Ifjúmunkás, 1971 (15. évfolyam, 1-52. szám)

1971-08-05 / 31. szám

Legyen a szünidő a munka ideje P­ártunk főtitkára, Nicolae Ceausescu elvtárs látogatásai az országban immár hagyományos és megszokott mun­kaformákká váltak. E stílust meghonosítva pártunk munkagyakorlatában, nem nehéz észrevenni a határozott tö­rekvést: még közelebb a realitásokhoz, a valósághoz, szünte­len tanácskozásban a tömegekkel a konkrét és általános felada­tok minél jobb megoldása érdekében... Ilyen szellemben zajlott le múlt szerdán az a termékeny körút is, amelyet a párt főtitkára más vezetőkkel együtt Argeş, Vil­cea és OU megyék ipari és mezőgazdasági egységeiben tett. A megvizs­gált problémák, lett légyenek azok bármilyen helyiek is, végül országos méretűekké nőttek. Nicolae Ceauşescu elv­társ útmutatásai nem egy vagy pár embernek, hanem ugyanakkor a аз egész ország népének szólnak. S a­ lelkese­dés, mely útjain kíséri, most különleges jelentőséget is ka­pott : mindenütt éltették bátor kezdeményező­készségét, egyetértve az ideológiai és politikai nevelőmunka terén tett javaslataival, azokkal az intézkedésekkel, amelyek a párt következetes politikájában megkülönböztetett helyet kapnak. V­asárnap, párt- és állami vezetőink jelenlétében, élükön Nicolae Ceauşescu elvtárssal, Mangálián megünnepel­ték a Tengerészet napját. Hazánk tengerészeti fejlődé­se igen jelentős és mélyreható változásokon ment át a fel­­szabadulás óta, mind a kereskedelmi hajózás, mind a ha­ditengerészet terén. E változások csak erősítik az ország gazdasági erejét , továbbfejlesztésük fontos helyet kapott jelenlegi ötéves tervünkben, különös tekintettel a hajóépítés iparára... E koordináták tudatában ünnepeltek tengeré­szeink, megköszönve mindazt a segítséget, amelyet a párt és a kormány számukra — akárcsak az ország bármely te­vékenységi területe számára — a szocializmus éveiben megadott...O­rszágszerte megkezdődtek a KISZ-szervezet aktíváinak felkészítői, amelyeken azokat a tennivalókat vitatják meg, amelyek a nemsokára sorra kerülő alapszervezeti viták alapos előkészítéséhez szükségesek. Pártunk legújabb dokumentumainak szellemében ifjúsági vezetők és KISZ-aktivisták határozott, kombattív módon tárgyalták s tárgyalják meg munkájuk fő vonatkozásait, sokoldalú tevékenységi terveket dolgoznak ki, hogy máris gyakorlatba ültethessék pártunk főtitkárának az ifjúság ne­velésének javítását célzó javaslatait, útmutatásait. F­iatalságunk sem várakozik ölhetett kézzel. A munka napi, megszokott frontjai mellett — ahol bizony ke­mény küzdelem folyik a tervteljesítésért és a jó me­zőgazdasági eredményekért — a diákfiatalok is jobban sze­retnék hallatni hangjukat. Innen is, onnan is dicséretes kezdeményezés jön : legyen a szünidő a munka ideje !­­ (Folytatása a 2. oldalon) . Világ proletárjai, egyesüljetek! A KISZ KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK HETILAPJA ■ впт VITA Kedves Ifjúmunkás Art Buchwald két szatírája Alapítási év: 1922. IV. sor., XV. évf. 1971. augusztus 5. Ara 30 bani Alagútban 7 ha a vonal bejut az alagútba, egy pillanatig csend lesz a fülkében. Még akkor is, ha ég a villany. Mert van abban valami varázslatos, valami rendkívüli, valami bű­völet, hogy az ember befúrja magát a föld gyomrába. Tizedszer is, századszor is érzi ezt az utazó. Ha egy alagútépítővel beszélget az ember, okvetlen megkérdi: miért választotta ezt a mesterséget? Amire az alagútépítő azt válaszolja: mert dolgozni kell. Mert már az apja is alagútépítő volt. Persze, azt is megkérdi az ember: szereti-e ezt a nehéz mesterséget? Nehéznek ne­héz, válaszolja, ha már megkérdezték — de szereti. Sze­reti, mert ért hozzá. Az apró házban, a vasút mentén laknak ezek az em­berek, a par­íny a völgy kellős közepén. Egy ideig. Mert az alagútépítés vándormesterség: az ember az marad ugyan, aki volt, de a helyszín folyton változik. Az alag­­útépítő oda megy, ahol szükség van rá, ahova hívják, ahol át kell törni a hegyen. Ahol meztelen, rózsaszínű, különös sziklákba kell vágni az embernek, hogy a vonat végigszáguldhasson a pályán. Ezek az emberek többet tudnak a földről. A földről,, a kőről, a szikláról, a világ anyagáról. Robbantásról, aszfaltozásról... Ezek az emberek úgy kúsznak a föld mélyében, hogy közben forró szurkot emelnek a fejük fölé ... Gyakran előfordul, hogy munka után valamelyikük ruhástul dől az ágyra, s úgy kapja a másnap. Előfordul­hat baleset is. Előfordul, hogy akit baleset ért, méltat­lankodik a telepi orvosnak: több száz kilométerről, Gyergyóból jöttem ide, nem azért jöttem, hogy ne dol­gozzak, s most nem tudok felkelni az ágyból... A látogató védősisakkal a fején ügyetlenül kapasz­kodik az épülő alagút állványzatára. Félelem fogja el a félhomálytól, a smog­szerű ködtől, a pokoli lármától é­s a saját ü­gyefogyottságától. És tisztelet azoknak, akik itt keresik a mindennapi kenyeret, s akik szeretik ezt a mesterséget. Mert szeretik. Mert ha nem szeretnék, csinálni se tud­nák, olyan nehéz. Ehh­ez értenek. És az ember szereti azt, amihez ért. (d-s) Kirajzolódó térkép Pártunk főtitkárának a kommunista nevelés tökéletesítésére tett átfogó javaslatai közvetlenül érintik ifjúsági szervezetünket is. Határozottan beleszól a KISZ kissé hagyományos-kényelmessé váló életébe, száműzni kívánja onnan a rutinos, formalista eljárásokat, hogy helyükbe a legeredményesebb munkamódszer honosodjék meg — a cselekvő ráhatás, a példamutatás, a fiatalok sokrétű problémáiban gyökerező pártos elkötelezettség magatartása. Most induló rovatunk célja e magatartásra figyelmezni szüntelen, hogy az ifjúság választott vezetői, az egész szervezet, levonhassák a termé­keny következtetést ezutáni munkájuk számára. • Mea culpázás helyett • Van-e a tervek­nek tükre? • Lemhényen hallgatnak • Lát­ványos visszavonulás • Hamisítók • Ké­nyelmesség ellen. Országos méretű ma a fiatalok érdek­lődése: az ifjúsági szervezet nemsokára alaposan megvitatja pártunk legújabb do­kumentumait. A cél: határozott korrekciók a nevelőmunkában, hogy minden fiatal dolgos, öntudatos harcosa legyen jelenkori társadalmunknak. Ifjúsági vezetők, KISZ- aktivisták ültek le az elmúlt napokban megbeszélni, hogyan készíthetik elő a leg­gyümölcsözőbben a dokumentumok vitáját, hogy abból tervek és tettek szülessenek...­­ MEA CULPAZAS HELYETT Kovászna megyében közel ötvenen gyűl­tek össze a megyei aktívából, számot adni júliusi munkájukról. Peregnek a jelentések. Minél jobban odafigyel az ember, annál furcsábbnak tűnik: sokan ahelyett, hogy néhány talpraesett véleménnyel, tájékozta­tással előrevinnék a munkaülést, rövid be­­vezető után önbírálatba fognak, kitartóan és keményen ostorozzák saját munkájukat, a dokumentumok szellemében „rájönnek az alapvető hibákra" és fogadkoznak ... Pedig nem a mea culpázásra, hanem ar­ra van szükségünk, hogy tisztán lássuk­ tennivalóinkat. Ezt csak úgy tudjuk meg­tenni, ha pártunk intézkedéseit megértve, elmélyítve, kézzelfogható tettekkel állunk elő. Ha az általános feladatokból mindig a konkrét helyzetre következtetünk, VAN-E A TERVEKNEK TÜKRE? Zágon községben viszonylag jó nyár­ volt. Legalábbis a körzetért felelős KISZ- aktivista elégedett. Elmondja, hogy a fiata­lok megismerkedtek a dokumentumokkal, tevékenységi tervet állítottak össze. De­­ egész júliusi munkájuk egy szórakoztató] Cseke Gábor (Folytatása a 3. oldalon) . 31

Next