Ifjúmunkás, 1971 (15. évfolyam, 1-52. szám)
1971-01-07 / 1. szám
Bonyolult rajzú, rézlapba vágott résben két kurbli segítségével kell végigvezetnem egy tűt. Fél percig megy is a dolog, aztán egy ügyetlen mozdulatomra kigyúl a lámpa, feléharson a csengő. Tekerem a fogantyúkat, míg elhallgat a pokoli berregés, aztán leveszem a kezemet a gépről. Úgy látom, nem lennék túl ügyes esztergályos. Radu C. Teuca, a kolozsvári Tehnofrig gyár munkalélektani laboratóriumának vezetője tapintatosan nevet. — Kissé ideges vagy. Hát, ami az idegességet illeti, abban lehet valami. De a gépecske ügyes, az bizonyos. — Selişcan doktor, a munkavédelmi iroda vezetőjének találmánya... Ő a mi házi műszerellátónk, feltalálónk stb. stb. Nézz körül itt a laborban, szinte minden műszerünk az ő munkája. Egy sarokban hatalmas fémhenger. Benne négyágú csillaghoz hasonló lemez. Radu int: — Próbáld kiemelni azt a lemezt, anélkül, hogy valahol hozzáérnél a hengerhez. Ezzel a műszerrel az öntödei magkészítő-jelöltek megfelelőségét vizsgáljuk. Az a másik készülék a reakció-idő-mérő berendezés. Ha meg kellett volna valahonnan vásárolni, jó néhány ezer lejbe került volna. Seliscan doktor megcsinálta jóval olcsóbban, s a szakemberek véleménye szerint jobb műszer, mint a hasonló külföldi szerkezetek ... (Teuca Radu kollégám volt az egyetemen. Remek humorérzékű, nagyvonalú, barátságos ember, ilyennek azonban ritkán láttam annak idején. Mikor bekapcsolta a műszert, csupa figyelem lett. Elfeledkezett arról, hogy látogató vagyok, hogy nem elemzést kell készítenie egy felvételre jelentkező munkásjelöltről, ezekben a percekben csak a műszernek élt.) — A labor nagyon fiatal, hivatalosan mindössze egy éve működünk. Az üzemben addig az Akadémia kolozsvári fiókjának egyik kutatócsoportja már előbb végzett munkalélektani kutatásokat. Aztán jóváhagyták egy üzemi laboratórium létesítését. Jelenleg — továbbra is együttműködve az Akadémia kutatóival — az öntödei munka lélektanát vizsgáljuk, aztán sorra vesszük a gyárban előforduló többi mesterséget, következnek a marósok, a lakatosok, az esztergályosok... Ezek a műszerek LÉLEKBÚVÁR is erre a vizsgálatsorozatra készültek. Ezeknek a vizsgálatoknak a célja kettős: már eleve, a felvételkor szeretnénk megállapítani a szakmai alkalmasságot, ugyanakkor eredményeink felhasználásával hatékonyabbá lehet majd tenni a szakmai oktatást, a szakmunkásképzést is. Az ilyen meg hasonló próbákon kívül, természetesen más vizsgáló eljárásokat is használunk, tesztelünk, kérdőíves módszereket alkalmazunk. (Radu semmit sem vesztett diákköri lényéből. Most is kiváló társalgó, logikusan, érdekesen beszél. Megnyugtató egyéniség. Kommentál, szélesen, harsogva nevet, hatalmas kezei vaktában is megtalálják a megfelelő kapcsolót, füzetet vagy kartotékot. Hol románul, hol magyarul beszél, s magyar beszéde a hangsúlyeltérések ellenére is élvezetes.) — Persze, nehogy azt hidd, hogy ez a munkalélektani laboratórium valamiféle csodaszer, amely egy csapásra megold mindenfélét. Nagy például a munkaerővándorlás? Itt a laboratóriumban megtaláljuk egyes okait, levonunk bizonyos következtetéseket, azt, hogy például a családosok általában ritkábban mondják fel a munkaszerződést, hogy az ingázók fáradtsága komolyan visszahat a termelésre, hogy a legényemberek, a fiatalok közül egyesek elhamarkodva hagyják el a munkahelyüket sokszor apróságok miatt is. De ez kevés. Olvasd csak... A kezembe nyomott könyv szerzője a korszerűi nagyvállalatokban felhasználható különféle sajátos kutatási területekről ír. A munkalélektani laboratóriumról így ír: Nem állhat csupán magában. Szükség van például vállalati szociológusokra is, akik a különféle munkaszervezési, szociális és egészségügyi kérdéseket vizsgálják, akik a szabadidő felhasználásával foglalkoznak, esetenként akár megfelelőképpen irányítják, akik a munkahely, a környezet meg a dolgozó közötti viszony megfelelővé tételére tesznek javaslatokat stb. Még tovább a gyári pedagógiai laboratóriumról olvasok... S a szerző mindenütt hangsúlyozza, hogy e három A GYÁRBAN tényezőre feltétlenül szükség van mindenütt, ahol megfelelő eredményt akarnak elérni. — Valami effélét szeretnénk megvalósítani mi is. Most csak egyedül vagyok, de azt hiszem, nemsokára azt is elérjük, hogy árnyaltabban is megközelíthetjük majd a gyár életét. Ha ez csak az igazgatóságon múlnék, azt hiszem nem kellene sokáig várnom... De ami késik, nem múlik. Ez a laboratórium már megvan, létezik egy mag, s a kis tett is nagyobb a semminél...Megrázza a fejét, érzi, hogy közhelyet mondott. Feláll, tesz-vesz a laborban, majd órájára néz. Ne haragudj, nemsokára fogadóórám kezdődik... Az üzemi pszichológusnak ez is kötelessége. Viszont átviszlek a doktorhoz... Ritka ember. Selişcan Emil doktor inkább mérnöknek néz ki, mint orvosnak. Kék köpenyege még olajos is, és kezefogása sem papírmunkához szokott embert sejtet. — A munkalélektan laboratórium munkája, s az én szűkebb feladatom, a munkahelyi balesetek megelőzése sokban összefügg, talán ezért is érzem annyira szívügyemnek azt, hogy ahol tehetem, ott segítsek Teuca barátomnak. Orvos vagyok, de műszaki érdeklődésű orvos ... (A doktor egyébként elismert feltaláló. SET — azaz Selişcan Emil — „márkájú" például az első román gyártmányú mikroszkóp, anno 1945, de készített 6 210 mm-es teleobjektívet, milliméterenként 1000 vonal metszésére alkalmas mikro-véső berendezést, és kb. 40 újítás, illetve találmány leírásán szerepel a neve. Legújabb készüléke a légnyomás változása és a balesetveszély közötti öszszefüggésre alapozódik: egy automata jelzőberendezés, amely a légnyomás csökkenésekor megnövekvő balesetveszélyre figyelmezteti a dolgozókat.) Szerte a világon egyre fontosabbnak tartják a munkahelyi viszonyok tudományos kutatását, a megfelelő emberi kapcsolatok létrehozását, s egy fejlődő iparral rendelkező országban hatványozottan kell törekednünk arra, hogy ne csak a gépek legyenek a kor színvonalán. Ezért tartom különleges fontosságúnak a munkalélektani laboratórium létrejöttét, ezért értékelem különösen nagyra azt, hogy a gyár vezetősége a tőle telhető minden segítséget megad ahhoz, hogy eredményesen dolgozhassunk. (Teuca Radu közben elment. Selişcan doktornak is mennie kell, hívják telefonon. Miközben a kapusfülkében ülő csinos, fiatal tisztviselőnőtől — nem merem kapusnak nevezni olyan gondozott és barátságos — átveszem igazolványomat, egy takarítónő éppen sepreget. Pedig nincs is szemét a földön, csak néhány nedves lábnyom mutatja, hogy odakinn havazni kezdett. A gyárbejárat tiszta kőlapjain azonban zavaró még a nedves lábnyom is. Mert a tisztaság kötelez. Arra gondolok, talán a munkalélektani meggondolásokból ennyire tiszta az előtér, váltás idején...) Ács László Mit jelez a hordozószalag műszertáblája ? Leolvasásához gyakorlott szem kell. És mi forog a gépeknél dolgozó emberek fejében ? A termelés szempontjából ez utóbbi még lényegesebb kérdés; megfejtéséhez szakember kell. esztendőben) — másképp csengett volna a konfetti pergőtüzében, mint máskor. — Az újra — ismételték meg maguk között a tósztot, mert e rövidke szóban több tömörül, mint pusztán az érkező esztendőre szóló jókívánság. Ezen az éjjelen, ilyen alkalomkor első ízben üzemelt a gyár mindkét kemencéje, termeltek megduplázott kapa- *4 oltással. A cső-labirintusban , útját járó vörös bauxit átalakulása során nincs tekintettela hétköznapra, ünnepre, számára minden nap és minden óra azonos, és minden napon és minden órában egyformán helytállást követel. Ezen az éjjelen — az új ötéves terv első tonnái készültek. Az első hétszáz tonna — 1971-re. MEMENTO Szerintem úgy szép az esztendő, eleje, ha örömhírekkel járkálhatunk az emberek között. Énnekem például olyan szerencsém van, hogy örömhírekkel járkálhatok. Ugyanis van a zsebemben egy újévi üdvözlet. Nem olyan újévi üdvözlet, amelyben egyszerűen boldog új évet kíván valaki a messzi távolból és azzal szlussz, nézhetem a havas fenyőfákat a mellékelt festményen, vagy a pezsgős üveget, vagy a szánkót, hanem olyan újévi üdvözlet, mely azzal a felkiáltással kezdődik, hogy győztünk ! Persze, aki nem tudja, miről van szó, most azt mondhatja, igen verekedősen, igen háborúsan hangzik ez az ijjévi üdvözlet. Én viszont azt mondom, nincs szebb, mint a békeidőbeli győzelem. De hogy e kijelentésemet megindokoljam, emlékeztetni szeretném az olvasót, hogy ebben az újságban úgy hetven közepén megjelent egy riport, melynek címe az volt, hogy Szárazjég, s abban a riportban arról volt szó, hogy egy fiatal mérnök, Györke Aladár öt kerek esztendeig verekedett eredménytelenül egyes bürokratákkal, a hanyagsággal. Nos, ezt most csak azért említem meg, mert az újévi üdvözletét Györke Aladártól kaptam, s ő a Győztünkfelkiáltást éppen a szárazjég-ügyre érti, így folytatja : — „Tavasszal hozzákezdünk a kísérleti üzem felépítéséhez — otthon. Lehet tovább álmodozni a Nyikómente turisztikai fellendítéséről. Jégpályát, melegfürdőt, sósfürdőt és mofetát a szondák alapján... Gondolkozz a többi lehetőségeken.“ Gondolkozom. Főleg arra gondolok, hogyan töltötte szilveszter éjszakáját ez a fiatal mérnök. Szerintem úgy, hogy beszélgetése hangosabb volt a nagybőgőnél, a dobnál, hogy a borospoharakat rakosgatni kezdte az ünnepi asztalon, mondván, itt a szonda, itt lesz a tisztítóberendezés, itt a vezeték, itt a raktár. És nem hiszem, hogy a tortaszeletek tálcán maradtak volna, inkább azt hiszem, azok is beálltak a sorba makettnek, szemléltető eszköznek. Barátai pedig körülültek és kérdeztek és megint csak kérdeztek a tavaszt emlegetvén... Elekes Ferenc AKTÍV virrasztás Schwarz Róbert vegyész, a kolozsvári Terapia gyógyszerárugyár irodájában töltötte szilveszter éjszakáját. Amikor megkérdeztem tőle, hogyan telt, vállat vont. — Köszönöm, a körülményekhez képest nagyon jól. Ezt azért mondom, mert első ízben történt meg velem, hogy nem a megszokott baráti körben vártam az új év érkezését. Először ünnepeltem munkával. Óév délutánjától másnap reggel hét óráig voltam szolgálatos. — Mi volt a feladatod ? — A szolgálatos tulajdonképpen a vállalatvezetőt helyettesíti. Hozzám fordultak, ha valamilyen megoldásra váró kérdés volt. Három-négyóránként személyesen vagy telefonon ellenőriztem a részleget, az ellenőrzések között pedig ültem a telefon mellett, szakirodalmat olvastam meg a rádió szilveszteri műsorát hallgattam. — Volt-e valami különleges eseményetek ? — Hát, negyed 11-kor egy vagon nyersanyag érkezését jelentették az állomásról. Kimentem a vasúthoz, átvettem a szállítmányt, megvártam, míg a rakodóhoz vontatták a tehervagont, majd éjféltájban, amikor megkezdték a kirakodást, már nem volt rám szükség, visszamentem a vállalati központba. — És a hagyományos boldog-újév kívánság ? A koccintás ? — Jókívánságokban nem volt hiány. Éjfél után egyre-másra kaptam az üdvözleteket, jókívánságokat, ami viszont a koccintást illeti, hát szilveszter ide vagy oda, ne felejtsd el, vegyiüzem vagyunk, próbáljon valaki behozni szeszesitalt a gyárba, akár újévkor is... — Ezek szerint szárazon ünnepeltél ? — Persze. De megnyugtatlak, nem esett különösen nehezemre, másrészt pedig az új év második és harmadik délutánján aztán kipótoltam az ügyeletesi minőséggel járó „hiányosságokat“... Kovács Nemere KERESKEDŐK A termelékenységet a Q/t képlettel számítjuk ki. A Q a termelt javak értéke, a t pedig az idő jelzésére szolgál. A kereskedelemben problémát okoz, hogy nincs termelés, csak értékesítés: mit keresne ott ez a formula? De ez csak a szőrszálhasogatók problémája. A lényeg az, hogy tudjuk: bizonyos értékű áru eladásához hány kereskedőre van szükség. Ehhez pedig tudnunk kell, hogy munkaideje alatt egy kereskedő milyen értékű forgalmat képes lebonyolítani. Ehhez pedig nyugodtan felhasználhatjuk a fenti képletet. Ám ha egy üzletben állandóan hoszszú sor várakozik a kiszolgálásra és az üzletfelelős minden este nagy forgalomról számol be statisztikájában, azt ne értékeljük magas termelékenységnek. Az ilyenszerű nagy forgalom egyenes következménye a fogyasztók (a termelő dolgozók) szabad idejének vesztegetése, a másnapi fáradtság, rossz közérzet , alacsony termelékenység a gyárakban, üzemekben. Köszönjük szépen, ezért ne kapjon prémiumot a kereskedelem! Most már csak az a kérdés: mit tegyünk olyan esetekben, ha a sor nyomásától nagy a kereskedelemben a termelékenység? Csökkentsük ezt a termelékenységet azzal, hogy növeljük a kereskedők számát? A napi bevásárlást végző házi férfiak nevében mondom: ez sem lenne rossz. De a minőségi változások ötéves tervét miért kezdjük egy ilyen pár mennyiségi igénnyel? Figyeljük meg az önkiszolgáló üzletekben: a polcok között sokszor több a kereskedő, mint a vásárló. Ez még nem akadályozná a munkát, mert a kereskedők legtöbbje ügyesen félresiklik, ha közeledik egy vásárló. A vásárlás azért vesz sok időt igénybe, mert rendszerint mindig kevesebb a pénztáros, mint a pénztár. Ha ugyanennyi kereskedő lenne, de közülük több a pénztáros és kevesebb az úgynevezett megfigyelő, csökkenne a vásárlásra elvesztett idő. És ehhez nem kellene mennyiségi, csak minőségi változás. A szervezők — a kereskedők — fejében ... Kerekes Árpád EGY KIS KÉPLET Ifjúmunkás 3