Ifjúmunkás, 1969 (13. évfolyam, 1-52. szám)
1969-01-01 / 1. szám
ION ILIESCU ELVTÁRS JELENTÉSE A KISZ KB PLENÁRIS ÜLÉSÉN A plenáris elé terjesztett jelentés átfogó képet nyújtott a mezőgazdaság sokoldalú fejlesztése terén elért eredményekről, a mai falu életében végbement változásokról. Az állam erőfeszítései — hangzott a jelentés — a mezőgazdaság műszaki-anyagi alapjának a fejlesztésére, a gépesítés és kemizálás széles körű bevezetése és az öntözési terv megvalósítása érdekében — ami a jelenlegi ötéves terv során erre a célra fordított több mint 35 milliárd lejben jut kifejezésre — az RKP IX. Kongresszusa után a mezőgazdaság vezetésének tökéletesítését célzó intézkedések foganatosítása azt eredményezték, hogy a mezőgazdasági növényi és állati termelés évről évre nőtt, s a mezőgazdasági egységek gazdaságilag megerősödtek. A parasztság életszínvonalának emelését tükrözi a falvak és községek arculatának állandó változása a lakóház-, iskola-, művelődési otthon- és más köz- és gazdasági építkezések révén, a parasztság öltözködése, a fogyasztási cikkek, főleg a hosszú élettartamú fogyasztási cikkek használatának állandó növekedése. A községek átcsoportosítására, az ország közigazgatási-területi átszervezése során hozott intézkedések hozzájárulnak a községek szerepének növeléséhez, mint a haza gazdasági, társadalmi-politikai és kulturális életének alapvető láncszemei, így a községek mindinkább — ahogyan a Párt Országos Konferenciája hangsúlyozta — az anyagi és szellemi élet erős központjaivá válnak. A falu gazdasági, politikai és társadalmi életében végbement mély átalakulások jelentős változást eredményeztek a falusi ifjúság összetételében és érdeklődésében. A falusi ifjúság ma már nem egységes társadalmi csoport, ezért nem lehet egészében tekinteni, hanem érdeklődési körük változatosságában, sajátos felkészültségük, követelményeik és igényeik különböző szintje alapján. Ma már a falvakban a parasztifjak mellett mind több munkás, értelmiségi, tisztviselő és diák fiatal is él, dolgozik. A mai faluban az ifjúság a gazdasági feladatok megvalósításának, a társadalmi ügyek intézésének, a kulturális és tanügyi intézmények életének aktív tényezője. A jelentés kidomborította az új sajátosságokat, amelyek a falusi ifjúság összetételéből erednek, és hangsúlyozta annak a szükségességét, hogy állandóan fejleszteni kell a KISZ-szervezetek munkáját, hogy a falu új valóságához, a sajátos érdeklődéshez és az illető ifjúsági kategória soraiban kifejtett nevelő munka követelményeihez kell igazítani a munka formáit és módszereit. Az ifjúság — a szocialista mezőgazdaság fejlesztésének jelentős tényezője A falusi ifjúság aktív részvétele a mezőgazdaság gazdasági egységei termelési feladatainak végrehajtásában természetszerűleg az ifjúság nevelésének, alkotó képessége és lendülete kibontakozásának legfőbb eszköze. A falusi ifjúság szervesen kapcsolódik be a mezőn dolgozók általános erőfeszítésébe a párt által a szocialista mezőgazdaság fejlesztésére, a rendelkezésére álló erőforrások értékesítésére irányuló célkitűzések megvalósításába. Az ifjú szövetkezeti parasztok, gépkezelők, mérnökök és technikusok többsége mind jobban megérti munkájuk társadalmi felelősségét, aktívan hozzájárulnak a mezőgazdasági termelés növekedéséhez. Kidomborodott továbbá az a tény is, hogy ez év nyarán a legkülönbözőbb szakmájú és érdeklődű fiatalok, szövetkezeti parasztok és gépkezelők, munkások és diákok vettek részt a szárazság káros hatásának leküzdését célzó, a párt által kezdeményezett és vezetett országos jelentőségű akcióban. Egyidejűleg hasznos munkát fejtett ki az a több mint százezer tanuló és diák, aki az idei nyári és őszi betakarítási kampányban vett részt. A jelentés rámutatott, hogy a mezőgazdasági termelőszövetkezetek sok KISZ-szervezete jobban teljesítette szerepét és feladatait, ápolja az ifjakban a munkával szembeni előrehaladott magatartást, a közvagyon megóvásának és fejlesztésének gondját és felelősségét. Számos szervezetben megvitatják az ifjak kollektíváival a munkában való részvétel jelentősebb aspektusait; találkozókat kezdeményeznek az ifjak, illetőleg a szakemberek és a vezető káderek között, az mtsz-ek jelenlegi és távlati gondjainak az ismertetése céljából ; tapasztalatcseréket, számvetési esteket és tanácskozásokat szerveznek a szövetkezeti parasztok gondjaival és feladataival közvetlen kapcsolatban álló témákról. Egyidejűleg kidomborította, hogy az ifjúság részvétele a mezőgazdasági termelőszövetkezetek munkájában összetett jelenség, melynek ismerete hatékonyabb irányt szab a KISZ-szervezetek politikai-nevelő tevékenységének. Az egyes mtsz-ek KISZ-szervezeteinek jó eredményei ellenére, sok szövetkezetben a KISZ-szervezetek elégtelen mértékben vonják be az összes ifjakat a termelési feladatok teljesítésébe, a mezőgazdasági egység egész gazdasági életébe. A jelentés rámutatott egyes hiányosságokra, ami egyes megyékben az ifjaknak a betakarítási kampányhoz való hozzájárulása, a KISZ-bizottságok és az mtsz vezetőségek közötti kapcsolat terén, a legrátermettebb ifjaknak az állattenyésztés, a zöldségtermesztés, az építkezés és más olyan részlegek felé történő irányítása terén, ahol hozzájárulásukra leginkább szükség van, a munkaerkölcs kérdéseinek, a közvagyon fejlesztésének és védelmének megvitatása terén mutatkoztak, és hangsúlyozta annak szükségességét, hogy a jövőben az ilyenszerű célkitűzések fokozottabb mértékben kössék le az ifjúsági szervezetek figyelmét. Ahogyan Nicolae Ceauşescu elvtárs hangsúlyozta az RKP KB nemrég megtartott plenáris ülésén, a mezőgazdasági egységekre 1969-ben rendkívül fontos feladatok várnak az összes rendelkezésükre álló tartalékok értékesítése, a növényi és állati termelés növekedése érdekében. Az állattenyésztés, a zöldségtermesztés, a gyümölcs- és szőlőtermesztés fejlesztését, valamint az öntözött területek növelését, új területeknek a mezőgazdasági körforgásba történő bekapcsolását, a csökkent építési és termelési költségek elérését és egyéb célkitűzéseket szolgáló intézkedések szükségessé teszik az összes fiatalok aktív hozzájárulását, széles körű teret biztosít annak, hogy az ifjak kezdeményezése, lelkesedése és energiája munkában öltsön testet. A falusi KISZ-szervezeteknek, az egész KISZ aktívának kötelessége erőteljes politikai és szervezeti munkát kifejteni annak érdekében, hogy az ifjak ismerjék meg minden egyes egységben a gazdasági tervek konkrét célkitűzéseit, hogy mozgósítsák őket ezen célkitűzések megvalósítására. Ennek érdekében a községi és falusi KISZ-bizottságoknak, az mtsz-ek KISZ-szervezeteinek és csoportjainak kötelességük biztosítani az ifjak aktív részvételét a január és február hónap folyamán megtartandó brigád- és szövetkezeti gyűléseken. Minden mtsz KISZ-szervezetében és csoportjában külön gyűléseket fognak szervezni, hogy az öszszes KISZ-tagok megvitassák feladataikat a szövetkezetek termelési terveinek teljesítésével kapcsolatban ; ennek során, a vezető tanácsok támogatásával meghatározzák azokat a nevelési és szervezési intézkedéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy biztosítsák az ifjak részvételét a termelési tervek teljesítésében. A sajtó a minap közölte a Temes megyei pártszervezet konferencájának felhívását a Román Kommunista Párt összes megyei szervezeteihez, az egész parasztsághoz, a mezőgazdaság összes dolgozóihoz. Ez indította útjára a megyei pártszervezetek közötti nagyméretű versenyt a növényi és állati termelés növelését, a mezőgazdasági termelőszövetkezetek, az állami mezőgazdasági vállalatok gazdasági megszilárdítását, a szocialista mezőgazdaság általános fejlődését célzó elsőrendű fontosságú célkitűzések megvalósításáért. A falusi KISZ-szervezeteknek becsületbeli kötelességük úgy elképzelni egész tevékenységüket, hogy minden ifjú alkotó képessége a szocialista mezőgazdaságunk előtt álló mozgósító célkitűzések megvalósítása nagyszerű művének szerves részévé váljék, hogy munkatetteit népünk magasztos eseményeinek , a haza felszabadítása 25. évfordulójának és az RKP X. kongresszusának ajánlja. A KISZ-szervezetek fordítsanak állandó figyelmet a szakmai tanácskozások, megbeszélések, tapasztalatcserék, versenyek, számvetési estek és gyakorlati bemutatók szervezésére, valamint egyéb olyan módszerekre, amelyek előmozdítják azt, hogy a fiatalok megismerjék a termelési feladatokat, amelyek megmagyarázzák nekik, milyen előnyökkel jár, ha az mtsz-ek termelő részlegein állandó beosztásban dolgoznak. Széles körben el kell terjeszteni azt a módszer, hogy a KISZ-gyűléseken az mtsz vezető káderei ismertessék azokat a célkitűzéseket, amelyeknek a megvalósításához igényelik az ifjúság hozzájárulását. A KISZ-szervezetek, a vezető tanácsok támogatásával kezdeményezzenek akciókat az Alapszabályzat és az mtsz tevékenységére vonatkozó egyéb dokumentumok előírásainak, a szövetkezeti parasztság jogainak és kötelességeinek ismertetésére, az ifjak tájékoztatására az mtsz-ben folyó munka új szervezési és javadalmazási formáit, a szövetkezeti közgyűlés határozatait illetőleg. A KISZ-szervezetek titkárainak részvétele a vezető tanácsok ülésein lehetővé teszi a KISZ-szervezetek számára, hogy úgy irányítsák az ifjak tevékenységét, hogy azok hozzájáruljanak a különböző időszakokban a mezőgazdasági egységek előtt álló feladatok megvalósításához, továbbá ismertessék a felelős tényezőkkel a fiatal szövetkezeti parasztok munka- és életproblémáit. Mivel a KISZ- szervezeteknek az ifjakat termelő munkára mozgósító tevékenységében hasznosaknak bizonyultak bizonyos propaganda módszerek — a végrehajtott akciók és az élmunkások népszerűsítésére s az ifjak tevékenységében fellelhető negatív jelenségek bírálatára, a jelentés javasolja az élmunkásoknak szentelt kulturális-művészeti akciók, a rádiósítási központ adásai, a szatirikus újságok kiterjesztését. A jelentés tükrözte a falusi fiatalság érdeklődését a szakképzés iránt, a mezőgazdaság komplex és intenzív fejlődésének, a gépesítés, kemizálás fokának növekedése, az öntözés elterjedésének feltételei stb. közepette, ám ugyanakkor hangsúlyozta a KISZ-szervezetek csökkent érdeklődését az ifjaknak az agrozootechnikai oktatásra, az ismeretek elmélyítését szolgáló sorozatokra történő mozgósítása terén és az ifjak egy részének azt a tendenciáját, hogy időközben abbahagyják az agrozootechnikai oktatást. A jövőben a községi és falusi KISZ-bizottságok kötelessége közvetlenül foglalkozni az ifjaknak az agrozootechnikai tömegoktatásra történő mozgósításával, és nyomon követni, hogyan sajátítják el, miként alkalmazzák az ott szerzett ismereteket. A KISZ-szervezetek hivatottak továbbá cselekvően támogatni a mezőgazdasági szakkönyvek népszerűsítését és terjesztését a szövetkezeti fiatalok között, demonstratív tevékenységet szervezni az agronómus házában és a kísérleti parcellákon. Emellett kezdeményezzenek olyan akciókat, amelyek bevonják az ifjakat a mezőgazdasági termelő szövetkezetekben mind fokozottabban igényelt szakmák elsajátításába, annál is inkább, mert a jövőben a kísérleti telepek és AMV-k mellett rövid felkészítő tanfolyamokat szerveznek a zöldségtermesztők, szőlészek, gyümölcstermesztők, a belterjes gazdálkodás dolgozói számára. A falusi fiatalok mind népesebb — sajátos feladatokkal és érdeklődéssel rendelkező — csoportja az MGV és ÁMV gépkezelői. A jelentés értékeli a pártnak az AMV-k és Gép- és Traktorállomások szervezése megjavítására hozott intézkedéseinek jelentőségét, valamint azt a tényt, hogy a fiatal gépkezelők nagy többsége mind jobban teljesíti feladatait és azt tanácsolja az ezen egységekben működő KISZ-szervezeteknek, hogy még gyakrabban kezdeményezzenek olyan akciókat, amelyek fokozzák a fiatal gépkezelők kötelességtudatát, felelősségét a gépek és traktorok ésszerű gondozásáért és kihasználásáért, növelik érdeklődésüket szakmai képzettségük állandó tökéletesítése iránt, terjeszszék ki az egységenkénti csoportok közötti tapasztalatcserét, a gépkezelők olimpiáját, az „Aki tud , nyer“ jellegű vetélkedőket, találkozókat a mezőgazdasági gépgyárak szakembereivel , a KISZ- tagok gyűlésein vitassák meg a gépkezelők munkáját és viselkedését, szervezzenek versenyeket a legjobb eredmény elérésére kampányonként vagy munkaperiódusonként és más olyan akciókat, amelyek jó irányba befolyásolhatják a gépkezelők magatartását a termelés során. Az MGV-k és AMV-k KISZ-szervezetei foglalkozzanak hathatósabban az újonnan végzettek szakmai beilleszkedésével, a gépkezelők termelési fegyelmének megerősítésével, a munkabiztonság és -védelem normáinak betartásával. Egyidejűleg az is szükséges, hogy a KISZ-szervek és -szervezetek fokozottabban törődjenek a fiatal gépkezelők élet- és munkakörülményeivel. Az MGV-k és AMV-k KISZ-bizottságai támogassák a műszaki-adminisztratív vezetőséget a traktoristáknak és a többi gépészeknek a téli szakmai továbbképzőkre való mozgósítására, hogy jobban ismerjék azon gépek műszaki sajátosságait és kihasználási módját, melyekkel dolgoznak. A szakmánkénti olimpiászok, „a műszaki könyv és a termelés“ nevű verseny és más, a szakmai ismeretek tökéletesítését előmozdító tevékenységi formák általánosítása ugyancsak ezen egységekben működő KISZ-bizottságok állandó feladata. Mivel a mezőgazdasági kampányok idején az állami mezőgazdasági vállalatokban szezonmunkásként jelentős számú ifjú — közöttük sok KISZ-tag — dolgozik, szükség van arra, hogy az ÁMV-ok KISZ-szervezetei biztosítsák ezek részvételét az egységekben kezdeményezett egész politikai-nevelő, kulturális-művészeti tevékenységben. Javasolták a megyei KISZ-bizottágoknak, hogy szisztematikusabban irányítsa a mezőgazdasági arcélű iskolák szervezeteit, hogy az iskola vezetőségével karöltve széles körű nevelő tevékenységet fejtsenek ki annak érdekében, hogy táplálják a tanulókban a választott szakma szeretetét, eltökéltségüket, hogy miután elvégzik az iskolát, ott dolgozzanak, ahol szükség van rájuk és mindent megtegyenek termelési feladataik teljesítéséért. A politikai-nevelő tevékenység a falusi KISZ-szervezetek központi feladata A falusi KISZ-szervezetek tevékenységének általános javításában fontos helyet foglal el a politikai-nevelő tevékenység eszközeinek és formáinak gyarapítása. Ennek célja fokozottabban hozzájárulni a falusi fiatalok tájékoztatásához a bel- és külpolitikai élet időszerű kérdéseiben, hogy a fiatalok megértsék és elsajátítsák pártunk politikájának alapvető célkitűzéseit, pártunk által a társadalmi élet minden területén érvényesített erkölcsi elveket, hogy növekedjék politikai és ideológiai kombattivitásuk. Hazánk politikai és társadalmi életének nagy megújhodása és korunk nemzetközi életének alakulása serkenti az ifjak érdeklődését a politikai kérdések megértése és alkotó megvitatása iránt. Széles körű visszhangot keltett és teljes fokú egyetértést váltott ki az ifjak soraiban a pártvezetőség erőteljes és gyümölcsöző tevékenysége a IX. kongresszus határozatainak végrehajtására, a gazdasági szervezés és vezetés, a társadalmi élet egészének tökéletesítésére, a szocialista demokrácia elmélyítésének tökéletesítésére. Nicolae Ceauşescu elvtársnak és pártunk többi vezetőinek beszédei fokozták az ifjak érdeklődését a Román Kommunista Párt jelenlegi feladatai, korunk életbevágó kérdéseiben kifejtett álláspontja, aktív hozzájárulása iránt, mellyel a szocializmus és a béke erőinek megszilárdítására törekszik a világon. A jelentés megállapította, hogy sok KISZ-szervezet fokozottabb mértékben tükrözte az ifjak érdeklődését és igényeit, s ennek érdekében az utóbbi időben érdekes, vonzó politikai tevékenységet kezdeményezett, ami hozzájárult az ifjak tájékozódási látókörének kiszélesítéséhez az időszerű politikai kérdésekben. Szélesebb körben szerveztek rendezvényeket a párt és a haza történelmének egyes fontos mozzanatainak megünneplésére, gyakoribbakká váltak a találkozók párt és állami aktivistákkal, különböző szakemberekkel, közírókkal, akik válaszoltak az ifjak kérdéseire, hozzásegítették őket ahhoz, hogy jobban megértsék. 2 Ifjúmunkás