Ifjúmunkás, 1969 (13. évfolyam, 1-52. szám)

1969-01-01 / 1. szám

­s 'pb. ‘ó?­­tiké A kulturális-művészeti tevékenység — a KISZ-szervezetek fontos feladata A jelentés kiemelte, hogy a KISZ országos ta­nácskozása után gyarapodott a falusi ifjúság tö­­meg-kulturális-művészeti tevékenysége, számos tevékenységi forma és módszer kristályosodott ki, értékes kezdeményezések és tapasztalatok szület­tek, amelyek alapját képezik annak, hogy a KISZ- szervezetek megfelelőképpen teljesítsék az e téren rájuk háruló feladatokat. Népünk gazdag folklór­kincséből ihletődve a KTSZ-szervezetek sok községben és megyében számos kulturális művé­szeti akciót kezdeményeztek, amelyek során hasznosították a helyi hagyományokat és szoká­sokat, és falusi ifjaink közül számos művészi és előadói tehetség tűnt föl. Szélesebb körben került sor a KISZ-szervek által a megyei művelődési és művészetügyi bizottságokkal karöltve szervezett népdal, -tánc és -viselet fesztiválokra, melybe nagy számban kapcsolódtak be az ifjak. Ugyanakkor a jelentés rámutatott, hogy a kul­turális-művészeti munkában elért eredmények még nem tükrözik eléggé a jelenlegi követelmé­nyeket, a különböző kategóriájú ifjak érdeklődését, hogy sok helyen ez még elvétve folyik, kevés akcióra korlátozódik. A falusi ifjak sorában kifejtett kulturális-művé­szeti tevékenység további javítása érdekében — hangzott a jelentés — a KISZ-szervek és szerveze­tek legfontosabb feladata a művelődési otthonok támogatása a tevékenységi terv kidolgozásában és a kulturális rendezvények, valamint sajátos, ifjak­nak szóló kulturális-szórakoztató tevékenység szervezésében, az ifjak bevonása a művészeti csoportokba. Szórakoztató esteket, bálokat, táncot, kulturális vasárnapokat, egyazon színpadon tartott vetélke­ h Ifjúmunkás 3 egyes bel- és külpolitikai kérdések, egyes párt- és állami határozatok értelmét és jelentőségét. Ez évben, főleg az 1848-as forradalom 120. év­fordulója és Erdély Romániával való egyesülésé­nek félévszázados évfordulója megünneplésekor jelentős számú községben rendeztek előadásokat, találkozókat különböző személyiségekkel, versenye­ket, megemlékezéseket, múzeumok és történelmi helyek meglátogatását és egyéb, az ifjak részvé­telét és értékelését kiváltó akciókat. Az időszerű követelmények és igények tükré­ben vizsgálva a falusi KISZ-szervezetek politikai nevelő tevékenységét, a jelentés hangsúlyozta, hogy ez nem mindig felel még meg az ifjúságnak társa­dalmi-politikai kérdések iránti fokozott érdeklő­désének. A politikai­ nevelő munka állandó javításáért a plenáris javasolja a megyei bizottságoknak, a fa­lusi KISZ-szervezeteknek ; tegyék meg a leghaté­konyabb intézkedéseket annak érdekében, hogy biztosítsák az ifjak operatív politikai tájékoztatá­sának megszervezését. E célra használják ki jobban azt a segítséget, melyet a falusi értelmiségiek, szer­vezetünk aktivistái nyújthatnak az egész politikai­nevelő munka lebonyolításához. Kérik a KISZ-szer­­vezeteket, foglalkozzanak közelebbről a sajtó, a poli­tikai irodalom, az összes tájékoztató eszközök beha­tolásával és felhasználásával. A falusi KISZ-szerve­­zeteket irányítsák és támogassák, hogy saját, rendszeres akciókat kezdeményezzenek pártunk és államunk bel-és külpolitikája alapvető kérdései­nek ismertetésére és megvitatására, ezeken bizto­sítsák az ifjak széles tömegeinek részvételét. Úgy értékelték, hogy az utóbbi évek tapasztala­tai szükségessé teszik a politikai munka pontosan körvonalazott, állandó rendszerének a kidolgozá­sát, amely az ifjak különböző kategóriáinak az érdeklődéséhez és igényeihez alkalmazkodik, kép­zettségük és a konkrét körülmények alapján dif­ferenciált. A KISZ-szervezetek figyelmét a jövőben a fiatal szövetkezeti parasztoknak, az ÁMV-ok telepein dolgozóknak, a gépkezelőknek, a falusi iskolák tanulóinak, a fiatal lányoknak külön szervezett tevékenységi formákra kell fordítani. Ugyanakkor folytatni kell a művelődési ottho­nokban szervezett bevált akciók rendezését, ame­lyek az összes ifjakhoz szólnak. Ilyenek a találko­zók a párt-, az állami- és a KISZ-aktivistákkal, értelmiségiekkel egyes párt- és állami határozatok megmagyarázására, a tájékoztatás az időszerű politikai eseményekről, a falu életének és a szo­cialista mezőgazdaság fejlesztését illető kérdések, valamint egyéb, az ifjakat érdeklő elméleti vagy gyakorlati kérdések feltárására. Ezen a téren, mely egybeesik a választási kam­pánnyal, a falusi KISZ-szervezeteknek biztosíta­niuk kell az ifjak részvételét a Szocialista Egység­front akcióiban, a jelöltekkel való megbeszélése­ken és találkozásokon, amelyeken népünknek a szocializmus építésében, a párt vezetésével elért megvalósításairól, a hazánk előtt álló távlatokról beszélgetnek el. A községi bizottságokat segíteni kell, hogy téli munkaprogramjukban biztosítsák hetente egy-egy ifjúságnak szóló politikai tájékoztató megszerve­zését. A falusi KISZ-szervezetek politikai tevékeny­ségének segítésére a jövő év első negyedében kidolgoznak egy szöveggyűjteményt Mit kell tud­nia a KISZ-tagnak a KISZ-ről címen. Ez közért­hetően ismerteti a KISZ jellegének, szervezeti el­veinek, célkitűzésének, a tagok jogainak és köte­lességeinek, a párt által szervezetünk elé tűzött időszerű feladatok fontosabb vonatkozásait. Megfelelő intézkedéseket foganatosítanak, hogy az ifjúsági sajtó tükrözze a falusi KISZ-szerveze­­tek politikai-nevelő tevékenységének pozitív ta­pasztalatait, hogy anyagokat közöljön az e téren kifejtett tevékenység támogatására. Nőket és más hasonló, az ifjak körében visszhangot kiváltó akciókat fognak szervezni. Az elért tapasz­talatok értékesítésével serkenteni fogják a kezde­ményezéseket kulturális-művészeti vetélkedők előkészítésében és lebonyolításában községi és me­gyei szinten, a népdal,­­tánc és -viselet feszti­váljainak, nép- és képzőművészeti kiállítások szervezésében. Különös figyelmet kell fordítani a lányoknak, főleg a fiatal szövetkezeti parasztlá­nyoknak a kulturális-művészeti tevékenységbe történő bevonására. A KISZ-szervezeteknek, a művelődési otthon vezetőségeivel és a nőbizott­ságokkal együttesen sajátos akciókat kell kezde­ményezniük a lányok számára: ilyenek a házi­asszony-, a hímző-, a szabászati-, egészségügyi­körök stb. E körök segítsék elő, hogy e lányok jó gazdasszonyokká váljanak. A községi KISZ-bizottságok tartják kötelessé­güknek, hogy támogassák a néptanácsokat a művelődési otthonok karbantartásában és szépí­tésében, hogy ezek valóban olyanok legyenek, mint a kultúra és a kikapcsolódás otthonai. A KISZ-szervezetek aktívan gazdagíthatják az ott­honok berendezését, erre a célra felhasználhatják a községi bizottság szintjén begyűlt pénzügyi alap egy részét (főleg hangszerek beszerzésére). A jelentésben javaslatok hangzottak el a falusi filmterjesztés megjavítására, a falusi könyvtá­rakkal való együttműködésre vonatkozóan is, hogy fejlesszék az ifjak szenvedélyét az olvasás iránt. A szavalóesteket, a politikai, szépirodalmi, tudo­mányos, művészeti könyvek ismertetését szélesebb körben kell elterjeszteni, a „Szeresd a könyvet“ mozgalom azokban a falvakban, ahol hatékony módszernek bizonyult, eredményes volt — mind­ezek hatékony eszközök lehetnek. Szükséges, hogy szervezeteink szélesebb körben használják a fiatal tanerők, egészségügyi dolgozók, mezőgazdasági mérnökök és a falu más értelmiségi fiataljainak szellemi erejét — sokan — közülük KISZ-tagok. Egyidejűleg a KISZ-szervezetek tö­rődjenek munka- és életfeltételeikkel, támogassák őket a tevékenységük során felmerült nehézségek leküzdésében. Abból a tényből kiindulva, hogy a falusi KISZ- szervezetek soraiban mind több a 8 osztályos általános iskola tanulója, a középiskolás és mező­gazdasági­ középiskolás, a szakiskolás tanuló, a jelentés hangsúlyozta annak a fontosságát, hogy mind a községi bizottságok, mind a megyei bi­zottságok fordítsanak fokozottabb figyelmet az ilyen iskolákban működő KISZ-szervezetek tevé­kenységének megjavítására, támogassák a KISZ- bizottságokat abban, hogy fejlesszék kezdeményező szellemüket és szervezzenek sokoldalú tevékenysé­get, amelyen vegyenek részt az összes tanulók, és használják hatékonyabban a KISZ-tag tanerők támogatását, instruktorok és bírók felkészítésében a falvak számára. A jelentés a továbbiakban kidomborította, hogy az ifjúság felkészítése a haza védelmére, aminek célja a Kommunista Ifjúsági Szövetség nevelő eszközei egészének a gazdagítása, valamint az ifjú nemzedék teljes és sokoldalú képzése, pozitív visszhangot, érdeklődést és odaadást váltott ki a falusi ifjak soraiban is. Miután számos példa hangzott el, amelyek az e téren elért eredményeket bizonyítják, a jelentés rámutatott, hogy egyes községekben ez a felkészí­tés nem folyik a lehetőségek és az ifjak követel­ményeinek a színvonalán. Javasolják a falusi KISZ-szervezeteknek, hogy szenteljenek fokozott figyelmet a gyakorló­pályák, az akadálypályák berendezésére, az egyszerű eszközök elkészítésére, és főleg az összes ifjak — fiúk és lányok — moz­gósítására, hogy rendszeresen vegyenek részt a felkészítésen, sajátítsák el a katonai, műszaki és egészségügyi ismereteket és szabályokat. A tömegsport és az ifjúság felkészítése a haza védelmére, az ifjak sokoldalú fejlesztésének eszköze A jelentés rámutatott, hogy az országos tanács­kozáson elfogadott intézkedések megteremtették a feltételét annak, hogy a KISZ-szervezetek gazdag sporttevékenységet fejtsenek ki országunk falvai­ban és községeiben. A KISZ-szervezetek a falusi sportegyesületek útján, a községekben lévő anyagi alap felhasználásával gyakorlatilag áttértek a falusi ifjak között népszerű versenyek szervezé­sére. Számos községben és faluban, a Központi Bizottság által kezdeményezett versenyeken — A falusi ifjak kupáján és Az ifjúsági mezei futó­versenyen — kívül a KISZ-szervezetek nagyszámú ifjat vontak be a falusi bajnokságokba, kulturális és­­sportvasárnapokat, helyi labdarúgó-, röp-, ké­zilabda és más találkozókat rendeztek. Az elért eredmények értékelése mellett a jelen­tés hangsúlyozta, hogy számos eddig még nem ér­tékesített lehetőség van ahhoz, hogy megfelelő keretet nyújtsanak a falusi fiataloknak a sport rendszeres műveléséhez. Így például néhány ez évben kezdeményezett sportversenyen egyes köz­ségekben elhanyagolták a tömegszakaszt, nem foglalkoztak kellőképpen az ifjak széles tömegei­nek, főleg a lányoknak a sporttevékenységbe tör­ténő bevonásával. A falusi sportegyesületek irá­nyításában, a szervezeti megerősítésüket célzó konkrét intézkedések foganatosításában a községi KISZ-bizottsá­gok sokszor alkalomszerűen jártak el, a sportegyesületeknek kevés tagja és pártoló tagja van, a vezető tanácsok és a szakosztály­bü­­rók nem aktív tényezői a sportversenyek rende­zésének. Annak érdekében, hogy minél szélesebb keretet teremtsenek a tömegsportnak, a falusi KISZ-szer­­veknek és szervezeteknek továbbra is figyelmet kell fordítaniuk a sportegyesületek és -körök tevékenysége megjavítására, segíteniük kell őket a helyi versenyek szervezésében, konkrét intéz­kedéseket kell foganatosítaniuk a jövő évi ver­senynaptár és költségvetés biztosítására, növelni kell az ifjak által űzött sportágak számát. „A fa­lusi ifjúság kupájának“ téli versenyeire és az „Ezüst-szánkó“ versenyeire minél több fiatalt kell bevonni. A plenáris ülés hangsúlyozta, hogy a KISZ- szervezeteknek folytatniuk kell a községekben és a falvakban az egyszerű sport­pályák felállítását, karban kell tartaniuk a létezőket, fokozni kell — a mezőgazdasági termelőszövetkezetek, a község többi gazdasági egységeinek támogatásával — a gondoskodást sportszerek beszerzésére. Ajánlották a megyei KISZ-bizottságoknak, hogy vegyék igény­be szélesebb körben a megyei testnevelési és sporttanácsok támogatását a falusi sportegyesüle­tek szakmai irányításában, valamint a sport­ A szervezési munka — a KISZ-szervezetek időszerű feladatainak és kötelességeinek színvonalán A jelentés értékelte az országos tanácskozás után a falusi KISZ-szervezetek struktúrájának megjavítására hozott szervezeti intézkedéseket, a beszámoló és választási közgyűlések lefolyását, a községi és falusi KISZ-bizottságokba választott kádereket , majd hangsúlyozta, hogy a KISZ-bi­­zottságok új szervezésével megteremtődtek annak a feltételei, hogy nagyobb számú fiatalt vonjanak be a tevékenységek kezdeményezésébe és lebonyo­lításába. Az intézkedések nyomán sok KISZ-szer­­vezet átfogóbb tevékenységet fejt ki ,aktívan járul hozzá az ifjúság neveléséhez, mind nagyobb sze­repet tölt be a falu gazdasági és szellemi életében. Rámutattak ugyanakkor arra, hogy vannak még KISZ-szervezetek, melyek szórványos tevékenysé­get fejtenek ki, hogy egy sor községi bizottság nem szervez saját kezdeményezéséből elég nevelő akciót, a KISZ-tevékenységet a KISZ-tagok gyű­lésére és a tagdíj beszedésére korlátozza. Különö­sen azt hangsúlyozta a jelentés, hogy főleg a cso­portokban mutatkoznak meg e hiányosságok. A jövőben a leghatékonyabb intézkedéseket kell foganatosítani azért, hogy növekedjék a KISZ-cso­­portok szerepe, biztosítani kell a KISZ-tagok részvételét a szervezeti életben, saját tevékeny­séget kell kifejteni, havonta össze kell hívni a csoportok tagjait, aktív részvételükkel meg kell vitatni a legfontosabb kérdéseket, be kell vonni a KISZ-tagokat konkrét feladatok teljesítésébe. A megyei és községi bizottságok fordítsanak megkülönböztetett figyelmet a KISZ-tagok ne­gyedévi gyűlésének megszervezésére és előkészí­tésére. Ennek témája a fiatalok alapvető tevé­kenységével kapcsolatos időszerű kérdések, a me­zőgazdasági egység gazdasági életében, a község általános életében betöltött szerepük, az ifjak vi­selkedése, a KISZ-fegyelem és szervezeti élet állandó erősítése legyen. A KISZ községi bizottságai kollektív szervként dolgozzanak, kezdeményezés jellemezze őket, olyan akciókat szervezzenek, melyek kiindulási alapja az ifjak igényei és érdeklődése , gyakorlati bizo­nyítékokkal kell szolgálniuk arról, hogy a községi ifjúság nevelésének legfőbb összehangolói. A köz­ségi bizottságoknak egyidejűleg egész tevékenysé­gükben fel kell használniuk a létező komissziókat. E szerveket az akciók megvalósításának láncsze­meiként hozták létre, és be kell vonniuk a mun­kába minél több KISZ-tagot. Szükséges, hogy a jelen időszakban a megyei bizottságok megkülönböztetett figyelmet fordítsa­nak a községi bizottsági titkárok felkészítésére, ami megyei szinten folyik, valamint a községi KISZ-alapszervezetek többi alapkádereinek a konkrét felkészítésére. Fel kell használni a téli időszakot az összes falusi KISZ-káderek és szerve­zetek érezhető aktivizálására. A megyei KISZ-bizottságok a jövőben követke­zetesebben foglalkozzanak a községi bizottságok irányításával, szakszerű és folytonos támogatást nyújtsanak nekik, kerüljék el az ezirányú munka kampány­ jellegét. Rendkívül fontos a megyei aktíva kiszállásainak ésszerű megszervezése úgy, hogy oldják meg a sajátos kérdéseket is, amelyekért az egyes akti­visták felelnek, végezzék el a szervezeti tevékeny­ség általános kérdéseinek az ellenőrzését, irányí­tását is a községi bizottságokban. Ugyanakkor aktivizálják a megyei bizottságok komisszióit is, amelyek nagyobb mértékben segíthetik a községi bizottságok irányítását, a pozitív tapasztalatok tanulmányozását és általánosítását. Az apparátus tevékenységének megfelelő szer­vezése, minden aktivista munkája hatékonyságá­nak fokozása mellett a KISZ megyei bizottságainak nagyobb figyelmet kell fordítaniuk a káderek alapos felkészítésére. A jelentés során számos javaslat hangzott el a Központi Bizottság Bürójának és Titkárságának, a szekciók, komissziók és a központi bizottsági ap­parátus tevékenységének állandó javításával kap­csolatban , úgy értékelték, hogy nem sikerült min­dig mélyen elemezniük azokat a jelenségeket, amelyek a KISZ-szervezeteknek a falusi ifjúság soraiban kifejtett munkájában jelentkeztek. A plenáris elé megvitatásra bocsátott intézke­dések célja — hangoztatta befejezésül a jelentés — előmozdítani az ifjúság cselekvőbb részvételét a termelésben, bevonását a politikai, kulturális­nevelő és a sporttevékenységbe, gazdag társadalmi munkába.

Next