Ifjúmunkás, 1971 (15. évfolyam, 1-52. szám)

1971-01-07 / 1. szám

2 Ifjúmunkás AZ ÜDVÖZLŐ BESZÉD FOLYTATÁSA AZ 1. OLDALRÓL egyre nagyobb legyen,­­ hogy az egész nép életkörülményei javuljanak. Mindannak, ami országunkban meg­valósul, az egész szocialista építésnek a fő célja a dolgozók jólétének bizto­sítása, az, hogy a társadalom minden tagja részesüljön a modern civilizáció előnyeiben, az, hogy sokoldalúan ki­bontakozzon az emberi egyéniség. E nagy célkitűzések megvalósítása megköveteli az összes dolgozóktól mint termelőktől s mint a termelő eszközök tulajdonosaitól egyaránt, hogy lankadatlanul dolgozzanak, aktí­van részt vegyenek a gazdasági, a po­litikai és társadalmi élet általános kérdéseinek megoldásában. A gazda­ság megszervezésének s tervezésének tökéletesítése, a szocialista demokrácia fejlődése megfelelő keretet teremt ah­hoz, hogy a dolgozók nemzetiségre való tekintet nélkül ténylegesen részt vegyenek a termelés vezetésében, va­lamennyi társadalmi szervezet tevé­kenységében, a szocialista építés egész politikájának kidolgozásában és meg­valósításában. Románia haladása és jóléte így a nép tudatos alkotó mun­kájának a közvetlen eredménye, egy olyan népé, amely teljesen szuverén hazájában, ura sorsának és szabadon épít óhajának megfelelő jövőt. Gazdasági alapunk erős, távlataink világosak, célkitűzéseink pontosak. Az ország élén a munkásosztállyal, a dol­gozók széles tömegeivel szoros kap­csolatban levő harcedzett kommunis­ta párt áll, amely test a nép testéből, s amely az új társadalmi rend általá­nos törvényei alapján, a Románia tör­ténelmi és társadalmi feltételeire al­kotó módon alkalmazott marxista-le­ninista tanítás alapján becsülettel tel­jesíti a szocialista társadalom vezető politikai erejének történelmi szerepét. Az új esztendő jelentőségét fokozza, hogy 1971-ben ünnepeljük a Román Kommunista Párt félszázados évfor­dulóját, pártunkét, amelynek dicső lé­te bizonyítja, a román kommunisták legfőbb eszménye az volt és az ma­rad, hogy odaadóan szolgálják a né­pet, amelyből születtek, hogy biztosít­sák a haza szabadságát és jólétét, bol­dog jövőjét. Kedves elvtársak ! Az 1970-es esztendő gazdag volt nemzetközi eseményekben. Bár az im­perialista körök számos akciót hajtot­tak végre, hogy veszélybe sodorják a békét, a népek biztonságát, fokozzák a nemzetközi feszültséget, elmondhat­juk, hogy a nemzetközi élet alakulásá­nak uralkodó elemei az új háború veszélyének elhárításáért, az enyhü­lésért és az együttműködésért küzdő haladó erők sikerei voltak. Az élet mind újabb és újabb bizonyítékokat szolgáltat arra, hogy a népek hő óha­ja szabadon és függetlenül élni, arra, hogy a népek nem akarják eltűrni többé az imperializmus uralmi, diktá­tum- és agressziós politikáját, és to­vább harcolnak a valamennyi nemzet közötti teljesen egyenjogú együttmű­ködésért saját érdekükben és az álta­lános haladás érdekében. Románia Szocialista Köztársaság hí­ven a békét és biztonságot szolgáló politikájához és a román nép sorsa, valamint a világbéke sorsa iránti felelősség magasztos eszméjétől áthat­va, 1970-ben is széles körű nemzetközi tevékenységet fejtett ki. Bővültek ba­ráti és együttműködési kapcsolataink az összes szocialista államokkal, fej­lődött együttműködésünk a világ szá­mos országával. Az idén számos köl­csönös látogatásra, kontaktusra és ta­lálkozóra került sor Románia képvi­selői és valamennyi kontinens számos államának képviselői között. Fejlődtek a kapcsolatok a Román Kommunista Párt és a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom, az antiimperialista front többi osztagai között. Országunk kitartó erőfeszítéseket tett kontinen­sünk helyzetének normalizálása és az európai biztonság megvalósítása érde­kében, egy olyan légkör megteremté­se érdekében, amely elősegítheti az államok széles és gyümölcsöző együtt­működését. Egyidejűleg következete­sen azon munkálkodtunk, hogy meg­szűnjenek az emberiség biztonságát és nyugalmát veszélyeztető háborús és feszültségi gócok, hogy békésen ren­deződjenek a nemzetközi viszályok. Politikája és tevékenysége révén Ro­mánia Szocialista Köztársaság tekin­télyt és rokonszenvet élvez valameny­­nyi nép előtt, barátai vannak a világ minden részén, megtisztelő helyet tölt be a nemzetközi életben. Azzal a szilárd elhatározással lé­pünk be az új évbe, hogy még jobban kiterjesztjük a barátságon, szövetsé­gen és együttműködésen nyugvó kap­csolatainkat valamennyi szocialista ál­lammal, hogy mindent megteszünk a szocialista világrendszer, a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom, az összes antiimperialista erők egységé­nek és szilárdságának fokozása érde­kében. Egyidejűleg — a békés egymás mellett élés szellemében munkálkodva — bővíteni fogjuk gazdasági, politikai, műszaki-tudományos és kulturális kapcsolatainkat a világ összes orszá­gaival, társadalmi rendszerükre való tekintet nélkül. Töretlenül fogunk munkálkodni azon, hogy az államok közötti kapcsolatokban diadalmaskod­janak a jogegyenlőség, a kölcsönös bizalom és tisztelet elvei, hogy minden egyes nép zavartalanul élvezhesse azt a szent jogát, hogy akaratának, nem­zeti érdekeinek és törekvéseinek meg­felelően egymaga dönthessen sorsáról. Az elkövetkező évben is erőfeszítése­inket annak a küzdelemnek szentel­jük, amelynek célja megszüntetni az indokínai és a közel-keleti háborús tűzfészkeket és konfliktusokat, valóra váltani a mai emberiségnek haladás­ra, békére és biztonságra irányuló eszményeit. Hozzon az 1971-es év újabb eredmé­nyeket a román népnek a sokoldalú­an fejlett szocialista társadalom meg­teremtése művében, anyagi és szelle­mi jóléte növelésében, jelezzen még nagyobb sikereket a népeknek a ha­ladásért, a szabadságért, a független­ségért és az együttműködésért vívott küzdelmében, hozza meg a szocializ­mus és a béke erőinek újabb győzel­meit. Ezen az ünnepi éjszakán szívem mélyéből boldog új évet, jó egészsé­get kívánok valamennyiüknek — mun­kásoknak, parasztoknak, értelmisé­gieknek, férfiaknak és nőknek, fiata­loknak és idősebbeknek, románoknak, magyaroknak, németeknek és más nemzetiségűeknek, mindazoknak, akik a szocialista Románia nagyszerű épít­ménye emelésén munkálkodnak és fá­radoznak —, azt kívánom, hogy telje­süljenek vágyaik, érjenek el minél nagyobb sikereket a munkában és az életben. Boldog új évet kívánok, kedves honfitársaim­! KÉSZÜLŐDÜNK A KISZ IX. KONGRESSZUSÁRA VÉGET ÉRTEK A MEGYEI SZERVEZETEK KONFERENCIÁI A MUNKAKÖRÖK Az ország, amely ötéves terve mér­legét készíti és újult erővel akarat­tal, lendülettel, tapasztalattal gazda­gabban kezdi az elkövetkező ötéves tervet — másmilyen naptárral mér. Biharban például két és fél hónap­pal hamarabb fejezték be az ötéves tervüket... Impozáns számokat sorolhatnék. Impozáns számok hangzottak el a KISZ Bihar megyei szervezetének konferenciáján is a megye idős és fiatal dolgozóinak együttes helytállá­sáról. A számok közvetve a küz­delmes hónapokról, megfeszített aka­ratról adnak számot. Kitartásról, ar­ról, hogy a három Kőrös vidékének ifjai nem lazítottak, amikor köteles­ségteljesítésről volt szó. Még az év elején a tervfeladatok megismerésé­vel egyidőben egyéni felajánlások hangzottak el. Néhány alapszervezet­ben — a Bihoreana vállalatnál, a Timföldüzemben, a Sinteza vegyi­­gyárban, a Dr. Petru Groza-i bánya­felszerelést gyártó vállalatnál — a KISZ-bizottság grafikonokon rögzítette e vállalásokat. A grafikonok, mint menetközben kiderült, nemcsak az ellenőrzésben segítettek, hanem je­lentős mozgósító erőt is képviseltek. Ezt a kezdeményezést eddig csak néhány helyen alkalmazták, de nincs olyan ipari létesítmény Biharban, ahol a munkára nevelés valamelyik formáját ne hasznosították volna. Az jellemezte az elmúlt időszakot, hogy a legtöbb KISZ-bizottság megtalálta a saját ifjainak „Achilles-sarkát“ s er­re összpontosította figyelmét, így vitákat szerveztek a munkaidő ki­használásáról az Épületlakatosáru­­gyárban, a Timföldüzemben, a Criful bőrgyárban, bevezették a Mikrofonnal a későn jövők között akciót a Nyom­davállalatnál, a margittai készruha­gyárban, az almaszegi bányakiterme­lésnél — mindenütt órákban, napok­ban mérhető hatással. A megye több mint 66 000 munkás fiatalja közül 44 000-en végeztek szak­iskolát, illetve nyertek szakképesítést munkahelyükön. A hozzáértés ál­landó fejlesztését szolgálták a kü­lönböző szakmai versenyek és olim­­piászok, amelyeken több mint öt­ezer ifjú vett részt. Tévedés lenne arra következtetni a fenti elsorolásból, hogy a méltatás hullott nagyobb súllyal a mérleg ser­penyőjébe a két esztendőre vonat­kozó számvetés során. A beszámoló csakúgy, mint a hozzászólók, felelős­ségtudattal, a hibák okainak feltárá­sával mutattak rá azok eredetére. A nagy építőtelepeken, ahol gazdasági életünk megerősítése folyik, még sok a tennivaló. Nagy a munkaerőhul­lámzás, sok a hiányzás, az ifjak nem bánnak kellő törődéssel a rájuk bízott javakkal. Kovács György, a nagyváradi Építkezési komplexum KISZ-titkára — ők építették a tej­gyárat, a baromfikombinátot, a Készruhagyár, Sintera vegyigyár új épületeit, a csodaszép Dacia turista­­szállót s még sok egyebet — hangsúlyozta : azok mellett, akik nem­egyszer önként meghosszabbították a munkanapjukat, hogy idejére eleget tehessenek felajánlásuknak, fellelhető a másik véglet is... Tepelea Gheorghe, a nagyváradi înfrăţirea szerszámgépgyár KISZ- titkára a minőség kérdését vetette fel új formában. Azt javasolta, hogy az általános szakmai oktatáson foglalkozzanak a minőség fogalmá­nak részletes ismertetésével, össze­függéseiben, mint például ár és mi­nőség kapcsolata, a minőség szerepe a világpiaci versenyben stb. Oroszi Ferenc elmondotta, hogy náluk Érmihályfalván sok a szakképzetlen ifjú. A községi KISZ-bizottság kap­csolatot keresett mindazokkal a vál­lalatokkal, ahol szakember­képzésre van lehetőség s ezt a továbbiakban is fő tennivalójuknak tekintik, hisz az elkövetkező ötéves terv során még több hozzáértő munkásra lesz szükség, ugyanakkor így több száz ifjúnak biz­tosíthatnak munkahelyet. A tanácskozás legjellemzőbb s egy­ben legnagyobb erénye az az őszinte törekvés volt, amely arra irányult, hogy az eddigi hibák a jövőben ne is­métlődhessenek meg. A hozzászólá­sokban nemcsak felelősségtudat, de mérhetetlen bizalom is megnyilvánult, a küldöttek nem panaszkodtak, egy­szerűen elmondták nehézségeiket, azokat a problémákat, amelyek min­dennapi életükben adódnak. Nem tö­rekedtek hangzatos szavak láncolatá­ra : Molnár Lajos, a szalontai Metalul KISZ-titkára például 120 ipari ta­nulójuk megoldásra váró gondjairól szólott, arról, hogy nem képesek meg­oldani e fiatalok pillanatnyilag igen nehéz életkörülményeit. Varga Ferenc, aki azt hiszem, a konferencia egyik legfiatalabb küldötte volt, az înfră­ţirea iskolaközpont tanulója, gyakor­lati oktatásukról beszélt, az idősebb munkásokkal való kapcsolatukról, el­mondva ugyanakkor azt is, milyen­nek szeretnék a KISZ-életet, tevé­kenységet. Laza Teodor, a Dr. Petru Groza városbeli ifjak kérését tolmá­csolta, Jurcan Maria a margittai kész­­ruhagyár minden értelemben magá­nyos fiataljainak problémáját vetette fel. Gyáruk dolgozóinak háromne­gyede nagyon fiatal s életük szinte kizárólag a műhelyterem és az al­bérlet négy fala között telik. Mások a munkafegyelem és a szabad idő meg­szervezése, eltöltési lehetősége közötti kapcsolatot boncolgatták, megint má­sok az ipari szaklíceumok végzettei­nek elhelyezkedési nehézségeit, az el­méleti líceumok növendékei techni­kai-tudományos felkészítésének mód­jait, az életszabta követelményeket... ION ILIESCU elvtárs, a KISZ KB első titkára beszédében értékes útmu­tatást nyújtott a konferencia részt­vevőinek . Megkülönböztetett figyel­met fordítunk ma is, a jövőben is a termelés kérdéseire, általában a gazdasági életre, ami kézzelfoghatóan kitűnt a mai értekezleten — mon­dotta egyebek között. Arra kell törekednünk, hogy szakadatlanul gya­­rapítsuk az anyagi javakat, társadal­munk előrehaladásának alapvető té­nyezőit. A munka volt és marad a társadalmi tevékenység döntő területe a távoli jövőben is, amikor előrelát­hatólag eltűnik a különbség a fizikai és szellemi munka között. Két esztendő munkájának summá­­zása nem kicsi dolog, s még a hibák felismerése alapján sem könnyű úgy megszabni a tennivalókat, hogy min­den eddiginél eredményesebb, az egy­re növekvő feladatok követelményei­nek megfeleljen. Ehhez az eddiginél fiatalosabb, szorgalmasabb munka­­módszerekre van szükség s a KISZ gyarapodó tekintélyének megerősí­tésére. Bihari Erzsébet Tiszteletbeli tag "A szervezeti szabály­zat tervezetének 7. pont­ja a KISZ-tagfelvétel kérdéseit szabályozza, s érdemes felfigyelnünk erre a bekezdésre, a­­mely szerint a KISZ-be „14 és 26 év közötti fia­talokat vesznek fel". Vi­szont a felső korhatárt elért KISZ tagok — ha akarják — továbbra is a szervezet tagjai ma­radhatnak. Úgy vélem, nem árta­na egy új minőséget, a „KISZ tiszteletbeli tag­ja" címet bevezetni. Nagyon sok idősebb egykori KISZ-tagot is­merek, aki megérdemel­né, hogy emléklapot, díszjelvényt, megtiszte­lő címet kapjon, azért, mert idejét, energiáját, tapasztalatait továbbra is ifjúsági szervezetünk szolgálatába állítja. Zoltán István Kolozsvár Falvédő Zajos a világ. Egyfolytában emelkedik a zajszint, és nem értem, miért volna erre szükség. Miért kell annyira túlterhelni az emberi fület, amikor az információ­­átadásnak még annyi módja van ! A mozdonyvezető példá­ul, aki azt akarja, hogy az állomáson áthaladtáról tudo­mást szerezzenek, kidughatna egy csillagszórót az ablakon. A hivalkodó, tapintatlan nagyhangoknál azonban elvi­selhetetlenebbek az indulatok fennhangjai. A múltkor átkopogtam a szomszédhoz: engedje, néz­zem én is azt a nagyszerű krimit, aminek a hangjai át­törtek a falon. Nem krimi — mondta a szomszéd — csak egy olyan ... szóval, egy szín­darab. És ne haragudjak, le­csendesítette volna, de akkor nem hallanák a suttogásokat. Mert az is volt benne. A ha­­lálhörgés, a velőtrázó sikítás, a hisztérikus kacagás viszony­lag ritkán és váratlanul tört elő a készülékből. Végül meg­köszöntem szomszédomnak a tévénézést és megbékélve le­feküdtem : tényleg, ezt a da­rabot nem lehetett lehalkíta­ni . Ebben a darabban a hang volt a lényeg. Ha a színészek halkan beszélnek, nem tudom meg, milyen erős a lelki prob­léma. Érzékszerveink közül fü­lünk a legtehetetlenebb. Fül­mozgató izmaink elcsökevé­­nyesedtek. Miért csinálta ve­lünk ezt a civilizáció? Hiszen minél fejlettebbek leszünk, annál nagyobb szükségünk lenne arra, hogy időnként le­csapjuk a fülünket, mint a macska, ha kellemetlen inger éri. Sajnos, ezt nem tehetjük meg és az örökké nyitva álló kapura sokat spekulálnak. Már egyre kevésbé szim­patikus a beat-zene, mert ez is a fülemet ostromolja. Mark Lane könyvéből pe­dig most megtudtuk, hogy po­­kolravaló gazemberek is spe­kulálnak az emberi fülre. A neves ügyvéd Vietnamból megszökött vagy leszerelt amerikai katonákkal beszélget Újabb dokumentumkönyvében és kiderül: 1. hogy a My Lay-i vérengzés korántsem egyedi, véletlen eset és 2. a tenge­részgyalogosok kiképzésének egyik fő pontja az, hogy tel­jes erőből kiáltani, énekelni kell : kill, kill! Because it is fun, önkiszolgálás ! A saját hangjukkal kell hassanak a saját fülükre, míg állandóan nyitott érzékszervükön keresz­tül annyi ingerrel bombázzák agyukat, hogy elhiszik: él­vezetes dolog az állatnál is oktalanabb lénynek lenni. Szűkebb ismeretségi köröm­ből tudok néhány embert, aki inkább nem eszik csirkepap­rikást, mert nem tud elvágni egy élő nyakat. Garantálom, ezek az emberek hamarabb bediliznének, mintsem elhin­nék, hogy ölni élvezetes. Te­hát a hangbombázás sikeré­hez megfelelő egyed is kell. Aki a kezelés után az állító­lagos partizán lányt képes megerőszakolni és közben ar­ra gondolni, milyen módsze­rekkel öli majd meg. A törté­nelem, a jelenkori is sajnos, azt bizonyítja, hogy az ilyen ember még nincsen kihalófél­ben. A fül­védővel nem érünk semmit. Műszakilag valami sokkal fejlettebb eszközre lenne szükségünk. Jó volna egy világméretű elektronikus fázisfordító, amely egy érzé­keny mikrofonnal összeszed­né az indulatok harsogó hangjait, a torz hangok hul­lámainak fázisait felbillente­né és fordított előjelű kilen­géssel visszabocsátaná. A nagyhangúak néma hápogók­­ká, nevetségesekké válnának. Hogy ez műszakilag lehetet­len ? Sajnos. De a fázisfordító analógiájára valamit ki lehet­ne találni .Valami világmére­tű bömbölésnémítót. Hogy senki se tudjon értelmetlen dolognak nagy hanggal értel­met adni. Nits Árpád

Next