítása terén és az ifjak egy részének azt a tendenciáját, hogy időközben abbahagyják az ag­rozootechnikai oktatást. A jövőben a községi és falusi KISZ-bizottságok kötelessége közvetlenül foglalkozni az ifjaknak az agrozootechnikai tömeg­­oktatásra történő mozgósításával, és nyomon kö­vetni, hogyan sajátítják el, miként alkalmazzák az ott szerzett ismereteket. A KISZ-szervezetek hiva­tottak továbbá cselekvően támogatni a mezőgaz­dasági szakkönyvek népszerűsítését és terjesztését a szövetkezeti fiatalok között, demonstratív tevé­kenységet szervezni az agronómus házában és a kísérleti parcellákon. Emellett kezdeményezzenek olyan akciókat, a­­melyek bevonják az ifjakat a mezőgazdasági ter­melő szövetkezetekben mind fokozottabban igé­nyelt szakmák elsajátításába, annál is inkább, mert a jövőben a kísérleti telepek és AMV-k mellett rövid felkészítő tanfolyamokat szerveznek a zöldségtermesztők, szőlészek, gyümölcstermesz­tők, a belterjes gazdálkodás dolgozói számára. A falusi fiatalok mind népesebb — sajátos fel­adatokkal és érdeklődéssel rendelkező — csoportja az MGV és ÁMV gépkezelői. A jelentés értékeli a pártnak az AMV-k és Gép- és Traktorál­lomások szervezése megjavítására hozott intézkedéseinek jelentőségét, valamint azt a tényt, hogy a fiatal gépkezelők nagy többsége mind jobban teljesíti fel­adatait és­ azt tanácsolja az ezen egységekben mű­ködő KISZ-szervezeteknek, hogy még gyakrabban kezdeményezzenek olyan akciókat, amelyek fokoz­zák a fiatal gépkezelők kötelességtudatát, felelősségét a gépek és traktorok ésszerű gondozásáért és ki­használásáért, növelik érdeklődésüket szakmai képzettségük állandó tökéletesítése iránt, terjesz­­szék ki az egységenkénti csoportok közötti ta­pasztalatcserét, a gépkezelők olimpiáját, az „Aki tud , nyer“ jellegű vetélkedőket, találkozókat a mezőgazdasági gépgyárak szakembereivel , a KISZ- tagok gyűlésein vitassák meg a gépkezelők mun­káját és viselkedését, szervezzenek versenyeket a legjobb eredmény elérésére kampányonként vagy munkaperiódusonként és más olyan akciókat, a­­melyek jó irányba befolyásolhatják a gépkezelők magatartását a termelés során. Az MGV-k és AMV-k KISZ-szervezetei foglal­kozzanak hathatósabban az újonnan végzettek szakmai beilleszkedésével, a gépkezelők termelési fegyelmének megerősítésével, a munkabiztonság és -védelem normáinak betartásával. Egyidejűleg az is szükséges, hogy a KISZ-szervek és -szerve­zetek fokozottabban törődjenek a fiatal gépkezelők élet- és munkakörülményeivel. Az MGV-k és AMV-k KISZ-bizottságai támogas­sák a műszaki-adminisztratív vezetőséget a trak­toristáknak és a többi gépészeknek a téli szakmai továbbképzőkre való mozgósítására, hogy jobban ismerjék azon gépek műszaki sajátosságait és ki­használási módját, melyekkel dolgoznak. A szak­mánkénti olimpiászok, „a műszaki könyv és a ter­melés“ nevű verseny és más, a szakmai ismeretek tökéletesítését előmozdító tevékenységi formák ál­talánosítása ugyancsak ezen egységekben működő KISZ-bizottságok állandó feladata. Mivel a mezőgazdasági kampányok idején az állami mezőgazdasági vállalatokban szezonmunkás­ként jelentős számú ifjú — közöttük sok KISZ-tag — dolgozik, szükség van arra, hogy az ÁMV-ok KISZ-szervezetei biztosítsák ezek részvételét az egységekben kezdeményezett egész politikai-nevelő, kulturális-művészeti tevékenységben. Javasolták a megyei KISZ-bizottágoknak, hogy szisztematikusabban irányítsa a mezőgazdasági arcélű iskolák szervezeteit, hogy az iskola veze­tőségével karöltve széles körű nevelő tevékenységet fejtsenek ki annak érdekében, hogy táplálják a tanulókban a választott szakma szeretetét, eltö­kéltségüket, hogy miután elvégzik az iskolát, ott dolgozzanak, ahol szükség van rájuk és mindent megtegyenek termelési feladataik teljesítéséért. A politikai-nevelő tevékenység­­ a falusi KISZ-szervezetek központi feladata A falusi KISZ-szervezetek tevékenységének álta­lános javításában fontos helyet foglal el a poli­tikai-nevelő tevékenység eszközeinek és formáinak gyarapítása. Ennek célja fokozottabban hozzájá­rulni a falusi fiatalok tájékoztatásához a bel- és külpolitikai élet időszerű kérdéseiben, hogy a fia­talok megértsék és elsajátítsák pártunk politiká­jának alapvető célkitűzéseit, pártunk által a tár­sadalmi élet minden területén érvényesített erköl­csi elveket, hogy növekedjék politikai és ideoló­giai kombattivitásuk. Hazánk politikai és társadalmi életének nagy megújhodása és korunk nemzetközi életének ala­kulása serkenti az ifjak érdeklődését a politikai kérdések megértése és alkotó megvitatása iránt. Széles körű visszhangot keltett és teljes fokú egyet­értést váltott ki az ifjak soraiban a pártvezetőség erőteljes és gyümölcsöző tevékenysége a IX. kong­resszus határozatainak végrehajtására, a gazdasági szervezés és vezetés, a társadalmi élet egészének tökéletesítésére, a szocialista demokrácia elmélyí­tésének tökéletesítésére. Nicolae Ceauşescu elv­társnak és pártunk többi vezetőinek beszédei fo­kozták az ifjak érdeklődését a Román Kommu­nista Párt jelenlegi feladatai, korunk életbevágó kérdéseiben kifejtett álláspontja, aktív hozzájá­rulása iránt, mellyel a szocializmus és a béke erőinek megszilárdítására törekszik a világon. A jelentés megállapította, hogy sok KISZ-szerve­­zet fokozottabb mértékben tükrözte az ifjak ér­deklődését és igényeit, s ennek érdekében az utóbbi időben érdekes, vonzó politikai tevékeny­séget kezdeményezett, ami hozzájárult az ifjak tájékozódási látókörének kiszélesítéséhez az idő­szerű politikai kérdésekben. Szélesebb körben szerveztek rendezvényeket a párt és a haza tör­ténelmének egyes fontos mozzanatainak megün­neplésére, gyakoribbakká váltak a találkozók párt és állami aktivistákkal, különböző szakemberekkel, közírókkal, akik válaszoltak az ifjak kérdéseire, hozzásegítették őket ahhoz, hogy jobban megértsék. 2 Ifjúmunkás

Next