Ifjúmunkás, 1970 (14. évfolyam, 1-53. szám)

1970-01-08 / 1-2. szám

Walter József Az iparban és a mezőgaz­daságban dolgozó fiatalok számára az 1969-es esztendő az intenzív munka éve volt; fizikai és szellemi erőfeszíté­seiknek a párt által népünk elé tűzött feladatok valóra váltása szabott irányt és ér­tel­met. Az elmúlt tizenkét hónap során a KISZ-szervezetek számos érdekes és egyben ha­tékony kezdeményezéssel mozgósították a fiatalokat termelési feladataik teljesíté­sére ; több és színvonalasabb akciót szerveztek a munka és a választott szakma iránti szeretet fejlesztésére; követ­kezetesebben álltak ki a mun­kafegyelem megszilárdításá­ért, a fiatalok szakmai to­vábbképzéséért, valamint a­­zért, hogy megfelelő élet- és munkakörülményeket bizto­sítsanak számukra. Gratu­lál és vádol a perc. Fiatalok reflektorja. Selejt per, Mikro­fonnal a késők között, A metronóm és a munkavéde­lem között — íme néhány igen népszerű kezdeményezés a sok közül. 1969 ugyanakkor jelentős szakmai versenyek éve is volt Az Esztergályos olimpia, A volán urai, a Mesterkezek és egyéb versenyeken csak­nem 90 ezer, különböző ipar­ágakban dolgozó fiatal vett részt. A szakképzés kérdésének a mezőgazdaságban dolgozó fia­talok körében is nagy figyel­met szentelt szervezetünk. Az Aki a mezőgazdasághoz ért a­nger verseny tömegszaka­­szára több mint 100 ezer fiatal nevezett be, újabb 28 ezren vettek részt a Gépé­szek olimpiáján. . Szép eredmények születtek a hagyományos hazafias munka­akciókon is, így pél­dául több mint 700 ezren vet­ték ki részüket a termés-be­gy­űjtésből; a KISZ-szerveze­­tek 360 ezer tonna ócskavasat adtak át a begyűjtő-közpon­toknak, stb. Ezekre az erdményekre — mint gazdag tapasztalatra — már alapozni lehet. 1970-ben, az ötéves terv utolsó eszten­dejében ugyanis igen konk­rét feladatok várnak szerve­zetünkre: a fiataloknak — mint az az RKP KB legutób­bi plenárisán is kitűnt — még cselekvőbben kell hozzá­járulniuk a nemzetgazdaság előtt álló célkitűzések valóra váltásához.­hez jutottak a téeszekben dol­gozó KISZ-szervezetek. Mind­ezekhez hozzátehetjük, hogy az elmúlt esztendőben számos KISZ-szervezet érezhetően ki­bővítette érdeklődési körét, hogy a KISZ-tagok gyűlései­nek témaköre változatosabb, a tagok konkrét problémái­hoz szorosabban kapcsolódó lett. Végezetül hadd említsük meg azokat a szervezési intézkedéseket, melyeket a szervezeti élet demokratizmu­sának további kiszélesítéséért, no meg azért hoztak, hogy a fiatalok fokozottabban részt vegyenek a szervezetekben felvetődő legfontosabb kérdé­sek megvitatásában és megol­dásában. Célunk, hogy a jövőben — már az új esztendő első nap­jaitól — sokkal kitartóbban foglalkozzunk a KISZ-appará­­tus, a választott szervek ak­tiválnak színvonalas képzésé­vel. A szervezeti élet további elmélyítésével, az eddigi meg­valósítások megszilárdításával párhuzamosan, az elkövetke­zőkben elengedhetetlennek tartjuk, hogy az aktíva konk­rétabban, több hozzáértéssel és hathatósabban szóljon bele a szervezetek irányításába. Florea Ispas Az elmúlt évben az eddigi­nél jóval nagyobb hangsúlyt fektettünk munkánk elsődle­ges láncszeme­t az iskolai-és osztályszervezetek tevékeny­ségének elmélyítésére. A KISZ sokkal tevékenyebben vállalt részt az iskola kulcs­kérdései­nek megoldásából. A szer­vezet a maga sajátos eszkö­zeivel hozzájárult a tanulás iránti felelősségérzet fejleszté­séhez, következetesebben szem előtt tartotta azt a követel­ményt, hogy a diákokban már korán tudatosítani kell : ne elégedjenek meg a tankönyv­ben foglaltakkal, törekedjenek sokoldalú, gazdag szellemi életre, alkotó munkára. Itt em­lítem meg, hogy kibővült és gyümölcsözőbbé vált a szak­körök tevékenysége. A diá­kok tízezrei vettek részt az el­múlt évben a különböző, szak­mánként és tantárgyanként szervezett versenyeken. Ver­senyre keltek egymással az is­kolai folyóiratok szerkesztői, valamint a diák-képzőművé­szek is. 180 ezer diák-mű­kedvelő lépett színpadra a ta­nulók országos kultúrverse­­nyén. Minden új év kezdete egy­ben a tervek, tervezgetések ideje is. Az iskolai KISZ-szer­­vezetek munkája ezúttal a ki­vételek közé tartozik — a tervek és tervezgetések ideje két hónappal ezelőtt lezajlott már, amikor a KISZ- KB plená­ris ülése elemezte munkánkat és átfogó intézkedési tervet fogadott el. A most kezdődő naptári év tehát a megvalósí­tás, a kitartó munka éve kell hogy legyen. Gheorghe Stoica Az elmúlt esztendőt a KISZ-szervezetek politikai, ideológiai és szervezeti meg­szilárdulása évének nevezném. Amennyiben tekintélyük nö­vekedését számokban próbál­nám kifejezni, azzal a 300 ezer fiatallal kellene kezdenem, akik 1969-ben léptek be szer­vezetünkbe. Melyek voltak e megszilár­dulás leglényegesebb mozza­natai ? Elsősorban a KISZ-csopor­­tok munkájának megjavításá­ra gondolok : szervezetünk e fontos láncszemei lehetővé te­szik az egyéni foglalkozást az emberekkel, késedelem nélkül közbeléphetnek az egyes mun­kahelyi problémák megoldá­sáért. Más : a falusi KISZ- szervezetek szervezeti felépí­tésének módosítására vonat­kozó intézkedések életbe lép­tetése folytán nagyobb szerep­ Ion Popescu A KISZ-szervezetek tevé­kenysége az elmúlt évben job­ban igazodott a fiataloknak ahhoz az óhajához, hogy ak­tívan hozzájáruljanak a szo­cialista építés valamennyi kérdésének megvitatásához. Ezt a cél szolgálták a fiatalok találkozói a párt- és állam­apparátusban dolgozó vezető káderekkel, a gazdasági élet. A KISZ KB titkárai nyilatkoznak: © Mit jelentett az elmúlt esztendő ifjúságunk éle­tében © Arccal 1970 felé • Helytállás gyárakban, földeken, tantermek­ben m­in­ Ш Ш Ш a tudomány, művészet, kul­túra fejlődésének irányvonala­iról, a KISZ-nek társadal­munk fejlődésében betöltött szerepéről rendezett viták, nemkülönben az újabb, elmé­leti szinten szervezett akciók. A propagandamunka szem­pontjából jelentős esemény volt a­­KISZ KB­ októberi ple­nárisa, mely határozatot foga­dott el, miszerint a KISZ-szer­­vezetek kezdeményezte poli­tikai nevelő akcióknak tevé­kenyebb szerepet kell betöl­teniük, és egységes rendszer­be foglalta ezeket az akciókat A vállalatokban, a községek­­ben, iskolákban, főiskolákon már meg is alakultak az RKP és az ifjúsági mozgalom tör­ténetét valamint a KISZ Szervezeti Szabályzatát ta­nulmányozó körök, kezdetét vette a párt és az állam po­litikája alapvető kérdései­nek megvitatására szervezett komplex tevékenység-sorozat. Azzal, hogy a körökben meg­állapított témákat a fiatalok képzettségének és a helyi sajá­tosságoknak megfelelően vi­tatják meg, lehetővé válik, hogy minden KISZ-tag alapo­san és szakmai feladataival szoros összefüggésben tanul­mányozhassa az RKP X. kong­resszusának dokumentumait, s egyben teljes képet nyerjen a fontosabb bel- és külpolitikai eseményekről. A jövőre nézve elmondha­tom : minden lehetőségünk megvan arra, hogy a fiatalok politikai-ideológiai nevelésé­nek formáit a társadalmunk fejlődési ritmusa megkövetel­te szintre emeljük, eseményei közé tartozik a fő­iskolások tudományos körei­nek novemberi országos kon­ferenciája és a diák-könnyű­zene fesztivál is — ez utóbbi­val kapcsolatban viszont meg­jegyezném, hogy a mérési kezdeményezések csak akkor válnak be, ha idővel hagyo­mánnyá alakulnak át. Mircea Angel­escu Az 1969. év a tömegsport, turisztika és a honvédelmi képzés további fejlődését hozta magával. Az elmúlt esztendő mérle­geinek fontosabb támpontjai között mindenekelőtt a KISZ szervezte versenyek tömegjel­legének kiszélesedését említe­ném meg. A tavaszi ifjúsági mezei futárversenyen egy mil­lióan rajtoltak, s körülbelül ugyanannyian a Falusi ifjúság kupájának keretében. Nagy közkedveltségnek örvendtek a tanulóifjúság számára szerve­zett versenyek —■ az Ezüst­szánkó, a népi sakkverseny, az RDESZ cselgáncs-kupája stb. Az ITI, a megyei bizottsá­gok és a turisztikai körök megalakulásával a fiatalok milliói kapcsolódtak be a tu­risztikai mozgalomba. Az ország csaknem minden megyéje részt vett a Legszebb sportlétesítményekért verseny­ben — a sportkedvelő fiatalok örömére számos városban és községben létesültek sportpá­lyák. Az­ ifjúság honvédelmi kép­zése 1969-ben újabb formák­kal gyarapodott — közöttük említeném meg az alkalmazott műszaki köröket, a nyári tá­borokat, dísz­szemléket stb. A jövőben elsősorban tovább szeretnénk bővíteni a KISZ sportakcióinak tömeg jellegét. A KISZ 1970-es versenyka­lendáriuma ilyen tekintetben máris sok jóval biztat. T­raian Ştefanescu Főiskolásaink számára az elmúlt év a politikai érettség, a választott szakma elsajátí­tása iránti fokozott érdeklő­dés, a megnövekedett felelős­ségérzet jegyében zárult. Fontos mozzanat volt a ha­zai főiskolások életében az EDESZ VII. konferenciája, a­­■nely körvonalazta az egyesü­letek — mint a diákság rep­rezentatív, politikai és szak­mai szervezetének — szere­pét Az EDESZ Tanácsának ősz­­szel megtartott plenárisa u­g­yanakkor elfogadta a Szövet­ség Szervezeti Szabályzatát, amely kimondja, miszerint a diákegyesület a KISZ sajátos szervezési formája és tevé­kenységének alapvető célja, hogy tagjaiból jól képzett, szo­cialista társadalmunk fejlő­dése szempontjából hasznos szakemberek váljanak. Mint ismeretes, a választási közgyűlések és konferenciák a legjobb diákokra bízták az egyesületek vezetését Nagy­­fontosságú mozzanat ez, mert így az egyesületek tanácsaiba lelkes, rátermett, tettrekész fiatalok kerültek, akik a tan­termek lelkesedését konkrét, nevelőjellegű akciókban tud­ják kiaknázni. Mint hasznos kezdeménye­zést itt említeném meg a bu­karesti és craiovai egyetemi központokban szervezett talál­kozókat párt- és állami veze­tőkkel. Ezek a találkozók hoz­zájárultak kül- és belpoliti­kánk lényeges szempontjai­nak tisztázásához a diákság körében. Ide sorolhatnám még az EDESZ Végrehajtó Bizottsá­ga rendezésében lezajlott or­szágos szemináriumokat és kollokviumokat is. Az 1969-es év emlékezetes Vasile­­ Nicolcioiu Az elmúlt évben szervezetünk gazdag nemzetközi tevékeny­séget fejtett ki, arra törekedett, hogy minél hathatósabban, ak­tívabban járuljon hozzá ha­zánk külpolitikájának érvényre juttatásához. 1969-ben 45 ország 61 kül­döttsége látogatott el hazánk­ba. 20 KISZ és RDESZ küldött­ség tett látogatást különböző országokban, a KISZ és RDESZ képviselői 45 — az ifjúság problémáinak szentelt — nem­zetközi találkozón, kongresz­­szuson, szemináriumon vettek részt. A látogatások, nemzetközi találkozók alkalmával szerve­zetünk képviselői ismertették a román ifjúság sajátosságait, nézeteit, célkitűzéseit; megszi­lárdították a sokoldalú együtt­­működés alapjait a szocialista országok ifjúsági szervezetei­vel különböző kommunista, demokratikus, valamint más orientációjú szervezetekkel. Külön fejezetet érdemelne itt a Snagovon szervezett ke­rekasztal értekezlet az európai biztonság kérdéseiről, melyen a KISZ meghívására 71 ifjúsági szervezet vett részt, s amely széles körű nemzetközi vissz­hangot váltott ki: Szeretnénk, ha a snagovi ta­lálkozó­n mérce lenne ezu­­táni munkánkban.

Next