Ifjúmunkás, 1973 (17. évfolyam, 1-52. szám)
1973-01-04 / 1. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! trgu-Min ICéúmunkás A KISZ KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK HETNAPJA PULZUS Esztendőfordulónk, mellyel egy igen komoly, döntő és jelentős évbe léptünk, függetlenül attól, hogy olvasztókemence, jelzőberendezés vagy pezsgőspohár mellett vártuk az óév leköszönését, olyan sajátos körülmények között következett be, amelyek most, január első napjaiban komoly önvizsgálatra és mindeneken túl a tettekre serkentenek. Kezdődött azzal, hogy a Nagy Nemzetgyűlés jubiláris ülésszakán, amely a huszonöt esztendős köztársaságról emlékezett meg, NICOLAE CEAUŞESCU elvtárs nagyszabású beszédében olyan feladatokat jelölt ki a román nép, az egész ország lakossága számára, amelyek teljes összhangban állnak pártunk célkitűzéseivel és elvárásaival — nemcsak a 73-as évre, hanem egész ötéves tervünkre vonatkozóan. A 25 éves köztársaság, amely megfelelő állami kerete legszárnyalóbb álmainknak, nehéz és századokon át tartó társadalmi harcok és elvárások eredménye. Népünkben mindig is megvolt a törekvés arra, hogy saját uraként igazgassa hazáját, minden külső beavatkozás nélkül, békében és a társadalmi haladás felé vezető mindennapi tevékenységben... E szándékok jegyében született népi államformánk szerencsésen egyesíti az országos erőfeszítéseket annak érdekében, hogy gyors haladással legyőzzük az elmaradottság, a kizsákmányolásból eredő nehézségek hátrányait. Pártunk főtitkára végigtekintve az eredményeken többek között megállapította, hogy azokat csakis a legmagasabb rendű egység jegyében, a társadalmi osztályok jelentős átalakulása és fejlődése folytán érhettük el. Az csak természetes, hogy beszéde középpontjában az ezutáni tennivalók állnak — legyen szó akár gazdasági tevékenységről, akár a demokrácia fejlesztéséről, oktatásról vagy kultúráról.De külpolitikánk sorozatos, az elvek tisztaságán és következetességén nyugvó sikerei is mind egyazon törekvésről vallanak. És az eddigi ténykedés, a jelen olyan eredményekkel kecsegtet, amelyekre méltán lehetünk büszkék. Az ENSZ-ben, a helsinki békekonferenciát előkészítő tanácskozáson többek között olyan tekintélyt vívtunk ki ország-világ előtt, amelyre az egyetlen lehető válasz a jövendő világ békéje és biztonsága. Ezt valósítjuk most meg magasabb szinten a 73-as esztendőben, egyre kedvezőbb körülmények között. Az ország ifjúsága, amely elkötelezett a szocialista építés ügyének, nagy lendülettel lépett az új esztendőbe. A pár nappal az évzárás előtt megjelent versenyfelhívásában a KISZ KB olyan újszerű mozgósítási formát talált a fiatalság alkotó erőinek hasznosítására, amelynek visszhangja még csak ezután fogja igazán éreztetni hatását az ifjúsági munkában. Az esztendőforduló felszabadult ünnepségei pedig olyan lényegi megújhodásról hoztak hírt a legtöbb KISZ-szervezetben, amely teljes összhangban áll Nicolae Ceauşescu elvtárs figyelmeztetésével az egyetemi évnyitó alkalmával elhangzott kolozsvári beszédéből : legyen a KISZ a fiatalok ösztönzője, emberi problémáinak megértője és támogatója, foglalkozzék mindennel, ami az ifjúság életével kapcsolatos és támogassa teljes erejével az országépítés, a gyorsított ötéves terv lendületének ügyét. E gondolatok jegyében köszöntünk minden fiatalt 1973 hajnalán, mikor lapunk első számát bocsátjuk útra. Kívánunk minden olvasónknak erőt-egészséget az elénk tűzött történelmi feladatokhoz, s fogadjuk, hogy a magunk módján mi is mindent megteszünk azért, hogy a fiatalok hetente ható szellemi tápláléka, buzdító, lelkesítő és valóságot tükröző harci eszköze legyünk — 1973 hullámhosszán. Ifjúmunkás NICOLAE CEAUŞESCU ELVTÁRS újévi rádió- és televíziós beszéde Kedves elvtársak és barátaink, Románia Szocialista Köztársaság honpolgárai! Néhány perc múlva zárjuk az 1972-es esztendőt, azzal a meggyőződéssel, hogy egy újabb és jelentős szakaszt tettünk meg a sokoldalúan fejlett szocialista társadalom építése útján Romániában. A dolgozók ebben az évben is kiemelkedő sikereket értek el minden tevékenységi területen. Az iparban a tervezett termelést túlteljesítettük, a mezőgazdaságban pedig a legnagyobb termést értük el az ország történetében. Nagy lendülettel indult be az ötéves terv határidő előtti teljesítéséért folyó verseny. Tovább fejlődött az oktatás, a tudomány, a művészet, a kultúra, javult az életszínvonal, szocialista nemzetünk a civilizáció magasabb fokára lépett. Ebben az évben a párt országos konferenciája nagy jelentőségű határozatokat hozott az ország gazdasági-társadalmi fejlődésének meggyorsítására, a Nagy Nemzetgyűlés pedig számos törvényt hagyott jóvá, melyeknek céljuk tovább tökéletesíteni a termelési viszonyokat, szocialista társadalmunk megszervezését. A napokban ünnepeltük a köztársaság kikiáltásának negyedszázados évfordulóját, mely korszakalkotó győzelmet jelent, betetőzését a Román Kommunista Párt vezette népünk forradalmi harcának a nemzeti és társadalmi felszabadulásért, a haladásért és jobb életért. Nagyra értékelve a dolgozók odaadását és lelkesedését, a szocializmus építésében elért összes megvalósításait, a legmelegebben gratulálok ebben az ünnepi pillanatban új életünk hős megteremtőinek — a munkásosztálynak, a parasztságnak, az értelmiségieknek, nemzetiségre való tekintet nélkül, az öszszes dolgozóknak, sorsát a saját maga uraként irányító szabad népünknek. Az 1973-as terv hatalmas fejlődést irányoz elő az iparban és a mezőgazdaságban, a minőség javvítását, az egész gazdasági tevékenység hatékonyságának fokozását a nemzeti vagyon gyarapítása és a nép jólétének növelése érdekében. Valamennyien képesek vagyunk arra, hogy a legjobb kö-rülmények között valósítsuk meg a jövői évi tervet. Abban a meggyőződésemben, hogy saját munkahelyén minden honpolgár maradéktalanul eleget tesz kötelességének, tiszta szívemből kívánok mindannyiuknak, kedves honfitársaim, minél nagyobb sikereket a haza felvirágoztatásáért kifejtett tevékenységükben, a párt X. kongresszusa által, megszabott nagyszerű program életbe ültetésében. Kedves elvtársak! Az elmúlt esztendőben Románia széles körű nemzetközi tevékenységet fejtett ki az enyhülés, a béke és az együttműködés szolgálatában. Megerősödtek és fejlődtek a baráti és együttműködési kapcsolataink az összes szocialista országokkal, bővültek kapcsolataink a fiatal független államokkal, bővült sokoldalú együttműködésünk a többi ér(Folytatása a 2. oldalon) Húszéves város tizenéves szemmel Egyetlen útravalóval látlak el : ne fedezzem fel a vegyipar alapvető folyamatát, mármint azt, hogy a kombinát egyik végén befolyik a földgáz, a sóoldat és a kőolaj, s a másik végén zsákolják a műanyagport. Bár egy újszülött számára minden új — ezt már sokan felfedezték előttem. A várost azonban, a húszéves várost, Gheorghe Gheorghiu-Dej municípiumot viszont felfedezhetem, még ha sokadik is ez a felfedezés. S az alkalom — a város megalapításának 20. évfordulóját ünnepelte — egyenesen csábított arra, hogy a Trotuş szálló magasából tekintsem át a környéket, kószáljak a parkokban, barangoljam be a művelődési palota zugait és sétáljak a neonfényes sugárúton. A Vegyipari Kombinátban — aznap kezdte meg 1973-as termelését, amikor végigkalauzoltak benne — óriásszerkezetek, precíziós műszerek, gépek, csarnoknyi elektromágneses tér (zsebemben táncolt az aprópénz), szerelvénynyi tartályok — és ember csak mutatóban. A sci-fi irodalomból ilyennek — csak egy kicsit tisztábbnak — képzeltem a korszerű gyárat. Aztán mini-szerkezetek, precíziós műszerek, gépek, apró tartályok — a vegyipari iskolaközpont laboratóriumában. Ugyanaz, mint maga a kombinát, csak laboratóriumi méretekben. És ember itt sincs — a szakiskola, szaklíceum diákjai, az almérnöki hallgatói éppúgy vakációznak, mint én. És más tájakon fedezik fel a csodákat, úgy, mint én itt. Itt lehet vegyészetet tanulni. És van kitől. A városnak 520 mérnöke van. Leginkább az érdekeit, hogy milyen lehet egy húszéves város, egy serdülő város, ahogy magukat nevezik, amelynek legöregebb itt született fiai velem egyidősek. És hogy érezhetik itt magukat a velem egykorúak. Az volt az érzésem, hogy kevés a gyermek, a serdülő. Aztán ámulattal hallottam, hogy a születési arány iz országos átlag fölött van, tehát van gyermek bőven. És felfedeztem őket — a két mozi előcsarnokában, a tömbházak közötti kis sportpályákon, a korcsolyapályán, a tornatermekben. Sehol sem voltak sokan, mert annyi a szabadtéri ping-pong asztal és kosárlabda-pálya, a tornaterem, hogy sehol sem kell tülekedniük, sorukra várniuk. A tornacsarnok különben egyedülálló az országban , a tornalíceum használja. És a válogatott keret. De hát a kettő lassan azonos lesz, az ország legjobb tornászai innen kerülnek ki. Már Münchent is megjárták, a jövő pedig teljesen az övék. A város vezetőségéről anynyi jót hallottam, hogy valamennyinek a felsorolása nem férne ide. Valerian Ghinea polgármester rendszeresen (Folytatása a 3. oldalon) . . Lapok egy Kalendáriumból Pusztai Georgeta metszetei az 1. 2, 3. 5, 6. és 7. oldalon